Meggyzstechnika bme meggyozesgmail com http www filozofia bme

  • Slides: 25
Download presentation
Meggyőzéstechnika bme. meggyozes@gmail. com http: //www. filozofia. bme. hu/

Meggyőzéstechnika bme. [email protected] com http: //www. filozofia. bme. hu/

Racionalitás Copyright (c) 2012 Kertész Gergely Ezt az anyagot a Creative Commons Jelöld meg!-Ne

Racionalitás Copyright (c) 2012 Kertész Gergely Ezt az anyagot a Creative Commons Jelöld meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2. 5 Magyarország Licenc alatt tesszük közzé

Mennyire vagy racionális? A. B. Alapvetően racionálisan gondolkozom. Általában racionálisan gondolkozom, de néha hajlamos

Mennyire vagy racionális? A. B. Alapvetően racionálisan gondolkozom. Általában racionálisan gondolkozom, de néha hajlamos vagyok irracionális döntésekre. C. Néhány területen képes vagyok a racionális gondolkodásra, de általában inkább nem. D. Gyakran igencsak irracionálisan viselkedek. E. Túlnyomórészt szűkös, megbízhatatlan információkra támaszkodva, alapvetően érzelmi alapon igyekszem, nem nagyon rossz döntéseket meghozni. F. A racionalitás felszíne alatt minden döntésem érzelmi.

Mennyire racionálisak mások? A. B. Az emberek alapvetően racionálisan gondolkodnak. Az emberek általában racionálisan

Mennyire racionálisak mások? A. B. Az emberek alapvetően racionálisan gondolkodnak. Az emberek általában racionálisan gondolkoznak, de néha hajlamosak irracionális döntésekre. C. Az emberek néhány területen képesek racionálisan gondolkodni, de általában inkább nem. D. Az emberek gyakran igencsak irracionálisan viselkednek. E. Az emberek túlnyomórészt szűkös, megbízhatatlan információkra támaszkodva, alapvetően érzelmi alapon igyekeznek nem nagyon rossz döntéseket meghozni. F. A racionalitás felszíne alatt minden döntésük érzelmi.

Nincs itt valami furcsa aszimmetria? • Megfigyelő-cselekvő torzítás. – Hajlamunk van arra gondolni, hogy

Nincs itt valami furcsa aszimmetria? • Megfigyelő-cselekvő torzítás. – Hajlamunk van arra gondolni, hogy mi azért teszünk meg dolgokat, mert a helyzet megköveteli tőlünk. – Mások viszont azért cselekednek úgy, ahogy, mert így akarják. • Emiatt elfogultak vagyunk saját javunkra! • Saját hibáinkat a helyzet hibáiként észleljük, mások hibáit a saját döntésük, stb. hibájaként észleljük. • Ezért magunkat racionálisnak tartjuk, másokat irracionálisnak tartunk. • A háttérben meghúzódó okok: • Az észlelés fókuszának hatása: a cselekvőnek és a megfigyelőnek más a nézőpontja, másképpen fér hozzá a helyzettel kapcsolatos információkhoz. • Mások kudarcait az illető saját hibájának történő „tulajdonítás” emellett énvédő torzítással is magyarázható.

Hétköznapi döntéseink

Hétköznapi döntéseink

Milyen módszer segíthet ki minket a döntéseknél? n n n Hogyan dönthetnénk helyesen, racionálisan

Milyen módszer segíthet ki minket a döntéseknél? n n n Hogyan dönthetnénk helyesen, racionálisan minden lehetséges helyzetben? A módszer sokak szerint készen áll! Daniel Bernoulli (1700 -1772): n Esemény várható értéke = (esemény esélye) x (esemény értéke) n Erre alapozták a modern racionális döntéselméletet! Elvileg ez alapján mindig jó döntéseket tudnánk hozni! Csakhogy: 1. Jellemzően rosszul határozzuk meg a valószínűségeket. 2. Problémáink vannak az értékek meghatározásával!

