MENEDZSMENT S VLLALKOZSGAZDASGTAN Dr Bta Gbor Pnzgyek Tanszk

MENEDZSMENT ÉS VÁLLALKOZÁSGAZDASÁGTAN Dr. Bóta Gábor Pénzügyek Tanszék 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 1

1. 1. Vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere 13 1. 1. 1. Érték, hasznosság • Vajon mi a gazdagság? –Mit jelent az, hogy valaki „jól él”, „jólétben él”, „gazdag”? • Az anyagi javak mennyisége nem azonos a gazdagsággal. Egy tárgy önmagában haszontalan, értéke, hasznossága csak egy emberben alakulhat ki. • Mi a „jó”, miért küzdünk? 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 2

13 • Az fokozza a gazdagságot, növeli a vagyont, amit az emberek hasznosnak, értékesnek tartanak. De, hogy mit, az igen eltérő, sokszor furcsa, különös. Nézzünk egy-két példát! • Gyorsulás, csönd, béke, szimmetria látványa, szeretés, ízek, emberi teljesítmény • Messzelátás – Mennyit ér a Hubble-űrtávcső? • „A csillagászok régóta szeretnék megtudni, hogy mennyi ideje létezik a világegyetem. ” (13, 7 milliárd év +-10%) • 1, 5 milliárd dollár - hibás tükörrel • 1 milliárdért korrekciós eszköz 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 3

• Nézzük a jegyzet példáit! 13 –Ógörög bölcsességek könyve, láda tisztított urán, elektronika-panel egy computer tomográfhoz, professzionális baseball-kesztű, génkezelt búzacsíra. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 4

13 -14 • Tanulságok –Valamilyen anyagi jószág önmagában haszontalan, értékessé csak egy embernél, egy adott szituációban válik. –Valami azért értékes, azért jelent vagyont, mert valakinél hasznosnak mutatkozik, valamilyen – „furcsa” – vágy, szükséglet kielégítője. –Ha a dolgok rosszul vannak elosztva, akkor kevesebbet érnek. Ilyenkor cserére törekszünk. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 5

• „Értékesség” – „hasznosság” 14 –Majdhogynem szinonimák • Hasznossága van annak, ami képes a társadalom valamely tagjának valamely szükségletét kielégíteni, valakinek hiányérzete van iránta, valaki értékesnek tartja. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 6

1. 1. 2. Lehetőségek és választások 14 • Mindent egyéni választásokkal, cselekvésekkel magyarázunk. –Vannak testületi, bizottsági döntések, de ezeket is visszavezetjük az egyéni döntésekre. –Céljai is csak embernek lehetnek, bizottságnak, vállalatnak, országnak önmagában nem. • Az egyén előtt cselekvési lehetőségek kínálkoznak, és ezek közül választ. • Két alapvető választási mechanizmus –Racionális döntés –Társadalmi normák szerinti választás • Ezzel nem nagyon foglalkozunk. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 7

14 • Racionalitás –A közgazdaságtan alappillére –Mégis alig megragadható, definiálható –Amit a gazdaságtan nem tekint racionálisnak, azt a pszichológia még tekintheti annak. –Homo oeconomicus (radikális képe) • Egyéni önérdekkövetés • Társadalmi normáktól, erkölcsi szabályoktól függetlenített, örömszerző, illetve kínt elkerülő hasznosságérzet. • „Okos kalkuláció” 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 8

• Árnyaljuk a homo oeconomicus egoista képét! 15 -16 –Úgy tűnik, hogy gyakorta készek vagyunk más emberek hasznosságának növelésére saját hasznosságunk csökkenése árán. –Ez az altruizmus. –Valóban erről van szó, vagy csak „úgy tűnik”? • Lehet, hogy valójában ezekben az esetekben is önérdekünket követjük? – Társadalmi megvetés elkerülése, „közismerten névtelen adakozó” stb. • Megállapíthatjuk, hogy a racionalitás világába azért sok minden begyömöszölhető, legalábbis, ami a racionális vágyat illeti. Most térjünk át az öröm maximalizálására! 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 9

