Mrton Mtys Kelle s vane magyar tengertrkpezs MFTTT

Márton Mátyás Kell-e s van-e magyar tengertérképezés? MFTTT Kartográfiai Szakosztály Budapest, 2003. május 20.

A személyes indíttatásról A kezdetekről: középiskola, egyetem Kartográfiai Vállalat ELTE Térképtudományi, majd Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék

Magyar tengerkutatás? Miért ne? Ha van magyar űrkutatás! Személyes érdeklődés két oka egy ellentmondás: ELTE Geofizika – lemeztektonika: dinamikus tengerkép Kartográfiai Vállalat – sematikus ábrázolású térképek „üledékgyűjtő tál”

A kezdetek: ismerkedés a morfológiával Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc Két dolgozat 1966 – A Bükk hegység földrajza, különös tekintettel a karszjelenségekre A Bükk tömbszelvénye

1967– Nem karrosodó kőzetek lepusztulásformái A dolgozat egy részlete

ELTE: két diplomamunka 1974 – geofizika A Pannon-medence tektonikája A 41 ábra (főképpen térképek) egyike a diplomamunkából: A 100 év alatt (1859– 1958) felszabadult szeizmikus energia Magyarországon (szerk. M. M. , 1974)

1975 – kartográfia Geofizikai földgömbök szerkesztése A földgömbkészítés lépései

Kartográfiai Vállalat (Cartographia): 1976– 1981 – 19 -ből 16 kötetben Magyarország földrajzinév-tára Kellő gyakorlat a földrajzi nevek ismeretében és a névtárszerkesztésben

A címoldal… … a névjegyzék egy oldala…

… a térképmelléklet egy részlete

1984 – kutatási munka a tengerfenék ábrázolása kisméretarányú térképeken A régi és az új ábrázolás összehasonlítása 1. ábra: A 40 cm átmérőjű ún. tanári földgömbön platószerű képződményként jelentkezik a hátság 2. ábra: A kutatási munka domborzatábrázolásaként előálló hátság fiatal, kétgerinces lánchegységszerű formát mutat 1. ábra 2. ábra

1985 – Egyetemi doktori dolgozat Az óceán- és tengerfenék domborzata Tenger alatti felszínek ábrázolása kisméretarányú térképeken 1. ábra 2. ábra Ugyanazon terület, ugyanazon források – különböző szerzők Az 1. ábra – nem emeli ki, nem hangsúlyozza a fő szerkezeti rányokat

Tengerek esetében a gyakorlati feladatok zöme kisméretarányú ábrázolás: korrekt domborzatrajz korrekt magyar névrajz Egy kulcsszó: Generalizálás = térképi egyszerűsítés, kiemeléssel, hangsúlyozással Nagy méretarányban szabályozott Kis méretarányban nem A korrekt domborzatrajz egyenértékű szárazföldi és tengeri ábrázolást jelent A horizontális „változók” leírásához (izovonalak futása): felszínalaktani ismeretek – képződésmód – lemeztektonika

A vertikális „változók” generalizálása — a két következtetés: 1. A 2000 m-es izovonalközű ábrázolás kis méretarányban sem alkalmas a domborzati formák kifejezésére! 2. A domborzati változatosság tekintetében még az igazán egyhangúnak tartott mélytengeri medencék sem maradnak alul a szárazföldi „társaikkal” való összehasonlításban.

1985 – A doktori fokozat sikeres megszerzése kutatási munkákat és a témához kapcsolódó konkrét feladatokat hozott A kutatási eredmények gyakorlati felhasználása: 1985 – 25 cm átmérőjű Domborzati földgömb szerkesztése 4 változat: magyar, angol, német és cseh nyelven 1986 – 40 cm átmérőjű Szétszedhető szerkezeti morfológiai Föld-modell Kutatási munkák 1985 után: 1986 – A Föld domborzata és vizei (A Föld szilárd felszíne) 1986 – Tengerek és tengerfenék-domborzati képződmények több nyelvű névtára 1987 – Tengerfenék-domborzati morfológiai atlasz

25 cm átmérőjű domborzati földgömb (1987)

Új felhasználás: 40 cm átmérőjű Szétszedhető szerkezeti morfológiai Föld-modell (1986) Angol változat (1988)

