Munkajogi alapismeretek 20152016 1 flv 2 ht Mai

Munkajogi alapismeretek 2015/2016. 1. félév 2. hét

Mai témák • A jognyilatkozatok megtételének módjai • Az érvénytelenség és jogkövetkezményei • Alapelvek, általános magatartási szabályok 2

A jognyilatkozat közlése (Mt. 24. §) • Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha • azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy • az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, • Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. • a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jognyilatkozat esetében, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. (Ezek azok a nyilatkozatok – ld. fent, amelyeknél a jognyilatkozat a helyben szokásos módon megtehető. ) • postai kézbesítéskor. 3

Kézbesítési vélelem (Mt. 24. (2)-(3) bek. ) • A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. • A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot, • a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy 1. a küldemény átvételét megtagadta vagy 2. a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján, • b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. 4

A kézbesítési vélelem megdöntése • A vélelem megdönthető: a bíróság előtt megtámadható jognyilatkozatok esetén kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapon belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. • Feltétele: • a közlés szabálytalansága, vagy • ha a címzett önhibáján kívül nem szerez tudomást a kézbesítésről. • Kézbesítés körüli vita esetén bizonyít: aki azt állítja, hogy kézbesített az irat. 5

Az érvénytelenség és jogkövetkezménye (Mt. 27 -30. §) 6

Az érvénytelenség fajtái • Semmisség • Megtámadhatóság 7

Semmisség a munkajogban • Semmis az a megállapodás, amely 1. munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy 2. munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre vagy 3. nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik vagy 4. színlelt. • Ha a színlelt megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. • A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli. 8

Megtámadhatóság (Mt. 28. §) • A megállapodás megtámadhatóságának okai: • Tévedés • Megtévesztés • Jogellenes fenyegetés. • A hiba a szerződéses akaratban van. 9

A megtámadhatóság esetei (Mt. 28. §) • Tévedés: • (1) A megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. A megállapodást bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor lényeges körülményben ugyanabban a téves feltevésben voltak. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. • (2) Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta. • Megtévesztés • (3) A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart. • Jogellenes fenyegetés • (4) A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére 10

Megtámadhatóság – folyt. • (5) A (3) és a (4) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. • (6) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti. • (7) A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. • (8) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni. • (9) A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen. 11

Az érvénytelenség jogkövetkezménye • 29. § (1) Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el. • (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt az (1) bekezdés alapján meg kell szüntetni. • (3) Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. • (4) Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén e jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak. • (5) A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén – a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve – a 82– 84. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (82 -84. §: kártérítés, elmaradt jövedelem, végkielégítés, felmondási időre járó juttatások, mínusz a közben megtérült összeg) • 30. § A megállapodás érvénytelenségéből származó kár megtérítésére e törvény szabályait kell alkalmazni. (E törvény = Mt. ) 12

Eset: • Jogellenes fenyegetés? - Mfv. II. 10. 463/2014/5. szám – ápolónő • Vagy • Nyilvánvalóan jó erkölcsbe ütköző szerződés? - Mfv. I. 10. 723/2007/4. szám – ügyvezetős 13

A tényállás: • A felperes ápolónő volt, 1981 -től. • Közalkalmazotti jogviszonya közös megegyezés útján szűnt meg 2013 -ban. • A felperes a perben annak megállapítását kérte, hogy jogellenes fenyegetéssel vették rá a közös megegyezés okirat aláírására, ezért az érvénytelen, és kérte a jogviszonya helyreállítását. • A kórház védelmi felelőse személyi ellenőrzés során a felperes autójában tisztázatlan eredetű tárgyakat, pl. bontatlan szeletelt kenyeret, háztartási kekszet, papírkéztörlőt és májkrémet talált. • A védelmi felelős erről tájékoztatta az ápolási igazgatót, aki meghallgatta az ápolónőt. A meghallgatáson részt vett a kórház jogtanácsosa és ügyvédje is. • Az ápolónő a meghallgatáson elismerte, hogy a kórháztól elvette, amit találtak nála. • Az ügyvéd felajánlotta, hogy ha közös megegyezéssel távozik, akkor eltekint a rendőrségi feljelentéstől. • Az ápolónő kért pár perc gondolkodási időt egyedül. (Kb. 10 -15 percig gondolkodott. ) 14

