MIKROKONMIA 20072008 I flv Egsz letnkben a blcstl

MIKROÖKONÓMIA 2007/2008 I. félév

„Egész életünkben – a bölcsőtől a sírig, s még azon túl is – a közgazdaságtan könyörtelen igazságaiba ütközünk. Mint szavazóknak, olyan ügyekben – az infláció, a munkanélküliség vagy a protekcionizmus kérdésében – kell döntenünk, amelyeket egyszerűen meg sem érthetünk, amíg el nem sajátítottuk e tárgy alapelemeit” (Paul A. Samuelson – William D. Nordhaus)

Közgazdaságtan (Economics) A jelenbeli és jövőbeli fogyasztás nagyságára, arányaira, valamint az ezek előállításához szükséges, korlátozottan rendelkezésre álló (alternatív módon felhasználható) termelési tényezők alkalmazására vonatkozó döntésekkel, azok társadalmigazdasági következményeivel foglalkozó társadalomtudomány.

A közgazdaságtan tudományágai Elméleti közgazdaságtudományok – Mikroökonómia – Makroökonómia – Nemzetközi gazdaságtan – Összehasonlító gazdaságtan Alkalmazott közgazdaságtudományok – Vállalatgazdaságtan – Marketing – Pénzügy, számvitel stb…

Mikroökonómia (Microeconomics) Az egyes fogyasztók (háztartások) és vállalkozások magatartását, döntési lehetőségeit és az egyes részpiacokat vizsgálja Makroökonómia (Macroeconomics) A gazdaság egészét vizsgálja, az összes vállalat (vállalati szektor) és háztartás (háztartási szektor) viselkedését, valamint az állami szerepvállalást elemzi Fogyasztói és termelői Aggregát kínálat és magatartás, egyéni és piaci kereslet; gazdasági kereslet és kínálat, piaci növekedés, infláció, szerkezetek, termelési munkanélküliség, tényezők piaca gazdaságpolitikai döntések

A közgazdaságtan alapkérdései Szükséglet (need): hiányérzet, amely cselekvésre késztet önmaga megszüntetése érdekében. A szűkösség (scarcity) problémája A rendelkezésre álló erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre (nem elegendőek valamennyi szükséglet kielégítésére) a társadalomnak gazdálkodnia kell, törekedve az erőforrások minél hatékonyabb allokációjára. MIT? KINEK? HOGYAN?

Módszertani alapelvek Statika: olyan közgazdaságtani módszer, amely figyelmen kívül hagyja az időben lejátszódó folyamatokat; a gazdaság egy adott helyzetének, állapotának vizsgálatára alkalmas (Komparatív statika: két állapot összehasonlítására használt módszer) Dinamika: az események időbeli lefolyására koncentráló, a gazdaság helyzetében bekövetkező változásokat, a folyamatokat vizsgáló módszer

„Ceteris paribus” (‘other things equal’) elve: Egyetlen paraméter (pl. egy adott termék árának) változása hatásmechanizmusának elemzésekor feltételezzük minden egyéb befolyásoló tényező (pl. a fogyasztók jövedelme, ízlésvilága stb. ) változatlanságát. „Post hoc” csapdája (‘post hoc fallacy’): Az események időbeli egymásutánisága nem feltétlenül jelent ok-okozati kapcsolatot. „Összetétel csapdája” (‘fallacy of composition’): Ami igaz az egyes részekre, nem feltétlenül igaz a részek összességére.

I. A PIACI MECHANIZMUS

1. Piac (market) § az a mechanizmus, amelyben az eladók és a vevők érdekeiket és motívumaikat követve, kapcsolatba lépnek egymással, hogy realizálják eladási és vételi szándékaikat § a keresletet (demand) és a kínálatot (supply) összehozó intézmény Reálfolyamatok (R): fogyasztási cikkek és szolgáltatások áramlása Monetáris folyamatok (M): pénzáramlás

2. A piacrendszer sémája Kereslet (R) Fogyasztási kiadások (M) Termékek és szolgáltatások piacai (Output markets) HÁZTARTÁSOK (Households) Árbevétel (M) VÁLLALKOZÁSOK (Enterprises) Tényezőjövedelem (M) Kínálat (R) Termelési tényezők piacai (Input markets) Tényezőköltség (M) Kereslet (R)

3. Egyéni – piaci – aggregát kereslet Egyéni kereslet (individual demand), d: Az az árumennyiség, amelyet egy adott fogyasztó (háztartás), adott áru piacán az érvényes ár (és egyéb feltételek) mellett, adott időpontban (vagy időszakban) képes és hajlandó megvásárolni. Fizetőképes szükséglet. Reálnagyság = természetes mértékegységben határozható meg.