… amely szétszedhető

1989 – A Nemzetközi Térképészeti Társulás budapesti konferenciája Szétszedhető szerkezeti morfológiai Föld-modell angol változata (1988) elnyeri a ‘Legjobb szemléltetőeszköz’ díját Hozadékok: 1. A tengerparttal nem rendelkező Magyarország képviselőt delegál a Társulás Tengertérképezési Bizottságába 2. Magyar javaslat születik két kutatási témára: - Tengerek és tengerfenék-domborzati képződmények több nyelvű névtára - Az óceánfenék formakincse (tengerfenék-domborzati képződmények atlasza) Az elsőt elfogadják

1991 – kandidátusi értekezés: Tengervízzel fedett felszínek ábrázolása kisméretarányú térképeken Egy ábra a dolgozatból: A Keleti. Csendesóceáni-hát felszíne “Egygerinces hátság” két vulkáni kúppal a képződmény keleti oldalán

Az értekezés egyik melléklete A Föld domborzata és vizei c. kutatási munka (1986– 1990) A Föld szilárd felszíne c. térképének próbanyomata (egy- és kétgerinces h. )

1992 január – munkahelyváltozás: Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi Tanszék Új kutatási lehetőségek 1993 – Köln a Nemzetközi Térképészeti Társulás konferenciája Bemutatjuk a Multilingual gazetteer of the World Oceans első részét a: Gazetteer of the Arctic Ocean ALAPMŰ a további kutatásokhoz

Diplomamunkák sora születik ebben a témakörben 1993 – Peck Mónika: Az Északi-Atlanti-óceán földrajzinév-tára (Gazetteer of the North Atlantic Ocean), 1993 – Kabai Zoltán: Az Északi-Csendes-óceán földrajzinév-tára (Gazetteer of the North Pacific Ocean), 1994 – Szabó Lúcia: A Déli-Atlanti-óceán földrajzinév-tára (Gazetteer of the South Atlantic Ocean), 1995 – Tóth Katalin: A Déli-Csendes-óceán földrajzinév-tára (Gazetteer of the South Pacific Ocean), 1995 – Vajda Ágnes: Az Indiai-óceán földrajzinév-tára (Gazetteer of the Indian Ocean), 1996 – Dutkó András: A Világóceán földrajzinév-tára (Gazetteer of the World Oceans) 2004 – Dutkó András: Az óceánfenék földrajzinév-tára és elektronikus atlasza (Gazetteer and electronic atlas of the Ocean-floor)

A névtár szerkezete Tengerek 1. térkép: Határok a különböző forrásmunkák szerint 2. térkép: A Jeges-tenger szerkezeti-morfológiai határa I. Tengerek nevei II. Névmutató (Latin betűs) III. Névmutató (Cirill betűs) IV. A nevek eredete UNDERSEA FEATURES 3. térkép: A Jeges-tenger domborzata 4. térkép: Tengerfenék-domborzati képződmények határai és kódjai V. A tengerfenék-domborzati képződmények nevei VI. Névmutató (Latin betűs) VII. Névmutató (Cirill betűs) VIII. A nevek eredete IX. Domborzati formák és földrajzi köznevek, a tengerfenékdomborzati képződmények meghatározásai (angol, francia, német, cseh, orosz és magyar nyelven) X. Forrásmunkák, irodalom

The basic work for the Gazetteer of the World Oceans: GAZETTEER OF THE ARCTIC OCEAN Part 1: SEAS

Gazetteer of the Arctic Ocean Map 1: Boundaries of the seas of the Arctic Ocean by different authors

Gazetteer of the Arctic Ocean Map 2: Boundary of the Arctic Ocean based on structuralmorphological lines

Chapter 1: Names of the seas Ma 1/16 -17 Code number of the source map or study I. Jeges-tenger ……. I. 1. Barents-tenger [Ma 1/16 -17, 20 -21, 62, 66, 72 -73, 144; Ma 2/356, 370, 396; Ma 4/69, 89; Ma 5/28] Barents Sea [An 2/5. 17; An 5/1, 2; An 7; An 8/28 -29, 224 -225; An 9/14] Barentssee [Ne 1/6; Ne 2/6 -7, 22 -23, 146, 166 -167; Ne 3/46, 151; Ne 5/161; Ne 6] Barents-See [Ne 7/31, XXVIII] Barentsovo moře [Cs 2/20; Cs 3/14 -15, 18 -19, 46, 50 -51, 52, 56, 6263, 134] Бapeнцeвo мope [Or 4/29, 66 -67, 132 -133; Or 5/18 -19, 22; Or 7/78, 13 -14, 34 -35, 248; Or 8/42 -43, 54] Бapeнцeвo мope [Or 1/2, 8, 10, 11; Or 2/9 -10; Or 3/4, 79, 98] Barencevo more [KM-WM/5 (áttekintőtkp. )] Barents Sea [KM-WM/5]

