Milyen napjainkban egy fizikara Radnti Katalin rad 8012helka

Milyen napjainkban egy fizikaóra? Radnóti Katalin rad 8012@helka. iif. hu

Miről lesz szó? • Miért a tanórák a fontosak? • Óraelemzési szempontjaim • Természettudományos szemlélet fejlesztése • Az óralátogatások tapasztalatai • Miért lehet nehéz a fizika? • Milyen legyen a NAT?

Miért a tanórák a fontosak? A tanári munka közelítőleg 70 -80 %-ban a tanórákból, azok megtartásából, illetve az azokra való felkészülésekből áll. A jó tanóra egy kisebb „műalkotásnak” is tekinthető. A tanórán, a kötelező tananyag érdekes feldolgozása alapozza meg az érdeklődést! Csak ez után megy a gyerek délutáni foglalkozásra! Hogyan éri el a tanár a tanóráin, hogy a diákok szakkörökön és/vagy versenyeken részt vegyenek?

Fő óraelemzési szempontok Milyen mértékben képes a tanár(jelölt) fejleszteni a tanulók gondolkodását? Mennyire jut ez szerephez, milyen mértékben uralja a tanórát a minél több ismeret átadása, az új fogalmak, törvények memorizálása, gyakorlása? A tudományos megismerés, ismeretszerzés módszerei, a természettudományos szemlélet „közvetítése” a tanulók felé. Ezen belül a hipotézisek, a tanulói előismeretek felhasználása. Megtörténik-e a probléma felvetése, a vizsgálni kívánt jelenség kiválasztása, hipotézisalkotás, a kísérlet, esetleg mérés megtervezése, elvégzése, a tapasztalatok rögzítése, majd a következtetés levonása, összevetése a hipotézissel, melyek a kutatás alapú tanulás/tanítás alapvetései?

Az óralátogatások tapasztalatainak leírása A tanórák bevezető része Problémafelvetés, gondolkodtató kérdések, az ismeretszerzés menete, hipotézisek alkotása A tudománytörténet megjelenése a tanórákon IKT eszközök használata Több szintű feldolgozási lehetőség bemutatása Más tantárgyak ismeretanyagához való kapcsolódás Milyen volt a az órák hangulata?

A tanórák bevezető része I. Célja: a témára való ráhangolódás. Ismétlő kérdések feltevése, mint: Mit tanultunk a múlt órán? A házi feladat megbeszélése. Az óra bevezető részének másik feladata a téma szempontjából fontos előismeretek és az esetleges tévképzetek feltárása.

A tanórák bevezető része II. - Minden tanuló kap egy kis lapocskát, melyre felírja a feltett kérdéssel kapcsolatos ismereteit, asszociációit. - A lapocskák összegyűjtését követően a tanár felolvassa az osztály számára az érdekes, humoros, vagy számunkra valamilyen okból fontos gondolatokat. – Például a gravitációs erőtörvény bemutatása előtt a következő kérdést tette fel a tanár: Mi jut eszedbe a gravitációról? A válaszok felolvasásakor a fizikai tartalommal kapcsolatos kulcsszavak felkerültek a táblára („vonzás, Newton, alma, bolygók között, bármilyen két dolog között”). Az asszociációs feladat végére lényegében elkészült a gravitációs-erő kvalitatív jellemzése. Kepler törvények feldolgozásakor az óra eleji kérdés: Mit gondoltok, a Föld milyen alakú pályán kering a Nap körül? Kör, vagy ellipszis alakú a pálya? Majd a tanár megszavaztatta az osztályt.

Az előzetes tudás Nem mindig felel meg a mai tudományos elképzeléseknek. Rendkívül stabil. A tanítás elkezdésekor célszerű vizsgálni, majd az eredmények alapján szervezni a témakör feldolgozását. Vizsgálata: feladatlap, beszélgetés, problémaszituáció megoldása és elemzése, hipotézisek kérése…… Fogalmai váltások kimunkálása, fogalmi fejlődés, fogalmak elkülönülésének elősegítése, mint fontos szakmódszertani feladat, a tapasztalatszerzés megszervezése egészen a kérdésfeltevéstől kezdve, mintegy a kutatási módszerek gyakorlása……. . , nem csak egyszerűen bemutatjuk a kísérletet.

