Mirt fontos a gazdasgnak a szakkpzs Bihall Tams

Miért fontos a gazdaságnak a szakképzés? Bihall Tamás Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnök Budapest, 2008. október 1.

Nemzetközi tendenciák n n Liberális gazdaságpolitika elvárás másoktól / patrióta cselekvés odahaza Együttműködés a politikai elitben a társadalmi / gazdaság célok megvalósítása érdekében • Pl. Németország, Ausztria nagykoalíció • Pl. Franciaország – folyamatos gesztusok 2

Európai Uniós csatlakozási tapasztalatok n Spanyolország, Írország, Ausztria, Finnország példája • Beruházásösztönző, konszenzus mellett működő gazdaságpolitika • A prioritások ciklusokon átívelő, következetes fejlesztése • A belépés pillanatától dinamikus gazdasági növekedés • A hazai erőforrások tudatos megerősítése (pl. humánerőforrás fejlesztés, versenyképesség javítás a közbeszerzési piacon) n Görögország, Portugália példája • Görögöknél a belépés előtt 5 éven át átlagban 4, 2 %-os növekedés • Csatlakozás után 0, 2 %, 15 éven át évi 1 % alatt • Az EU pénzek a GDP 7 %-át tették ki! • Egy főre jutó GDP az EU 15 -ök átlagában a csatlakozáskor 69 %, 2004 -ben 66 % • A gazdaságot nem multiplikáló infrastruktúra beruházások 3

Kihívások a gazdaság előtt n n n Globalizáció Dél-kelet ázsiai országok export dömpingje Európai Uniós konvergencia Az EURO bevezetése Devizahitel-állomány folyamatos növekedése (negatív hatás a fizetési mérlegre) Inflációs veszélyek kezelése Növekedési problémák Körbetartozás feloldása (cca. 600 Milliárd) Gazdaság szerkezeti veszélyek, beleértve a növekedési pályát is Kettős gazdaság oldása Gyenge hatékonyság és termelékenység Alacsony aktivitási ráta, a munkaerő-kínálat szerkezeti problémái 4

Az EU* és Magyarország vállalkozásainak néhány összehasonlító mutatója Megnevezés mikro Átlagos méret, fő kis közepe s KKV ∑ nagy összes EU-19 3 19 98 5 1 052 7 Mo. 2 20 97 4 878 5 Egy vállalkozásra jutó árbevétel, E €/vállalkozás EU-19 440 3610 25680 890 319020 1550 Mo. 68 1558 7 513 186 84 261 306 Egy vállalkozásra jutó hozzáadott érték, E €/vállalk EU-19 120 1180 8 860 280 126 030 540 Mo. 8 191 1 257 25 16 929 49 Export aránya árbevételben EU-19 9 13 17 12 23 17 Mo. 9 15 16 13 35 22 Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték, E €/fő EU-19 40 60 90 55 120 75 Mo. 4 10 13 7 19 10 Munkaerőköltség hozzáadott érték EU-19 57 57 55 56 47 52 Mo. 63 67 73 68 59 64 az / 5 Forrás: GKM; SMEs in Europe 2003; Observatory of European SMEs 2003; No. 7. APEH adatai alapján

Duális politika – duális gazdaság. . . n n n Régen tapasztalt erősségű politikai szembenállás „Kettős hatalom” Reformkényszer és reformbarkácsolás Közmegegyezés hiánya A jó kezdeményezések is elvéreznek a politikai küzdelemben, a rosszakmai kritikája – úgymond „politikai támadássá” minősül 6

A magyar gazdaság n n n n „Duális gazdaság”, dübörgő multik, túlélésért küzdő kkv Növekvő magyar tőkeexport a térségben Export teljesítmény • Az exportáló TOP 15 adja az export 40 %-át (TOP 25: 50%) • 80 % - multinacionális cégek • KKV szektor a közvetlen térségben kereskedik Alacsony hazai hozzáadott érték Alacsony K+F és innovációs hajlandóság Gyenge szervezettség Rossz hatásfokú gazdaságfejlesztési intézményrendszer Ellentmondásos gazdaságpolitika, zavaros prioritások… 7

Érdemi párbeszéd a gazdasággal A területfejlesztési törvény módosítása, a kamarák teljes jogú tagsággal történő bevonása a területfejlesztési tanácsokba n A kamarák bevonása az UMFT karbantartásába, ellenőrzésébe és végrehajtásába – intézményi szinten n A kamarák bevonása a kereskedelemfejlesztés működtetésébe n A kamarák / gazdaság véleményének érdemi figyelembe vétele a gazdaságpolitika alakításakor Ahol van érdemi együttműködés, ott van mérhető siker! n 8

