Mennyiben nemzetbiztonsgi kockzat az orvos s a beteg
Mennyiben nemzetbiztonsági kockázat az orvos és a beteg valós párbeszédének hiánya? Pós Péter az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége (ABOSZ) elnöke www. abosz. hu Asztmaklubok XXI. Országos Találkozója Tinódi Ház – Művelődési Ház Dombóvár, 2019. május 31.
Jelenhet nemzetbiztonsági kockázatot az orvos-beteg párbeszéd hiánya? A kockázat szó eredeti értelmében itt nincs semmiféle kockázat, hiszen a kockázat fogalma pusztán valamely cselekvéssel járó veszély, veszteség lehetőségét jelenti. (Nem kockázat az, ami bizonyosan bekövetkezik, vagy biztosan nem következik be. ) Az előadás egy fél évszázada gyakorló beteg gondolatait tartalmazza az orvos-beteg kommunikáció problémáiról. Ez a beteg saját és néhány ezer betegtársának vele közölt tapasztalatai alapján azt állítja, az orvos és a beteg valós párbeszédének hiánya egyáltalán nem kockázat, annál rosszabb, FOLYAMATOS NEMZETBIZTONSÁGI KÁROKOZÁS!
Mi indokolja ennek az előadásnak a témáját? 1. Az a tény, hogy az egészségügy legfontosabb meghatározói nem a politikusok, a kórházigazgatók, az egészségbizniszben nagy tapasztalatokat szerzett menedzserek, és különösen nem a kormány által a kórházakhoz kinevezett költségvetési biztosok. Egy ország egészségügye minőségének fő meghatározói a beteggel közvetlenül kapcsolatba kerülő orvosok, hiszen rajtuk múlik a beteg gyógyításához elkerülhetetlen minél pontosabb diagnózis megállapítása, majd annak alapján a kezelési terv összeállítása is. PERSZE CSAK AKKOR, HA ELÉG ORVOSUNK LENNE!
Mi indokolja ennek az előadásnak a témáját? 2. Az őket követően legfontosabb másik csoport pedig szintén nem az előbb felsoroltak közül kerül ki, mert az orvosok nélkülözhetetlen segítői a betegápolók, és a többi szakdolgozó. A többiek (politikusok, kórházigazgatók, menedzserek, költségvetési biztosok stb. ) csak javíthatnának vagy ronthatnak az egészségügy működésén, de a beteggel közvetlenül foglalkozó orvost és ápolót semmiképpen nem pótolhatják. Végül ne feledkezzünk meg az egészségügy értelmének okáról, a betegről sem, akit jó lenne pontosan megérteni!
Mi indokolja ennek az előadásnak a témáját? 3. Ha nincs elég orvos és ápoló, akkor bármennyit is szónokolnak a az egészségügy háttérfeltételeiért is felelős politikusok, nem lehet emberközpontú politikáról beszélni (és különösen méltatlan, a sokszor feleslegesen emlegetett, deklaráltan szeretetelvű vallást is gyalázó tett keresztény szellemiségű kormányzásra hivatkozgatni). Emberhez méltó egészségügyi ellátórendszert bármilyen jó orvosokra alapozva sem lehet létrehozni, ha olyan kevés az orvos, hogy egyszerűen nem jut elég idejük a beteg testi-lelki állapotának érdemi felmérésére, és gyógyításuk erre alapozására.
Mi indokolja ennek az előadásnak a témáját? 4. Nem is kérdés tehát, elegendő orvos nélkül kielégítő betegellátó hálózatot létrehozni lehetetlen! Az orvosok létszámának tartósan igen jelentős megnövelése nélkül minden komoly fejlesztést ígérgető nyilatkozat, programismertetés félrevezetésnek, sőt, szemenszedett hazugságnak minősítendő! Lehet egy háziorvos bármilyen képzett, kiváló diagnoszta, empatikus, a beteg legmélyebb problémáit is feltárni, megérteni, kezelni képes ember, ha egy betegre 5 -6 perce jut, munkája igen ritkán lehet elég eredményes. EZ A TÉNY MINDEN MÁS SZEMPONTOT MEGELŐZ!
Mi indokolja ennek az előadásnak a témáját? 5. Ha összehasonlítjuk az EU-n belüli hasonló értékekkel, az egészségügyre hazánkban évente fordított összes forrás tekintetében is szégyenletes a helyzetünk. 2015 -ben Magyarország fejenként 1428 eurót költött az egészségügyre (vásárlóerő-paritáson számolva), ami kb. az uniós átlag fele. A GDP egészségügyi kiadásokra fordított része mindössze 7, 2% volt, ami 11%-os csökkenést jelent a 2005 -ös 8, 0%-hoz képest. Az egészségügyi kiadásoknak már csupán kétharmada származik állami forrásokból. Hazánkban a mi zsebünkből fizetett kiadások az uniós átlag kétszeresét teszik ki!
