Munkajog 2 elads Munkagazdasgtan s munkajog Dr Cske

Munkajog 2. előadás (Munkagazdaságtan és munkajog) Dr. Csőke Rita Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1

Egy kis ismétlés az előző óráról 1. A jognyilatkozat fogalma: joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat. Megbeszéltük, hogy a jognyilatkozat (hogy kifejezem azt az akaratomat, hogy valami „jogi történést” szeretnék) vagy kiváltja a kívánt joghatást, vagy nem (és megmarad akarat szintjén). Arról is beszéltünk, hogy ha ki is váltja a joghatást, attól nem biztos, hogy boldogok leszünk, ha egyébként valamiért szabálytalan volt a jognyilatkozat. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 2

Egy kis ismétlés az előző óráról 2. A munkajogi jognyilatkozatok fajtái: Megállapodás Két fél kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata, az írásbeliség kötelező; Módosítása, megszüntetése is kötelezően írásbeli. Egyoldalú jognyilatkozat Joghatást csak akkor vált ki, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály így rendelkezik. A címzettel közléssel már hatályossá is válik. De: megbeszéltük, hogy a joghatást akkor is kiválthatja, ha nem szabályosan teszi meg a fél. Egyoldalú kötelezettségvállalás Munkáltatói szabályzat Tájékoztatás Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 3

Egy kis ismétlés az előző óráról 4. A Ptk. alapján megbeszéltük, hogy jognyilatkozat tehető: szóban, írásban, ráutaló magatartással. Ez utóbbi akkor alkalmas a joghatás kiváltására, ha „az olyan akaratot vagy szándékot közvetít, amely a másik fél számára az általános élettapasztalat alapján kétségtelenül felismerhető”. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 4

The show must go on… Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. Mai témáink: Ki tehet jognyilatkozatot? Mitől lesz érvényes vagy érvénytelen a jognyilatkozatunk? És mi van, ha érvénytelen? És az ígért jogeset a múlt órai és a mai téma anyagából… BME GTK Üzleti Jog Tanszék 5

Ki tehet jognyilatkozatot? (Mt. 20 -21. §) A munkáltató részéről: a munkáltatói jogok gyakorlója A munkáltató határozza meg, hogy a szervezetén belül ki – korlátai a jogszabályok. „Ha a munkáltatói jogkört nem az arra jogosított személy (szerv, testület) gyakorolta, eljárása érvénytelen, kivéve, ha a jogkör gyakorlója a jognyilatkozatot jóváhagyta. Jóváhagyás hiányában is érvényes a jognyilatkozat, ha a munkavállaló a körülményekből alappal következtethetett az eljáró jogosultságára. ” Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 6

Ki tehet jognyilatkozatot? 2. A munkavállaló részéről: Személyesen Írásbeli meghatalmazottja Hozzátartozója meghatalmazás nélkül is, ha a munkavállaló akadályozott. hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa, Fiatalkorú esetén a törvényes képviselő Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 7

Az alakiságra vonatkozó követelmények (Mt. 20 -22. ) Főszabály szerint a jognyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül lehet megtenni – vagyis többnyire lehet szóban is. „A munkavállaló kérésére a munkáltatónak a jognyilatkozatát akkor is írásba kell foglalnia, ha az egyébként nem kötelező. ” Egyes jognyilatkozatoknál kötelező az írásbeliség. A legfontosabbak: Munkaviszony létesítése (munkaszerződés) Munkaszerződés módosítása Munkaviszony megszüntetése Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 8

Mikor írásbeli a jognyilatkozat? Alapesetben: papír alapú, aláírt dokumentum. Egyes esetekben írásbelinek minősül a jognyilatkozat, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzé teszik. Pl. munkaidő beosztás, rendkívüli munkaidő, a teljesítménybérnél teljesítménykövetelmény- és tényező is elrendelhető közzététellel, munkáltatói szabályzat, tájékoztatás. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 9

Írásbeliség elektronikus úton „Írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor”. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 10

A jognyilatkozatok közlése Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 11

Az írásbeli jognyilatkozat közlése (Mt. 24. §) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik, Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. postai kézbesítéskor. a 22. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jognyilatkozat esetében, ha azt a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszik. (Ezek azok a nyilatkozatok – ld. fent, amelyeknél a jognyilatkozat a helyben szokásos módon megtehető. ) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 12

A kézbesítési vélelem Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 13

Kézbesítési vélelem (Mt. 24. (2)-(3) bek. ) A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 14