• Kb. 10 -15 perc egyedül gondolkodást követően a felperes saját kézírásával azt írta, hogy „A mai napon közös megegyezéssel kértem a munkaviszonyom felbontását. ” • Az ápolási igazgató a felperes példányán az átvételt igazolta, majd a saját példányára rávezette azon záradékot, mely szerint a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez 2013. június 21 -ével hozzájárul. • Az ápolónő utóbb a saját nyilatkozatát megtámadta, mondván, hogy • rossz idegállapotban, nyugtató hatása alatt volt; • nyilatkozatát részben fenyegetés hatására, részben tévedésből tette; • az pedig rendkívül méltánytalan, hogy több, mint 30 év kifogástalan munkavégzést követően „értéktelen moslék” miatt szűnjön meg a jogviszonya. • Az alperes a megtámadást nem fogadta el. Állította, hogy a felperest sem fenyegetés nem érte, sem tévedésben nem lehetett, közalkalmazotti jogviszonya erre irányuló saját, kényszertől és befolyástól mentes kérelmére került megszüntetésre. 15

A Kúria döntése: • A perben abban a kérdésben kellett dönteni, hogy a felperes részéről elismert kötelezettségszegés jogkövetkezményéről történő tájékoztatás tévedésbe ejtésnek, a munkáltató által kilátásba helyezett hátrány objektíve jogellenes fenyegetésnek minősült-e. • A felperes a munkáltatói meghallgatásakor, továbbá a bírósági eljárás során sem cáfolta, mely szerint az ellenőrzéskor olyan élelmiszeripari termékeket találtak nála, amelyek az alperes tulajdonát képezték. Mindezek alapján nem jogszerűtlen jogkövetkezmény a rendkívüli felmentés, továbbá a rendőrségi feljelentés kilátásba helyezése, amelyek a következetes bírósági gyakorlat alapján nem minősülnek jogellenes fenyegetésnek. • A tanúvallomások, továbbá a felperes nyilatkozata is azt támasztotta alá, hogy a felperes körülbelül 10 -15 perccel később maga döntött arról, hogy kéri közalkalmazotti jogviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetését. A felperes részére a munkáltató által felajánlott lehetőség - figyelemmel az eset körülményeire és az előzményekre - nem minősül a jóhiszemű és tisztességes eljárás megsértésének, az állami vagyonnal gazdálkodó munkáltató az Mt. 6. § (2) bekezdése szerinti elvvel összhangban lévő alternatíva felajánlását valósította meg. 16

Eset: • Mfv. I. 10. 723/2007/4. szám – ügyvezetős (Példa: nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütköző szerződés kérdése) 17

Tényállás • Adott egy veszteséges családi cég. A feleség a 90%-os tulajdonos, a férjé a 10%. • Az ügyvezető a férj. • A felperes és felesége, mint az alperes tulajdonosai szeptemberében tárgyalásokat folytattak a D. -vel felperes házastársa 90%-os tulajdonrészének átruházásáról. Ekkor a leendő vevőt arról tájékoztatták, hogy a felperes az ügyvezetői tisztséget tagi minőségében látja el, díjazásban, osztalékban nem részesül. • A szeptember 27 -i dátumú taggyűlés határozatot hozott arról, hogy a felperes november 1 -jétől havi 1. 000 forint személyi alapbérért határozatlan idejű munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat. • A feleség 90%-os üzletrészét októberben vette meg D. • A következő év augusztusában D. belső vizsgálatot rendelt el, és az ott megállapított szabálytalanságok miatt a megtartott taggyűlésen a felperest ügyvezetői megbízásából visszahívta. • Ugyanezen év őszén külső vizsgálat is volt a cégnél, de a felperes munkaszerződését nem találták. • A munkaszerződést a könyvvizsgáló felszólítására a felperes csak ezt követően, december 8 -án bocsátotta rendelkezésre, és egyben kérte augusztusra visszamenőleg a munkabérét is. • A cég a munkabért augusztusig fizette, de a könyvelő állította, hogy ő munkaszerződést nem látott, hanem a felperes kifejezett utasítására számfejtette a munkabérét. Erről felperes úgy nyilatkozott, hogy azért nem volt meg az irat, mert egy betörés során azt elvitték. • Mivel az alperes nem fizetett, munkaügyi bírósághoz fordult. 18

