Meggyzs rvels bme meggyozesgmail com http www filozofia

  • Slides: 45
Download presentation
Meggyőzés, érvelés bme. meggyozes@gmail. com http: //www. filozofia. bme. hu/

Meggyőzés, érvelés bme. [email protected] com http: //www. filozofia. bme. hu/

Tájékozódás a társas világban Társadalmi kategorizáció Copyright (c) 2009 Kertész Gergely Ezt az anyagot

Tájékozódás a társas világban Társadalmi kategorizáció Copyright (c) 2009 Kertész Gergely Ezt az anyagot a Creative Commons Jelöld meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2. 5 Magyarország Licenc alatt tesszük közzé

A társas világ érzékelése n n n A benyomás alapján felbecsüljük az illetővel folytatható

A társas világ érzékelése n n n A benyomás alapján felbecsüljük az illetővel folytatható lehetséges interakciók terét: hogy mit várhatunk tőle és hogy mi milyen kommunikációs eszközöket használjunk. A továbbiakban a benyomás egyik összetevőjével, a társas világbeli szereppel fogunk foglalkozni. A szociálpszichológia társadalmi kategorizáció-elmélete szerint az ember az egyéneket, mint attribútumokkal bíró csoportok tagjait érzékeli.

 • • Meginnál vele egy sört? Kérnél tőle cigit? Elmennél vele bulizni? Hozzá

• • Meginnál vele egy sört? Kérnél tőle cigit? Elmennél vele bulizni? Hozzá mennél-e feleségül?

A társas világ érzékelése n A társadalmi kategorizáció hasonló a főnévi kategorizációhoz: bizonyos attribútumok

A társas világ érzékelése n A társadalmi kategorizáció hasonló a főnévi kategorizációhoz: bizonyos attribútumok alapján kategóriákba/csoportokba soroljuk az egyedi tárgyakat/egyéneket, és ezeknek nevet adunk. n n A főnévi kategorizáció tárgyakra, a társadalmi kategorizáció emberekre vonatkozik. A kategóriáknak a határai általában nem élesek, csak éppen annyira, hogy a tagokat a hétköznapi gyakorlatban fel lehessen ismerni. Igen kevés kell ahhoz, hogy egy szembeötlő ismertetőjegy attribútumként kategorizáció alapját képezze.

Főnévi kategorizáció Tárgy Használati tárgy Asztal Szék

Főnévi kategorizáció Tárgy Használati tárgy Asztal Szék

Mik azok a sztereotípiák? n Mondj egy zöldséget! n Mondj egy gyümölcsöt! n Rajzolj

Mik azok a sztereotípiák? n Mondj egy zöldséget! n Mondj egy gyümölcsöt! n Rajzolj egy házat! n Ha gyors válaszra kényszerítünk valakit, a fenti kérdésekre a sztereotípiákat kapjuk válaszul!

Mik a sztereotípiák? n n n A sztereotípia a kategória jellegzetes attribútumait magán viselő

Mik a sztereotípiák? n n n A sztereotípia a kategória jellegzetes attribútumait magán viselő alakzat. Példák segítségével határozzuk meg. A sztereotípia elemei a példára hasonlítanak a releváns attribútumokban. Eleanor Rosch kísérletei alapján tudjuk, hogy a sztereotípiához közel álló egyedeket gyorsan, a távoliakat lassan tudjuk csak kategóriába sorolni. li-csi kategorizációja lassabb, mint az alma) (a A kategóriára vonatkozó kérdésre, alapesetben, időkorlátos helyzetben a sztereotípiát adjuk válaszul. (répa, alma) A kategóriáknak nincsenek éles határai.

Hogyan használjuk a sztereotípiákat? n n Már eleve van a fejünkben egy csomó sztereotípia,

Hogyan használjuk a sztereotípiákat? n n Már eleve van a fejünkben egy csomó sztereotípia, sok attribútummal. Ha találkozunk egyénnel, akinek egy-két attribútumát azonosítjuk (ruha, arc, gesztus, szófordulat), akkor, ha valamelyik sztereotípiával illeszkedik, akkor a sztereotípiára jellemző többi attribútumot is a nyakába varrjuk. A társas világot a társadalmi kategorizáció szemüvegén kereszül érzékeljük: a társas ismereteink jó része nem más, mint sztereotípiák rendszere!