• Öröm maximalizálása 17 –Tipikus példa az egyetlen áruházban való adott pénzösszeg elköltése. –Hasznosságmaximalizálás, értékmaximalizálás. –Valójában várható hasznosság maximalizálás. • Összességében –Racionális döntéskor az ember azt cselekszi, aminek a legnagyobb a hasznossága, azaz maximalizálja hasznosságát. –Emberképünk eredmény-centrikus, azt teszi, amitől a legnagyobb (hasznosságban mért) eredményt reméli. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 10

• „Nem racionalitás” 17 –Néhány zavaró részlet, jelenség. –Az emberek hajlamosak arra, hogy vágyaikat döntéseik függvényében alakítsák. Ne azt tegyék, amire vágynak, hanem arra vágyjanak, amit tettek. • „Savanyú a szőlő”, illetve önmagunk utólagos győzködése, hogy mennyire jó, amit tettünk. – Néha „direkt” szűkítjük lehetőségeink halmazát • Akaratgyengeség – Ivás, evés, fogorvos, kondi-terem • Stratégiai interakció – Bomba hatástalanítási lehetőségének látványosan kizárása – Hídfelégetés 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 11

– Vágy-vezérelte irracionális gondolkodás 18 • Jellegzetes emberi hajlam: az információkat olyannak látni, amilyennek szeretnénk. • Ez nem szándékos torzítás, tudattalanul hat, ugyanúgy nem irányítható, mint pl. felejtésünk. • Mindez megbújhat az információgyűjtésben is: addig és olyan bizonyítékokat gyűjtök, hogy végül azt mondhassam: Ugye, hogy ez a jó! – Nem csak a racionális viselkedés lehet a célok elérésének legjobb eszköze. • Sokszor az egyes lehetőségek összemérhetetlenek. • Például a továbbtanuláskor hozott döntés is. Nyilván a kínálkozó lehetőségek különbözőek, de nem tudom őket döntésem előtt kipróbálni. Túl keveset tudok a racionális döntéshez. • Vegyünk egy másik példát: egy vállalati kutatás-fejlesztési döntést! – Fel kell mérni a pozitív döntéssel járó bevételeket és kiadásokat. (Már ezek is bizonytalanok. ) – Nagy kérdés továbbá a többi vállalat viselkedése. Vajon ezek is belekezdenek hasonló projektekbe? – Nincs megragadható támpontunk a racionális döntéshez. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 12

• Ilyenkor megoldás lehet 19 –Megelégedésre törekvés • Válasszuk azt, ami egy elég jó! –Pénzfeldobás • Az emberek nem szeretik az indoknélküliséget… –Értékelhetetlenség tagadása • „Racionalitásba vetett irracionális hit” – Inkább költségesen tovább kutatnak információkért. – A „második tizedesjegy” alapján döntenek. –Próbálkozásos, evolúciós módszer • Arra számítok, hogy a véletlen „mutánsok” valamelyike majdcsak megfelelő lesz. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 13

• Az információgyűjtés racionalitása 19 –Nem elég az összegyűjtött információk alapján racionálisan dönteni, hanem az információgyűjtésben is racionálisnak kell lenni. –A több információ, az alaposabb mérlegelés javíthatja a választás eredményességét, viszont megy vele az idő, nőnek a költségek. • Orvosi diagnózisállítás • Gyermekelhelyezési perek • Vállalati beruházási döntés – Bármelyik gyors döntés jobb lehet bármelyik lassúnál. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 14

1. 1. 3. Csere, alternatíva költség, hatékonyság 20 • Az önkéntes cseréknél nem egyenlő értékek cserélnek gazdát, hanem mindkét fél nyer! –Mindenki beáldoz valami számára értéktelenebbet valami számára értékesebbért. • Ha az ógörög könyvet, a láda tisztított uránt, az elektronika-panelt, a baseball-kesztyűt és a génkezelt búzacsírát elcseréljük egy házra, akkor nekünk a ház ér többet, cserepartnerünknek pedig e tárgyak. –A cserén keresztül mindkét fél, tehát az egész társadalom is gazdagodik. • A csere jó. • Ha a tárgyak jobb kezekbe kerülnek, gazdagodás történik. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 15

