Menedzsment s Vllalatgazdasgtan Ph D EEM Az emberi

Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Ph. D EEM - Az emberi erőforrások értékelése, controlling az emberi erőforrások területén Dr. Gyökér Irén 2015 tavasz

A menedzsment irányzatok fejlődése Dr. Gyökér Irén 2

Az EEM fogalma § Az emberi erőforrás menedzsment azon területe, amely az emberekkel, mint a szervezet alapvető (stratégiai) erőforrásával foglalkozik. Célja az emberi erőforrás hatékony felhasználása a szervezeti és az egyéni célok magas szintű megvalósítása érdekében. § A személyügyi menedzsment szerepfelfogása az, hogy támogatást nyújtson a menedzsmentnek a megfelelő munkaerő biztosítása révén a szervezeti célok eléréséhez. Tevékenységét a hatékonyság és a humánum szem előtt tartásával végzi. Dr. Gyökér Irén 3

Az emberi erőforrás sajátosságai § Tartós erőforrás § § § hosszú életciklus a felhasználás hatása Nem raktározható Innovatív Nem tulajdona a cégnek Döntéseket hoz § § Mobilitás Teljesítmény Dr. Gyökér Irén 4

Dr. Gyökér Irén 5

Emberi tőke • Az emberi tőke fogalmának elkülönült meghatározásához a tőkét gazdasági szempontból olyan elemekből álló fogalomként kell értelmezni, amely valamilyen értékkel rendelkező jövőbeni szolgáltatást képes teljesíteni. Ezen az alapon lehet emberi, fizikai és pénzügyi tőkéről beszélni. • Az emberi tőke sajátossága, hogy az ember részét képezi, szabad társadalmakban sem adható el, piacon nem forgalmazható, az embereknek önmagukba történő beruházásával 6 szerezhető meg. Dr. Gyökér Irén

A humán tőke ráfordítás alapú értékelése • Az emberi tőkébe történő beruházások, az oktatás, a képzés, a továbbképzés elismert módon hozzájárulnak a termelőrendszerek gazdasági hatékonyságához, ugyanakkor az emberi erőforrások ráfordításainak elkülönített mérésére, ezek elemzésére még nem állnak rendelkezésre megfelelő módszerek. • A ráfordítások kalkulációs és számviteli információkra alapuló közelítése Dr. Gyökér Irén 7

Az erőforrások pótlási költsége alapján történő meghatározás • • • (Flamholz) 1. A munkaerő felvétel ráfordításai: 1. 1 Személyzeti munkaügyi igazgatás költségei 1. 2 Hirdetés költségei 1. 3 A kiválasztás költségei 1. 4 A betanítás költségei 2. A folyamatos munkavégzés költségei. 2. 1 Bérek, jövedelmek (megfelelő csoportosításban) 2. 2 Szakértői, megbízási díjak (megfelelő csoportosításban) 2. 3 Választott tisztségviselők díjazása 2. 4 T. B. járulék 2. 5 A továbbképzés költségei 2. 6 Szociális ráfordítások 2. 6. 1 Orvosi rendelő 2. 6. 2 Üdülők fenntartási ráfordítása 2. 7 Az igazolt, vagy igazolatlan távollét ráfordításai 2. 7. 1 A vállalat által a távollét alatt fizetett bérjellegű ráfordítások, rövid idejű betegség esetén a betegszabadságra járó bér 2. 7. 2 A távollétből adódó elmaradt haszon vagy többletráfordítás, (helyettesítés, túlóra, stb. ) 3. A kilépés ráfordításai 3. 1 Végkielégítés 3. 2 A kilépésből adódó elmaradt haszon vagy többletráfordítás Dr. Gyökér Irén 8

A munkaerő költség alapján történő meghatározás (ILO) • • • A munkáért járó kifizetések A le nem dolgozott időre járó kifizetések Jutalmak, prémiumok, túlmunka díjazása Természetbeni juttatások, érkezési hozzájárulás, lakástámogatás Szociális és egyéb juttatások A munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulása Továbbképzési költségek A munkaerő toborzásával kapcsolatos költségek A bérekhez kapcsolódó adó jellegű kifizetések, ill. kapott támogatások, amelyek a munkavállaló költségeit növelik vagy csökkentik. Dr. Gyökér Irén 9