Mi indokolja ennek az előadásnak a témáját? 6. Az összes egészségügyi költségből az orvosok bérezésére hatásához és jelentőséghez képest méltatlanul kevés, kb. 6%-os hányad jut! 2006 -tól 2015 -ig Magyarországon az orvosok száma 30%-al, a szakdolgozóké pusztán 2%-al, de az egyéb egészségügyi dolgozóké 42%-al csökkent! Népességarányosan az EU átlagában ma már 16%-al több az orvos, és 29%-al több az ápoló, mint nálunk. Véletlen? Az egészségügyben fizetett nettó bérek tekintetében tavalyi felmérések szerint már Románia is durván leelőzte Magyarországot. Az orvosok és nővérek ottani bérei szakáganként vizsgálva is gyakorlatilag azonosak az EUátlag hasonló béreivel! A magyar beteg kinek nem számít?
Miért NEMZETBIZTONSÁGI KÁROKOZÁS az orvos-beteg párbeszéd hiánya? Azért, mert – bár erre nem is gondolunk – a valós orvosbeteg párbeszéd hiánya az egészségügy szinte minden területét láthatatlanul rohasztja. Az előadás arról fog szólni, hogy miként. Kezdetként nézzünk egy példát! Magyarországon a közmegegyezés ellenére üres szlogen: „Az alapellátás megerősítése, valamint a megelőzés a legfőbb kihívás a népesség egészségi állapotának javítása, valamint az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. ” Ezzel szemben a valós orvosbeteg párbeszéd hiánya is épp az alapellátás területén okozza a legpusztítóbb következményeket.
A valós orvos-beteg párbeszéd hiánya a beteg minden fontos jogát felszámolja 1. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény szerint nemzetbiztonsági érdek mások mellett az ország alapvető emberi jogok gyakorlását biztosító törvényes rendjének védelme is, amennyiben azt bárkik jogellenes eszközökkel, leplezett törekvésekkel meg próbálják változtatni. A betegek egészségügyről szóló törvényben rögzített valamennyi betegjoga az Alaptörvényben rögzített alapvető emberi jogokkal vagy egybeeső, vagy azokból, főként a legfontosabb alapjogból, az emberi méltóságból közvetlenül levezetett emberi jog.
A valós orvos-beteg párbeszéd hiánya a beteg minden fontos jogát felszámolja 2. A törvényben felsorolt első négy betegjog (az egészségügyi ellátáshoz, az emberi méltósághoz, a kapcsolattartáshoz és a gyógyintézet elhagyásához való jog) az első, a többi öt a második csoportba tartozik. Igencsak megvizsgálásra érdemesnek tűnik, hogy az ország állampolgárainak egy sor alapvető emberi joga gyakorlását elvben biztosító törvényes rend érvényesítésének átláthatatlan módszerekkel való ellehetetlenítése leírhatóe, úgy, mint e jogrend jogellenes eszközökkel, leplezett törekvésekkel történő megváltoztatásának kísérlete. Amennyiben a válasz igen, akkor KIK A FELELŐSÖK?
A valós orvos-beteg párbeszéd hiánya a beteg minden fontos jogát felszámolja 3. A beteg törvényben rögzített, de nem biztosított legfontosabb jogai a következők: 1) Az egészségügyi ellátáshoz való jog 2) Az emberi méltósághoz való jog 3) A kapcsolattartás joga 4) A gyógyintézet elhagyásának joga 5) A tájékoztatáshoz való jog 6) Az önrendelkezéshez való jog 7) Az ellátás visszautasításának joga 8) Az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga 9) Az orvosi titoktartáshoz való jog
A valós orvos-beteg párbeszéd hiánya a beteg minden fontos jogát felszámolja 4. Az egyik legfontosabb alapjogunk az önrendelkezési jog. A törvény e nem véletlenül legrészletesebben tárgyalt betegjogának valós vagy valótlan érvényesülését lehetséges a következő idézet alapján is eldönteni: „A betegnek joga van arra, hogy a kivizsgálását és kezelését érintő döntésekben részt vegyen. Az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve bármely egészségügyi beavatkozás elvégzésének feltétele, hogy ahhoz a beteg megtévesztéstől, fenyegetéstől és kényszertől mentes, megfelelő tájékoztatáson alapuló beleegyezését (a továbbiakban: beleegyezését) adja. ”
Miért áll fenn hazánkban ez a folyamatos NEMZETBIZTONSÁGI KÁROKOZÁS? 1. Az egészségügyről szóló törvénynek (1997. évi CLIV. törvény) a tájékoztatáshoz való jogról szóló, jelenleg is hatályos előírása [13. § (1)-(10) bekezdései] szerint a beteg jogosult lenne a számára egyéniesített formában megadott teljes körű tájékoztatásra. A betegnek részletes tájékoztatásra lenne joga: a) egészségi állapotáról, beleértve ennek orvosi megítélését is, b) a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, c) a javasolt vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének, illetve elmaradásának lehetséges előnyeiről és kockázatairól, d) a vizsgálatok, beavatkozások elvégzésének tervezett időpontjairól,
Miért áll fenn hazánkban ez a folyamatos NEMZETBIZTONSÁGI KÁROKOZÁS? 2. A betegnek részletes tájékoztatásra lenne joga továbbá: e) döntési jogáról a javasolt vizsgálatok, beavatkozások tekintetében, f) a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről, g) az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, h) a további ellátásokról, valamint i) a javasolt életmódról. A betegnek joga lenne a tájékoztatás során és azt követően további kérdezésre. A betegnek joga lenne megismerni ellátása során az egyes vizsgálatok, beavatkozások elvégzését követően azok eredményét, esetleges sikertelenségét, illetve a várttól eltérő eredményt és annak okait.
