Msodlagos jog bevezets Bndi Gyula Szempontok Kiinduls EUMSZ
Másodlagos jog bevezetés Bándi Gyula
Szempontok Kiindulás: EUMSZ 288 -296. cikk Szempontok: n Hatálybalépés n Alkalmazási kör n Környezetvédelmi szerep n Tagállami feladatok n Kötelezettség jellege
Rendelet C-203/96. n „ 35. A Dusseldorp cég és a Bizottság véleménye szerint a rendelet (ez a hulladékok nemzetközi szállítását szabályozó 258/93. sz. rendelet – Szerző megjegyzése) a hulladékok tagállamok közötti szállításának teljes harmonizálását célozta meg, tehát elviekben az utóbbiak csak azokban az esetekben ellenezhetik a nemzetközi szállítást, amelyekre a rendelet lehetőséget ad…”
Rendelet EUMSZ 288. cikk n Hatálybalépés, 20 nap OJ, vagy határozott nap n Egységesítés, n Közvetlen hatály, közvetlen kötelezés n Tagállami feladatok megjelennek (eljárás, szervezet, hatályon kívül helyezés, kapcsolatrendszer, stb. ) n
Irányelv EUMSZ 288. cikk n Hatályba lép 20 nap OJ n 2 -3 év általában n Jogközelítés, jogharmonizáció n Jogalkotást vár el n Kötelező, kivételesen közvetlenül hatályos n
Irányelv típusai Francia égetők ügye – C-60/01. ) n „ 25. A Bizottság jogalkotási gyakorlata azt mutatja, hogy jelentős eltérések lehetnek azok között a kötelezettségek között, amelyeket az irányelv a tagállamra hárít, és ennek következtében hasonlóképpen ilyen különbségek lehetnek az elérni célzott eredmény tekintetében. n 26. Egyes irányelvek azt kívánják meg, hogy tagállami szinten jogszabályokat alkossanak, és ezek közigazgatási és igazságszolgáltatási felülvizsgálat körébe tartozó módon érvényesüljenek… (itt az ítélet a félrevezető hirdetésekre vonatkozó 84/450/EGK irányelvre hivatkozik példaként – Szerző megjegyzése). n 27. Más irányelvek azt kívánják meg, hogy a tagállamok tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az általános és nem számszerűsíthető módon megfogalmazott célok teljesüljenek, miközben bizonyos mérlegelési lehetőséget engednek a szükséges intézkedések természetét illetően… (példaként a hulladékokról szóló 75/442/EGK irányelv egyes szabályai jelennek meg – Szerző megjegyzése). n 28. Más irányelvek pedig azt kívánják meg a tagállamoktól, hogy nagyon pontos eredményeket érjenek el meghatározott határidon belül… (példaként itt egyebek között a fürdésre alkalmas vizek minőségéről szóló 76/160/EGK irányelv látható - Szerző megjegyzése). ”
Határozat A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA (2014. október 9. ) az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti elérhető legjobb technikákkal (BAT) kapcsolatos következtetéseknek az ásványolaj- és gázfinomítás tekintetében történő meghatározásáról AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG, n tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, n tekintettel az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről) szóló, 2010. november 24 -i 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 13. cikke (5) bekezdésére, n mivel: … n (9)A Bizottság az ipari kibocsátásokról szóló 2010/75/EU irányelv 13. cikke értelmében az információcserével foglalkozó fórum létrehozásáról szóló, 2011. május 16 -i határozattal (2) létrehozott egy fórumot a tagállamok, az érintett iparágak és a környezetvédelemmel foglalkozó nem kormányzati szervek képviselőiből. (10)A 2010/75/EU irányelv 13. cikke (4) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2013. szeptember 20 -án megkapta a 2011. május 16 -i határozattal létrehozott fórum véleményét az ásványolaj- és gázfinomításra vonatkozó BATreferenciadokumentum javasolt tartalmával kapcsolatban, és azt nyilvánosan hozzáférhetővé tette. (11)Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 2010/75/EU irányelv 75. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével, MELLÉKLET AZ ÁSVÁNYOLAJ- ÉS GÁZFINOMÍTÁSRA VONATKOZÓ BAT-KÖVETKEZTETÉSEK
Határozat EUMSZ 288. cikk n Hatálybalép közzététellel, közléssel n Sajátos kérdések, számos esetben végrehajtás n Meghatározott cél, alkalmazás n Kötelező, tartalma szerint, lehet közvetlenül hatályos is. n
Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Magyarország 2014. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Magyarország 2014. évi konvergenciaprogramját 10796/1/14 REV 1 Brüsszel, 2014. június 18. n (12) … Különösen az áfacsalások elleni küzdelem hatékonyságának erősítése érdekében indokolt lenne az ellenőrzési intézkedések szigorítása n (14) A magyarországi üzleti környezetet a szabályozási keret gyakori változtatásai és az ágazatok egyre nagyobb számában a korlátozott verseny jellemzi. AJÁNLJA, hogy Magyarország 2014 – 2015 -ben tegyen intézkedéseket a következők érdekében n 3. Atársaságok számára stabil, a jelenleginél kiegyensúlyozottabb és egyszerűsített adórendszert hozzon létre, mégpedig többek között azáltal, hogy kivezeti a torzító hatású ágazati különadókat. Csökkentse az alacsony jövedelmű munkavállalók adóterhét, egyebek mellett a környezetvédelmi adók hatékonyságának javításával. Különösen az áfacsalások visszaszorítása érdekében erősítse meg az adószabályoknak való megfelelés javítására irányuló intézkedéseket és összességében csökkentse a megfelelés költségeit
Jogszabály szerkezete 1. Cím n az intézmény, amelyeik elfogadta a kérdéses normát; n megjelöli a norma típusát (rendelet, direktíva, határozat, javaslat); n hivatkozási szám, amely három részből áll - évszám, sorozatszám és a Szerződés (ma már EU); n azt a dátumot, amikor a normát elfogadták; n a norma tárgykörét. 2. Felhatalmazások n A kérdéses jogi norma érvényességéhez meg kell jelölni az elsődleges jogi alapot 3. Preambulum és hivatkozások n Részletesen l. később 4. Tartalom n A norma lényegi része, tartalma cikkere osztott. n Mellékletek 5. Záró rendelkezések
IED mint példa A/ Az Európai Parlament és a Tanács 2010/75/EU irányelve (2010. november 24. ) az ipari kibocsátásokról (a környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése) B/ Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa, n tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 192. cikke (1) bekezdésére, n tekintettel az Európai Bizottság javaslatára, n tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, n tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére, n rendes jogalkotási eljárás keretében, mivel: C/ Preambulum, 48 tétel
n n (2) A „szennyező fizet” és a megelőzés elvével összhangban az ipari tevékenységekből származó környezetszennyezés megelőzése, csökkentése és, amilyen mértékig csak lehet, megszüntetése érdekében ki kell alakítani a főbb ipari tevékenységek szabályozásának általános kereteit, amely a környezeti károkat elsődlegesen a forrásnál hárítja el, biztosítja a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást, és figyelembe veszi szükség esetén az ipari tevékenység helyszínéül szolgáló hely gazdasági helyzetét és helyi sajátosságait. (3) A levegőbe, vízbe vagy a talajba történő kibocsátások egymástól független csökkentésére vonatkozó, eltérő megközelítések a környezet egészének védelme helyett a szennyezés egyik környezeti elemből a másikba való átkerülését segíthetik elő. Ezért indokolt egy olyan integrált megközelítés kialakítása, amely a levegőbe, a vízbe és a talajba történő kibocsátások megelőzését és csökkentését, a hulladékgazdálkodást, az energiahatékonyságot és a balesetmegelőzést is magában foglalja. Egy ilyen megközelítés hozzá fog járulni az Unióban azonos versenyfeltételek eléréséhez is az ipari létesítmények környezeti teljesítményére vonatkozó követelmények összehangolása révén.
n n (27) A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló aarhusi egyezménynek (15) megfelelően a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő hatékony részvétele szükségszerű ahhoz, hogy lehetőség nyíljon a nyilvánosság számára az adott határozatok szempontjából lényeges vélemények és aggályok kifejezésére, illetve a döntéshozók számára azok figyelembevételére, növelve ezzel a döntéshozatali folyamat számonkérhetőségét és átláthatóságát, valamint hozzájárulva a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések tudatosításához és a meghozott döntések támogatásához. A nyilvánosság érintett tagjai számára biztosítani kell az igazságszolgáltatáshoz való jogot, hozzájárulva ily módon az emberi egészség és a jólét követelményeinek megfelelő környezetben való élet jogához. (46) Az irányelv nemzeti jogba történő átültetésére vonatkozó kötelezettség csak azokat a rendelkezéseket érinti, amelyek tartalma a korábbi irányelvekhez képest jelentős változtatásnak minősül. A változatlan rendelkezések átültetésére vonatkozó kötelezettség a korábbi irányelvekből adódik.