Miért jók a kategóriák? n A kategorizáció, a sztereotípiák, emberi létünk alapjaihoz tartozik, a

Miért jók a kategóriák? n A kategorizáció, a sztereotípiák, emberi létünk alapjaihoz tartozik, a megismerés alapvető mechanizmusa (Rosch). n n n Nem kiküszöbölhető! Nagyban leegyszerűsíti, rutinszerűvé teszi a (társas) világban való tájékozódást. – heurisztikus szerepe van! Módot ad a társadalmi státusz, kulturális háttér felismerésére, és az adott személlyel lehetséges interakciók gyors felmérésére: „tudjuk”, milyen viselkedésmintákat alkalmazzunk vele szemben.

Mit gondolunk ezekről az emberekrők? Milyen sztereotípiáinknak felelnek meg? Vajon mikor ítélkezünk róluk túl

Mit gondolunk ezekről az emberekrők? Milyen sztereotípiáinknak felelnek meg? Vajon mikor ítélkezünk róluk túl gyorsan?

Miért veszélyes a kategorizáció? n n A kategóriáink sokkal szegényesebbek a valóságnál. Sokkal kevesebb

Miért veszélyes a kategorizáció? n n A kategóriáink sokkal szegényesebbek a valóságnál. Sokkal kevesebb rekesz van, mint az emberi személyiségek sokfélesége. A kategóriákba sorolás gyakran felszínes, külsődleges jegyek alapján történik, és ezekre később súlyos döntések alapozódnak. A kategóriáink gyakran tévesek, nem tükrözik a társadalom valódi tagolódását. A kategóriáink ezért gyakran nem adekvát ismereteket hordoznak és nem megfelelő viselkedésmintákat javasolnak.

Komplex benyomás kialakítása n n A jó minőségű, komplex benyomás kialakítása a helyzet, a

Komplex benyomás kialakítása n n A jó minőségű, komplex benyomás kialakítása a helyzet, a viselkedés külső-belső okainak az elemzését igényli, ez pedig figyelmet, emberismeretet és aktív kognitív erőfeszítést igényel, ahogy azt már az attribúció esetében megtárgyaltuk. A társadalmi kategorizáció rövidre zárja a megismerési mechanizmusokat, a sztereotípiák heurisztikaként működnek. n Gyors, gyakran beváló, de bizonyos helyzetekben szisztematikus torzításokat is eredményező ökölszabályokként jellemezhetőek.

Sztereotípiák ereje n n A feldolgozási kapacitás, idő, és a megfigyelt tárggyal kapcsolatos motiváltság

Sztereotípiák ereje n n A feldolgozási kapacitás, idő, és a megfigyelt tárggyal kapcsolatos motiváltság nagyban befolyásolja, mennyire erős előismereteink befolyásoló hatása. Minél kevesebb a kapacitás, idő, motiváció annál inkább felülről lefelé halad a feldolgozás – vagyis annál inkább az elméleteink határozzák meg az adatokat és nem fordítva, ahogyan rendszerint elvárjuk egy elfogulatlan szemlélő esetében!

Mi történik a kategorizáció kudarcakor? n Ha valaki nem illeszkedik a meglévő kategóriáinkba, az

Mi történik a kategorizáció kudarcakor? n Ha valaki nem illeszkedik a meglévő kategóriáinkba, az gyakran félelmet kelt: n nem tudjuk, mire számíthatunk tőle, nem tudjuk, hogyan viselkedjünk vele. nem tudjuk értelmezni a gesztusait, a vicceit. n n Az azonos társadalmi kategoria pl. segít helyes feltevéseket megfogalmazni a másik fél háttértudásáról, ami a társalgás logikájára való tekintettel elengedhetetlen az irónia, a célzások és sok humoros megjegyzés értelmezéséhez. A távoli kultúrák embereinek gyakran még az arcvonásait sem tudjuk megkülönböztetni, mindegyiküket a csoportról alkotott egyetlen, szegényes sztereotípia alapján kezeljük.