Miért áll fenn hazánkban ez a folyamatos NEMZETBIZTONSÁGI KÁROKOZÁS? 3. A betegnek lennének még további tájékoztatási jogai is, lássuk tehát mely további jogaink nem érvényesülnek: A cselekvőképtelen, a korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében bármely ügycsoport tekintetében részlegesen korlátozott betegnek is joga lenne a korának és pszichés állapotának megfelelő tájékoztatáshoz. A betegnek joga lenne megismerni az ellátásában közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését és beosztását. A tájékoztatáshoz fűződő jogok gyakorlásához szükséges feltételeket a fenntartónak kellene biztosítania.
Miért áll fenn hazánkban ez a folyamatos NEMZETBIZTONSÁGI KÁROKOZÁS? 4. A betegnek még mindig lennének tájékoztatási jogai, lássuk tovább, még mely jogaink nem érvényesülnek: A betegnek joga lenne arra, hogy számára érthető módon kapjon tájékoztatást, figyelemmel életkorára, iskolázottságára, ismereteire, lelkiállapotára, e tekintetben megfogalmazott kívánságára, valamint arra, hogy a tájékoztatáshoz szükség esetén és lehetőség szerint tolmácsot vagy jelnyelvi tolmácsot biztosítsanak. Ha a betegnek az egészségügyi ellátással összefüggő döntései meghozatalában a támogatott döntéshozatalról szóló törvény szerinti támogatója lenne, a beteg kérelmére a tájékoztatás során biztosítani kellene támogatója jelenlétét.
Miért áll fenn hazánkban ez a folyamatos NEMZETBIZTONSÁGI KÁROKOZÁS? 5. A betegnek még mindig lennének tájékoztatási jogai, lássuk még tovább, mely jogaink nem érvényesülnek: Az orvos a vizsgálatot megelőzően köteles lenne a beteget amennyiben állapota lehetővé teszi - arról tájékoztatni, hogy a vizsgálat és az azt követő ellátás térítési díját meg kell téríteni, ha a vizsgálat eredménye szerint sürgős szükség nem áll fenn és az ellátás költségének fedezete a központi költségvetésben és az Egészségbiztosítási Alapon keresztül sincs biztosítva. A tájékoztatási jogok felsorolása elején a)-tól i)-ig pontokban listázottak szerinti részletes tájékoztatást homeopátiás gyógyszer ajánlása esetén írásban is a beteg rendelkezésére kellene bocsátani.
Miért áll fenn hazánkban ez a folyamatos NEMZETBIZTONSÁGI KÁROKOZÁS? 6. A betegnek még mindig lennének további tájékoztatási jogai is, nézzük végül, még melyek nem érvényesülnek: A cselekvőképes beteg a tájékoztatásáról lemondhat (Megj. : ügyes kibúvó az egészségügy számára!), kivéve, ha betegsége természetét ismernie kell ahhoz, hogy mások egészségét ne veszélyeztesse. Ha a beavatkozásra a beteg kezdeményezésére és nem terápiás célból kerül sor (Megj. : ez is ügyes, csak ekkor kell a lemondásról írásos bizonyíték!), a tájékoztatásról való lemondás csak írásban érvényes. Az előző bekezdés szerinti rendelkezéseket a 16. életévét betöltött kiskorú személy esetén is alkalmazni kell. A tájékoztatás joga a beteget akkor is megilleti, ha beleegyezése egyébként nem feltétele a gyógykezelés megkezdésének.