20 • Mondhatjuk persze, hogy a cserék semmi újat nem hoznak létre, legfeljebb a dolgokat rendezik értékesebb formára az emberek között. • Az iparban vagy a mezőgazdaságban is hasonló történik. • A csere, a kereskedés is termelőtevékenység, a gazdagság, a jólét növelésének forrása. –A dolgok létezése ugyanis még kevés, ezeknek jókor, jó kezekbe is kell kerülniük. –Ehhez kell a csere, a kereskedés. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 16

21 • Cserénél valami hasznosért beáldozunk egy kevésbé hasznosat. • „Áldozunk”, azaz költséget vállalunk. A költségek az alternatívák költségei, nem a megszerzett jószághoz kötődnek, hanem az elvesztett alternatívához. • A költségek alternatíva költségek. • Olyan döntésekre törekszünk, amelyeknél a nyert hasznosságok nagyobbak, mint az elvesztettek, azaz az alternatíva költségek. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 17

• A hatékony („jó”, „értelmes”, „racionális” stb. ) nem objektív fogalom! 21 –Valami eredmény (valami érték) és valami áldozat (ez is valami érték) viszonya. –Az értékek hozzárendelése viszont erősen szubjektív, így a hatékonyság megítélése is egyéni! • Hogyan hatékony Budapestről a Balatonhoz utazni? • Hatékony-e színház? • Hatékony-e zakót viselni? • Hatékony-e a Hubble-űrtávcső? • Mivel hatékonyabb egy családi házat fűteni, fával, gázzal vagy napenergiával? – „Technológiai hatékonyság” – az mi? 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 18

• Mivel a hatékonyság („értelmesség”, „helyesség”) megítélése igen szubjektív, így örök viták tárgyai is. • Nem az a kérdés, hogy 21 –„Melyik változat a hatékonyabb? ”, hanem az, hogy –„Kinek a joga dönteni a változatok között? ”. • Magántulajdon és társadalmi „játékszabályok” –Kinek a joga megítélni az egyes változtatok hatékonyságát. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 19

22 • Ha a tulajdonjogok egyértelműek és elcserélhetők, akkor a hasznosságmaximalizáló döntéshozók licitálnak a szűkös javakra • Ha szerintünk valami értelmetlen a világban, –nem hatékonyan használják fel, –a költségeket és a hasznokat nem a „valós értékükön” veszik figyelembe, akkor valójában a tulajdonjogok és társadalmi játékszabályok ellen van kifogásunk. • Szubjektív közgazdaságtan 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 20

1. 1. Vállalkozásgazdaságtan közgazdasági háttere 1. 1. 1. Érték, hasznosság 1. 1. 2. Lehetőségek és választások • Racionalitás • „Nem racionalitás” 1. 1. 3. Csere, alternatíva költség, hatékonyság • A cserén keresztül mindkét fél, tehát az egész társadalom is gazdagodik. • A költségek alternatíva költségek. • Az értékek hozzárendelése viszont erősen szubjektív, így a hatékonyság megítélése is egyéni! 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 21

1. 1. 4. Komparatív előny és az ár 22 -23 • Két borász – egy „jó” és egy „rossz” (? ) villányi 1000 900 800 700 szamorodni tokaji 600 500 400 300 200 100 2012. tavasz 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 kékfrankos Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 22

23 –A szamorodni a tokaji gazdánál relatíve olcsóbb, hatékonyabban termeli: „A tokaji gazdának komparatív előnye van a szamorodni előállításában. ” • Tokaji: 1 l szamorodniért 0, 5 l kékfrankost • Villányi: 1 l szamorodniért 1, 25 l kékfrankost –A „kékfrankosban” viszont a villányi a jobb, ebben neki van komparatív előnye • Tokaji: 1 l kékfrankosért 2 l szamorodnit • Villányi: 1 l kékfrankosért 0, 8 l szamorodnit 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 23

