MENNYIRE ISMERT S ELTERJEDT A PROJEKTPEDAGGIA A MAI

  • Slides: 20
Download presentation
MENNYIRE ISMERT ÉS ELTERJEDT A PROJEKTPEDAGÓGIA A MAI MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN? Radnóti Katalin ELTE TTK

MENNYIRE ISMERT ÉS ELTERJEDT A PROJEKTPEDAGÓGIA A MAI MAGYAR KÖZOKTATÁSBAN? Radnóti Katalin ELTE TTK Fizikai Intézet

Az előadásban érintett témák A tantárgyi obszervációs vizsgálatokról n A különböző módszerek alkalmazási gyakorisága

Az előadásban érintett témák A tantárgyi obszervációs vizsgálatokról n A különböző módszerek alkalmazási gyakorisága a közoktatásban n A projektmódszer alkalmazási gyakorisága n Fejlesztések a pedagógusképzésben és a pedagógus továbbképzésben n

Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központ Tantárgyi obszervációs vizsgálatok 2001 -től Témavezető: Kerber

Országos Közoktatási Intézet Program- és Tantervfejlesztési Központ Tantárgyi obszervációs vizsgálatok 2001 -től Témavezető: Kerber Zoltán Általános iskolák Középiskolák Tanórai történések

Mintavétel n n n 2002 -ben 152 általános iskola 2185 tanára, 2003 -ban 155

Mintavétel n n n 2002 -ben 152 általános iskola 2185 tanára, 2003 -ban 155 iskola 2346 tanára (6 és 8 évfolyamos gimnáziumok, 4 évfolyamos gimnáziumok, szakközépiskolák, szakközép és szakiskolák, szakiskolák), 2005 -ben 276 iskola magyar nyelv és irodalom, matematika tanárai és az igazgatók (145 általános és 131 középiskola), vettek részt a vizsgálatban, az ország minden tájáról.

Tantárgyi obszerváció 2002. és 2003. Kérdőíves adatgyűjtés n A kérdőív két részből állt: -

Tantárgyi obszerváció 2002. és 2003. Kérdőíves adatgyűjtés n A kérdőív két részből állt: - közös, minden tantárgy esetében azonos rész, - tantárgyspecifikus rész. n

Obszerváció 2005. n n n Az igazgatói kérdőív fő témakörei: Tantárgyköziség – korszerű tartalmak

Obszerváció 2005. n n n Az igazgatói kérdőív fő témakörei: Tantárgyköziség – korszerű tartalmak Kompetenciák fejlesztése Iskola élete, tanárok munkája ¨ munkaközösségek ¨ tantestület ¨ vezetői munka ¨ tanulásszervezés ¨ hospitálások ¨ továbbképzések – innovációk ¨ iskola eredményességének tényezői

Obszerváció 2005. n n A tanári kérdőív fő témakörei: Tantárgyköziség gyakorlata Tanulásszervezési eljárások alkalmazása

Obszerváció 2005. n n A tanári kérdőív fő témakörei: Tantárgyköziség gyakorlata Tanulásszervezési eljárások alkalmazása Kompetenciafejlesztés gyakorlata Értékelés ¨ Individualizálás, egyéni követelmények, ¨ felzárkóztatás, tehetséggondozás ¨ formatív értékelés elemei ¨ kimeneti mérések eredményeihez való igazodás (kompetenciamérés)

A projektmódszer alkalmazási gyakorisága (1 -5 skála) Móds Magy Mate Ált. Közé Össz zer

A projektmódszer alkalmazási gyakorisága (1 -5 skála) Móds Magy Mate Ált. Közé Össz zer ar k isk. pes tanár iskol ok ok ok ai tanár ok Proje 2, 38 2, 18 2, 44 2, 09 2, 28 ktmóds zer

Különböző szakos tanárok közös projektjei Magya Matek Ált. isk. Közép- Össze Ált. isk. Középr

Különböző szakos tanárok közös projektjei Magya Matek Ált. isk. Közép- Össze Ált. isk. Középr tanáro iskolai s igazga- iskolai tanáro k k tanáro tók igazgak k tók 2, 14 2, 16 2, 22 2, 04 2, 15 2, 38 2, 59

Azonos szakos tanárok közös projektjei Magya Matek Ált. isk. Közép- Össze Ált. isk. Középr