Ferde hajítás sebesség – gyorsulás fogalmak differenciálása

A ferde hajítás feladat megoldottsága A teljes feladat megoldottsága 14, 4 %-ban volt sikeres. Megnéztük, hogy hány fő választotta szisztematikusan a 3 érintő irányú vektort. Erre 303 adódott. Ez közel a felmérésben résztvevők negyede. Mindhárom válasz jó, tehát tökéletes megoldása mindössze 33 hallgatónak volt. Ez 2, 75 % mindössze!

Problémafelvetés, gondolkodtató kérdések, az ismeretszerzés menete Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás vizsgálatánál tanulói javaslatra megvizsgálta az osztály a Galilei lejtő esetében a golyók mozgását a lejtő hajlásszögének függvényében. A szabadesés tanulmányozása előtt a következő tanári kérdés hangzott el: Hogyan lehetne belátni, hogy a szabadesés egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás? Mérési eljárás megalkotásának kérése a tanulóktól: Hogyan lehetne kimérni, hogy mekkora a szabadon eső test gyorsulása? A tanulók előzetes ismereteik alapján rájöttek, hogy a szabadon eső test útját és idejét kell megmérni és ezekből a gyorsulás már számolható. A termikus kölcsönhatás tanulmányozásához bevezető kérdés: Hogyan lehet a forró kávét minél gyorsabban lehűteni?

A mágnes környezete 6. évfolyam természetismeret órán a mágneses kölcsönhatást vizsgálták a gyerekek. Megállapították, hogy a mágneses kölcsönhatás vonzásban és taszításban is megnyilvánulhat. Hogyan lehet kimutatni a mágnes sajátos környezetet? Csoportmunkában dolgoztak a gyerekek. A tanárnő vasport osztott ki. A feladatot a rúdmágnesekkel kellett elvégezni. Azonban a rudak közül az egyik nem volt mágneses, bár a többivel azonos módon volt piros-kék részekre beszínezve. Hogyan dönthető el egy kék – pirosra festett rúdról, hogy az valóban mágnes-e? A diákok hipotéziseket alkottak, melyeket kísérletileg is végrehajtottak. Az egyik csoportban azt feltételezték a gyerekek, hogy a ténylegesen nem mágneses, de kék – piros színű rúd a mágnessel csak vonzó kölcsönhatásba tud kerülni, a taszítás nem lép fel, hiszen nincsenek pólusai. A másik csoportban a vasporos kimutatási lehetőség hiányára utaltak. Mindkét csoport elvégezte a saját maga által javasolt kísérletet. Horváth Zsuzsa nyomán

Kísérletek Nem a látványon volt a lényeg! A tanulmányozott fizikai elmélet alátámasztását, vagy éppen felfedezését szolgálták. A kísérletek minden esetben jól elő voltak készítve a leírt órákon: problémafelvetés, esetleg magának a mérésnek a megtervezése, hipotézisalkotás előzte meg. Majd megtörtént a következtetések levonása is! A mérési adatok rendezése sok esetben a diákok által javasolt táblázatos formában történt. A következtetések levonása, a törvény megfogalmazása során a legtöbb esetben a matematikában tanultak alkalmazása került előtérbe, mint egyenes- illetve fordított, vagy egyéb arányosság, grafikus ábrázolás. A grafikus ábrázoláshoz sajnos csak kevés esetben hívta segítségül a tanár az egyébként informatikából tananyagként szereplő Excel programot.