• Szakosodjanak komparatív előnyeik szerint, majd cseréljenek egy az egyben! villányi 1000 900 800 700 szamorodni tokaji 24 600 500 400 300 200 100 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 kékfrankos • Mindketten jobban járnak! 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 24

• Legyen a kétfajta bor fogyasztási aránya 25 fele-fele mindkét környéken! • A szakosodás és cserélés még többletköltségek esetén is megérheti. („export-import”) tokaji villányi 900 800 700 szamorodni 1000 600 500 400 300 200 100 2012. tavasz 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 kékfrankos Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 25

• Nézzük meg a példa egy másik aspektusát 25 is! Mi a helyzet akkor, ha egyik vagy mindkét bortermelő számára adódik egy másik borfajta, aminek termelése ezeknél is előnyösebb? • Akkor értelmetlen lenne a példánk… –Nincs értelme a „szamorodni vagy kékfrankos? ” kérdéssel foglalkozni, ha van valami még jobb. –Az áldozat mindig a következő legjobb. –Gazdasági mérlegelés mindig a két legjobb lehetőség között történik! 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 26

• Nézzük meg azt a helyzetet, amikor a szamorodni ára olyan magas, hogy mindkettőnek annak termelése érné meg. 26 –Ilyenkor kell lennie valakinek, aki „kékfrankosban jó”. Az nem lehet ugyanis, hogy valami olcsóbb, mialatt mindenki drágábban (nagyobb áldozatok árán) állítja elő. –Ha van a kékfrankosnak „jó” termelője, akkor viszont a tokaji gazda tönkremegy, hiszen a szamorodnit drágábban („rosszabbul”) állítja elő. • Ez is lehetetlen! –Nézzük a tokaji költségeit: föld, segédmunka, berendezések, „borász-vállalkozó”. • Valamelyik költség meghatározása hibás! • Leginkább tokaji „borász-vállalkozó” lesz alacsonyabb költségű (szegényebb ember). 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 27

27 • A dolgok költsége, ára (földdé, gépeké, embereké stb. ) az emberek értékítéletei szerinti legjobb felhasználási lehetőségükhöz igazodik! –Ha a tokaji föld legjobb felhasználási lehetőségének a szamorodni termelést tartják, akkor a tokaji föld értéke az emberek szamorodnihoz kapcsolt értékítéletéhez igazodik. • A legjobb felhasználási lehetőségén azonban minden és mindenki versenyképes, legfeljebb keveset ér, szegény lesz. • Mindenki akkor jár a legjobban, ha tulajdonát és munkaerejét komparatív előnyeik szerint használja, majd cserél. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 28

• Ez adja a szakosodás és csere ösztönzését, az „ezermesterség” feladását. 27 –„Mi leszel, ha nagy leszel? ” • Az emberek cserék utáni igénye egy megfelelő csereeszköz, a pénz megjelenését eredményezte. –A pénz elvont hasznosságot fejez ki. –Nem közvetlenül nyújt hasznosságérzetet, hanem a hasznosságérzet lehetőségét teremti meg. –A pénz hasznossága azon jószágok hasznosságával egyezik meg, amelyeket meg lehet vásárolni érte. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 29

• A cserepartnerek összehozása is költséges 28 –Szállítás –Lehetőségek felkutatása • Ezeket nevezzük tranzakciós költségeknek. • Kereskedők –Nekik éppen a cserepartnerek összehozásában van komparatív előnyük. –Alacsonyabb költségekkel állítják elő a cserékhez és szakosodáshoz szükséges információt (illetve szállítást), mint mások. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 30

• A kereskedők versenyeznek egymással, de 28 a termelőkkel és fogyasztókkal is. • „A kereskedők az emberek tudatlanságából húznak hasznot. ” –Igen –Pont úgy, mint pl. az építészek, az orvosok … 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 31