Szoros és példamutató együttműködés a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal n n n 16 szakmában a kamarák nevezik ki a vizsgaelnököket Újabb 11 szakmai és vizsgakövetelményeinek gondozása – együttesen 27 szakma a kamaráknál 16 szakmában a Szakma Kiváló Tanulója verseny szervezése A gyakorlati képzés ellenőrzése az OKJ-s szakmákban Akkreditáció a gyakorlati képzés területén A feladatok ellátását fedező, érdemi támogatás 9

Erős kamara nélkül nincs erős gazdaság! n n n Az Európai Unióban versenyképes gazdaság csak európai intézményrendszerrel építhető Elengedhetetlen a teljes körű regisztráció Elengedhetetlen a kereskedelemfejlesztésben a kamarák szerepének az erősítése A képzés szerkezete feletti gazdasági kontrollt tovább kell növelni Erősíteni kell a kamarák szolgáltatásait – erősíteni kell / kellene a kamarák közjogi jogosítványait 10

A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság jogszabályi felhatalmazása - a közoktatási törvény - a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 11

A konkrét feladat illeszkedése a szakképzés fejlesztésének folyamatába n A regionális tervezés erősítésével vizsgálni kell az iskolai rendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzésben oktatott szakképesítések körét. n A gazdálkodó szervezetek bevonásával meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő beiskolázásra. (1057/2005. (V. 31. ) Korm. határozat a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről) 12

A gazdaság összefog Regionális képzési, beiskolázási szerkezet meghatározása, mint a magyar szakképzés egyedül álló vállalkozása 13

RFKB feladatok, érdekképviseletek § Humánkapacitás, hálózatszerű működés kiépítése: 420 szakember közreműködése, foglakoztatása (60 szakember – Észak-magyarország) § Felmérés elkészítése: 12 800 interjú (Észak-magyarország – 1625 céginterjú) § Regionális konzultációs fórumok szervezése: 196 fórum szervezése (Észak-magyarország – 32 szakmai fórum) § Képzési beiskolázási szerkezetre javaslat leadása: 173 kistérségre, 257 iskolai szakmában (Észak-magyarország – 28 kistérség) 14

RFKB feladatok, felmérés § Felmérés: összesen 12 800 céginterjú § 16 szervezet x 700 céginterjú = 11 200 interjú §Munkavállalók: MKIK GVI zártlista alapján §Munkaadók § MKIK 1600 céginterjú: Regionális Kamarák: 192 céginterjú 15

Koncepcionális kérdések § Képzési beiskolázási szerkezet: 2 -3 éves szakképzés fejlesztési, struktúra átalakítási terv § Körültekintő, sokszereplős, önfejlesztő érdekegyeztetési rendszer § A fő cél, nem iskolák bezárása, pedagógusok elbocsátása, hanem egy reális empirikus és komoly elemzéseken, tapasztalatokon nyugvó tükör tartása § A legnagyobb feszültségpontokra célszerű koncentrálni és ennek alapján egy beavatkozási tervet, struktúraváltási programot elfogadtatni az iskolafenntartó önkormányzatokkal § Különös figyelem a kritikus szakmákra, illetve a TISZK rendszerre § Nem társadalmi munkában történik 16

Eredmények Felépült működik a rendszer, humánerőforrás fejlesztés megtörtént § kapacitásépítés, § A felmérés eredményesen lezajlott, 12 ezer interjú bevitele eredményeinek feldolgozása, amelyhezhasonlómégnem készült Magyarországon § Ne feledjük a teljes rendszer tartalmas kiépítéséhez 3 éves program lett jóváhagyva az NSZFT ülésen § Projekt típusú munkavégzés, hálózatszerű működés, új kooperációs kultúra 17

Jövőbeni feladatok és lehetőségek § Gyermekbetegségek kiküszöbölése, önfejlesztő rendszer § Az alulról szerveződés erősítése, regionalitás ösztönzése § A közös célok, munkamegosztás és a bizalomépítés kevesebb energiát fog elvonni § Szervezetek közti egyenszilárdság megteremtése § A szakmai szempontok előtérbe kerülése érdekképviseleti típusú munkastílussal szemben az 18

A munka menete n n n Beiskolázási létszámadatok (2007) rögzítése szakképesítésenként 2012 -es várható kereslet adatainak rögzítés szakképesítésenként Döntés a szakképesítések besorolásáról 19