Miért áll fenn hazánkban ez a folyamatos NEMZETBIZTONSÁGI KÁROKOZÁS? 7. A megfelelő orvos-beteg párbeszéd nélkül a tájékoztatáshoz való jog, anélkül pedig a többi betegjog is hiábavaló. Összefoglalva megállapítható, hogy az egészségügyről szóló törvénynek a betegjogokról szóló, igen gondosan megfogalmazott előírásai egy komoly jogállamiságot sejttető, a betegek és általában az állampolgárok biztonságát sugalló jogszabálynak látszanak. Ha azonban a jogi előírások valós érvényesüléséből indulunk ki, bátran kimondhatjuk, a jogi szöveg egyszerű BLÖFF, mert biztonsággal kecsegtető hazug MASZLAG! ADDIG MONDJUK KI, AMÍG MÉG SZABAD!
Amíg a betegek jogai ismeretlenek, lehetetlen azok érdemi érvényesítése! 1. Közismert, hogy Magyarországon a betegek túlnyomó többségének csekély, legfeljebb szórványos ismeretei vannak az egészségüggyel kapcsolatos jogaikról. Ellenőrzendő próbára érdemes, hogy valós vagy valótlan érvényesülésre tippel az átlag beteg a következő jogszabályi idézet alapján: „Az egészségügyi szolgáltató köteles a beteget – egészségi állapotától függően – a felvételekor, illetőleg az ellátás előtt tájékoztatni a betegjogokról, azok érvényesítésének lehetőségeiről, illetve a gyógyintézet házirendjéről. ”
Amíg a betegek jogai ismeretlenek, lehetetlen azok érdemi érvényesítése! 2. A beteg nem nélkülözheti, hogy a betegjogokról szóló tájékoztatást „egészségi állapotától függően” elsősorban az állapotát leginkább ismerő orvosaitól kapja meg. Amikor a betegellátásra sincs elég orvos, MINDEZ ILLÚZIÓ! A törvény állítása szerint a betegjogi képviselők megfelelően ellátják a betegek törvényben meghatározott jogainak védelmét, segítik őket e jogaik megismerésében és érvényesítésében, no meg rendszeresen tájékoztatják az egészségügyi dolgozókat a betegjogokra vonatkozó szabályokról, illetve azok érvényesüléséről. Ezt azért már SENKI NE VEGYE KOMOLYAN, hisz’ összesen 18 -an vannak!
Az államosított betegjogi képviseletről (mintha lenne…) 1. A 2013 -ban állami kézbe vett betegjogi képviselet csaknem 60 jogvédelmi (köztük külön-külön beteg-, ellátott- és gyermekjogi) képviselővel indult, majd apadt a létszám. Egy 2017. végi forrás szerint már „évek óta” mindössze 23 betegjogi képviselő dolgozott az országban, ma 18 fő van. A betegjogi képviselet a 2012 júliusában létrehozott Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központhoz (OBDK) tartozott, amely a Kormány által 2017. január 1 -vel létrehozott Integrált Jogvédő Szolgálatba (IJSZ) olvadt, és azzal már formálisan is függővé válva a minisztériumba integrálódott.
Az államosított betegjogi képviseletről (mintha lenne…) 2. Az Integrált Jogvédő Szolgálat (IJSZ) világhálós felületén ma is 56 jogvédelmi, köztük 19 betegjogi képviselőt lehet összeszámolni. Az IJSZ 2018 -as, világhálós felületükön olvasható beszámolója szerint „A betegjogi jogvédelmi tevékenységet 22 fő betegjogi képviselő látta el. ” Ez a hivatkozott állítólagos 14. 102 panaszt alapul véve fejenként és évente 641 panaszügyében végzett eljárást jelentene. A munkanapokkal számolva egyéb említett kimerítő feladataik intézése mellett átlag napi 2, 6 panaszügyben való eljárást kellene elhinnünk. Biztosan apró gondok voltak, hisz’ komoly panaszok hazánkban elő sem fordulhatnak!?
BETEGJOGI HATÓSÁG NINCS, ÉS NEM IS TERVEZNEK ILYENT LÉTREHOZNI! A betegek jogainak hatósági védelme sem formailag, sem tartalmilag nem megoldott. Az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) megszűnése után a betegpanaszok kezelésében sérül a páciensek emberi méltósághoz, önrendelkezéshez, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joga. Mindezt Szabó Máté ombudsman fogalmazta meg még 2011 -ben(!), a betegek jogainak érvényesüléséről készített jelentésében, amelyben számos javaslatot tett a visszásságok megszüntetésére. Eredmény azóta sincs!