29 • A költségek tehát nem objektív dolgok, nem tárgyakhoz kötődnek, hanem valakinél jelentkeznek. –Mert az adott dolog miatt elveszti a „más” nyújtotta hasznosságot. • A költségek a „más” felhasználási lehetőségek emberi értékeléseihez kötődnek –tokaji föld értéke (költsége) 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 32

29 • A költség tehát a beáldozott hasznosságok értékéből adódik, határértelemben, a valakinek szempontjából. • Csak az számít, hogy „még mennyi” áldozatot kell hozni! Ezek határ alternatíva költségek. –Például rossz Hubble-űrtávcső javítása • Még egyszer –Elsüllyedt költségeket nem –Határ alternatíva költségek igen 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 33

• A termelésben is helyettesítési lehetőségek! 30 –Legjobb technológia nincs! • Autópálya-építés Újdelhiben • A „kínálás” egy hajlandóság valamiről való lemondásra, „odaadására” pénzért cserében. • A kínáló azokat az áldozatokat árazza be, amiket az újabb egység előállításáért hoz meg. Valami előállításának költségeit, azaz áldozatait, térítteti meg. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 34

1. 2. Részvényesi érték 30 maximalizálása 1. 2. 1. Profit • „Talán nincs még egy fogalom vagy kifejezés a közgazdaságtanban, amelyet olyan sokféle megtévesztő értelmezéssel használnának, mint a profitot. ” • Teljes bevétel – összes költség • Bér, ez nem profit • Bérleti díj, ez nem profit 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 35

1. 2. 1. 1. Kamat, hozam 31 • Ez sem profit, ez is költség (!) 1 év múlva most 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 36

1. 2. Kockázatmentes kamat 32 • Kockázatmentes kölcsön kamata –Pozitív időpreferencia –Technikai, technológiai, gazdasági fejlődés –Ezekért kompenzáció, fizetség 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 37

1. 2. 1. 3. Kockázatos hozam 33 • Kockázatos befektetés várható hozama –Kockázatkerülés –Hasznosságveszteség –Ezért kompenzáció, fizetség 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 38

• Kockázat –eltérés a várható értéktől –ingadozás –szórás • Normális eloszlás –sok tényező hatása • Központi határeloszlás –„igazi véletlen” –várható érték - szórás • Várható hozam 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 39

Kockázatmentes kölcsön Kockázatos befektetés 34 E(F 1) F 1 F 0 E(r) rf 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 40

34 1. 2. 1. 4 Várható és tényleges profit • Bevétel mínusz költségek – Bérek, bérleti díjak, kamatok – Egyéb „nyilvánvaló” költségek (beszállítók, közüzem, adók stb. ) • A maradék (nyereség vagy veszteség) a vállalkozás tulajdonosáé. • Ebből még levonjuk a tulajdonos költségeit (bérét, tőkéjének kamatát, vállalkozásba bevitt vagyontárgyainak bérleti díját), és a maradék a profit. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 41

35 • Lehetséges-e egy versenyző piacgazdaságban az, hogy egy üzleti tevékenységnek tartósan „csak úgy” profitja legyen? –Nem, mert jönnek a versenytársak… • A profithoz kell valami „különleges” tudás –Éppen annyira „különleges”, mint más szakmákhoz. –Arbitrázs, újítás és utánzás. • Kreativitás, intuíció, vezetői karizma, határozottság stb. • A vállalkozónak ezekben van komparatív előnye. Az ő egyfajta „teljesítményalapú béreként” is megragadható a profit. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 42

• Vállalkozói tudás – fizetett menedzser • Profit 36 -37 –Várható –Tényleges – várható –„Ügyesség” – „Szerencse” • Befektető – részvényes – vállalkozó – menedzser • Tulajdonos –Őt illeti a profit. –Hatalma van arra, hogy a profitmaximalizálás (a várható profit) legyen a vállalati alapcél. 2012. tavasz Menedzsment és vállalkozásgazdaságtan 43