MUNKAJOGI ALAPISMERETEK Elad dr Cske Rita Elrhetsg zleti

MUNKAJOGI ALAPISMERETEK Előadó: dr. Csőke Rita Elérhetőség: Üzleti Jog Tanszék, QA épület 205 -ös szoba E-mail: rita. csoke@gmail. com 2015/2016. 1. félév 11. hét

2 A munkajogi felelősség (Mt. 166 -191. §)

3 Amit az előző óra óta már tudunk: � A munkáltató általi kártérítés feltétele: � A munkavállalót a munkaviszonyával összefüggésben kár érte (a kár és a munkaviszony között ok-okozati kapcsolat van). � Mi tudunk ebből? � Ez lényegében a munkáltató objektív felelőssége. � Nem feltétele a munkáltatói felróhatóság. (A felróhatóság = nem az adott helyzetben általában elvárható magatartás) � De: beszéltünk � a kimentésről (amikor nincs felelősség – felelősséget kizáró ok), és � a károsulti közrehatásról (amikor van felelősség, marad is, de megoszlik a károsulttal – kármegosztás) � Beszéltünk a károsult kötelezettségeiről: � kármegelőzés, kárelhárítás, kárenyhítés – az általános elvárhatóság keretei között.

4 Ott hagytuk abba, hogy kimentési okok… � A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy �a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy � Beszéltünk arról, hogy � Az ellenőrzési kör relatív fogalom; nem definiált, a bírói gyakorlat fogja kialakítani � Biztosan beleesik viszont minden, ami a munkáltató utasításadási/irányítási, és ellenőrzési jogába/kötelezettségébe tartozik. � A jogalkotói cél, hogy a munkáltató (csak) olyanért legyen felelős, amire legalább valamilyen ráhatása van, vagy lehet. � A törvény (javaslat korában) miniszteri indokolás szerint „Az ellenőrzési körbe tartoznak mindazok a körülmények (eszközök, energia, munkavállalók), amelyeknek működésére a munkáltatónak tevékenysége során befolyása van. ”

5 Amit ebből konkludáltunk: � A munkáltató az ellenőrzési körébe tartozó okból bekövetkező kár esetén mindig felelősséggel tartozik a kárért (ha nem volt előre látható, vagy nem volt elhárítható, akkor is) � Az ellenőrzési körén kívül eső károkért is lehet felelős. Kivéve (mert akkor mentesül a felelősség alól), ha a kárt olyan körülmény okozta, �amellyel nem kellett számolnia és �nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa. �És most innen folytatjuk…

6 A munkáltató másik lehetséges kimentési oka: � A munkáltató mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy �b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

7 A mentesülés másik esete: a kár oka kizárólagosan a károsult elháríthatatlan magatartása 1. � „A kizárólagos okozás azt jelenti, hogy a károsodás bekövetkezésében nem játszott közre olyan hatás, amely a munkáltató működési körébe tartozik. ” � De: általában az kevés szokott lenni, hogy a munkavállaló figyelmetlen volt, ügyetlen, rosszul lett, stb. � A károsultnak sem kell feltétlenül felróhatóan eljárnia. (Lehet rosszullét is. ) � „Ebből a szempontból figyelembe kell venni azokat a sajátos körülményeket, amelyek között a munkavállaló a munkáját végzi, amelyek a magatartására hatással lehetnek, és a figyelmét befolyásolják. ” (571/2001. számú munkaügyi elvi határozat) – (az új jogszabály alapján már ellenőrzési körébe)

8 A mentesülés másik esete: a kár oka kizárólagosan a károsult elháríthatatlan magatartása 2. � A kimentéshez azt kell a munkáltatónak bizonyítani, hogy a munkáltató semmilyen kötelezettségét nem sértette meg, semmilyen módon nem terheli felelősség a kárhoz vezető folyamatban. (Ellenőrzés, utasítás, balesetvédelem, stb. ) � Ha a munkáltató nem tudja bizonyítani, akkor felelős marad (legfeljebb kármegosztás lehet) – ha tisztázatlan a baleset, sokszor akkor is. � Miért? � Mert az alap az, hogy a munkáltató felelős. Ez alól csak akkor mentesül, ha azt be tudja bizonyítani, hogy kimentési ok áll fenn. Ha kimentési ok nincs, vagy nem bizonyítható, akkor a munkáltató felelőssége marad.

9 A munkáltatói kárfelelősség főszabálya: teljes kártérítés � A munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni.

10 A teljes kártérítés alóli kivételek � Nem kell megtéríteni azt a kárt: �amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható (részleges mentesülés), vagy �azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott (kármegosztás), vagy �amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget (kármegosztás) � A bíróság a munkáltatót rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alapján a kártérítés alól részben mentesítheti. Ennek során különösen a felek vagyoni helyzetét, a jogsértés súlyát, a kártérítés teljesítésének következményeit értékeli.