D/ elfogadta ezt az irányelvet: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. cikk Tárgy n Ez az irányelv az ipari tevékenységekből származó környezetszennyezés integrált megelőzésére és csökkentésére vonatkozó szabályokat határozza meg. n Emellett olyan szabályokat tartalmaz, amelyeket a szennyező anyagok kibocsátásának megelőzésére vagy, ahol az nem lehetséges, a levegőbe, vízbe vagy a talajba történő kibocsátások csökkentésére és a hulladék keletkezésének megelőzésére dolgoztak ki a környezet egészének magas szintű védelme érdekében. 10. cikk Hatály n Ezt a fejezetet az I. mellékletben meghatározott és – adott esetben – a kapacitásra vonatkozóan ugyanitt megállapított küszöbértékeket elérő tevékenységekre kell alkalmazni. I. MELLÉKLET n A 10. cikkben említett tevékenységek kategóriái n (Ez az IPPC engedélyezési lista (314/2005. rendelet 2. melléklet)) n. . . IX. MELLÉKLET n A. RÉSZ n A hatályukat vesztett irányelvek és későbbi módosításaik
E/ VII. FEJEZET A BIZOTTSÁG, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 71. cikk Illetékes hatóságok n A tagállamok kijelölik azokat az illetékes hatóságokat, amelyek felelősek az ezen irányelvből származó kötelezettségek végrehajtásáért. 72. cikk A tagállamok által benyújtott jelentések n (1). . . A tagállamok az információt elektronikus formátumban teszik hozzáférhetővé. n. . . n (3) A tagállamok 2016. január 1 -jétől minden évben kimutatást készítenek az ezen irányelv III. fejezetének hatálya alá tartozó valamennyi tüzelőberendezésből származó kéndioxid-, nitrogénoxid- és porkibocsátásról, valamint az ezen berendezésekbe irányuló energiabevitelről. n. . . n (4) A tagállamok 2016. január 1 -jétől évente jelentik a Bizottságnak az alábbi adatokat:
73. cikk Felülvizsgálat n (1) A Bizottság 2016. január 7 -ig, és azt követően háromévente a 72. cikkben említett információk alapján ennek az irányelvnek a végrehajtását felülvizsgáló jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. . n A jelentést szükség szerint jogalkotási javaslatnak kell kísérnie. . 74. cikk A mellékletek módosításai n Ezen irányelv rendelkezéseinek a tudományos és műszaki fejlődéshez történő hozzáigazíthatósága érdekében. . . a Bizottság a 76. cikkel összhangban és a 77. és 78. cikkben meghatározott feltételeknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el. 75. cikk A bizottság eljárása n (1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.
76. cikk A felhatalmazás gyakorlása n (1) A Bizottság felhatalmazást kap a 48. cikk (5) bekezdésében és a 74. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására a 2011. január 6 -tól számított ötéves időszakra. . n (2) Mihelyt elfogad egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust, a Bizottság arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot. n (3) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó, Bizottságra ruházott hatáskör gyakorlásának feltételeit a 77. és a 78. cikk határozza meg. 77. cikk A felhatalmazás visszavonása n (1) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 48. cikk (5) bekezdésében és a 74. cikkben említett felhatalmazást. . 78. cikk A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal szembeni kifogások. . .
79. cikk Szankciók n A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat. Az így előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok e szankciókról 2013. január 7 -ig, továbbá az azokat érintő valamennyi későbbi módosításról is haladéktalanul értesítik a Bizottságot. 80. cikk Átültetés a nemzeti jogba n (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ITT KÜLÖNBÖZŐ HIVATKOZÁSOK. . . 2013. január 7 -ig megfeleljenek. n A tagállamok ezeket a rendelkezéseket ugyanezen időponttól kezdődően alkalmazzák. . n (2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el. 81. cikk Hatályon kívül helyezés. . .
82. cikk Átmeneti rendelkezések n (1). . . 2014. január 7 -től alkalmazzák, a III. fejezet és az V. melléklet rendelkezéseinek kivételével. n (2). . . 2015. július 7 -től alkalmazzák a III. és IV. fejezet és az V. és VI. melléklet kivételével. n (3). . . 2016. január 1 -jétől alkalmazzák. n (4). . . 2013. január 7 -ét követően nem alkalmazzák többé a 2001/80/EK irányelvet. . n (8) Az 59. cikk (5) bekezdését 2015. június 1 -jétől kell alkalmazni. . 83. cikk Hatálybalépés n Ezen irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. 84. cikk Címzettek n Ezen irányelvnek a tagállamok a címzettjei. n Kelt Strasbourgban, 2010. november 24 -én.
- Slides: 23