Chapter 2: Index of the seas (in Latin letters) * Shows the seas or part of the seas which are doubtfully attached to the Arctic Ocean. 001 Code number, see Chapter 4: Origin of the sea-names I. 12. Code number, see Map 1: Boundaries of the seas 001 Arctic Ocean; I. 001 Arktikus-középtenger; I. 001 Arktischer Ozean; I. 002 *Baffin-Bai; I. 12. 002 *Baffin Bay; I. 12. 002 *Baffinbucht; I. 12. 002 *Baffin Bugt; I. 12. 002 *Baffinmeer; I. 12. 002 *Baffin-öböl; I. 12. 002 *Baffin-tenger; I. 12. 002 *Baffinovo moře; I. 12. 002 *Baffinův záliv; I. 12.

Chapter 3: Russian language Index of the seas (in Cyrillic letters) * Shows the seas or part of the seas which are doubtfully attached to the Arctic Ocean. 001 Code number, see Chapter 4: Origin of the sea-names I. 12. Code number, see Map 1: Boundaries of the seas 003 Бaрeнцeвo море; I. 1. 003 Бaрeнцoвo мoрe; I. 1. 002 *Бaффинa, мoрe; I. 12. 002 *Бaффинoв зaлив; I. 12. 012 Бeлoe мoрe; I. 1. -1. 005 *Бeрингoвo мoрe; I. 15. 004 Бoфoртa, мoрe; I. 6.

Chapter 4: Origin of the sea-names Ma 1/16 -17 Code number of the source map or study 001 Arktikus-középtenger (-óceán) Az Északi-sarkvidéken fekvő, annak területéhez tartozó vízfelületre utal a név. ld. : Arktisz = Északi-sarkvidék [Ma 6/I. 115] 002 Baffin-öböl (-tenger) William Baffin (1584– 1622) angol tengerész és felfedező emlékére elnevezett tengerrész, aki Robert Bylot társaságában a "Discovery"-vel, 1916 -ban az Északnyugati-átjáró keresése során tárta fel az öböl keleti és nyugati partjait. [Ma 6/I. 135; Ma 7/362365; An 10/202; An 11/107, 220; An 12/39]

GAZETTEER OF THE ARCTIC OCEAN Part 2: UNDERSEA FEATURES

Gazetteer of the Arctic Ocean Map 3: Relief map of the Arctic Ocean

Gazetteer of the Arctic Ocean Map 4: Boundaries of undersea features

Chapter 5: Names of the undersea features Ma 1/16 -17 Code number of the source map or study I. self [Ma] shelf [An] Schelf [Ne] šelf [Cs] шельф [Or] I. 1. Barents-self Barents Shelf [An 3/403; An 6/76] Barentsschelf [Ne 1/6; Ne 2/146, 400; Ne 4/10] Barentsův šelf [Cs 1/D. 8. 4. ] I. 1. -1. Északi-foki-selfmedence Nordkapbecken [Ne 5/161] I. 1. -1. 1. Fugløyi-pad Fugløy-pad [Ma 1/56] Fuglöybanken [An 2/5. 01 (No átvétele)] lavice Fugløy [Cs 3/46]

Chapter 6: Index of the undersea features (in Latin letters) 001 Code number, see Chapter 8: Origin of the names of undersea features III. 3. -8. Code number, see Map 4: Boundaries of the seas 001 Alpha Cordillera; III. 3. -7. 001 Alpha Cordillera; III. 3. -8. 001 Alpha-hátság; III. 3. -8. 001 Alpha-Mendeleyev Ridge; III. 3. -8. 001 Alpha-Mendelejew-Rücken; III. 3. -7. 001 Alpha-Mendelejew-Rücken; III. 3. -8. 001 Alpha, podn'atije; III. 3. -8. 001 Alpha Ridge; III. 3. -7. 001 Alpha Ridge; III. 3. -8. 001 Alpha Ridge (Alpha Cordillera); III. 3. -7. 001 Alpha Ridge (Alpha Cordillera); III. 3. -8. 001 Alpha Rise; III. 3. -8. 001 Alpharücken; III. 3. -7.