• A felperes a munkaügyi bírósághoz benyújtott keresetében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az ügyvezetői tisztségéből visszahívást elrendelő határozat a munkaviszonyáról nem rendelkezett, ezért az még fennáll, és elmaradt bérét igényelte. • De ha a bíróság ezt esetleg mégsem így látná, hogy fennáll a munkaviszonya, kérte a jogellenes megszüntetés esetén őt megillető juttatásokat is. • Az alperes ellenkérelmében a munkaszerződés utóbb történt elkészítésére, valamint a jó erkölcsbe ütközésére, semmisségére hivatkozott. 19

Kérdés: • Kinek van igaza? • Érvényes vagy érvénytelen a munkaszerződés? • Ha igen, miért? Ha nem, mi a semmisség jogcíme? 20

A Kúria döntése: • A felperes előbbi, nem vitatott tájékoztatásához képest - amely akkor még megfelelt a tényeknek - a felperest terhelte az együttműködési kötelezettség, a jóhiszeműség és a tisztesség általános követelménye alapján a jogviszonyában beállt lényegi változásra vonatkozó tájékoztatás az új többségi tulajdonos részére. Erre azonban a tisztségből visszahívásáig nem került sor, ezzel ellentétes tényállítást a felperes a felülvizsgálati kérelmében sem tett, csak a körülményekből való tudomásszerzést hangoztatta. • Annyiban helytálló a felperes felülvizsgálati érvelése, mely szerint a munkaviszonyára vonatkozó taggyűlési határozat a meghozatalakor jogszerű volt, és önmagában nem kifogásolható a korábbiakhoz képest az, hogy a tagok az ügyvezetői feladatokra munkaviszonyt létesítenek. • A jó erkölcsbe ütközés az összes körülmények egybevetése és értékelése alapján bírálható el. Ennek során • a munkaszerződés megkötése időpontját, • ehhez képest indokolatlanul hosszú, a tulajdonátruházás utáni időpontra vonatkozó hatálybalépését, és • a társaság veszteséges gazdasági helyzetéhez képest aránytalanul magas összegű, a munkabérhez kapcsolódó közterhekkel együtt az új többségi tulajdonost terhelő munkabért, és • mindezek elhallgatását, eltitkolását a másodfokú bíróság együtt értékelve törvénysértés nélkül állapította meg, hogy az adott körülmények között, adott feltételekkel a házastársak között megkötött munkaszerződés nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközött. A felperes magatartása nem felelt meg a társadalmilag általában elvárható jóhiszemű és tisztességes magatartás zsínórmértékének, ezáltal a munkaszerződésnek a jogerős ítélet általi semmissé nyilvánítása nem jogszabálysértő. 21

