Menedzser praxis elads Sikeres kvetelsbehajts Gazdasgi medici dr

Menedzser praxis előadás – Sikeres követelésbehajtás Gazdasági mediáció dr. Szilágyi András, BKIK Mediációs és Jogi Koordinációs Osztály elnök

A mediáció a polgári per alternatívája „Tisztelt Adós, kegyeskedjék fizetni!” Igen tisztelt Kovács Úr! Minden Demosthenésnél szebben beszél a tett! Levelünk alkalmat ad Önnek egy tettre. Egy beporosodott, vén számlakönyvben felfedeztük, hogy az Ön köztiszteletben álló neve ………. Forint tartozással van megterhelve. Ön bizonyára megfeledkezett róla, szíveskedjék tehát kiegyenlíteni! Budapest, 2012. 10. 03. Tisztelettel: 2

A gazdasági mediáció előzményei n Gyökerei a 2500 évvel ezelőtti ősi Kínában: a taoizmus és konfucionizmus egyaránt harmóniára törekedett, a gyakorlatban éles jogviták helyett egyezségre n A gazdasági mediáció a konfliktusfeloldás egyik olyan formája, amely a hatvanas, hetvenes években az USA-ban fejlesztettek ki, és azóta is az üzleti élet nagyon sok területén eredményesen alkalmazzák Nyugat. Európán át Japánig világaszerte. n Hazánkban 2003. március 17 -e óta van lehetőség közvetítői vagy közismert néven mediációs eljárás lefolytatására a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi. LV. Törvény (Kvt. ) alapján n A mediare szó eredeti jelentése: középen állni, egyeztetni, békíteni, közvetíteni. „Mediare necesse est. ” 3

A mediáció (közvetítés) fogalma, célja, feladata n Szószerinti fordításban a mediáció tehát közvetítést jelent. Ez alatt a vitás helyzetek megoldásában való pártatlan harmadik fél közreműködését értjük, akinek személyét mindkét fél elfogadja. A közreműködő gazdasági mediátorok segítenek a vitában álló feleknek abban, hogy problémájukra közösen elfogadott megoldást találjanak, és ezt írásbeli megállapodásban rögzítsék. A gazdasági mediátoroknak nem feladatuk, hogy ítéletet hozzanak vagy a vitában döntőbíróként közreműködjenek. n A mediáció célja: hogy a mediátor segítséget nyújtson a vitás feleknek a jogvita egyezséggel történő lezárásához. n Feladata: a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének szabályozása elsősorban azért került előtérbe, mert az érdekelt felek ügyére sokkal gyorsabb és olcsóbb megoldással szolgálhat, másrészt, mert a közismerten túlterhelt bíróságok tehermentesítését jelentheti, de ezen túlmenően hozzájárul a hazai konfliktuskezelő kultúra fejlesztéséhez is - e gondolat jegyében készült el a közvetítői tevékenység szabályozása. 4

A mediátor n A gazdasági mediátor meghallgatja a felek álláspontját, engedi az érzelmek, indulatok felszínre kerülését, miközben segíti a feleket abban, hogy tisztázzák a tulajdonképpeni érdekeiket. Ezt követően a gazdasági mediátor arra törekszik, hogy a felek között ismét helyreálljon a kapcsolat. A vitában álló felek a mediátor segítségével megtapasztalják az eljárás folyamán, melyek a másik fél valós problémái, üzleti érdekei, és milyen érzelmek mozgatják. n A gazdasági mediátor azon dolgozik, hogy a vitatkozó felek között kifejlessze a bizalmat és motiválja őket problémájuk megoldása érdekében az együtt gondolkodásra és az együttműködésre. n A végső cél egy olyan polgári jogi konszenzuson alapuló magánokirat kidolgozása - nevezhetjük természetesen egyezségnek is -, amelyet a vitában álló felek saját akaratuk szerint aláírnak, és a gyakorlatban megvalósítanak. 5

A mediátorrá válás feltételei A közvetítői névjegyzékbe az a természetes személy vehető fel kérelem útján, aki Ø felsőfokú végzettséggel és a végzettség megszerzésétől számított, annak megfelelő rendelkezik legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal Ø igazolja a miniszter rendeletében meghatározott közvetítői szakmai képzés elvégzését Ø büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt Ø nem áll cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt, gondnokság alá helyezés nélkül sem cselekvőképtelen és egyéb jogszabályban foglalt kizáró ok sem vonatkozik rá 6