A munkaerő költség alapján történő meghatározás (KSH) • Kompenzációs költségek (a kompenzációs költségek és a szociális juttatások összege) – Munkajövedelem • • – Szociális költségek • • • Kereset (munkaviszony keretében pénzben vagy természetben nyújtott díjazás – a számviteli bérköltség) Egyéb munkajövedelem (kötelezően vagy önként nyújtott juttatások, pl. étkezés, vissza nem térítendő lakástámogatás és járulékaik) A munkáltató által kötelezően teljesített járulékok, hozzájárulások (pl. tb járulék, munkaadói járulék, rehabilitációs hozzájárulás) Kollektív szerződés, ágazati megállapodás, egyedi munkaszerződés szerint teljesített hozzájárulások, költségek (pl. biztosítási díjak, segély, végkielégítés) Szakoktatás, képzés, továbbképzés költsége Egyéb munkaerő költség (munkaerő toborzás és kiválasztás költségei, pl. hirdetés, alkalmassági vizsgálat költsége) Adók, támogatások (jelenleg adó teher nincs, lehetséges támogatás a foglakoztatás elősegítésért kapott támogatás) Dr. Gyökér Irén 10

Az emberi erőforrások szerepeltetése a beszámolóban • Az európai általános ajánlások és így a magyar számviteli előírások is tiltják az emberi erőforrások, a "szellemi tőke" mérlegben való szerepeltetését. • Néhány kivétel van csak: – A magyar számviteli törvény szerint az új technológia elsajátításának (betanítás) díjai, közvetlen költségei részét képezik a tárgyi eszközök bekerülési költségének. – Vállalkozások megvásárlásánál a "Good-will" sorában, az "Üzleti vagy cégérték"-ben lényeges értéket képviselhet a megvásárolt, beolvasztott vállalkozásban dolgozók szellemi kapacitása, az összeszokott csapatjátékból adódó "nyereségtermelő képessége". A K. P. M. G. 1991. december 31 -i mérlegében például a "Goodwill" értéke 155. 788 ezer DM értékkel szerepelt, míg mérleg főösszege 822. 813 ezer DM volt (összehasonlításul, a szoftverek értéke 988 ezer DM-ot képvisel a mérlegben). • Kiegészítő mellékletben néhány jellemzője benne lehet Dr. Gyökér Irén 11

Eredménykimutatás szemléletű elemzés Bevételek + A munkába állítás ráfordításai -„Beszerzési költségek” -„Értékcsökkenési leírás” + A folyamatos munkavégzés során felmerülő E. E. R. - Emberi erőforrások ráfordításai + A kilépés ráfordításai =Adózás előtti eredmény = E. E. R. összesen Korrigált bevételek -„Beszerzési költségek” -„Értékcsökkenési leírás” = Adózás előtti eredmény EER nélkül - Emberi erőforrások ráfordításai = Adózás előtti eredmény Dr. Gyökér Irén 12

A szellemi tőke meghatározásai • – Stewart: „Anyagi és nem anyagi előnyök megszerzésére szolgáló szellemi eszközök – tudás, információ, szellemi tulajdon, tapasztalat”. • – a szellemi tőke „a dolgozók összességétől származó bármilyen tudás, mely a piacon versenyelőnyökhöz vezet”. • Galbraith: szellemi tevékenységek eredménye + tudás, kompetenciák • Szellemi tőke=szakértelem*elkötelezettség (Ulrich) Dr. Gyökér Irén 13

* Az immateriális javak mérlege (Sveiby) Eszközök Források Rövid lejáratú köt. Pénzeszközök Könyv szerinti vagyon Hosszú lejáratú köt. Vevőállomány Látható forrás Részvényesek látható saját tőkéje Tárgyi eszközök Belső struktúra Külső struktúra Intangible assets Tudásvagyon Részvényesek láthatatlan saját tőkéje + Dolgozókkal szembeni kötelezettség vállalások Láthatatlan forrás Egyéni kompetenciák Dr. Gyökér Irén 14

* A szellemi tőke összetevői Edvinsson & Malone Sveiby Kaplan & Norton Belső struktúra Folyamat nézőpont Külső struktúra Vevői nézőpont Alkalmazottak kompetenciái Növekedés és tanulás nézőpont Brooking Immateriális Szervezeti tőke vagyon (innovációs elemek és folyamati Infrastrukturális tőke) eszközök Piaci eszközök Vevői tőke Humán tőke Emberközpontú eszközök Dr. Gyökér Irén 15