• Az előbbieket nem cáfolja, hogy a többségi tulajdonosváltást követően az alperes az adott havi díjat és járulékait megfizette, mivel egyrészt az eltelt viszonylag rövid időre tekintettel az alperestől - az ügyvezető felperes ellenében - nem volt elvárható a teljeskörű informálódás, a könyvelést évek óta végző könyvelő tanúnyilatkozata szerint a bért felperes utasítására számfejtette, munkaszerződést ő maga nem látott. • Másrészt, ha az alperes tudott is a felperes havi 1. 000 forintos díjazásáról, ennek tényleges anyagi terhei munkaviszony esetén jóval magasabbak, mint megbízási díjként, nem beszélve a tisztségből visszahívás és a munkaviszony megszüntetés anyagi jogkövetkezményei különbözőségéről, amellyel az alperes a kifejtettek okán nem számolhatott. • Az előbbiek alapján a felperes által sérelmezett alperesi intézkedés valójában az érvénytelen munkaszerződés alapján fennállt munkaviszony azonnali hatályú felszámolásának minősült - az ügyvezetői tisztségtől függetlenül -, ezért a felperest anyagi jogkövetkezmény nem illette. 22

Általános magatartási követelmények (Mt. 6 -8. §) 23

• A munkaszerződés teljesítése során – kivéve, ha törvény eltérő követelményt ír elő – úgy kell eljárni, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. • Zsinórmérték, objektív alapú mérce. Nem az adott személytől elvárható, hanem „úgy általában” az adott helyzetben. • Felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat. • „nemo auditur suam turpitudinem allegans” - elv • Ha valaki saját maga felróhatóan idéz elő egy számára kívánatos helyzetet, annak előnyeit nem élvezheti. • A másik fél felróható magatartására hivatkozhat az is, aki maga felróhatóan járt el. 24

Jóhiszeműség és tisztesség követelménye, együttműködési kötelezettség • A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. • A jóhiszeműség és tisztesség követelményét sérti az is, akinek joggyakorlása szemben áll olyan korábbi magatartásával, amelyben a másik fél okkal bízhatott. 25

• A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. • Az e törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges. 26

Joggal való visszaélés tilalma • Tilos a joggal való visszaélés. E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha • az mások jogos érdekeinek csorbítására, • érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, • zaklatására, • véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet. Fordítva megfogalmazva: a jogokat csak a rendeltetésüknek megfelelően szabad gyakorolni. (Arra kell használni őket, amire valók. ) • Ha a joggal való visszaélés munkaviszonyra vonatkozó szabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás nyomós közérdeket vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el. 27

Eset: • Az adminisztrátor esete – rendeltetésszerű joggyakorlás • (Mfv. II. 10. 611/2013/4. szám) 28

A tényállás: • A felperes 1972. december 1 -jétől állt munkaviszonyban az alperesnél, illetve jogelődjénél adminisztrátor munkakörben. • Munkaköri feladatát képezte többek között a központi titkárságon az alpereshez érkező és onnan kimenő iratok kezelése, iktatása, postázása, a telefonközpont kezelése, továbbá a levelek, valamint egyéb iratok gépelése, fénymásolása és az ügyfelek fogadása. • Az alperes által 2009. évben vásárolt szkenner működtetését a felperes a munkaviszonya fennállása alatt nem tudta elsajátítani. 29

• Az alapvetően növénytermesztéssel foglalkozó alperesi gazdasági társaság a tevékenységéhez szükséges földeket földhaszonbérleti szerződések megkötésével biztosítja. Az utolsó haszonbérleti időszak 2011. november 30 -án zárult le, amelyet megelőzően több földtulajdonos levélben jelezte, hogy újabb szerződést nem kíván kötni, ezáltal az alperes 900 hektár földterület művelésétől esett el. • A felperes házastársa - aki az alperesnél fennállt 45 évi munkaviszonya után 2009. december 10 -től nyugállományba került - a tulajdonát képező 17 hektár termőföld megművelését a jövőben maga kívánta elvégezni, ezért arra kérte házastársát, hogy döntését levélben közölje az alperessel. 30