Piaci kereslet (market demand), D: Az összes fogyasztó fizetőképes szükséglete egy adott áru iránt. Reálnagyság Aggregát kereslet (aggregate demand), AD: Egy adott gazdaságban, adott időszakban a gazdasági szereplők összessége által megvásárolni kívánt összes áru (és szolgáltatás) mennyisége (makroökonómiai kategória) A gyakorlatban nem reál-, hanem pénzben kifejezett nagyságként határozható meg.

Keresleti függvény (demand function): valamely áru iránti (piaci) kereslet és az azt befolyásoló tényezők (árak, jövedelem, ízlésvilág stb. ) közötti kapcsolatot írja le. DX = f (px, py, I, T) Kínálati függvény (supply function) Keresleti görbe (demand curve): azt mutatja, hogy miként alakul a kereslet a termék árának változása esetén, miközben minden egyéb tényező változatlan (ceteris paribus). DX = f (px) Kínálati görbe (supply curve)

4. A Marshall-kereszt p Egyensúlyi / piactisztító ár (Equilibrium / market clearing price) S p. E D 0 QE Egyensúlyi / piactisztító mennyiség (Equilibrium / market clearing quantity) Q

Az árváltozás hatása A keresleti és a kínálati görbe mentén történik elmozdulás p Túlkínálat, ha p p. E p 1 S p. E D Túlkereslet, ha p p. E 0 D 1 QE S 1 Q

Az egyéb tényezők változásának hatása p S A keresleti és/vagy a kínálati görbe eltolódik D’ p. E D 0 QE Q

Rezervációs ár, fogyasztói többlet p Rezervációs ár (reservation price, pr): Az a maximális ár, amennyiért a fogyasztó(k) még hajlandó(ak) egy terméket megvásárolni S pr Fogyasztói többlet (consumer surplus, CS): A rezervációs ár a piaci ár különbsége. Összege grafikusan a keresleti görbe alatti terület a piaci árszint felett. CS p. E D 0 QE Q

II. FOGYASZTÓI MAGATARTÁS ÉS KERESLET

Jószág (goods): szükséglet-kielégítésre alkalmas termék vagy szolgáltatás Hasznosság (utility, U): valamely jószág fogyasztásából származó élvezet, elégedettség-érzet – Kardinális hasznosság-elmélet: a hasznosság olyan értelmezése, amely szerint a javak hasznossága mérhető (tőszámokkal kifejezhető) – Ordinális hasznosság-elmélet: a hasznosság olyan felfogása, amely szerint a fogyasztó a javakat – hasznosságuk szerint – csak rangsorolni (sorrendbe rendezni) képes

1. Kardinális hasznosság-elmélet TUX Teljes haszon / összhaszon (total utility, TU) 15 14 Megmutatja, hogy mekkora hasznosságérzet kapcsolódik a fogyasztás adott mennyiségéhez 10 0 MUX 1 2 3 4 QX Határhaszon (marginal utility, TU) 10 4 1 -1 0 1 2 3 4 QX Megmutatja, hogy mennyivel változik a teljes haszon a fogyasztás (végtelen kis) egységnyi növelése esetén

Telítettségi pont: Egy jószág azon mennyisége, amelynél többet fogyasztva az összhaszon már nem nő tovább. TUmax MU = 0 Gossen I. törvénye = csökkenő határhaszon elve A fogyasztás mennyiségének növelésekor a teljes haszon növekménye (határhaszon) csökken.

Gossen II. törvénye = mérlegelt határhasznok elve A fogyasztó akkor költi el optimálisan jövedelmét, ha az egy pénzegységre (pl. 1 Ft-ra) jutó határhaszon minden jószág esetében egyenlő, illetve megegyezik a pénz (money) határhasznával Ha MUx / px MUy / py X nő, MUx csökken, MUx / px csökken Y csökken, MUy nő, MUy / py nő

2. Ordinális hasznosság-elmélet A preferencia-rendezés axiómái Teljességi: a fogyasztó képes az összes lehetséges jószágkombinációt rangsorolni Kiválasztási: a fogyasztó képes a számára legkedvezőbb jószágkombinációt kiválasztani Dominancia: a fogyasztó azt a jószágkombinációt preferálja, amely legalább az egyik jószágból többet, míg a többiből nem kevesebbet tartalmaz Tranzitivitási: ha A B és B C, akkor A C Átlag-preferálási: a fogyasztó az átlagos összetételű jószágkosarat preferálja a szélsőséges összetételűvel (csak az egyik jószágot tartalmazóval) szemben

Közömbösségi görbe (indifference curve): azon jószágkombinációk összessége a két-termékes (xy) jószágtérben, melyek a hasznosság (U) szempontjából egyenértékűek (a fogyasztó számára közömbös, hogy melyiket választja) Közömbösségi térkép (indifference map): közömbösségi görbék összessége A közömbösségi görbék végtelen sűrűn helyezkednek el!