Azonos szakos tanárok közös projektjei Magya Matek Ált. isk. Közép- Össze Ált. isk. Középr tanáro iskolai s igazga- iskolai tanáro k k tanáro tók igazgak k tók 2, 98 3, 01 2, 84 3, 17 3, 00 2, 78 3, 10

A projektmódszer alkalmazási gyakorisága az egyes iskolákban (%) Egyáltalán nem fordul elő Egy-egy tanár

A projektmódszer alkalmazási gyakorisága az egyes iskolákban (%) Egyáltalán nem fordul elő Egy-egy tanár gyakorlatában Több tanár gyakorlatában Általá- Közép- Általá- Középnos iskolák iskolák Iskolák 46, 8 22, 3 41, 1 62, 3 12, 1 15, 4

Mennyire ismerik a tanárok a projektmódszert? Nem hallott róla Tanárok 531 fő (%) 14,

Mennyire ismerik a tanárok a projektmódszert? Nem hallott róla Tanárok 531 fő (%) 14, 7 Ismeri, de bizonytalan 28, 6 Néha alkalmazza Gyakran alkalmazza 29, 8 12, 4 Ismeri, de nem alkalmazza 14, 5

Fejlesztési területek Suli. Nova Kht. HEFOP 2. 1. A központi program n n n

Fejlesztési területek Suli. Nova Kht. HEFOP 2. 1. A központi program n n n Óvoda-iskola átmenet Lemorzsolódás Dráma Projekt Árnyalt tanulóértékelés… Hatékony tanuló megismerési technikák Kooperatív tanulás Tanórai differenciálás heterogén csoportban Multikultúra Tevékenységközpontú pedagógia Integrációs pedagógiai rendszer (IPR ) Oktatási szakértői Tanártovábbképzés mentorálással, és alapképzés (didaktika és szakmódszertan)

Résztvevők Szakmai vezető: Szőke Judit n Szakmai tanácsadók: Nahalka István és Knausz Imre n

Résztvevők Szakmai vezető: Szőke Judit n Szakmai tanácsadók: Nahalka István és Knausz Imre n A projekt munkacsoport tagjai: Csirmaz Mátyás Mayer Ágnes Radnóti Katalin n

Pedagógiai koncepció Mit jelent a projektoktatás az integráció szempontjából? n Konstruktivista megközelítés. n A

Pedagógiai koncepció Mit jelent a projektoktatás az integráció szempontjából? n Konstruktivista megközelítés. n A pedagógus szerepének megváltozása. n A műveltségeszmény kitágítása. n Reformpedagógiai alapok. Mottó: szeretet, türelem, tolerancia. n

Fő témakörök Bevezetés (2, 2, 2) n Tanuláselméleti háttér (8, 4, 3) n A

Fő témakörök Bevezetés (2, 2, 2) n Tanuláselméleti háttér (8, 4, 3) n A tanulók a közoktatásban (10, 6, 2) n A projekt definiálása, története, kialakulása (8, 6, 2) n A projektek lebonyolítási módjai, értékelési lehetőségei (25, 15, 8) n Különböző témájú projektek elemzése (15, 10, 6) n Az egyes tanulók lehetséges részvétele a projektmunkában (5, 5, 3) n A szülők felkészítése a gyerekek újszerű tanulási helyzetére (5, 5, 2, ) n A tanításművészet elemei (10, 5, 0) Értékelés (2, 2, 2)

Összefoglalás A kapott adatok alapján valójában csak annyit tudunk biztosan megállapítani, hogy elég kevéssé

Összefoglalás A kapott adatok alapján valójában csak annyit tudunk biztosan megállapítani, hogy elég kevéssé alkalmazzák a módszert a kollegák. Arról, hogy a középiskolák vagy az általános iskolák alkalmazzák-e gyakrabban a módszert, gyakorlatilag nem tudunk mit mondani. Ugyanis hol az egyik, hol a másik javára mutathatunk ki akár statisztikailag szignifikáns különbségeket is a kérdőív különböző helyein. Ez rámutat a különböző adatgyűjtések eredményeinek értelmezési problémáira. Egészen biztosan működnek az úgynevezett megfelelési mechanizmusok. Például az igazgatók azt a képet akarják iskolájukról kialakítani, hogy ott nagyon modern szellemű nevelőmunka folyik. Ezért fölé becslik ezek alkalmazását.

Köszönöm a figyelmet!

Köszönöm a figyelmet!