A valószínűség problémái: n n Melyik a gyakoribb esemény? A valség becslése az emléknyomok

A valószínűség problémái: n n Melyik a gyakoribb esemény? A valség becslése az emléknyomok előhívhatósága alapján, néha megbízható, de a mai környezetben sokszor nem az!

Miért húzzuk le a pénzünket a wc-n, vagyis a lottón? n n Amerikában mindenki

Miért húzzuk le a pénzünket a wc-n, vagyis a lottón? n n Amerikában mindenki látja a nyerteseket De senki sem látja veszteseket

Miért húzzuk le a pénzünket a wc-n, vagyis a lottón? n Az emberek nem

Miért húzzuk le a pénzünket a wc-n, vagyis a lottón? n Az emberek nem képesek felmérni az esélyeiket olyan nagyságrendek esetében, mint a lottóvariációk. n Egyszerűen nem tudják elképzelni a problémát a nagyságrendek miatt. n n Ha pl. minden vesztest végig kéne nézni a tv-ben, ahogy azt mondja: „én vesztettem”, mire meglátnánk egy győztest talán másképpen döntenénk. Ez Amerikában (100 millió játékos is előfordulhat) akár egy 8 -9 éves tv műsort is jelenthetne, ez talán segítene abban, hogy jobban érzékeljünk az esélyeinket.

Mennyit is ér? ? n n Megér 8000 forintot? Mi alapján tudjuk? A korábbi

Mennyit is ér? ? n n Megér 8000 forintot? Mi alapján tudjuk? A korábbi információinkhoz hasonlítjuk az árat – az érték szituációhoz relatív – mennyit adnék érte a Góbi sivatagban?

A relatív értékelés veszélyei n Autórádiót akarsz venni. A közelben 20. 000 -ért lehet,

A relatív értékelés veszélyei n Autórádiót akarsz venni. A közelben 20. 000 -ért lehet, kapni, de a város másik végén, 1 óra buszútra 10. 000 -ért is van. Elmennél megvásárolni? n n Kocsit akarsz venni. A közeli terjesztőnél 4. 090. 000 -ért lehet kapni, de a város másik végén 4. 080. 000 -ért is megkapnád. Elutaznál, hogy megvásárold? n n IGEN (10. 000 spórolás 50%) NEM (10. 000 spórolás 0. 002%) Ezzel jól fel lehet idegesíteni a közgazdászokat!

n (Előfizetői döntések arányai a sor végén) n 1 éves online előfizetés minden cikkre

n (Előfizetői döntések arányai a sor végén) n 1 éves online előfizetés minden cikkre $59 n 1 éves előfizetés a nyomtatott verzióra $125 n 1 éves előfizetés az online és a nyomtatott verzióra egyaránt $125 n Elvileg a középső lehetőség irreleváns! n Ugyanaz a kérdőív másképpen: 16% 0% 84% n 1 éves online előfizetés minden cikkre $59 68% n 1 éves előfizetés az online és a nyomtatott verzióra egyaránt $125 32% A példa Dan Arielytől származik Folyóirat előfizetés lehetőségek Az irreleváns lehorgonyzási pont (0%) nagyban befolyásolta a döntéseket. n Mindkét esetben 100 fő töltötte ki a kérdőíveket! Mi határozza meg a döntéseinket? Kérdőívek

Szervdonorok meggyőzése a világ különböző országaiban n n n n Az USA-ban az emberek

Szervdonorok meggyőzése a világ különböző országaiban n n n n Az USA-ban az emberek 85%-a helyesli a szervdonor programot, de kevesebb mint 50% hajlandó anyagi támogatást nyújtani és csak 28% hajlandó részt venni magában a programban és felajánlani a szerveit. (1995 -ös adatok alapján. ) Németországban, Spanyolországban hasonló volt a helyzet! Egyre nagyobb a szakadék, a rászorulók száma és az elérhető donorok száma között, vagyis egyre gyakrabban maradnak rászorulók donor nélkül. Egy donor átlagosan 3 életet tud megmenteni! Kijelenthető tehát, hogy a potenciális szervdonorok meggyőzése életeket menthet! Nem minden országban ennyire gyászos azonban a helyzet. Lássunk néhány statisztikai adatot és nézzük, hogyan értelmezhetjük azokat! Az eltérések okainak feltárása valószínűleg segíthet egy jobb meggyőzési eljárás kidolgozásában.