Chapter 7: Russian language Index of the undersea features (in Cyrillic letters) 001 Code number, see Chapter 8: Origin of the names of undersea features III. 3. -8. Code number, see Map 4: Boundaries of the seas 001 Альфа, поднятие; III. 3. -8. 003 Амундсeна, кoтлoвина; III. 1. -1. 007 Арлис, ущeльe; III. 3. -9. 2. 008 Барeнcoва мoря, Ceнтральная вoзвyшeннoсть; I. 1. -22. 2. 011 Бoфoрта, кoтлoвина; III. 3. -1. 011 Бoфoрта, поднятие; II. 6. -3. 119 Васильeвская, банка; I. 3. -5. 121 Вoрoнина, жeлoб; I. 2. -4. 121 Вoрoнина, жoлoб; I. 2. -4. 029 Гаккeля, хрeбeт; III. 1. -2. 030 Гeoфизикoв, oтрoг; III. 2. -1.

Chapter 8: Origin of the names of undersea features 001 Alpha-hátság Úszó jégre telepített, 1957 és 1966 között a tengeri áramlások által sodort amerikai kutatóállomások neve: "Alpha-1" és "Alpha-2" (= "Charlie"). [Or 5] 002 Amerázsiai-nagymedence . . . 003 Amundsen-hasadék, -medence 004 Anabar-Hatanga-selfvölgy 005 Angara-medence 006 Arktikus -> Északi-sarki 007 Arlis-fenékvölgy, -selfnyúlvány, -plató 008 Barents-fenéksíkság, -hasadék, -lejtő, -plató (Központi-), -self, teknővölgy 009 Barrow-kanyon, -selfvölgy, -szurdok 010 Beal-fenékhegy 011 Beaufort-lejtő, -self, -terasz 012 Bellsundi-pad, -teknővölgy 013 Bjørnøya-pad (Medve-szigeti-) 014 Cat-homokzátonyok

Chapter 9: Geographic terms (terminology) Generic terms (nomenclature) This chapter has been developed at Department of Cartography of ELTE and it became the basis of the English-Hungarian version of the Standardization of Undersea Feature Names. (3) Number of the source materials (gazetteers, papers, studies etc. ) ------------------------------abyssal gap -> gap ------------------------------abyssal hills: A tract of small elevations on the seafloor (3). fr: collines (collines sous-marines, collines abyssales) (3) Groupe d'élévations de faible hauteur (3). ném: cseh: or: magy: fenékhegyek (5) fenékdombvidék Kis kiemelkedések területe a tengerfenéken (3). ------------------------------abyssal plain -> plain ------------------------------

Chapter 10: Atlases, maps and other publications used for the compilation of the gazetteer (Source materials and literature) [Ma 1] = Nagy Világatlasz Kartográfiai Vállalat, Budapest, 1985 [Ma 2] = Kéz Andor: A víz természeti földrajza in: Bulla Béla [szerk. ]: Általános természeti földrajz (I. kötet) Tankönyvkiadó, Budapest, 1952 [Ma 3] = Koch Nándor: A tenger in: Tasnádi Kubacska András [szerk. ]: A Föld Gondolat Kiadó, Budapest, 1960 [Ma 4] = Haltenberger Mihály: Tengerészeti földrajz Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965 [Ma 5] = Kuruc Andor: Tengerek földrajza Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982 [Ma 6] = Kis Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára (I–II. kötet) Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 [Ma 7] = Magidovics I. P. : A földrajzi felfedezések története Gondolat, Budapest, 1961 [An 1] = Gazetteer of Undersea Features Defense Mapping Agency, Washington, D. C. , 1981 [An 2] = General Bathymetric Chart of the Oceans (GEBCO) Canadian Hydrographic Service, Ottawa, Canada, 1975– 1982

Néhány példa a legfontosabb források közül: 1. GEBCO – tengerfenék-domborzat ábrázolásához

A GEBCO 5. kiadásának térképszelvényei (1975– 1982)

2. Gazetteer of Undersea Features – a földrajzi nevek alapvető forrása (10 évenként új kiadás)

Ebben az időben két fontos megoldandó kérdés maradt: – Nem minden GEBCO-szelvény volt megfelelő forrás az izobátok szerkesztéséhez és – Új, alkalmas vetületre volt szükség

GEBCO nem minden esetben megfelelő forrás Megoldás: más forrástérképek keresése Összehasonlításul: A tengerfenék domborzata a selfen a Laptyev- és a Keletszibériai-tenger területén a Kartográfiai Vállalatnál végzett kutatások alapján szerkesztett mélységvonalak (fent) és a GEBCO No. 5. 17 -es szelvénye mélyégvonalai (lent)