„Jól viselkedő” közömbösségi görbék y Negatív meredekségűek (két pozitív hasznosságú jószág esetén az egyik fogyasztását csökkenteni kell a másik növelése érdekében ahhoz, hogy a hasznossági szint ne változzon) Az origóra nézve konvexek (átlagpreferálás) U 3 U 2 0 U 1 x Nem metszhetik, nem érinthetik egymást (tranzitivitás) U 1 U 2 U 3 (dominancia)

Helyettesítési ráta (rate of substitution, RS): Megmutatja, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó az egyik (y) terméket helyettesíteni a másik (x) termékkel úgy, hogy hasznosságérzete nem változzon y (körte, db) 4 2 0 U 2 2 5 x (alma, db)

Speciális közömbösségi görbék y (fagyi, gombóc) y (paradicsom, kg) 12 8 4 0 U 2 U 1 1 2 1, 5 U 3 1 U 2 U 1 U 3 0, 5 3 x (csoki, tábla) Tökéletesen helyettesítő javak (perfect substitutes): A fogyasztásban egymással versenyző javak. Az egyik fogyasztása csökkenti a másik haszonhatását. 0 1 2 3 x (paprika, kg) Tökéletesen kiegészítő javak (perfect complements): A fogyasztásban egymást kiegészítő, egymás haszonhatását fokozó javak

y (tej, liter) y (zserbó, szelet) U 1 U 2 U 1 0 U 2 U 3 x (sör, liter) Megsérül az átlagpreferálás axiómája a közömbösségi görbe konkáv 0 x (torta, szelet) Káros jószág: olyan jószág, melynek fogyasztása csökkenti a hasznosságérzetet a közömbösségi görbe pozitív meredekségű

y (harisnya, db) y (torta, szelet) U 3 U 2 U 1 U 2 U 3 0 U 1 x (sör, liter) 0 x (borotvapenge, db) Semleges jószág: Olyan jószág, melynek fogyasztásához sem hasznosságérzet-növekedés, sem hasznosságérzet-csökkenés nem kapcsolódik

Költségvetési halmaz és egyenes y Költségvetési halmaz: A fogyasztó adott (I) jövedelméből, adott (px, py) egységárak mellett megvásárolható jószágkombinációk összessége Költségvetési egyenes: A fogyasztó adott (I) jövedelmének teljes elköltésével, adott (px, py) egységárak mellett megvásárolható jószágkombinációk összessége 0 x Költségvetési egyenes egyenlete:

y y px 2 px 0 px 1 0 I 2 I 0 I 1 x Az egyik (x) jószág árának változása (ceteris paribus): a költségvetési egyenes elfordul (meredeksége megváltozik) 0 x A fogyasztó jövedelmének (I) változása (ceteris paribus): a költségvetési egyenes párhuzamosan eltolódik

Optimális jószágkombináció „jól viselkedő” közömbösségi görbék esetén y B* 0 „A”: optimális jószágkombináció – a költségvetési egyenes és a legmagasabban fekvő közömbösségi görbe érintési pontjában (a megvásárolhatóak közül a legnagyobb hasznosságot adja) „B”: megvásárol. C ható, de U 1 U 2 * U 3 A* U 2 „C”: U 3 U 2 de U 1 nem vásárolható meg x

Optimális jószágkombináció speciális közömbösségi görbék esetén y (pizza, szelet) 30 I = 2000 a) b) Tökéletesen helyettesítő javak 20 xmax = 10 3 0 px = 200 py = 100 1 *10 ymax = 20 U (xmax) U (ymax) x (üdítő, liter) c) x = 10 y=0 (sarokmegoldás)

y (kenyér, szelet) I = 2600 px = 120 py = 5 a) Tökéletesen kiegészítő javak y = 2 x 520 40 26 2 0 b) * * x = 20 y = 40 1 13 20 21, 7 x (kolbász, 10 dkg) c) y = 520 – 38 x x = 13 y = 26

y (tej, liter) y (zserbó, szelet) * 0 x (sör, liter) y (harisnya, db) 0 * x (torta, szelet) y (torta, szelet) * 0 * x (sör, liter) x (borotvapenge, db)