Szervdonorok aránya különböző országokban: Mi a magyarázata a két elkülönülni látszó csoport közötti eltérésnek?

Szervdonorok aránya különböző országokban: Mi a magyarázata a két elkülönülni látszó csoport közötti eltérésnek? Magyarázatok: Az első magyarázat, ami általában az emberek eszébe jut, a kulturális különbségekre vezeti vissza a statisztikai eltéréseket. EZ AZ ÉRTELMEZÉS HIBÁS!

Do Defaults Save Lives? Eric J. Johnson, Columbia University - Columbia Business School Daniel

Do Defaults Save Lives? Eric J. Johnson, Columbia University - Columbia Business School Daniel G. Goldstein, London Business School (Johnson, Eric J. and Goldstein, Daniel G. , Do Defaults Save Lives? (Nov 21, 2003). Science, Vol. 302, pp. 1338 -1339, 2003. ) 1. t rész k e szn ha részt e v Tegyen x-et az alábbi négyzetbe, nem s é X-et programban. k akar venni a szervdonor a akn r m k ne e r e mb Az e □ 2. k Tegyen x-et az alábbi négyzetbe, ha akar sznenem e v t z s é r s k x-et é a n k a r részt venni a szervdonor programban. nem emberek □ Az

Szervdonor kérdőív n n Az ügy valójában nem a mi ésszerű döntésünkön múlik! Az

Szervdonor kérdőív n n Az ügy valójában nem a mi ésszerű döntésünkön múlik! Az dönt, hogy az adott országban mi az alapértelmezés. Minden állampolgár donornak számít, ha eléri nagykorúságát (bár kitölthet egy lemondónyilatkozatot), vagy az alapértelmezés az, hogy a polgárok nem donorok, de lehenek, ha kitöltenek egy beleegyező nyilatkozatot. n Lásd ehhez: http: //www. ujsag. sote. hu/se 200808/20080829. html n A kérdés: elhisszük-e egyáltalán, hogy az alaphelyzet és kérdés prezentciójának módja határozza meg jelentős döntéseinket? n Miért határoz meg? n n Mert a toll felemelése több energiába kerül, mint amennyi jelentősége a döntésnek ránk nézve van? Vizsgálatokból sz derül ki, hogy inkább azért, mert a kérdés annyira összetett, hogy nincs időnk jó választ adni! n n n Az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdésre adott válasz mögött komoly megfontolások állnak. Azonban az derült ki, hogy valójában a kérdés olyan bonyolult, hogy az emberek a lehető legegyszerűbb utat választják a döntéseikben! A legtöbben azt az alternatívát választják, ami nem követel többet, mint egy alapértelmezésként felkínált alternatíva elfogadását! Az ilyen automatizmusok nagy befolyással vannak az életünkre!

A racionalitásunk korlátozottságáról, Klasszikus filozófiai háttér n Francis Bacon (1561 -1626), Novum Organum: n