• A levelet a felperes a Cz. B. mezőgazdasági termelőtől kapott - dr. T. K. ügyvéd által készített - minta alapján írta meg. A felperes a házastársa nevében arról tájékoztatta az alperest, hogy a területet a jövőben maga kívánja hasznosítani és felhívta a figyelmét arra, hogy az érintett földterületen ne végezzen mezőgazdasági tevékenységet, az eredeti földmérés szerinti állapotokat állítsa vissza. A levél utolsó bekezdése szó szerint az alábbiakat tartalmazta: • „Jelen levelem keretében jelzem, hogy amennyiben Önök annak ellenére, hogy a szerződés november 30 -án lejár, mégis ezt megelőzően elvetnék a területeket, úgy a szerződés megszűnése után nem vagyok hajlandó semmilyen beruházási összeget Önök irányába megtéríteni, nem hivatkozhatnak irányomban jogalap nélküli gazdagodásra. Tehát kizárok minden olyan lehetőséget, amely alapján önök bármilyen megtérítésre tarthatnának igényt. ” 31

• A fenti levelet K. A. igazgatósági tag 2011. július 5 -én olvasta el és annak tartalmát - különösen utolsó bekezdését - sértőnek, vádaskodónak, rosszindulatúnak találta. Megállapította, hogy szövegezése megegyezik H. G. és Cz. G. ugyanilyen információt közlő levelével, ezért 2011. július 6 -án a felperes elé tárta az érintettek leveleit és rákérdezett, hogy házastársa levele kitől származik. • A felperes K. A. többszöri felszólítására is azt állította, hogy a levelet maga fogalmazta. • K. A. a felperes eljárását felháborítónak és tisztességtelennek találta, ezért felszólította arra, hogy függessze ki házastársa levelét az öltözőben, a mázsaházban, a műhelyben és az ügyfelek számára is nyitva álló titkársági irodában. • A felperes a levél kifüggesztésére szóló utasítást megtagadta. • (Az alperesnél nem volt gyakorlat az ilyen tartalmú iratok nyilvánosságra hozatala. ) • Pár nappal később a felperes elismerte, hogy a tájékoztató levelet a házastársa helyett ő írta, de állítása szerint nem az alperestől hazavitt, hanem Cza. B. -tól kapott irat alapján. 32

• Az igazgatósági ülés végén K. A. felszólította a felperest, hogy a kérdéses leveleket szkennelje be és e-mailben küldje el az igazgatóság elnökének, amellyel a felperes ellenőrzése volt a célja. • Az alperes az igazgatósági ülést követően, a 2011. július 12 -én közölt rendkívüli felmondással megszüntette a felperes munkaviszonyát. A felmondás indokolásában hivatkozott arra, hogy a felperes a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan és jelentős mértékben megszegte azzal, hogy • üzleti titkot vitt ki a társaságtól, és • személyes elfogultsága okán megtagadta az igazgató utasításának végrehajtását. • A társasággal szembeni ellenséges magatartással való azonosulás (amely a kérdéses tartalmú levél megírásában és beiktatásában merült ki) ugyanakkor a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tette. • Az intézkedés alkalmazásánál súlyosító körülményként értékelte, hogy a felperes az irodai munka végzésére alkalmatlan és ezt nem jelezte, továbbá nem érzékelte a társasággal szembeni ellenséges hangulatot. Enyhítő körülménynek tartotta ugyanakkor az évtizedek óta fennálló munkaviszonyát, valamint a rövidesen bekövetkező nyugdíjazását. 33

• A felperes keresete: kérte a felmondás jogellenességének megállapítását, mert szerinte • A felmondás okai nem valósak, kötelezettségszegést, továbbá a munkaviszony fenntartását ellehetetlenítő magatartást nem követett el. • Állította, hogy üzleti titkot nem sértett és üzleti levelet sem vitt haza a munkahelyéről. • Miután házastársa úgy döntött, hogy a földjeit a család fogja művelni, a tájékoztató levél megírásához Cz. B. mintáját használta fel. • Elismerte, hogy a levél kifüggesztésére vonatkozó igazgatói utasítás teljesítését megtagadta, mert azt megalázónak és a munkakörébe nem tartozó feladatnak tekintette. • Állította, hogy munkavégzése során e-mailezni és szkennelnie soha nem kellett, az ehhez szükséges képzettség megszerzésére őt az alperes nem kötelezte. 34