Mediáció helye a konfliktuskezelés palettáján HAGYOMÁNYOS ALTERNATÍV Peres eljárás Mediáció: megszűnt párbeszéd helyreállítása Választottbíróság Facilitáció: segített párbeszéd Békéltetés: közvetlen tárgyalások elmozdítása 7

Az eldöntendő kérdés: pozícióharc vagy üzleti érdekek? n A perben pozícióharc folyik igényekért, jogi követelésekért, míg a gazdasági mediáció a pozíciók mögött húzódó érdekekre koncentrál. n A gazdasági mediáció során, a jogon kívüli kreatív megoldások keresésére helyeződik a hangsúly, nem a látszólagos igények, hanem a felek valós érdekeinek kielégítését keresi. n Vezérelvként jelenik meg, hogy az érdeklődés a múlt helyett a jövőre irányuljon. A gazdasági mediációs eljárás további fontos követelménye, hogy a személyes és gazdasági, üzleti valós érdekek feltárásra kerüljenek. n Az eljárás a konkrét célok keresésére és megfogalmazására irányul. Az eljárás eredményessége szempontjából fontos, hogy a tárgyalás alkalmával a közös és az ellentétes érdekek feltárásra kerüljenek. 8

Az eljárás alapelvei n Nyilvánosság kizárásának elve: a közvetítői eljárás során számos olyan tény- vagy körülmény merülhet fel, amely a résztvevők gazdasági érdekét vagy személyiségi jogát érintheti, ezért a felek - ellenkező megállapodása hiányában – az eljárás diszkrécióját biztosítani kell. n Költséghatékonyság elve: azon jogalkotói törekvést fejezi ki, hogy a közvetítői eljárások olcsóbbak legyenek a bírósági eljárásoknál; összegszerűen az egészségügyi közvetítői eljárás és a hatósági közvetítés során érhető tetten (közvetítő díjazása tételes árjegyzék vagy óradíj alapján); a közvetítői eljárásban felszámítandó díj összegében a felek szabadon állapodnak meg. n Titoktartás kötelezettségének elve: a közvetítőt közvetítői tevékenység alatt és megszűnése után is titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást; a titoktartás alól törvény vagy a felek külön megállapodása adhat felmentést. n Egyenlő elbánás elve: feltétlenül érvényesülő szabály, amely kimondja, hogy a feleket az eljárás során egyenlő elbánásban kell részesíteni (Kvt. 32. §); ezzel ellentétes hatású szabályokban nem lehet megállapodni n Kétoldalú meghallgatás elve: fenti elv érvényesüléséhez az szükséges, hogy mindegyik fél előadhassa ügyét, amelynek során a feleknek azonos tartamú időt kell biztosítani személyes érdekeik alapján kialakított álláspontjuk kifejtésére 9

A gazdasági mediáció természetes korlátai A mediáció nem a megfelelő megoldás, ha: csak az egyik fél akarja a mediációs eljárást igénybe venni az a személyi kör, amelyiket a mediációba be kellene vonni, nem határolható be egyértelműen, vagy túl nagy (az egyeztetésből kizárt személyek a megegyezést utólag kétségbe vonhatják) az adott vitában egy alapvető jogi kérdést kell megoldani (a mediáció „ igazságosságot” teremt) hiányzik a készség a konfliktus önálló megoldására hibás elképzelései vannak a feleknek a mediáció módszeréről és menetéről a felek között fizikai erőszak történt 10

A mediáció folyamata n A mediáció módszertani megközelítései eltérőek. Ebből következik, hogy nincs a mediációra vonatkozó eljárási rend. Az alább felsoroltakat általános sémaként kell értelmezni, és az egyes szakaszokat nem lehet mereven elválasztani. Némely szakaszok a nagyobb lélegzetű mediáció folyamán többször is ismétlődnek. n A tapasztalt mediátorok tudják, hogy a felek közeledése a mediáció folyamatában nem lépésről lépésre, és nem egyenes vonalúan történik. Az egyes szakaszok általános értelemben 0. : 1. : 2. : 3. : 4. : 5. : előkészítés bevezetés a mediációba információgyűjtés, a tényállás és a jogi helyzet feltárása a pozícióktól az érdekekig kreatív ötletek gyűjtése, lehetőségek felvázolása, kiválasztása és értékelése az eredmények egyezségi megállapodásba foglalása 11