A tudománytörténet megjelenése A diákoknak több órán lehetett része kisebb időutazásban, Az egyik órán az úgynevezett Galilei lejtő alkalmazásával fedezték fel a diákok a négyzetes úttörvényt. Kepler 3 törvényének „felfedezése”: A Naprendszer bolygóinak relatív távolság és keringési idő adataiból válogatva alapján 4 csoportonként. Tippelőlapok a lehetséges kapcsolatra: a) a 3. T 2 b) a 2. T 3 c) a 3/T 2 d) egyik sem. A diákok először tippeltek. A legtöbben a c. ) lehetőségre szavaztak. Majd a tippelést követően ténylegesen el kellett végezni a megadott adatokkal a számításokat. A tanár azt kérte, hogy a 4 fős csoporton belül a következő legyen a munkamegosztás: Mindenki válasszon ki egy bolygót, és arra számítsa ki mindhárom felírt lehetséges matematikai kapcsolatot, a. ), b. ) és c. ) lehetőségeket, majd nézzék meg a csoporttagok a kapott értékeket, és vizsgálják meg, hogy melyik számított érték lesz közel azonos minden csoporttag, vagyis mind a 4 bolygó esetében. Ezt követően megnézték, hogy az egyes csoportok esetében kapott értékek ténylegesen közel azonosak lettek minden csoportnál. Így megállapították, hogy a jó matematikai kapcsolat ténylegesen a c. ). Majd a tanár lediktálta a törvényt. Egy fakultációs foglalkozáson az Univerzum mai alapjainak megértéséhez vezető utat járták végig a tanulók. Ebben egyik fontos szereplő (Henrietta Leavitt) eredeti mérési adatait is tanulmányozták a diákok.

IKT eszközök használata Számítógép használata: ppt, aktív tábla, video lejátszása, internet használata, időmérés, interfész használatára (Csak egyszer!) Okostelefon: időmérés, fényképezés, video megnézése az elvégzendő kísérletről Elektronikus tudásmegosztás néhány esetben. Aktív tábla egész órás használata egy helyen volt, ahol a munkafüzet megfelelő ábrái, feladatai voltak kivetítve. A diákok a munkafüzetükben dolgoztak. Ez 7. osztály volt és az OFI kísérleti tankönyvéből tanultak. Szavazógépet egy helyen láttunk. Számítógéppel grafikonkészítés alapórán nem volt. Az IKT használata a tanórákon, ténylegesen segítette az oktatási folyamatot, sehol nem volt öncélú, vagy túlzott. A levezetések, feladatmegoldások a diákokkal interaktív módon, a táblánál zajlottak, míg a tanulók azt követve a füzetükben jegyzeteltek.

Több szintű feldolgozási lehetőség A mágneses jelenségek tárgyalását egy 6. évfolyamos és egy 10. évfolyamos tanórán láthattam. Gyakorlatilag azonos kérdések. A 6. évfolyamon történő feldolgozás esetében sok egyszerű megfigyelés és kísérlet dominált. A felmerült kérdésekre kvalitatív válaszok születtek. A 10. évfolyamon a tanulóknak már sokkal több előismerete volt. Hasonló tévképzet jelent meg a 10. évfolyamon, mint a 6. évfolyamos tanulók esetében, miszerint minden fém mutat mágneses tulajdonságokat. A leírás már nem csak kvalitatív módon történik, hanem megjelent a fizika jellegzetes kvantitatív, matematikai segédeszközöket igénylő leírásmódja is. A mezők erősségének jellemzéséhez próbatesteket és vektor jellegű mennyiségeket konstruálunk.

Más tantárgyak ismeretanyagához való kapcsolódás - A fizika leíró nyelve a matematika, mint összefüggések, fizikai törvények matematikai megfogalmazása, grafikonok készítése, egyenes- fordított, illetve egyéb arányosságok használata, egyenletek felállítása, egyenletrendezés. Ezen ismeretek készségszintű alkalmazása nem volt problémamentes a tanulók számára! Különösen az egyenletrendezés jelentett gondot a legtöbb esetben. - Néhány témakör esetében előkerültek kémiai jellegű ismeretek, például a folyadékok tanulmányozásakor. - Biológiával való kapcsolat pedig az optika esetében, a lencsék és a szemüvegek témakörében. - A tudománytörténeti részek a történelem tantárgyhoz jelentenek kapcsolódási lehetőséget.