A jövedelemváltozás hatása a keresletre Pénzjövedelem (I) növekedése (ceteris paribus) a költségvetési egyenesen párhuzamosan felfelé eltolódik Az eltolódott költségvetési egyenes új, magasabban fekvő közömbösségi görbét érint megváltozik a fogyasztó számára optimális jószágkosár Jövedelem-fogyasztási görbe (income consumption curve, ICC): A fogyasztó különböző jövedelem-szintjeihez tartozó optimális jószágkombinációk összessége (változatlan termékárak és egyéb feltételek mellett). Az ICC-ből vezethető le az Engel-görbe

y ICC * * * U 3 U 2 U 1 0 x I I 2 * I 1 I 0 0 * * x 0 x 1 x 2 Engel-görbe (Engel curve): A fogyasztó(k) nomináljövedelme és egy adott jószág iránti kereslet közötti függvényszerű összefüggés (változatlan árak és egyéb feltételek mellett) x

Normál javak: olyan javak, melyek kereslete a jövedelem növekedésével nő I Luxus Létszükségleti javak: olyan normál javak, melyek kereslete a jövedelem növekedésénél lassabban nő Létszükségleti x 0 Inferior Luxus javak: olyan normál javak, melyek kereslete a jövedelem növekedésénél gyorsabban nő Inferior javak: olyan javak, melyek kereslete (egy magasabb tartományban) a jövedelem növekedésével x csökken

Az árváltozás hatása a keresletre Az egyik jószág árának (px) növekedése (ceteris paribus) a költségvetési egyenesen elfordul (abszcissza tengelymetszete csökken) Az elfordult költségvetési egyenes új, alacsonyabban fekvő közömbösségi görbét érint megváltozik a fogyasztó számára optimális jószágkosár Ár-fogyasztási görbe (price consumption curve, PCC): Az egyik jószág árának különböző szintjeihez tartozó optimális jószágkombinációk összessége (a másik jószág árának, a fogyasztó jövedelmének és egyéb feltételek változatlansága mellett). A PCC-ből vezethető le az egyéni keresleti görbe

y PCC * * * U 3 U 2 U 1 0 x px px 2 px 1 px 0 0 * * * x 2 x 1 x 0 Egyéni keresleti görbe x

3. A kereslet rugalmassága

Kereslet saját-árrugalmassága (price elasticity of demand, p): megmutatja, hogy hány %-kal változik a kereslet az adott termék árának 1 %-os változása esetén (ceteris paribus) – Tipikusan negatív előjelű – Adott ártartományban (vagy a keresleti görbe adott pontjában) határozható meg – Főbb befolyásoló tényezői: • A termék természeti, használati tulajdonságai (romlandóság, tartósság) • A termék helyettesíthetősége, a helyettesítő termékek ára • A termék árának nagysága a fogyasztók jövedelméhez képest

0< A kereslet Áremelés esetén az árbevétel 1 Árrugalmas Csökken =1 Egységnyi árrugalmasságú Nem változik <1 Árrugalmatlan Nő =0 Tökéletesen árrugalmatlan Az áremelés mértékében nő

Paradox árhatások Valamely jószág árának emelkedésekor (csökkenésekor) nő (csökken) a jószág iránti kereslet a keresleti görbe pozitív meredekségű Veblen-hatás: a fogyasztó (egyéb információk hiányában) az ár alapján következtet a termék minőségére Nyáj-hatás: a fogyasztó a növekvő áru termékből is vásárol, mert nem akar elmaradni társaitól Sznob-hatás: a fogyasztó csak addig vásárolja a terméket, amíg a többiek nem, csökkenő ár esetén kereslete csökken Spekulációs hatás: a vevő a mai árváltozásból következtet a jövőbeli árváltozásra

Kereslet jövedelem-rugalmassága (income elasticity of demand, I): megmutatja, hogy hány %-kal változik a kereslet a fogyasztó(k) jövedelmének 1 %-os változása esetén (ceteris paribus) – Adott jövedelem-tartományban (vagy az Engelgörbe adott pontjában) határozható meg – Normál javak: 0 • létszükségleti cikkek: 0 1, luxus javak: 1 – Inferior javak: 0

Kereslet kereszt-árrugalmassága (cross elasticity of demand): megmutatja, hogy hány %-kal változik egy adott termék iránti kereslet egy másik termék árának 1 %-os változása esetén (ceteris paribus) – Kiegészítő javak: negatív előjelű – Helyettesítő javak: pozitív előjelű – Független javak: 0

III. TERMELŐI MAGATARTÁS ÉS KÍNÁLAT