• • A szellemi tőke meghatározása Direkt módszerek, ezek a szellemi tőke összetevőit próbálták megállapítani, majd megbecsülték annak pénzben kifejezett értékét A piaci kapitalizáción alapuló modellek, amelyben a cég piaci értéke és a könyvszerinti értéke különbségére koncentráltak. A befektetések megtérülése (ROA) alapján történő számítások. A cég adózás előtti eredményét elosztva az eszközök értékével a cég ROA mutatója. Ennek az ipari átlagtól való eltérését visszaszorozva az eszközök értékével, állapították meg a szellemi tőke hozadékát. Ha ezt a hozamot elosztjuk a megtérülési rátával (pl tőkeköltségek alapján), a kapott értéket a szellemi tőke értékeként foghatjuk fel. Scorecard típusú módszerek: Meghatározzák a szellemi tőke egyes összetevőit, majd ezeket nem pénzügyi (kvantitatív és kvalitatív)Dr. mutatókkal értékelik, és Gyökér Irén 16 összevetik a stratégiából levezetett elvárásokkal.

1. A szellemi tőke mérésének direkt módszerei • A szellemi javak értékének becslése úgy történik, hogy az egyes összetevőket azonosítják, majd azok pénzértékét közvetlenül állapítják meg. Az értéket egyedi vagy aggregált mutatóként jelenítik meg. • Ilyen eljárás a Sullivan-féle az intellektuális javak értékelésére szolgáló eljárás, amely a szellemi tulajdon értékének becslésére tesz módszertani javaslatot. Ugyancsak idetartozik a kanadai könyvvizsgálók intézetének TVC (Total Value Creation) eljárása, amely az értékteremtés folyamatát ragadja meg a tervezett pénzáramok diszkontálásán keresztül, vizsgálva, hogy egyes események hogyan befolyásolják a tervezett működést. • A Nash-féle jövőközpontú elszámolási módszer (AFTF Accounting for the Future) szintén jövőbeli pénzáramok diszkontált értékével operál. Az időszak végén és elején megállapított AFTF érték különbözete az időszak alatt Gyökér Irén 17 megtermelt hozzáadott Dr. érték.

2. Piaci érték alapú módszerek Ez a legegyszerűbb és legközismertebb megoldás. Az első megfogalmazása Stewart nevéhez fűződik. Az intellektuális tőke értékét a piaci érték és a könyvszerinti érték különbözeteként határozza meg. Ennek a globális meghatározási módnak továbbfejlesztett változata a Standfield-féle befektetői piaci érték (IAMV = Investors Assigned Market Value), amely a „cég valódi értékét” egy viszonyszám alapján adja meg. tőzsdepiaci érték tárgyiasult tőke + (a realizált szellemi termék + az elavult szellemi termék + a fenntartható versenyelőny értéke) A harmadik közismert módszer ebben a kategóriában a Tobin-féle q-ra épít, azaz a piaci érték/könyvszerinti értékarányt azzal korrigálja, hogy a könyvszerinti érték helyébe a pótlási költségeket állítja. Ha a q nagyobb egynél és a versenytárs q értékénél, akkor a cég várhatóan nagyobb jövedelmezőségű lesz a Dr. Gyökér Irén versenytársaknál, melynek alapja az intellektuális tőke. 18

* Piaci érték összetevői Dr. Gyökér Irén 19

A humán erőforrások jelentősége * IC = Market Value- Book Value Dr. Gyökér Irén 20

2. Az eszközök megtérülése építő módszerek • A ROA módszereknél az adózás előtti eredményt viszonyítjuk a tárgyiasult eszközök értékéhez. Az így kapott megtérülési mutatót viszonyítjuk az iparág átlagához. Ha a különbséget megszorozzuk a tárgyiasult eszköz értékével, akkor megkapjuk a szellemi tőke hozadékát. Ha a hozamot elosztjuk a tőkeköltséggel vagy más kamattényezővel, akkor a szellemi tőke becsült értékéhez jutunk. • A szellemi tőke kalkulált értékének fenti eljárással történő meghatározása Stewart nevéhez fűződik. Ugyan ő alkotta meg az EVA-ra (Economic Value Added = a hozzáadott érték) épülő értékelési eljárást. A vállalat kimutatott profitját korrigálta az immateriákkal kapcsolatos ráfordításokkal. Az EVA értékében bekövetkezett változások megmutatják, hogy a cég képes-e hatékonyan felhasználni a szellemi tőkéjét. • Ehhez az eljárás csoporthoz tartozik a Baruh Lev által kifejlesztett, a tudás tőke hozadékának meghatározására kidolgozott módszer is. A normalizált nyereségből levonja a tárgyi és pénzügyi eszközök átlagos nyereségét. A fennmaradó jövedelem, az immateiális eszközök hozzájárulását tükrözi. Az immateriális tőke értékének meghatározása a jövőbeli feltételezett immateriália-alapú jövedelemáram jelenértékének kiszámításával történik Dr. Gyökér Irén 21