11 Munkahelyre bevitt tárgyak � A munkáltatót a fentiekben foglaltak (Mt-re vonatkozóan mondottak) szerint terheli a felelősség a munkavállaló munkahelyre bevitt tárgyaiban, dolgaiban bekövetkezett károkért. � DE: A munkáltató előírhatja a munkahelyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését vagy a bevitel bejelentését. A munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok csak a munkáltató engedélyével vihetők be. E szabályok megsértése esetén a munkáltató a bekövetkezett kárért csak szándékos károkozása esetén felel.

12 Kártérítés módja: elsősorban pénzbeli (csak kivételesen nem) �Elmaradt jövedelem (más munkaviszonyban is) �Természetbeni juttatások �Dologi károk �Hozzátartozók kárai �Nem vagyoni károk - sérelemdíj

13 Az elmaradt jövedelem � A munkaviszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál az � elmaradt munkabért és � annak a rendszeres juttatásnak a pénzbeli értékét kell figyelembe venni, amelyre a munkavállaló a munkaviszony alapján a munkabéren felül jogosult, feltéve, ha azt a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette. � A munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres, jogszerűen megszerzett jövedelmet kell megtéríteni. � Nem kell megtéríteni azon juttatások értékét, � amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, továbbá � a költségtérítés címén kapott összeget. � Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet a munkavállaló a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárít el.

14 Más lehetséges károk az elmaradt jövedelmen kívül � A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor érvényes fogyasztói ár alapján kell meghatározni. � A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Kárként a javítási költséget kell figyelembe venni, ha a dologban okozott kár az értékcsökkenés nélkül kijavítható.

15 A nem vagyoni kár előtt emlékezzünk vissza a kurzus elején tanultakra: � Ptk. 2: 43. § A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen � a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése; � b) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése; � c) a személy hátrányos megkülönböztetése; � d) a becsület és a jóhírnév megsértése; � e) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése; � f) a névviseléshez való jog megsértése; � g) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése. � Mt. 9. § (1) A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelmére, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk. ) 2: 42– 54. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a Ptk. 2: 52. § (2) és (3) bekezdése, valamint 2: 53. §-a alkalmazásakor e törvény kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók. (E törvény: Mt. )

16 Nem vagyoni károk - sérelemdíj � A munkavállalók személyiségi jogai védelménél már volt szó róla. � Ezek megsértése esetén járhat a sérelemdíj. � Ptk. 2: 52. § [Sérelemdíj] � „(1) Akit személyiségi jogában megsértenek, sérelemdíjat követelhet az őt ért nem vagyoni sérelemért. ” � Bírói mérlegelés kérdése � Álljon arányban a sérelemmel.

17 A káron szerzés tilalma következményei a kártérítés számításában � A kártérítés összegének számításánál le kell vonni �a) a társadalombiztosítás vagy az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által nyújtott ellátást, �b) amit a jogosult megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna, �c) amihez a jogosult a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott, �d) amihez jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá. � A kártérítés alapjául szolgáló jövedelem meghatározásánál a jövedelmet – a jogosultat a társadalombiztosítási szabályok szerint terhelő – járulékkal csökkentett összegben kell figyelembe venni.

18 Hozzátartozók kártérítése � 171. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát is. � (2) Az eltartott hozzátartozó, ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének – a tényleges vagy az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja

19 Járadék mint kártérítés � Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja.

20 Általános kártérítés �A munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki. �Általános kártérítés járadékként is megállapítható. �Figyelem! Ez esetben is igaz, hogy a kár ténye bizonyított. Csak a mértéke – objektíve – nem számolható ki pontosan. Ha kiszámolható, csak bonyolultan, akkor nem lehet általános kártérítés.

21 A megállapított kártérítés módosítása � 174. § (1) A károsult, a munkáltató vagy felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító, ha a kártérítés megállapítása után a körülményekben lényeges változás következik be, a megállapított kártérítés módosítását kérheti. � (2) A fiatal munkavállaló részére megállapított kártérítés összegét a tizennyolcadik életévének betöltésekor vagy a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését követő egy év elteltekor felül kell vizsgálni és az azt követő időre a részére járó kártérítést a munkaképességében vagy a képzettségében bekövetkezett változásnak megfelelően kell megállapítani. � (3) A kártérítés módosításának alapjául szolgáló munkabérváltozás mértékének meghatározásánál a munkáltatónak a károsultat a sérelem bekövetkezésekor foglalkoztató szervezeti egységénél, a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók ténylegesen megvalósult átlagos, éves munkabérváltozás mértéke az irányadó. Azonos munkakört betöltő munkavállalók hiányában a módosítás alapjaként a szervezeti egységnél megvalósult átlagos éves munkabérváltozást kell figyelembe venni. � (4) A (3) bekezdés szerinti szervezeti egység megszűnése esetén a kártérítés módosításánál a munkáltatónál a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók, ilyen munkavállalók hiányában pedig a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves munkabér-változás mértéke az irányadó.