Előkészítő szakasz – process providing Ebben a szakaszban többek között a következő kérdések tisztázása történik: n n n Alkalmas-e a konfliktus gazdasági mediációra? Milyen mértékben gátolja a konfliktus az üzleti cél elérését? Miből áll a konfliktus pontosan? Hogyan keletkezett a konfliktus pontosan? Kik a felek és miről szól számukra a probléma? Mennyi ideje tart már a konfliktus? Kinek az érdeke a konfliktus megszüntetése? Miért? Kinek érdeke a konfliktus életben tartása? Kinek kell a mediáción részt venni? Miről folyjon a tárgyalás? Van-e elég bizalom a résztvevők között? Kik végezzék a mediációt? Az eljárás kiindulópontja: a mediátor írásbeli felkérése (Kvt. 23. §). 12

Az mediátor felkérése n A felek közös megegyezés alapján az általuk választott természetes személy vagy jogi személy közvetítőként történő felkérését írásban vagy elektronikus levélben kezdeményezhetik (egyidejűleg több természetes személy vagy jogi személy felkérésére is van lehetőség). n A közvetítő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles írásban válaszolni, hogy a felkérést elfogadja vagy nem (összeférhetetlenség, egyéb akadályoztatás). n Amennyiben elfogadta a felkérést, az elfogadó nyilatkozatban meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre és tájékoztatja őket a képviselet lehetőségéről 13

Első közvetítői megbeszélés n megtartásának feltétele: felek személyes, együttes megjelenése n ha felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítői eljárást nem indítja meg n közvetítőt részletes tájékoztatási kötelezettség terheli Ø Ø Ø a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól a hatékony megegyezési lehetőségek feltárásához vezető folyamatról az eljárás költségeiről a személyét és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt terhelő titoktartási kötelezettségről arról a lehetőségről, hogy a felek a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről külön megállapodhatnak arról a tényről, hogy mint közvetítő az ügyben - ha azt az ügy jellege megkívánja - csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertetheti Ø arról, hogy közvetítő az egyik féltől a másik távollétében kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél ezt megtiltja Ø arról, hogy ha a közvetítői eljárásban jogtanácsos, közjegyző vagy ügyvéd vett részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő jogtanácsosként vagy ügyvédként annak ellenjegyzésére sem jogosult 14

Közös nyilatkozat aláírása: ezzel az eljárás hivatalosan megindul n Ha a megadott tájékoztatás után az első közvetítői megbeszélésen a felek változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, ezt a tényt közös írásos nyilatkozatban rögzítik. n A nyilatkozat aláírásával megindul az eljárás; joghatása: megszakítja az elévülést. n A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és megszüntetés eseteit is. n Továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről (pl. közvetítő javaslattételi jogának kizárása). 15

Információgyűjtési szakasz n kezdetét veszi az érdemi eljárás n információgyűjtés oka: a peres eljárással ellentétben, itt hiányzik az előkészítő szakasz (nincsenek beadványok, a közvetítőnek nincs tartalmi információja a jogvitáról) n Felek személyes és részletes meghallgatása, melynek során kifejthetik álláspontjukat és bemutathatják az ügyre vonatkozó okirataikat n kulcspont: a közvetítő viszonylag passzív szerepet játszik, hogy a felekből előtörhessenek a konfliktus közvetlen kiváltó érzelmi okok, egyéb motivációk n A gazdasági mediátor összefoglalja a felek álláspontjának lényegi elemeit, ezzel jelezve, hogy megértette a felek elképzeléseit. Ennek keretében a felek lehetőséget kapnak arra, hogy egymást meghallgassák. Ez különösen akkor kedvező, ha a felek azt megelőzően a vitát csak amolyan helyettesek által vívott harc formájában, az ügyvédeik által folytatták. 16

