Mozgs szervrendszere CSOTVZ S csontokhoz tapad vz IZOMZAT

Mozgás szervrendszere CSOTVÁZ ÉS csontokhoz tapadó váz. IZOMZAT 8. oszt. Nékám Róbertné

Mozgástípusok - aktív mozgás (saját energia felhasználásával történik, pld: futás) - passzív mozgás (máshonnan származik az energia, pld: a szél mozgatja a fa ágait) - helyváltoztató mozgás (pld: elúszik, elfut, elrepül stb. ) - helyzetváltoztató mozgás (pld: felemeli a karját, dobog a szíve, a virág a fény felé fordul stb. )

A mozgás szervrendszerének részei: - passzív része: a vázrendszer (csontok, ízületek, inak és szalagok) - aktív része: a vázizomzat (van még zsigeri izomzat és szívizomzat) Pontosan hány darab csont található az emberi testben? 217 - 219 csont

Az izmok inakkal kapcsolódnak a csontokhoz. Az vázizom mindig valamelyik csonton ered, és egy másik csonton tapad. Az idegrendszer által szállított elektromos impulzus az ideg-izom kapcsolódásnál átadódik az izomra, az megfeszül (megrövidül), s az ízület behajlik.

A csontokat alakjuk szerint: 1, hosszú csöves csontok: pl. : comb, kar. Csöves szerkezetű, vastag kéregállomány található rajta. A két végén szivacsos állomány van. A legerőteljesebb csont. Sárga csontvelő: (zsírvelő) hosszú csöves csontokba térkitöltő szerepe van. 2; köbös csontok: pl. : kéz, lábtőcsontok, csigolyák. Alakjuk változatos, majdnem teljes egészében szivacsos állományúak. Vérképzésben jelentős szerepük van. (vörös csontvelővel töltve) 3; Lapos csontok: pl. : lapocka, medence, bordák, agykoponya. Vörös csontvelővel töltve Vörös csontvelő: lapos csontokba, vérképző szerepe. 4; szabálytalan alakú csontok: pl. arckoponya légtartalmú csontok, finom vékony csontlemezekből álnak. A nem mozgatható csontösszenövéseknek három típusát különböztetjük meg: 1. varratos összenövés pl. : koponyacsontok; 2. porcos összenövés pl. : bordák- szegycsont; 3. csontos összenövés pl. : medence csontok (ülő, far, csípő), keresztcsont.

A csontok alakja és felépítése szerint megkülönböztetünk lapos és csöves csontokat. Mindkét típust kívülről az erekkel, idegekkel átszőtt csonthártya borítja, ezt követi a tömör csontállomány. A tömör csontállományon belül találjuk a szivacsos állományt, mely csontlemezekből épül fel. Ezek a lemezek biztosítják a csont teherbírását. Amíg a lapos csontok belső terét teljesen kitölti a szivacsos állomány, addig a csöves csontok középső részén csontüreg található, melyet sárga csontvelő tölt ki.

Izület Fogalma: Két illeszkedő csontvég összekapcsolódását izületnek nevezzük. Megszakított összeköttetésben vannak. Alkotórészek: - izületi porc; - izületi tok; izületi üreg; - izületi nedv; - izületi szalagok A csontok izületekkel kapcsolódnak egymáshoz. A csontok izületi végét üvegporc borítja. Az izületet az izületi tok veszi körül, és az izületi szalagok tartják feszesen. A két ízfelszín kötött izületi nedv található, amely lehetővé teszi, az ízfelszínek egymáshoz történő elmozdulását.

Mozgásszervi betegségek: - gerincferdülés - csípőficam - bokasűllyedés /lúdtalp/ A csípőficam (diszplázia, szubluxáció, luxáció) különböző formáit a csípőízület alkotórészeinek rendellenességei képezik.

A ficamot rögtön felismerhetjük arról, hogy annak az izület alakja megváltozik, és a megbetegedett ember nem tudja a sérült testrészt mozgatni. Az izületi rándulást arról lehet felismerni, hogy az izület megdagad, Törésre gyanús, ha a testrész fájdalmas, duzzadt, mozgása beszűkült, esetleg nem mozdítható. Biztos jele a törésnek, amennyiben a testrész deformált, illetve ha olyan nyílt törés esetén, ahol látszik a törtvég.