Új vetület szükségeltetik Baranyi IV vetülete Kettévágja a Csendes-óceánt – így nem alkalmas

Egy alkalmasabb vetület szerkesztési lépései: Baranyi IV vetületének osztott (ún. megszakított) változata

Baranyi IV vetületének megszakított változata kiegészítve az Északi-sarki-óceán bemutatására is alkalmas sarki vetülettel … ilyen módon az egész Világtenger megfelelőképpen ábrázolható

2001 MM (Peking/Beijing); 2003 MM-DA (Durban): Standardization of undersea feature names / Tengerfenék-domborzati képződmények neveinek egységesítése English/Hungarian Version / Angol–magyar változat

2005 La Coruña – The multilingual lexicon of undersea features (Tengerfenék-domborzati képződmények több nyelvű lexikona) ÁROK * MÉLYTENGERI/ ÁROK Hosszú, keskeny, rendszerint nagyon mély, aszimmetrikus, viszonylag meredek lejtőjű mélyedés a tengerfenéken. pl. : Mariana-árok Ref. : RICHARD, J. (ford. : PÉCSI A. ), 1912, op. cit. A mélytengeri árkok két típusa

A lexikon egy másik példája HORDALÉKLEJTŐ/TÖRMELÉKKÚP Enyhe lejtésű, tagolatlan, elsősorban üledékből álló felszín, amely valamely meredekebb LEJTŐ aljához illeszkedik.

2005 óta – Az óceánok és tengerek határai Limits of Oceans and Seas Special Publication – 23 magyar változata Újabb együttműködés az ICA-bizottság és Tanszékünk között

… ami az óceánok és tengerek határainak pontos magyar nyelvű leírását adja Új diplomamunka-témaként elkészült az egész Világtengerre Az Északi-sarki-óceán határai: Az Atlanti-óceán irányában, Ny-ról K felé: Ny-on (a Davis-szoros és a Labrador-tenger határa, azaz) az é. sz. 60°-át jelölõ szélességi kör mentén Labrador ÉK-i partja és Grönland Ny-i partja között; innen a sziget partjain K, majd ÉK felé az Edvard Holm-fokig [Kap Edvard Holm: 67° 51’ É; 32° 11’ Ny]; ahonnan (az Izlandi- és a Grönlandi-tenger határaként) a Dánia-szoroson át egyenesen Izland legnyugatibb pontjáig, a Bjargtangarig [65° 30’ 15” É; 24° 32’ 20” Ny]; majd a sziget É-i és K-i partjai mentén a Stokksnes-fokig [64° 14’ 25” É; 14° 57’ 50” Ny]; innen (az Izlandi-tenger és az Atlanti-óceán központi területe határaként) a Dániához tartozó szigetcsoport, a Feröer Fugloy szigetének legészakkeletibb, [62° 20’ 35” É; 6° 14’ 50” Ny] koordinátájú pontjához; ezt követõen (a Norvég-tenger és az Atlanti-óceán központi területe határaként) a Hebrida-selfnek a Shetland-szigetektõl ÉK-re lévõ [61° É; 0° 53’ Ny] koordinátájú pontjához; ahonnan (a Norvég- és az Északi -tenger határaként) az é. sz. 61°-át jelölõ szélességi kör mentén Norvégia Ny-i partjáig, majd pedig ÉK, illetve K felé az eurázsiai kontinens partján a Csukcs-félszigetig húzódik a határ. A Csendes-óceán irányában, K-rõl Ny felé: K-en a szibériai Csukcs-félsziget (kb. ) [66° 33’ É; 171° 04’ Ny] koorinátájú pontjától az Északi sarkkör — (kb. ) az é. sz. 66° 33’-ét jelölõ szélességi kör — mentén az alaszkai Seward-félsziget (kb. ) [66° 33’ É; 164° 44’ Ny] koorinátájú pontjáig, majd pedig ÉK, illetve K felé az észak-amerikai kontinens partján Labradorig húzódik a határ.

A kutatások gyakorlati hasznosítása A tengerfenék-domborzat ábrázolása színes summerrel Galácz András könyvében: Oceánok – Sarkvidékek

A Föld ugyanabban a kiadványban … és …

…utoljára, de nem utolsó sorban két oldalpár ”az első magyar tengeratlaszból”… … a Nagy Világatlasz (TOPOGRÁF, 2004) 32 oldalas fejezetéből…

…, amelynek címe: TENGERFENÉK-DOMBORZAT térképekkel leírásokkal és adatokkal

Köszönöm a figyelmüket!