• A felperes szerint a munkaviszonya megszüntetésének jogát az alperes rendeltetésellenesen gyakorolta, azzal visszaélt, azt akarta megbosszulni, hogy házastársa kivette az alperes művelése alól a földjeit. Ezt alátámasztotta az is, hogy a keresetlevél benyújtását megelőző egyeztetésen az alperes jogi képviselője felajánlotta, hogy visszavonja a munkáltatói intézkedést, amennyiben a házastársa visszaadja az alperes használatába a földeket. • A per tárgyalása során K. A. tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy a levél kifüggesztésével nem a tájékoztatás volt a célja, hanem annak demonstrálása, hogy a munkavállaló részéről milyen illetéktelen támadás érte az alperest. 35

A Kúria döntése felülvizsgálati eljárásban: • Az utasításadás jogát - amely az adott esetben a felperes házastársa által írt levelének kifüggesztésére vonatkozott - a munkáltató rendeltetésellenesen gyakorolta. Az irányadó bírói gyakorlat szerint a rendeltetésszerű joggyakorlás elve alapján a bíróság az alakilag jogszerűnek minősülő joggyakorlást az adott ügyben bizonyított sajátos körülmények alapján jogellenesnek minősítheti. • A perbeli esetben maga az utasítás kiadása, vagyis az adminisztrátor munkakörű felperesnek egy levél kifüggesztésére vonatkozó felszólítása önmagában jogszerű volt. • A perben feltárt egyéb körülmények azonban, - mely szerint az alperesnél hasonló tartalmú levelek kifüggesztése még soha nem történt, továbbá K. A. tanúvallomásában foglaltak, mely szerint a levél kifüggesztésével nem a tájékoztatás volt a célja, hanem annak demonstrálása, hogy a munkavállaló részéről milyen illetéktelen támadás érte az alperest - azt támasztják alá, hogy a munkáltató az utasításadás jogát nem a rendeltetésének megfelelően gyakorolta • Az adott esetben a felperes a levél megírásával házastársát jogszerűen megillető döntésének közlését segítette és közvetítette, amely magatartás - a tartalmában a munkáltatónak érdeksérelmet okozó eredmény ellenére - nem jelentette az együttműködési kötelezettsége megsértését. 36

Munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdekének védelme • A munkavállaló a munkaviszony fennállása alatt – kivéve, ha erre jogszabály feljogosítja – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. • A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. A munkavállaló magatartása a 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint korlátozható. A korlátozásról a munkavállalót írásban előzetesen tájékoztatni kell. • A munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja. 37

Munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdekének védelme – a közigazgatásban • 2011. évi CXCIX. Törvény 10. § (2)-(3) bek. – kicsit más, mint az Mt. • A közszolgálati tisztviselő a munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely – különösen munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján – közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója helytelen megítélésére, az általa betöltött beosztás tekintélyének, a munkáltató jó hírnevének, a jó közigazgatásba vetett bizalomnak, valamint a közszolgálat céljának veszélyeztetésére. • A közszolgálati tisztviselő köteles megtartani a minősített adatot. Ezen túlmenően illetéktelen személynek és szervnek nem adhat tájékoztatást olyan tényekről, amelyek tevékenysége során jutottak tudomására és kiszolgáltatásuk az állam, a közigazgatási szerv, munkatársa vagy az állampolgár számára hátrányos vagy jogellenesen előnyös következményekkel járna. 38

Munkáltató jó hírneve, jogos gazdasági érdekének védelme – a közalkalmazottak esetén • Az Mt. alapján (az Mt. ezen szabálya a közalkalmazotti jogviszonyban is alkalmazandó. Ez a § nincs kivéve az Mt-ből alkalmazottak közül. ) 39