Lehetséges kiutat találni a folyamatos nemzetbiztonsági károkozásból? Az orvosok létszámának igen jelentős növelése nélkül kizárt! Lenne azonban addig is tennivaló bőven. Az alkalmas orvos-beteg párbeszéd módszereit az orvosegyetemeken kellene oktatni, a sajátos esetekre nézve is részletesen megfogalmazottan, a szakmán túl az általános etikai elveken, az emberiességen alapulóan. Azok az alapok, amelyek betartásának egyelőre legfeljebb alkalmi nyomaival találkozhatunk, ismertek. Egy jó kiindulási forrásként említhető például Pilling János: Orvosi kommunikáció a gyakorlatban c. műve, amely alap lehetne egy betegeknek szóló változathoz.
A folyamatos nemzetbiztonsági károkozásból való kiút korábbi csírái Magyarországon csak negyedszázada, 1993 -ban kezdődött el egyáltalán a kommunikációelmélet oktatása az orvosképzésen belül, de csak 15 éve jelent meg az első kifejezetten orvosi kommunikációval foglalkozó magyar tankönyv, amely e témára már az orvosi hivatás gyakorlásának sajátos feltételeként utalt. Nem rég mondhatjuk el, hogy legalább már minden hazai orvosi egyetemen oktatnak kommunikációs ismereteket. Igen nagy nehézséget okoz azonban, hogy az egészségügyi dolgozókat – legalábbis eredményesen – ma sem oktatják a betegek számára is közérthető orvos-beteg párbeszédre.
A folyamatos nemzetbiztonsági károkozásból való kiút folytatása Nem lehet valós orvos-beteg párbeszédről beszélni addig, ameddig a két fél egymás számára nem érthetően, vagy legalábbis a félreértések sorozatát okozóan más-más magyar(? ) nyelven beszél. Nem elég, ha az orvosok akár kiválóan megtanulják a beteg irányában alkalmazandó orvosi kommunikáció elméletét, ha a napi gyakorlatban a beteghez szóló kérdéseiket és főként válaszaikat nem tudják az adott betegek egymástól és különösen az orvosétól markánsan különböző nyelvi és kulturális sajátosságaihoz igazítani. ILYEN IRÁNYÚ OKTATÁS MA MÉG NINCS!
A nemzetbiztonságért is felelős államvezetés szerepe 1. Belenyugodhat-e egy – nem csak törvény által felelősnek állított – államvezetés az egészségügynek a beteg tudatlan belenyugvásán alapuló (az elromlott tárgyak szervizeléséhez hasonlóvá züllesztett) állapotába? A beteg bizalmán és együttműködésén alapuló gyógyítás közismerten eredményesebb, mint a kétségbeesésen, a szükséghelyzetben orvoshoz forduláson, és gyógyulásban csak súlyos kétségek között, vagy vakhittel reménykedő, a kiszolgáltatottság miatti nyomasztó stresszel küzdő, és őszinte, állapotát részletesen feltáró panaszokra és érdemi visszajelzésekre is alkalmatlan beteg egyoldalú kezelgetése!
A nemzetbiztonságért is felelős államvezetés szerepe 2. Semmilyen nyoma sincs annak, hogy kormányzat sok más mellett egészségüggyel is foglalkozgató minisztériumának (vagy a nagyobb hatáskörrel rendelkező miniszterelnöknek) egyáltalán szándékában áll-e a még mindig csaknem 10 milliós népesség tájékoztatása az egészségügyet érintő (no meg más) jogaikról. Úgy tűnik, mintha a jogtudatos állampolgárokat problémásnak, kényelmetlennek tartanák! Annak sincs nyoma, hogy komoly törekvések lennének az egészségtudatos élethez és ezen belül – adott esetben – a hatékonyabb orvos-beteg találkozásokhoz szükséges gyakorlati tudnivalók terjesztéséhez. Kiknek nem fontos?
A valós orvos-beteg párbeszéd elérendő legfontosabb lépései 1. Hivatkozva a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének oktatási igazgatóhelyettese, Pilling János: Orvosi kommunikáció a gyakorlatban c. művének korábbi említésére, érdemes röviden felvetni, miért lehetne az jó alap egy a betegekhez szóló közérthető változat elkészítéséhez, vagy még inkább egy fő célközönségként a betegeket figyelembe vevő újabb könyv megírásához. A valós párbeszédnek kétirányúnak kell lennie, Pilling János említett könyve viszont – természetszerűen – hangsúlyosan az orvosoknak szól, hiszen ez a célközönség a párbeszédre szorulók már most eredményesebben elérhető oldala.