Szakképesítések besorolása n n n Kiemelten támogatottak azon szakképesítések • Melyek (régiónként) jogszabályban rögzített hiányszakmák • Melyekben a 2012 -es várható kereslet (fő) legalább 2, 5 szerese a 2007 -es beiskolázási létszámnak Támogatottak azon szakképesítések • Ahol a 2012 -es kereslet legalább egyötöde (20%) a 2007 es beiskolázási létszámnak Fejlesztési forrás igénybevételére nem javasolt • Melyeknél a 2012 -es várható kereslet nem éri el a 2007 -es beiskolázási létszám egyötödét § A régióban nem oktatott szakképesítés 20

Problémák Beiskolázás 2007 – régi OKJ szerinti adatokat tartalmazza n 2012 -es várható kereslet csak az alap szakképesítéseket és az elágazásokat tartalmazó szakképesítéseket vizsgálja Példa: Kertész, épületgépészeti csőhálózat- és berendezésszerelő Megoldás: A beiskolázási adat kiszámításánál összegezni kell az adott szakképesítést (pld: épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő ) alkotó szakképesítések adatait (Új OKJ alapján) Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő (beiskolázás 2007)= Vízvezeték- és központifűtés-szerelő + Gázvezeték- és készülékszerelő n A beiskolázás 2007 táblában egy szakképesítés több sorban is 21 szerepel (!) n

TISZK-ben érintett intézmények n Kiemelten támogatott szakképesítések esetében a beiskolázási létszám nincs korlátozva n Támogatott szakképesítések esetében a 2009 -es beiskolázási létszám nem haladhatja meg a 2008. évit n Nem támogatott szakképesítések nem indíthatók (nagyon veszélyes) 22

Kiemelten támogatott szakképesítések Észak-Magyarországon Ács, állványozó Haszongépjármű vezető Agrárgazdasági gépszerelő, gépjavító Hegesztő Állattenyésztő Járműfényező Autószerelő Karosszérialakatos Bolti eladó Kőműves Burkoló Mezőgazdasági gépüzemeltető, gépkarbantartó Bútorasztalos Műanyag-feldolgozó Elektromechanikai műszerész Pék Elektronikai műszerész Pincér Épület- és építménybádogos Szakács Épületasztalos Szerkezetlakatos Épületgépészeti csőhálózatés berendezés-szerelő Szerszámkészítő Erdészeti szakmunkás Üzemeltető gépésztecnikus Festő, mázoló és tapétázó Vegyipari technikus Gépi forgácsoló Villanyszerelő Géplakatos 23

Szakképzési problémafa v Elérendő stratégiai célok: A szakmunkásképzés átjárhatóságának megteremtése Szétaprózott iskolaszerkezet megszüntetése Regionális képzési és beiskolázási szerkezet alakítása: RFKB Szakképzés-felnőttképzés integrált megújítása Mesterképzés, mint szakmunkás életpálya modell Tanulószerződés a magyar szakképzés meghatározó formája Teljesítmény értékelése és mérése, hatékonyság - finanszírozás Szakképzés ne a maradék elv alapján működjön Mentálisan: új kooperációs és együttműködési kultúra v Megoldandó feladatok: Szakképzési feladatok további átadása a gazdaság önkormányzatainak, tényleges közjogi feladatok „kiszervezése” Az NFT II. szakképzési projektekben statiszta szerep jutott 24

Szakképzési problémafa q Szakképzés társadalmi küldetésének teljesítése: A szakképzés, fizikai szakmák társadalmi leértékelődése, bérek A korosztály mindössze 20% -a végez a szakiskolában, Eu. 50% Magyarországon 1990 -ben ez az arány közel 50%-os volt A 18/19 éves korosztály 20%-a szakképzetlen marad 10 év múlva a 15 -19 éves korosztály száma negyedére csökken egyetemi-főiskolai papírgyárak elszívják az utánpótlást q Következmény: NFT II. végére 300 -350 ezer fő szakképzett munkaerő hiánya q Megoldási módok: Szakképzés vonzerejének növelése, munka világába történő átmenet ösztönzése Szakképzettek arányának növelése az ifjúsági képzésben Évjárat 30%-a szerezzen szakiskolai-szakmunkás végzettséget A szakmatanulás képzési ideje 3 év legyen (9 évf. alapképzés) q … És az általános iskola ! 25

Új Magyarország Fejlesztési Tervben vállalható kamarai feladatok: n n n n a kkv-k képzési támogatása (jó példa a ROP 3. 4 program) független vizsga- és kompetenciaközpontok kialakítása felnőttképzési szakmaszerkezet megújítása felsőfokú szakképzés támogatása ernyőszervezet (TÁMOP) mikro- és kisvállalkozások részére Módszertani Központ Pályaorientáció 26

Köszönöm a figyelmet! 27