A sztereotípiák forrásai n Csoporttagok közvetlen megfigyelése n n Társas interakcióból eltanult minták n

A sztereotípiák forrásai n Csoporttagok közvetlen megfigyelése n n Társas interakcióból eltanult minták n n n Kiemelkedő csoporttagok nagy figyelemben részesülnek. Kiemelkedő jegyek nagy figyelemben részesülnek. Az ilyen torzító hatások miatt nem biztos, hogy a csoportok megfigyelése, mint módszer adekvát kategóriarendszert eredményez. Diszkriminatív szokásokat gyakran tudattalanul is átveszünk, már egészen kisgyerekként is, akkor is, ha senki sem próbálja nekünk direkt megtanítani őket, „ellessük” ezeket a felnőttektől. (Pl. nemi szerepek, csoportok elutasítása, stb. ) Ez a tudattalan mechanizmus ugyanakkor később is működik, forrása lehet a család, az iskola, a média ugyanúgy. Sztereotípiák közvetlen elsajátítása, tanulása n Család, iskola, média (tekintélyek)

Hogyan jönnek létre a sztereotípiák? n A háttérben meghúzódó mechanizmusok: n Adagyűjtés: nem szisztematikusan

Hogyan jönnek létre a sztereotípiák? n A háttérben meghúzódó mechanizmusok: n Adagyűjtés: nem szisztematikusan felvett, reprezentatív adatokra alapozzuk általánosításainkat, kategóriáinkat. n n Egyfelől releváns személyek és a média az információforrásaink. Ezek jobbára túlreprezentálnak egyes információkat, míg másokat alulreprezentálnak. n A média pl. erősen figyel a kis számú erőszakos bűnelkövetőre, politikai szélsőségesre. n Ez nem feltétlenül tudatos manipuláció, a médiában is emberek dolgoznak, akik a ritka és veszélyes eseményekre jobban figyelnek, mint a megszokottra. Ami már problematikusabb lehet az az, hogy mindamellett ez az ami „eladható” is! Másfelől a közvetlen környezetünkben gyakran előforduló eseményeket gyakoribbnak gondoljuk ezen a környezeten kívül is.

Hogyan jönnek létre a sztereotípiák? n Az üzenetek, jelenségek élénksége, „csomagolása”, nagyban meghatározza, mennyire

Hogyan jönnek létre a sztereotípiák? n Az üzenetek, jelenségek élénksége, „csomagolása”, nagyban meghatározza, mennyire figyelünk oda rájuk és később mennyire tudjuk felidézni őket. n n Statisztikákra jellemzően kevésbé figyelünk oda, mint egy jó ismerős jól előadott, egyedi véleményére. Ha egy riport pl. ugyanolyan arányban közöl egy ügy kapcsán „hideg” tényeket (adatok, számok) és „forró” tényeket (szenvedélyes személyes beszámolók), akkor is az utóbbiak hatása lesz nagyobb a befogadókra, mivel ezek az információk könnyebben felidézhetőek lesznek. Az események előfordulásának valószínűségét gyakran a felidézés könnyűsége alapján becsüljük meg, ami erős torzításokat is eredményezhet. (elérhetőségi heurisztika)

Hogyan jönnek létre a sztereotípiák? n Elsőbbségi hatás: n Az elsőként szerzett információk nagyobb

Hogyan jönnek létre a sztereotípiák? n Elsőbbségi hatás: n Az elsőként szerzett információk nagyobb hatást gyakorolnak az észlelésre. n n n (Jones et. al. 1968) Egy kíséletben arra kértek embereket, hogy ítéljék meg egy diák képességeit egy nehéz feleletválasztós vizsga alapján. A diák minden esetben 15 jó választ adott 30 -ból. Mégis eltérő véleményeket kapott, attól függően, hogy inkább a vizsga elején, vagy a végén oldott meg több feladatot helyesen. Ha a vizsgáztatókat megkérdezték, hogy hány feladatot oldott meg helyesen a jelölt, akkor ha a jó megoldás elöl voltak 21 körül becsülték a jó válaszokat, ha a végén 13 körül. Ez a jelenség részben a sémás feldolgozás következménye. Mivel az elején kialakul egy séma, az torzíja a feldolgozást, ahhoz keressük az alátámasztó evidenciákat!