A valós orvos-beteg párbeszéd elérendő legfontosabb lépései 2. Pilling János 300 oldalnál is bővebb könyvében bő 10 oldalon foglalkozik az orvosnak azzal a szükségszerű (de nem kivétel nélkül meglévő!) képességével, mellyel az egymástól és tőle is különböző kultúrájú betegekkel is képesnek kellene lennie megfelelő kapcsolatot kialakítani, és hatékony orvos-beteg párbeszédet folytatni. A szerző áttekinti az eltérő kulturális hátterű emberek között fellépő lehetséges problémákat és ezek egyéni és szervezeti kezelésének legfontosabb meglévő és hiányzó módjait, nehézségeit, de ez a téma fontosságához méltó külön könyvet igényelne.
A valós orvos-beteg párbeszéd elérendő legfontosabb lépései 3. Egy fő célközönségként a betegeket figyelembe vevő – és a világhálón is korlátozás nélkül elérhetővé teendő – újabb, és szigorúan köznyelvi megfogalmazású könyv megírására lenne szükség. Égető szükség lenne annak elősegítésére, hogy a betegek könnyen érthető, elérhető és valós ismeretekkel maguk is segíteni tudják az eddigieknél sokkal eredményesebb orvosbeteg találkozásokat. Így felkészülve lassan jelentősen jobb időkihasználással és a gyorsabb gyógyulás esélyével zárulhatnának a vizitek.
A valós orvos-beteg párbeszéd elérendő legfontosabb lépései 4. Ma jellemzőnek mondható, hogy az átlagosan 5 -6 perces háziorvosi vizit után a beteg a távozását követő néhány perc elteltével már csak az orvostól szóban kapott tudnivalók töredékére emlékszik, és ez az érthetően stresszes eseményt tekintve érthető, de elfogadhatatlan jelenség. Biztos információként a beteg számára pusztán a kiváltandó receptek maradnak, így még a sajnos ritkán megfogadott életmódra vonatkozó esetleges tanácsoknak is eleve csökken az érvényesülési esélyük. EZT A JELENSÉGET SEMMIKÉPPEN SEM LEHET A BETEG HIBÁJAKÉNT FELRÓNI!
A valós orvos-beteg párbeszéd elérendő legfontosabb lépései 5. Bármennyire is szokatlan igényfelvetés, éppen ezért nem elkerülhető a kezdetben nyilván komoly feszültségeket is okozó, de az egészségnyereség szempontjából talán minden más módszernél hasznosabbnak ígérkező új vizsgálati eljárási protokoll, a beteg–orvos találkozások digitális rögzítésének bevezetése. Sok beteg rögzíti már ma is okostelefonján az orvosokkal való konzultációit, a jövőben pedig elkerülhetetlennek tűnik, hogy az egészségügyi rendszer maga rögzítse az orvos–beteg találkozásokat. A jogszerűen szabályozandó kép- és hangfelvételek alapjaiban fogják átalakítani az orvoslást.
A valós orvos-beteg párbeszéd elérendő legfontosabb lépései 6. Néhány amerikai klinika már lépett: van, ahol maguk ajánlják betegeiknek, hogy megkaphatják a vizitek információit videóra rögzítve, máshol biztonságos websiteon teszik a betegek számára hozzáférhetővé a viziteket rögzítő videókat, stb. A beszélgetések szoftveresen szöveggé alakíthatók, annak tartalma megmarad akár kinyomtatva a betegnek is, így az orvos felszabadulhat a billentyűzet és a monitor rabsága alól, és az adatrögzítés helyett a beteggel foglalkozhat. Az orvos-beteg találkozások egyre hűbb rögzítése felé a teljesen digitalizált adatrögzítés lesz a következő logikus lépés.
A valós orvos-beteg párbeszéd elérendő legfontosabb lépései 7. A beteg–orvos találkozások digitális rögzítésének bevezetésétől függetlenül is már nagyon régen ideje lenne megoldani a leletek és zárójelentések magyar nyelven közérthetővé tételének az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogához fűződő betegjog érvényesítésének szintén az Alaptörvényből levezethető követelményét. A jogállamiságot csúfolja meg, hogy a dokumentációkhoz közérthető nyelven való hozzáférés hiányának megoldását még mindig megakadályozza a feladatkörük szerint nem csak megnyilatkozni, hanem lépni is köteles szervek semmittevése, törvényes feladatuk elszabotálása.
A valós orvos-beteg párbeszéd elérendő legfontosabb lépései 8. A tavaly elhunyt Donáth Tibor, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa a témában már korábban is pozitívan nyilatkozott: bár az orvoslásban sokáig mindenütt a latint használták, mára a világ számos pontján, így Amerikában és számos nyugat-európai országban is anyanyelven írják fel még a recepteket is a közérthetőség miatt. Szerinte a magyar orvosi nyelv jóval fontosabb lenne, mint korábban, hiszen mára jogi követelmény a betegek megfelelő tájékoztatása, ami itthon csak magyar nyelven lehetséges, ráadásul egyre nagyobb igény van az érthető tudományos közlésre is.