Kézbesítési vélelem (Mt. 24. (2)-(3) bek. ) A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot, a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján, b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 15

A kézbesítési vélelem megdöntése A vélelem megdönthető: a bíróság előtt megtámadható jognyilatkozatok esetén a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított hat hónapon belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. Feltétele: a közlés szabálytalansága, vagy ha a címzett önhibáján kívül nem szerez tudomást a kézbesítésről. Kézbesítés körüli vita esetén bizonyít: aki azt állítja, hogy kézbesített az irat. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 16

Az érvénytelenség és jogkövetkezménye (Mt. 27 -30. §) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 17

Az érvénytelenség fajtái Semmisség Megtámadhatóság Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 18

Semmisség a munkajogban A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat, a megállapodás semmisségét a bíróság hivatalból észleli. Semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre, vagy nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik vagy színlelt. Közös bennük, hogy vagy objektív oka van, vagy mind a két fél szándéka „hibás”. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 19

Egyes semmisségi esetek magyarázata „Valamely szerződést akkor lehet a jogszabály megkerülésével kötött szerződésnek tekinteni, ha a feleknek a szerződésben rögzített ügyleti szándéka és akaratnyilatkozata ugyan nem ütközik jogszabályba, de a felek valójában a szerződéskötéssel egy jog által tiltott állapotot kívántak előidézni. ” /Kúria, 2413/2011. számú gazdasági elvi határozat/ Ha a színlelt megállapodást leplez, azt a leplezett megállapodás alapján kell megítélni. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 20

Megtámadhatóság (Mt. 28. §) A megállapodás megtámadhatóságának okai: Tévedés; Megtévesztés; Jogellenes fenyegetés. Közös jellemző, hogy az egyik fél akarata nem terjedt ki arra, amiben végül megállapodtak. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 21

A megtámadhatóság esetei (Mt. 28. §) – 1. Tévedés: (1) A megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, feltéve, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést. (2) Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 22

A megtámadhatóság esetei (Mt. 28. §) – 2. Megtévesztés (3) A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart. Jogellenes fenyegetés (4) A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 23

A megtámadhatóság - 3. (5) A (3) és a (4) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett. (6) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 24

A megtámadás határideje (7) A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. (8) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni. (9) A sikeresen megtámadott megállapodás érvénytelen. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 25

Az érvénytelenség jogkövetkezményei (Mt. 29 -30. §) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 26

Az érvénytelenség jogkövetkezményei megállapodás esetén - 1. 29. § (1) Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes megállapodás alapján állnának fenn. Az érvénytelen megállapodás alapján létrejött jogviszonyt – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a munkáltató köteles haladéktalanul, azonnali hatállyal megszüntetni, feltéve, hogy az érvénytelenség okát a felek nem hárítják el. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 27

Az érvénytelenség jogkövetkezményei megállapodás esetén - 2. (2) A munkáltató köteles a munkavállalónak annyi időre járó távolléti díjat megfizetni, amennyi a munkáltató felmondása esetén járna, továbbá megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is, ha a munkaszerződés a munkáltató oldalán felmerült okból érvénytelen és azt az (1) bekezdés alapján meg kell szüntetni. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 28

A megállapodás részleges érvénytelensége (3) Ha a megállapodás valamely része érvénytelen, helyette a munkaviszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg. 30. § A megállapodás érvénytelenségéből származó kár megtérítésére e törvény szabályait kell alkalmazni. (E törvény = Mt. ) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 29

Az érvénytelenség jogkövetkezményei egyoldalú jognyilatkozat esetén (4) Az egyoldalú jognyilatkozat érvénytelensége esetén e jognyilatkozatból jogok és kötelezettségek nem származnak. Kivéve: (5) A munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozat érvénytelensége esetén – a munkáltató saját jognyilatkozatának sikeres megtámadását kivéve – a 82– 84. §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. (8284. §: kártérítés, elmaradt jövedelem, végkielégítés, felmondási időre járó juttatások, mínusz a közben megtérült összeg) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 30

Speciális érvénytelenség szabály: az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozatok (Mt. 22. § (4) bek. ) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 31

Jogeset (Mfv. I. 10. 215/2011/3. ) Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 32

A tényállás A felperes igazgatási ügyintéző beosztásban állt közalkalmazotti jogviszonyban az alperesnél. 2004. november 4 -én munkavégzés közben balesetet szenvedett, emiatt 2006. november 24 -éig keresőképtelen állományban volt, majd 2007. április 27 -éig szabadságát töltötte. A táppénzes állományának ideje alatt, 2006. október 5 -én írásban bejelentette, hogy 2007. szeptember 1 -jével nyugdíjba kíván vonulni. A peres felek között ezt követően szóban, majd írásban egyeztetésekre került sor a jogviszony megszüntetésének feltételei tárgyában. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 33

