Mint tudjuk a leveg apr sszetevkbl ll Mghozz

Mint tudjuk a levegő apró összetevőkből áll. Méghozzá: 78% Nitrogénből 21% Oxigénből 1% Egyéb gázok

Ki is fedezte fel a Nitrogént? C. Scheele és David Rutherford fedezte fel 1772 -ben. A levegőből állítják elő és levegőből nitrifikáló baktériumok kötik meg. A nitrogénvegyületeket a növények felveszik, valamint fontos alkotórésze a fehérjéknek és az aminosavaknak. Felhasználása: • hegesztés • félvezetők előállítása • Ammóniagyártás • aeroszolos palackok • tűzoltó készülékek • nitrogénvegyületek alapanyag • nitrogénműtrágyák

Ki fedezte fel az Oxigént? Joseph Priestley 1774. ben fedezte fel az egyik nagyon fontos elemet a földön, az Oxigént. Kísérletében higany teteén képződő salakból próbált levegőt kivonni és azt vette észre hogy egy lencse segítségével az anyagból a levegő könnyen kihajtható, ám ezt a levegőt a víz nem nyelte el. Majd mikor észrevette hogy az oxigénnél a levegő nem mindennapian fényes lángal ég nagyon meglepődött.

Nézzünk kicsit a földre! Miből áll a Föld? Ha megnézzük a föld 71 %-a víz S csak 29 %-a szárazföld 71 % H 2 O

Hidrogén Az oxigént már tudjuk ki fedezte fel, de a hidrogén nem. A hidrogén az az elem amely az Univerzumban leggyakrabban előfordul. A kétszáz éve, 1810. február 24 -én elhunyt Henry Cavendish korának legtehetségesebb, de legfurcsább tudósa is volt. Ő állított elő elsőként vegytiszta hidrogént (ahogy ő nevezte, "gyúlékony levegőt"), ő egyesítette azt először oxigénnel és kapott eredményül vizet, s ő határozta meg elsőként nagy pontossággal a Föld tömegét.

Már tudjuk kik fedezték fel a 2 legfontosabb dolog alkotó elemeit, a víz és a levegő alkotó elemeit. A következő részben kiderül az, hogy a Föld, mint a bolygó miből áll. Kiderül, hogy mi van alattunk és fölöttünk.

A Föld!

A Fluor A florral már 1530 –ban is foglalkoztak, de ténylegesen 1886 -ban tudta előállítani Henri Moissan, sok tudós nem ismerte a veszélyeit, így sokan az egészségükkel (megvakultak) vagy az életükkel fizettek. A természetben vegyület formájában található. Fontos , hogy maró hatású és nagyon mérgező. Felhasználása: Az atombomba kivetelezésénél az uránnal láncreakcióba lép.

Szilícum / Si Felfedezés: Az elemi szilíciumot Berzelius állította elő 1824 -ben. Fizikai tulajdonságok: Sötétszürke, fémes fényű, elég kemény anyag. Egyetlen módosulata van amely gyémánt rácsú. Elektromos félvezető. Olvadáspontja nem olyan magas mint a szén-é (1410 C°) A számítógépek processzor valamint elektromos berendezések és nyomtatott áramkörök gyártásánál elengedhetetlen. Ez által jött létre a Super PC. : XD: *. * Előfordul napban, csillagokban, meteorban. A földkéreg második leggyakoribb eleme (25%). Biológia: A szilícium por belélegezve súlyos tüdőkárosodást okoz.

Hélium A héliumról mindenkinek a hőlégballon jut eszébe, de valójában a jövő egyik energiaforrása része, a fúzióé. A 17. században a természettudósok egy keskeny rés és egy prizma segítségével a fényt összetevőire bontották és a színképet tanulmányozták. 1868 -ban Norman Lockyer, brit csillagász azt feltételezte, hogy a vonalakért egy Az izzó gázokkal végzett kísérletek alapján addig ismeretlen elem a felelős, vált ismerté, hogy azolyan, elemek melegítés a Napban fordul elő. El is nevezte a hatására különböző, amely pontosan elemet “héliumnak”, a görög meghatározott színű feltételezett fényösszetevőket napisten, Helios után. 25 év telt el addig, sugároznak ki, amelyek a színképben a Földönjelennek is sikerül ezt a gázt fényes színes csíkokmíg formájában meg (gondoljunk egyelkülöníteni. neoncsőre).

A hélium keletkezése a Napban.

Teljes napfogyatkozás 1999 -ben , amikor a héliumot is megfigyelik vonalakban a napban.

Berillium Nevét a berill (zöld drágakő) nevű ásványról kapta, amelyben megtalálták 1798 -ban. Louis Vauquelin fedezte fel 1798 -ban berill ásványban és smaragdban. Először Friedrich Wöhlernek és A. B. Bussynak sikerült kivonnia 1828 -ban berillium-kloridból kálium segítségével. Jó hővezető, sósavban oldódik. Vízben oldható vegyületei mérgezőek. Több mint 30 ásványban előfordul. A drágakövek közül berilliumot tartalmaz az akvamarin és a smaragd. Szilárdsága, kis fajsúlya miatt, és mert térfogata széles hőmérsékleti tartományban közel állandó, a berillium-réz ötvözetet felhasználják repülőgépekben, rakétákban, űrjárművekben és távközlési műholdakban.

A magnézium A skót Joseph Black fedezte fel 1755 -ben, hogy a magnézium elem, Sir Humphry Davy 1808 -ban magnézia és Hg. O keverékéből tiszta magnéziumot állított elő, majd 1831 -ben Antoine Alexandre Brutus Bussy összefüggő (koherens) formában. Davy javaslata a nevével kapcsolatban magnium volt, ma már a magnézium elnevezést használjuk. Ezüstfehér színű, csillogó, tiszta állapotban nyújtható, puha könnyűfém. Az alkáliföldfémek csoportjának tagja. Meggyújtva vakító fehér lánggal ég el.

Top 10 elemek előfordulása

www. Super. PC. Try. Hu Super PC , Ahol minden ami PC! A virtuális világ - "Lásd a világ naposabbik oldalát!"