22 Egyes társadalombiztosítási fogalmak (1997. évi LXXXIII. Tv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól) � Ebtv. 51. § (1) Baleseti ellátás üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén jár. � Ebtv. 52. § (1) Üzemi baleset az a baleset, � amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. � Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). � Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri. � (3) Foglalkozási betegség a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely � a) a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve � b) a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.

23 Egyes társadalombiztosítási fogalmak 2. � Ebtv. 53. § (1) Nem üzemi baleset az a baleset, amely �a) részben vagy egészben a balesetet szenvedett biztosított alkohol vagy kábítószer általi – igazolt – befolyásoltsága miatt következett be, �b) munkahelyi feladatokhoz nem tartozó engedély nélkül végzett munka, engedély nélküli járműhasználat, munkahelyi rendbontás során, vagy �c) a lakásról (szállásról) munkába, illetőleg a munkából lakásra (szállásra) menet közben indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt.

24 1997. évi LXXXIII. Tv. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól � A baleset üzemiségének elutasítása esetén a baleseti táppénz iránti kérelmet táppénz iránti kérelemnek kell tekinteni. A megállapított táppénz összegébe a folyósított táppénz előleg összegét be kell számítani. � Ebtv. 67. § (1) A foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedések miatt felmerült egészségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a reá nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, illetőleg ha ő vagy alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan idézte elő. � „Sima” táppénz esetén a táppénz 1/3 -át téríti meg a munkáltató.

25 A munkavállaló kártérítési felelősségének alapvető szabályai

26 A munkavállaló felelőssége 1. � 179. § (1) A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. � A munkavállaló felelőssége tehát vétkességi. Akkor felelős, ha felróhatóan járt el. � (Ugyanez a munkáltatónál objektív. Emlékezünk vissza: �A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. )

27 Főszabályként: korlátozott kártérítés, kivételekkel � Pont ellentétes a munkáltató felelősségével: az korlátlan, teljes kártérítés, kivételekkel � A munkavállaló által okozott kár esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. � Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.

28 Pár fogalom: szándékosság, gondatlanság � A következőkben a szándékosság/gondatlanság fogalmait a Btk. alapján fogjuk vizsgálni. Ez viszont egyáltalán nem jelenti azt, hogy a munkajogi felelősség egyúttal feltétlenül büntetőjogi felelősséget is eredményezne. � Mindössze arról van szó, hogy a büntetőjog munkálta ki a legrészletesebben ezeket a fogalmakat és a tartalmukat.

29 Szándékosság � Btk. 7. § Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki cselekményének következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. � Szándék: direkt szándék – eshetőleges szándék � Mindkét szándékossági esetben átfogja a tudat a biztos, vagy nagyon valószínű következményt. � A kétfajta szándékosság abban tér el, ahogy ehhez viszonyul az elkövető (esetünkben a károkozó személy) �Egyenes szándék esetén: kívánja a következményt �Eshetőleges szándék esetén: a következményeket nem kívánja ugyan, de belenyugszik, elfogadja.

30 Gondatlanság � Btk. 8. § Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki �előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában (tudatos gondatlanság – luxuria), vagy �cselekménye lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja (hanyagság – negligentia). �Figyelem! A gondatlanság büntetőjogi osztályozása szerinti mindkét fajta gondatlanság megalapozhat munkavállalói felelősséget. A munkavállaló munkajogi felelősségének alapja ugyanis az, hogy a gondatlanság – bármelyik, bármilyen – súlyos legyen.

31 A munkavállaló által okozott kár esetén is igaz, hogy… � Nem kell megtéríteni azt a kárt, �amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy �amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy �amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.

32 A megőrzési felelősség (Mt. 180. §) � (1) A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel. � (2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. � (3) A munkavállaló az (1) bekezdés szerinti kárt akkor köteles megtéríteni, ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A munkavállaló meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye. � (5) A munkáltató bizonyítja az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét és a kárt.

33 Pár vegyes szabály… � (4) A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt a (3) bekezdésben foglaltak szerinti jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. � (6) Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.

34 Több munkavállaló együttes felelőssége � 181. § (1) A kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. � (2) A kárt a munkavállalók egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani. � (3) A több munkavállalónak megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiányért a munkavállalók munkabérük arányában felelnek. � (4) Egyetemleges kötelezésnek van helye, ha a kárt többen szándékosan okozták.