* Dr. Gyökér Irén 22

4. A szellemi tőke mutatószámokra (scorecard) építő értékelési módszerei • Ezek a módszerek annyiban hasonlítanak az első módszercsoporthoz, hogy a szellemi tőke vagy immateriális eszközök részelemeire koncentrál, és azok állapotát írja le. • Abban viszont jelentősen különbözik, hogy nem kíván pénzértéket hozzárendelni, hanem az elemek egyes jellemzőinek, mérőszámának bemutatásával – mutatószám rendszerbe foglalva, vagy grafikusan ábrázolva tájékoztatja az érdekelteket a pénzügyi mutatókat meghatározóan befolyásoló szellemi javak állapotáról. Egyes módszerek aggragált mutatót is képeznek. • Ezen módszertan a Norton Kaplan-féle Balanced Scorecard alapelveire épül, amelyben egy vállalat stratégiájának megvalósítását szolgáló tényezőket is az üzleti sikerességet jellemző tényezőket és azok Gyökér Irén 23 összefüggéseit mutatták. Dr. be.

Balanced scorecard Célok VEVŐK Mit várnak el tőlünk vevőink/ fogyasztóink? Intézkedések PÉNZÜGYI TELJESÍTMÉNY Mit várnak el tőlünk tulajdonosaink? Küldetés és stratégia TANULÁS ÉS FEJLŐDÉS Hogyan őrizhetjük meg változási és fejlődési (tanulási) képességünket? Dr. Gyökér Irén Mutatók MŰKÖDÉSI FOLYAMATOK Milyen folyamatok terén kell kiemelkedő teljesítményt nyújtanunk? Elvárások 24

Az immateriális javak értékelésének Sveiby féle modellje * • A szervezet külső struktúrája (external stucture) tartalmazza az ügyfeleket, szállítókat, illetve az egyéb külső érintetteket. • A szervezet belső stuktúrái (internal structure) szabadalmak, elméletek, modellek, számítástechnikai és adminisztratív rendszerek összessége, valamint a vállalati kultúra. • A szervezet hozzáértése a (competence) azokat a mutatókat foglalja össze, amelyek a szervezet egészének alkalmasságát, és tagjainak szakértelmét teszik vizsgálat tárgyává. Dr. Gyökér Irén 25

Intangible Asset Monitor * Immateriális eszközök Külső struktúra indikátorai Belső struktúra indikátorai Növekedés Bevételnövekedés IT beruházások, Szakmai első struktúrák gyakorlat éveinek fejlesztése száma Megújulás, innováció Értékesítés új ügyfelek számára Új termékek aránya, bevételük Képzés és tréning ráfordításai Hatékonyság/ felhasználás Profit/ügyfél, Ismétlődő megrendelések A bevétel termelők és támogatók arányának változása Hozzáadott érték/fő Profit/fő Stabilitás Vevői elégedettség, korösszetétel Fiatalok aránya Szakértők fluktuácója Dr. Gyökér Irén A kompetenciák indikátorai 26

* Kontrolling • A kontrolling egy menedzsment alrendszer, amelynek célja a hatékony rendszerműködés biztosítása, • feladata pedig főként a költségek és eredmények összevetése, a teljesítmények és a ráfordítások nyomon követése. • A működés folyamatában értelmezve olyan irányítási rendszert valósít meg, amely felöleli a célok meghatározását, a tervezést, a céloktól történő eltérések korai észlelését és az eltérésekhez kapcsolódó korrekciós intézkedések meghozatalát. Dr. Gyökér Irén 27

Humán kontrolling Az emberi erőforrás controlling lényegében az általános controlling elvek alkalmazása az emberi erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységek területén. Két fő területe: • az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás eredményességének, hatékonyságának nyomon követése. Ez közelebb áll a hagyományos költségcontrolling technikájához • funkcionális tevékenységek célelérés és eltérés vizsgálata. Dr. Gyökér Irén 28