Vitás kérdések összeállítása n A felek és a közvetítő közösen összegyűjtik azokat a vitás kérdéseket, amelyeket az eljárásban megkísérelnek megoldani. n A vitás pontok – ellentétben a bírósági eljárással – a felek bármelyike által fontosnak tartott személyes, illetve érdekbeli problémájára kiterjedhetnek. n Kiejtés, megerősítés. n „Listázás”: rangsor felállítása és rögzítése (az egész eljárást meghatározza). n A felek elmondása alapján a mediátor bemutatja a felek számára, hol egyeznek az álláspontok. Erre az egyezőségre lehet majd később a megállapodást felépíteni. Ezt követően a mediátor a felekkel elkészíti a vitás pontok listáját. Ez a lista bizonyos értelemben a további megbeszélések napirendjét is jelenti. 17

Vitás kérdések vizsgálata és rendezése n felállított sorrend szerinti vita megoldás n egyes vitapontok részletekbe menő feldolgozása (további tények és információk, vélemények) n tényleges (mögöttes) érdekek és igények felderítése /itt kiderül, hogy lehetséges-e vagy kizárt a megállapodás/ n alternatív megoldások kidolgozása (jegyzék a lehetséges összes megoldásról) n jegyzékben szereplő megoldási javaslatok kiértékelése n tárgyalás és a legkedvezőbb megoldás kiválasztása 18

Happy end: írásbeli megállapodás megkötése n ha valamennyi vitás kérdésben egyezség jött létre, megszülethet az írásbeli megállapodás n a közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja n egyszerű, pontos, végrehajtásra alkalmas szövegezés n a megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el n a közvetítői eljárás e napon befejeződik n amennyiben a mediáció mégsem vezet eredményre, a közvetítő az eredménytelen eljárás tényét foglalja írásba, amellyel az eljárás befejeződik; a felekre van bízva, hogy mit akarnak: visszalépni, egymás között tovább tárgyalni, perre menni, vagy egy új mediátort keresni. 19

A gazdasági mediáció alkalmazási területei A gazdasági mediáció hatékonyan alkalmazható többek között az alábbi esetekben: n n n n n cégek szerződéseiből eredő jogvitákra, kártérítési vitákra hitelező és adós közötti egyezségek létrehozására felszámolásra, csődegyezségre munkáltató és alkalmazottak közötti vitákra alkalmazottak egymás közti vitákra munkaszervezési konfliktusokra a cég vezetésén belüli személyi problémákra, ellentétekre bevétel, elosztás, profit megosztás, befektetési alternatívákra munkahelyi zaklatásra, visszaélésre szerzői jogi vitákra, szellemi termékek tulajdonjogi vitájára 20

A gazdasági mediáció mellett szóló jogi és pénzügyi érvek n A mediáció nem jelent joglemondást, az üzleti partnerek előtt változatlanul nyitva n n marad a bírósági út. A mediációs eljárás megindítása nem jelent kötelezettséget a megállapodás megkötésére, csak egy jó esélyt a megállapodásra, amelyet jogilag is indokolatlan elszalasztani. A bíróság legjobb szándéka ellenére sem tud az igazságszolgáltatásban meghatározott funkciója miatt olyan ítéletet hozni, amely akár csak a felperes igényeinek mindenben megfelelően, tényleges akaratának megfelelően döntené el a vitás ügyet. Könnyen belátható, hogy a peres eljárás illetékét, a szakértő(k) díját, a jogi képviselet jelentős költéségét, a pénzeszközök szükségszerű lekötését magában hordozó bírósági eljárással szemben milyen fokú versenyelőnyt jelent a nagyságrendileg alacsonyabb költséggel és időigénnyel járó gazdasági mediáció. Az üzleti jó hírnév, a kialakult arculat megőrzéséből fakadó előnyök a mediációs eljárás által lehetővé tett közvetlen megtakarításon túli anyagi hozadékkal járnak. 21

Végezetül Felszólító levél csak profi követelésbehajtóknak – csomóra kötött zsinórral: Tisztelt Adós! „Emlékszik ön még azokra az időkre, amikor csomót kötött a zsebkendőjére, hogy egy fontos dolgot el ne felejtsen? Mi is szívesen kötnénk arra csomót, hogy rég esedékes …………… forint tartozását emlékezetébe idézzük. Miután azonban zsebkendőjével nem rendelkezhetünk, engedje meg, hogy legalább a mellékelt emlékeztető csomót küldjük el. Örvendenénk, ha meglazult üzleti kapcsolatunkat újból szorosabbra csomózhatnánk. ” KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! www. bkik-mediació. hu 22