A racionalitásunk korlátozottságáról, Klasszikus filozófiai háttér n Francis Bacon (1561 -1626), Novum Organum: n n „A puszta kéz és az önmagára hagyatkozó értelem egyaránt keveset ér: szerszámra és segédeszközre van szüksége az értelemnek éppúgy, mint a kéznek. És amint a kéz szerszámai kiváltják és irányítják a mozgást, éppúgy segítik vagy óvják az értelmet az elme szerszámai. ” (II) „Az emberi értelem görbe tükre a tárgyak sugarainak: saját természetét a dolgok természetével összekeverve eltorzítja és meghamisítja a dolgokat. ” (XLI) 1. 2. 3. Ha egyszer az elme egyszer már elfogadott valamit, hajlamos figyelmen kívül hagyni a vele ellentétes tényeket. (XLVI) A sejtéseket könnyebben elfogadja magyarázatnak, mert azok egyszerűbbek esetleg lenyűgözőbbek, mint a valódi magyarázatok. (XXVI-XXX, XLVII) Az érzékek, alapos kísérletek elvégzése nélkül megbízhatatlanok. (L)

A vizuális illúziók analógiája n n A vizuális illúziók működését analógiaként mutatom be az

A vizuális illúziók analógiája n n A vizuális illúziók működését analógiaként mutatom be az heurisztikus (irracionális) döntési mechanizmusok működésére. Mindkét esetre igaz, hogy hiába leplezzük le, értjük meg az illúzió működési módját, a háttérben meghúzódó pszichológiai mechanizmusokat, az illúzió továbbra is hatásos marad. Továbbra is csak speciális eszközök (vonalzók, matematikai eljárások, stb. ) alkalmazásával vagyunk képesek leleplezni a tévedésünket! Hogy sokszor hétköznapi döntéseink is „illúziókon”, jobbára velünk született, bizonyos szituációkban szisztematikusan torzító mechanizmusok működésén alapulnak, azt nehezebb szemléltetni a kognitív döntések esetében. A vizuális illúziók esete segíthet megérteni, miről van szó a döntési eljárások esetében! Lássuk tehát a vizuális illúziók példáit!

Müller-Lyer illúzió

Müller-Lyer illúzió

Adelson-féle illúzió

Adelson-féle illúzió

Zöllner-féle illúzió

Zöllner-féle illúzió

A vizuális illúziók tanulságai 1. 2. A. B. A vizuális illúzók leleplezése, működésük megértése

A vizuális illúziók tanulságai 1. 2. A. B. A vizuális illúzók leleplezése, működésük megértése nem mentesít a hatásuk alól! Az illúziók és nem illúziók leleplezéséhez speciális kisegítő eszközökre van szükségünk! (vonalzó, rajzprogram, spektrométer) Ugyanígy igaz, hogy a hétköznapi döntési heurisztikák megismerése nem mentesít a működésük alól! Bizonyos heurisztikák torzító hatásának kiküszöböléséhez speciális eszközökre, pl. formális logikai, matematikai eszközökre, speciális eljárások és gyakorlatok kialakítására van szükségünk!

Magyarázat n Mi okozza ezeket a rendszeres hibákat a döntéseinkben? (észlelésünkben) Bizonyos heurisztikák, ökölszabályok

Magyarázat n Mi okozza ezeket a rendszeres hibákat a döntéseinkben? (észlelésünkben) Bizonyos heurisztikák, ökölszabályok használata, melyek tipikus környezeti viszonyok (ősi környezet rendszeres eseményei, hiszen evolúciós eredetűek) között kielégítően működnek. n A heurisztikák bizonyos feltételek mellett előnyösek hiszen: n n Máshol előnytelenek, mert: n n Gyorsak, egyszerűek Bizonyos körülmények között helyes eredményre vezetnek Bizonyos helyzetekben szisztematikusan torzítanak Bizonyos helyzetekben szükség van a kiigazításukra!

Szisztematikus döntés és hibák n n n Sajnos a szisztematikus gondolkodás sem mindig segít

Szisztematikus döntés és hibák n n n Sajnos a szisztematikus gondolkodás sem mindig segít rajtunk! A döntési heurisztikák jó része ekkor is működésben marad! Ráadásul a hatásuk is sokkal erősebb lesz, ha szisztematikus átgondolást építünk rájuk! Csak speciális gondolkodást segítő eszközök képesek ezt kiküszöbölni! n n matek, logika adarögzítés, statisztikai feldolgozóeszközök