* EEM célelérés vizsgálata • Az egyes tevékenységekre megfogalmazott specifikus célok teljesülésének vizsgálata, a tevékenység jellemzőihez rendelt mutatószámok vagy kvalitatív jellemzők segítségével. • Pl. pályázók/hirdetés a toborzás értékelésére, beválási részarány a kiválasztás értékelésére, fluktuációs ráta a stabilitás és a megujulás értékelésére, munkaügyi konfliktusok száma és aránya az átlaglétszámhoz viszonyítva, stb. Dr. Gyökér Irén 29

A szervezeti hatékonyság mérése Magyar név Me. BSC * Számítás, elemzés Angol név P V M T Egy főre jutó bevétel (Revenue per FTE) Ft/fő + Bevétel Létszám Egy főre jutó költség (Costs per FTE) Ft/fő + Összes költség Létszám Egy főre jutó működési költség (Eladott áru költsége egy főre) (Net Operating Costs per FTE [Cost of Goods Sold per FTE]) Ft/fő + Nettó működési költség Létszám Egy főre jutó eredmény (Profit per FTE) Ft/fő + Adózás előtti eredmény Létszám Egy fő által létrehozott érték (Wealth Created per FTE) Ft/fő + Adózás utáni eredmény– Saját tőke 10%-a Létszám Emberi befektetési mutató (Human Investment Ratio) X: 1 + Dr. Gyökér Irén + + Bevétel – (Összes költség – Kompenzáció és járandóságok) Összes kompenzáció és járandóságok 30

Innováció mérőszámai S. BM Magyar név Angol név Me. BSC P S V M Szint T E Sz + * Számítás, elemzés R Egy főre jutó újítási javaslatok (Staff Suggestion Rate) % + S Munkavállaló újítási javaslatainak száma db + S Elfogadott újítási javaslatok aránya (Staff Suggestion Succes) % S A munkavállaló által benyújtott újítási javaslatok elfogadási aránya % S Új termékekből származó bevétel szintje (Level of New Product Revenue) % + + + Új termékből vagy új szolgáltatásból származó bevételek összege Összes bevétel S Egy főre jutó új termékből vagy szolgáltatásból származó bevétel (New Product/Service Revenue per FTE) Ft/fő + + + Új termékből vagy új szolgáltatásból származó bevételek összege Összes létszám + + Dr. Gyökér Irén Kapott újítási javaslatok Alkalmazottak létszáma A munkavállaló által beadott újítási javaslatok száma + + Elfogadott újítási javaslatok Kapott javaslatok Elfogadott újítási javaslatok Benyújtott újítási javaslatok 31

* Az EEM-funkció mérése Magyar név Angol név Me. BSC P EEM-funkció (szervezet) költségaránya az összes költségben (HR Department Costs/Total Cost) % HR-funkció (szervezet) költségaránya a működésben (HR Department Costs/Net Operating Costs) % EEG-vezetők és szakértők aránya az EEMfunkcióban (szervezetben) (Mgmt. &Prof. FTE per All HR Department FTE) % Átlagos javadalmazás az EEM-szervezetben (Average HR Remuneration) Ft/fő Teljes EEM-kiszolgálási aránya (FTEs per Total HR FTE) EEM-funkció (szervezet) kiszolgálási aránya (FTEs per HR Department FTE) V + Számítás, elemzés M + T EEM-funkció (szervezet) költségei Összes költség + + EEM-funkció (szervezet) költségei Nettó működési költség + Vezetők és szakértők létszáma az EEMfunkcióban (szervezetben) EEM-funkció teljes létszáma + EEM-funkció (szervezet) összes javadalmazása EEM-funkció (szervezet) létszáma X: 1 + Összes létszám (EEM-funkció (szervezet) létszáma + Vonalbeli EEM-tevékenység létszáma) X: 1 + Összes létszám EEM-funkció (szervezet) létszáma + Dr. Gyökér Irén 32

A humán kontrolling jellemzői • Időbeliség: stratégiai, taktikai és operatív kontrolling • Alrendszerei: költségkontolling, gazdasági/hatékonysági, jövedelmezőségi/eredményességi alrendszer Dr. Gyökér Irén 33

A humán kontrolling funkciói Koordinálja a • Tervezési (munkaerőtervezés, bérezés, juttatások, fejlesztés) • Információs (rendszeres és eseti beszámolók, info gyüjtés) • Ellenőrzési (költségek) rendszereket. Dr. Gyökér Irén 34