35 A vezető állású munkavállalók felelőssége (Mt. 208. §) � Vezető állású munkavállaló a munkáltató vezetője, valamint a közvetlen irányítása alatt álló és – részben vagy egészben – helyettesítésére jogosított más munkavállaló. � Munkaszerződés a vezetőre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írhatja elő, ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) hétszeresét. � A vezető gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felel.

36 Munkavállalói biztosíték � A felek írásbeli megállapodása alapján a munkáltató részére biztosítékot ad a munkavállaló, ha � a) munkaköre ellátása során más munkavállalótól vagy harmadik személytől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, vagy � b) az a) pontban foglaltak teljesítését közvetlenül ellenőrzi. � Mértéke: max. egyhavi alapbér. � Az alapbér változása esetén nem lehet kiegészíttetni. � Elkülönített letéti számlán kell kezelni � A munkáltató a biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul köteles a munkavállalónak visszafizetni, ha � a) a munkaköre megváltozásával már nem teljesül a feltétel vagy � b) a munkaviszonya megszűnik. � A biztosíték kizárólag a kártérítési igény kielégítésére a munkabérből való levonás szabályai szerint használható fel.

37 Leltárfelelősség � Szigorú, objektív felelősség � Sajátos szabályokkal � A kurzuson ezzel külön nem foglalkozunk. � Részletes szabályai az Mt. 182 -188. §-ban vannak.

38 Eset: � Baleset külföldi csapatépítő tréningen � Mfv. I. 10. 545/2007/3. szám

39 Tényállás � A felperes orvoslátogató munkakörben dolgozott az alperesnél. � Alperes munkáltató Ausztriába szervezett csapatépítő tréninget. � A baleset napja szabadidős nap volt, mindenki mehetett sportolni (síelni, szánkózni), sétálni, vagy a szállodában maradhatott. � A munkáltató felajánlotta, hogy akinek nincs felszerelése, a bérlést, + igény szerint síoktatót a munkáltató fizet. � A felperes egy másik munkatársával síelni ment, saját felszereléssel (a cipője nagy volt). � A síelés közben balesetet szenvedett, eltört a lába.

40 Tényállás 2. � A felperes a síbalesetből fakadó kárának megtérítését követelte a munkáltatótól. Azt állította, hogy a tréning során szervezett sporttevékenység bár fakultatív volt, de csak a programok közül választhatóság szempontjából, mivel valamelyik programon kötelező volt részt venni. Mindezekből egyértelmű, hogy a síelés közben történt baleset a munkáltató érdekkörébe tartozóan következett be. � A felperes szerint a szabadidős program is a csapatépítés célját szolgálta, és a külföldön szervezett csapatépítő tréning külföldi munkavégzésnek minősült. � Az alperes vitatta a fentieket. Utalt arra is, hogy a saját felszerelés, a méreténél nagyobb cipő használata, a bekötés vitatható megfelelősége miatt a felperes kizárólagos elháríthatatlan okozása is megállapítható.

41 A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban – 1. � (Az ügy kétszer járta meg a Kúriát. ) � A bírói gyakorlat szerint a munkáltató által szervezett továbbképzésen, tanfolyamon való részvétel a munkaviszonnyal összefüggő tevékenységnek minősül. A felperes ezért a perben helytállóan hivatkozott arra, hogy az alperes által szervezett külföldön tartott csapatépítő képzésen való részvétele ebbe a körbe tartozott, függetlenül a részvétel nem kötelező jellegétől. � A kérdés az, hogy a sporteseményre az alperes által munkaidőnek minősülő időben, vagy pedig a munkáltató által biztosítandó pihenőidőben került-e sor. Amennyiben ugyanis bizonyítást nyer, hogy a „szabadidős tevékenységbe" tartozó sportesemény is a csapatépítés célját szolgálta függetlenül a szabadidős tevékenységek választhatóságától - az alperes felelőssége akkor is fennáll, ha a kárt előidéző ok nem volt elhárítható.

42 A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban – 2. � A perben bizonyítást nyert, hogy a perbeli baleset az alperes által az Mt. 123. §-a szerint biztosított pihenőidőben történt. � Az ausztriai tartózkodás során a szervezett és a munkavállalók közötti jobb kapcsolat kialakítását szolgáló programok, képzések, gyakorlatok után a munkavállalók szabadon, saját belátásuk alapján választhattak a szabadidejük eltöltésére a helyi adottságok szerinti programok között síelés, szánkózás, szauna -, vagy a szállodai pihenés között. � Az alperes semmiféle megkötést, feltételt nem alkalmazott a szabadidő eltöltése módja, a pihenőidőn belüli időtartama, sem a résztvevők tekintetében. � A pihenőidő jellegét nem érinti az a körülmény, hogy az alperes a helyi lehetőségek jobb kihasználása érdekében bizonyos programok kedvezményes igénybevételéhez (pl. síbérlet) hozzájárult.