A valós orvos-beteg párbeszéd elérendő legfontosabb lépései 9. Ezzel szemben a már említett Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ korábban nem kívánt nyilatkozni arról, mit gondol arról, hogy a páciensek számára érthetetlenek a leletek, orvosi papírok, és ez akár az egészségük rovására is mehet. Súlyos betegségtünete a magyar egészségügynek (és sajnos az orvostársadalomnak is!) az is, hogy nagyobb visszhang nélkül maradhatott a Magyar Kórházszövetség elnökségi tagjának, Tamás László Jánosnak (a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgatójának) az érthetetlen leletek tárgyában tett korábbi nyilatkozata.
A valós orvos-beteg párbeszéd elérendő legfontosabb lépései 10. Tamás László János a vonatkozó betegjogok valós vagy valótlan érvényesülésének problémáját talán fel sem fogva (ez a jobbik eset!) döbbenetesen beszűkült látókörére utalóan nyilatkozott: „Több tízezer beteget láttam már életemben. Az orvosi dokumentumaikat azért gyűjtik, hogy a következő orvosnak meg tudják mutatni. Senki nem olvasgatja otthon a zárójelentését, miért is olvasgatná? (…) Azt, hogy mi hangzott el az orvos és a beteg között, csak ez a két ember fogja tudni. Akármilyen nyelven írunk akármiről, akármit teszünk, soha olyan dokumentumot nem fog találni, ami egy félórás beszélgetést dokumentálna, hogy ki mit mondott a másiknak és ki mit értett meg belőle” A nyilatkozat még azt a kérdést is felveti, biztosan alkalmas ember tölti-e be a megyei oktató kórház főigazgatói tisztségét.
A valós orvos-beteg párbeszéd elérendő legfontosabb lépései 11. NÉZZÜNK AZONBAN MÉLYEN MAGUNKBA IS, NEM ÁRT! Sajnos a betegek jelentős része semmit nem tesz azért, hogy ne legyen beteg. Van cukorbeteg, magas vérnyomásos, akinek stroke-ja is volt, de dohányzik, mert ahhoz joga van. Iszik is bőségesen, mert ahhoz is joga van, de mindemellett joga van azonnali ellátást is követelni! Az egyik fő probléma, hogy rosszul kommunikálnak az orvosok meg a betegek is. Mindig ideje kellene lennie az orvosnak arra, hogy a beteg szemszögéből nézve meghallgassa a panaszait. És jó lenne, ha a betegnek lenne késztetése arra, hogy megfogadja azt, amit az orvos mond.
A valós orvos-beteg párbeszéd elérendő legfontosabb lépései 12. Sok beteg a Google-on keresgél, és vannak, akik egész jó diagnózist tudnak felállítani, ami akár még segítség is lehetne. Mivel van, és egyre több olyan algoritmus lesz, amely jobban ismer fel bizonyos betegségeket, mint a legjobb sürgősségi orvos, ezt sem kellene félvállról venni, ahogy a mesterséges intelligenciát sem. Mivel azonban a betegek önkritikus szemlélete nélkül az egészségügy fejlődésétől kiemelkedő eredményt elvárnunk etikailag sem tisztességes, és egyébként is hiábavaló lenne, fontos magunknak is sürgősen előbbre lépnünk. Ehhez érdemes megvizsgálnunk a problémáinkra nyitott orvosok tapasztalatait. (Például az ITT ajánlott felületen kezdve!)