A tényállás – folyt. 2. Az alperes 2007. május 10 -én írásbeli ajánlatot tett közös megegyezésre, és egyúttal utalt rá, hogy április 27 -től munkavégzési kötelezettség terheli az alperest. A felperes a felajánlott közös megegyezéses megállapodást nem fogadta el, és bejelentette, hogy a munkaköre ellátására egészségügyi okból egyébként is alkalmatlan. A munkáltató ezt követően 2007. július 18 -án felszólította a felperest, hogy a munkahelyén az orvosi irataival együtt munkaköri alkalmassági vizsgálaton jelenjen meg, amelytől a felperes elzárkózott azon hivatkozással, hogy a részére biztosított határidő túl rövid. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 34

A tényállás – folyt. 3. Az alperes 2007. július 24 -én újabb ajánlatot tett a jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése érdekében, de a felek között megegyezés a továbbiakban sem jött létre. Az alperes fegyelmi eljárást indított. A 2007. július 31 -én tartott fegyelmi tárgyaláson a felperes személyes meghallgatására sor került. Ezt követően a munkáltatónál nem jelent meg, vele a kapcsolatot a jogi képviselője sem tudta felvenni. 2007. augusztus 2 -án azt kérte, az ügyével kapcsolatos küldeményeket minden esetben a jogi képviselőjének juttassák el. Az alperes munkáltató a továbbiakban a felperest nem tudta elérni, a küldeményeket a felperes sem postán, sem faxon nem vette át. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 35

Tényállás - folyt. 4. Az alperes a 2007. szeptember 13 -án kelt levelében megállapította, hogy a felperes a jogviszonyát 2007. augusztus 2ával ráutaló magatartásával jogellenesen megszüntette, mivel a munkahelyén nem jelent meg annak ellenére, hogy a jogviszony megszüntetéséről megállapodás nem jött közöttük létre. Nem adott lehetőséget a munkaköri alkalmasságának megvizsgálására sem, személyes meghallgatását követően a munkáltatóval a közvetlen kapcsolattartástól elzárkózott, akadályoztatását nem jelezte, a fax-üzeneteket, illetve a postai küldeményeket nem vette át. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 36

A peres felek álláspontja Felperes állította, hogy nem állt szándékában a közalkalmazotti jogviszonya egyoldalú megszüntetése, és ezt a 2006. október 5 -i levele bizonyítja, különben is tisztában volt vele, hogy a jogviszonyt írásban kell megszüntetni, ő pedig ilyen szabályos nyilatkozatot nem tett, sőt mindvégig azt hangsúlyozta, hogy a jogviszonya fennáll. Az alperes álláspontja szerint a felperes közalkalmazotti jogviszonyát jogszerűen csak írásbeli lemondással szüntethette volna meg, ilyet azonban az alperessel – nem vitatottan – nem közölt, viszont ráutaló magatartással, vagyis jogellenesen szüntette meg a jogviszonyát. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 37

A Kúria döntése 1. A felperes a jogviszonyát jogellenesen szüntette meg. A másodfokú bíróság helytállóan utalt ítéletében arra a következetes ítélkezési gyakorlatra, amely szerint nem érintik a felek között fennálló jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítését a jogviszony megszüntetése tárgyában folytatott tárgyalások (BH. 2006. 28. ). Ebből következően a jogerős ítélet fejtette ki helyesen, hogy a felperes megszegte az együttműködési kötelezettségét [Mt. 103. § (1) bekezdés a) pont], amikor szabadsága lejártát követően nem jelentkezett munkavégzésre, az előírt orvosi vizsgálaton nem vett részt, és távolmaradásának indokát sem adta. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 38

A Kúria döntése 2. A munkavállaló munkaviszonyt megszüntető akaratnyilatkozatának minősül, ha a munkáltató értesítése nélkül a munkahelyéről huzamosabb ideig távol marad (EBH. 787. ). A felülvizsgálati hivatkozás szerint a felperes mindvégig a közalkalmazotti jogviszonya fenntartására tett nyilatkozatot, azonban olyan magatartást tanúsított, amelyet az adott esetben jogszerűen értékelt a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony ráutaló magatartással történő megszüntetéseként. Munkagazd. és munkajog, 2016/2017/1. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 39