Milyen volt az órák hangulata? Az órák hangulata, általában jó volt. Úgy látszik, a diákok szívesen vesznek részt olyan tanórákon, amelyeken „történik valami”, izgalmas szellemi kalandokban van részük. Sok-sok tanári, illetve tanulói kérdés és válasz hangzott el, kísérletek voltak, a diákok gondolkodtak, számoltak, beszélgettek fizikai témákról. A tanárok változatos módszereket alkalmaztak. A témakörből írt dolgozatok miként sikerültek? Egy-egy tanóra, vagy akár a tanórák többsége, legalább is úgy nézett ki, hogy jól sikerült. De a tanulók később képesek voltak jól megtanulni, elsajátítatni az adott tananyagot? ? Sok dolgozatban olvasható mondatban keverednek a helyes és a helytelen elemek, melyeket egyik régi szakdolgozóm elnevezett „kavalkádmondat”-oknak.

Miért nehéz a fizika? „A felidézést a séma irányítja, a sémák közül pedig a legkitüntetettebb az elbeszélő séma. Úgy tűnik, hogy történeteket sokkal könnyebb felidézni, mint például tájleírásokat. ” „Történeteket mindig könnyebb felidézni, mindig egyetemesebbek, mindig világosabb mintázatot adnak. Egy tankönyvi történet, amikor visszaadjuk, sokkal kevésbé válik zavarossá, mint egy leírás, vagy magyarázat. ” (Pléh 2015. 88. oldal). Miért tanítunk fizikát? az emberiség történek része, kultúrkincs, mai technikai világunk alapja, melyről nem szeretnénk lemondani, ezért kellenek olyan emberek, akik értenek hozzá. És ennek tudatában hogyan tanítsuk a természettudományt? Emberi történetekbe kellene mind jobban ágyazni a fizikai és a kémiai ismereteket. Mind a felfedezések, mind a mindennapi élet vonatkozásában.

Milyen, illetve milyen legyen a NAT? 10 műveltségi területet tartalmaz, melyek közül csak 1 a természettudomány, ami ténylegesen három nagy tudomány iskolai leképeződése, három tantárgyat jelöl, melyek a fizika, a kémia és a biológia. Ez így teljesen aránytalan! A többi esetben elmondható, hogy szinte egy műveltségi terület = egy tantárgy. Kevesebb műveltségi területet kellene alkotni az egyébként is aktuális újragondolás során! Például a következő nagy területek lehetnének: ü művészetek (rajz, ének-zene, irodalom), ü kommunikáció (nyelvek, benne a magyar nyelvtan is), ü technikai jelrendszer (matematika, informatika), ü ember és természet (fizika, kémia, biológia, természetföldrajz), ü ember és társadalom (történelem, állampolgári és jogi ismeretek, társadalomismeret, etika, filozófia) stb. De lehet más csoportosítás is, mivel az irodalom és a történelem is kerülhetne egy műveltségi területbe, hiszen a két tantárgy szoros kapcsolatban van egymással.

A fizika óraszámainak alakulása

A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának irányításával, a Köznevelési Kerekasztal által elfogadott koncepciónak megfelelően (zárójelben a szakközépiskolás óraszámok): 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Össz. Matematika 4 4 4 3 3 3 3 42 Körny. Term Biológia 1 1 2 2 8 2 1 0 2 2 Fizika 2 1 2 2 2(1) 9(8) Kémia 1 2 2 2(1) 7(6) Földrajz 1 2 2 2(1) 7(6) 2(1) 9(8)

Hogyan tovább?

Hevesy György (Budapest, 1885. augusztus 1. – Freiburg, 1966 július 5. ) Halálának 50 éves évfordulója van. Nobel díj 1943. A radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban. A hafnium felfedezése, Bohr elmélet egyik prediktív állítását igazolta. Röntgenfluoreszcencia analízis Neutronaktivációs analízis

Köszönöm a figyelmet!