Források és háttéradatok a világhálón 1. http: //medicalonline. hu/praxis/cikk/mit_kivan_a_magyar_csaladorvos (Továbbra is segítségért kiált az alapellátás / Mit kíván a magyar családorvos? ) http: //njt. hu/cgi_bin/njt_doc. cgi? docid=140751. 230987 (A nemzetbiztonsági kabinetről) http: //nbsz. gov. hu/docs/nemzeti_biztonsagi_strategia. pdf https: //net. jogtar. hu/jogszabaly? docid=99500125. TV (Törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról) http: //www. ijsz. hu/jogvedelmi-kepviselok-elerhetosegei. html http: //medicalonline. hu/eu_gazdasag/cikk/mara_csupan_18_betegjogi_kepviselo_maradt http: //medicalonline. hu/cikk/rozsos__felelos_miniszteriumot http: //medicalonline. hu/eu_gazdasag/cikk/betegjogi_kepviselet__lehetetlen_kuldetes https: //net. jogtar. hu/jogszabaly? docid=99700154. TV (Az egészségügyről szóló törvény) https: //net. jogtar. hu/jogszabaly? docid=A 1100425. ATV (Magyarország Alaptörvénye) https: //ec. europa. eu/health/sites/health/files/state/docs/chp_hu_hungary. pdf https: //hvg. hu/itthon/20181019_Berek_az_egeszsegugyben_Romania_durvan_beelozte_Magyaro rszagot https: //www. researchgate. net/publication/325198343_Az_emberi_eroforrasok_helyzetenek_atfo go_elemzese_a_romaniai_egeszsegugyben_orvoskepzes_elvandorlas_berezes http: //medicalonline. hu/gyogyitas/cikk/a_szakma_szava (Túlnyomórészt irányelvek nélkül folyik a gyógyítás) https: //www. natursziget. com/nyiltter/20110131 -hatekony-parbeszed-orvos-es-beteg-kozott http: //medicalonline. hu/eu_gazdasag/cikk/__a_betegek_zome_ugy_jon_ide__hogy_csak_a_jogait _ismeri (Sajnos a betegek jelentős része semmit nem tesz érte, hogy ne legyen beteg)
Források és háttéradatok a világhálón 2. http: //archiv. biharmegye. ro/node/1529 (Semmi sem pótolhatja az orvos-beteg párbeszédet) http: //mipszi. hu/cikk/131018 -kronikus-betegsegek-pszichoszomatika-szakmak-parbeszede http: //medicalonline. hu/gyogyitas/cikk/orvos_beteg_kapcsolat__csak_suketek_parbeszede_ http: //www. egeszsegkalauz. hu/eletmod/orvos-beteg-parbeszed-figyelunk-mindenre/0 xltm 6 l (Orvos-beteg párbeszéd: figyelünk mindenre? ) https: //wmn. hu/zizi/48984 -en-az-emberekert-vagyok (Egy orvos képzeletbeli párbeszéde az Egészségüggyel) https: //www. rd. hu/P%C 3%A 1 rbesz%C 3%A 9 d_az_orvossal (Párbeszéd az orvossal) http: //metszetek. unideb. hu/files/tanulmany_203 -227. pdf (Deficitek az orvos-beteg/páciens kapcsolatban) http: //www. elitmed. hu/ilam/klinikum/a-beteg---orvos-talalkozasok-digitalis-rogzitese-15499/ https: //www. hazipatika. com/napi_egeszseg/daganatok/cikkek/joe_ha_a_rakbeteg_tudja_mennyi_van_hatra/20150429131119 http: //www. diagnozis. hu/a_hozzatartozok_gyakran_felreertelmezik_a_rossz_prognozist/ https: //ajk. pte. hu/files/file/doktori-iskola/lomnici-zoltan-muhelyvita-ertekezes. pdf (Az orvosi jog és az orvosi jogviszony alapvonalai / Történeti és összehasonlító jogi elemzés) https: //egeszseg. mandiner. hu/cikk/20161208_erthetetlen_volt_a_rovidites_belehalt_a_beteg (Érthetetlen volt a rövidítés, belehalt a beteg) http: //www. ajbh. hu/static/beszamolok_hu/2011/pdf/ajb_betegjogi_projekt_2012. pdf (Betegjog? ) https: //infostart. hu/eletmod/2016/12/06/161202 -bel 1 -1640 -erthetetlen-leletek---tamas-gi ("Nem az a lényeg, milyen nyelven íródik a zárójelentés")
A magyar államvezetés károkozása Arra próbáltam az érdeklődőket figyelmeztetni, hogy amíg hazánkban a felelőtlen államvezetők nem tartják fontosnak, hogy az orvosi segítségre szoruló állampolgárok elegendő orvos útján a valósághoz közelítő részletes diagnózishoz, majd azon alapuló eredményes gyógyításhoz jussanak, addig gyógyulásra inkább csak véletlenül, azonban további, akár az eddigieknél is sokkal jelentősebb egészségromlásra komoly okkal számíthatunk. Ez pedig tudatos vagy talán csak végtelenül ostoba(? ) NEMZETBIZTONSÁGI KÁROKOZÁS!
Amennyiben belenyugszunk, hogy az állami társadalombiztosítás maradékát is tervszerűen leépítsék, gyógyításunkat ne a szükséges létszámú orvosok általi alapos, és a kellő időt ránk szánó kivizsgálásunk, hanem a minél nagyobb megtakarításra ösztökélt pénztárosok sikerprémiuma határozza meg, talán csak ennyit érdemlünk… (Bár én nem hiszem!) Rossz döntésünkért gyerekeink, unokáink előtt se próbáljunk másokat okolni! Megtisztelő figyelmüket köszönöm! Pós Péter az ABOSZ elnöke
- Slides: 46