Hogyan jönnek létre a sztereotípiák? n A megfelelési torzítás hatásai: n Ha egy adott

Hogyan jönnek létre a sztereotípiák? n A megfelelési torzítás hatásai: n Ha egy adott embercsoporttal csak bizonyos társadalmi szerepben találkozunk, akkor könnyen érvénybe lép a megfelelési torzítás. n n Jellemzően előfordul, hogy bizonyos etnikumokkal, szubkultúrákkal csak bizonyos kontextusokban találkozunk. n n n „ők azért csinálják ezt, mert olyan a természetük, a jellemük, a szándékaik” A grúzok az oroszok számára elsősorban kalmárok. Egyes nyugatiak számára az arabok elsősorban terroristák. Mivel nem tudjuk szembeállítani más kontextusokkal azt a helyzetet, amiben jellemzően találkozunk velük megfelelési következtetést vonunk le.

Miért változnak nehezen a sztereotípiák? n n Tegyük fel, hogy következő statisztika helyes. n

Miért változnak nehezen a sztereotípiák? n n Tegyük fel, hogy következő statisztika helyes. n n n n Homoszexuális irányultság Heteroszexuális irányultság Feminin mozgás A 10 B 100 Nem feminin mozgás C 90 D 900 Példa: „a meleg férfiak femininek” (nem tudjuk, hogy az-e!) Eltér a femininek aránya a két csoportban? Az itt feltételezett adatok alapján nem. Mindkettőben 10%. Ehhez a táblázat minden rublikáját figyelembe kellett venni! A hétköznapokban az „A” rublika sokkal feltűnőbb esemény. Az ilyen események valségét ezért rendszerint túlbecsüljük. Másfelől könnyebben megjegyezhető is számunkra. A „D” rovat relatíve érdektelen esemény, ezért nem ismerjük az arányokat. A „C” eseményt nagyon ritkán van alkalmunk azonosítani. A „B” eseményeket jobbára „A” típusúként észleljük a sztereotípia hatására. Vagyis egyszerűen sohasem szembesülünk a releváns információkkal a hétköznapi gyakorlatban!

Miért tartósak a sztereotípiák? n Sémás információfeldolgozás: n Észlelésünket eleve torzítják bizonyos előzetes elméleteink

Miért tartósak a sztereotípiák? n Sémás információfeldolgozás: n Észlelésünket eleve torzítják bizonyos előzetes elméleteink a világról. n n A világból beérkező információáradatot, csak azért vagyunk képesek feldolgozni, mert rendelkezünk egy előzetesen adott „dobozolási” eljárással, ami az adatokat értelmes és egyszerű (de egyben egyszerűsítő, sematikus) rendszerbe szervezi. n n De ne felejtsük el, ez nem egy könnyedén kiküszöbölhető hiba: előzetesen meglévő kategóriák nélkül nem lehetséges maga az észlelés, a megismerés sem! A kategóriák egyszerűsítő tendenciája relatív, egyszerűsítés ahhoz képest, mintha minden információt egyedileg tárolnánk, ami megoldhatatlan. Az ilyen infofeldolgozás az adatokat alapesetben egyszerűen asszimilálja a meglévő kategóriákba, vagyis csak azt keresi meg, melyik meglévő kategóriába illeszkedik valami a legjobban. Nem hoz létre újabb kategóriákat, nem figyel az egyediségre. n A folyamat automatikus, jobbára nem is vagyunk a tudatában!

Miért tartósak a sztereotípiák? n Sémás információfeldolgozás: n n n Ez a rendszer hátrányai

Miért tartósak a sztereotípiák? n Sémás információfeldolgozás: n n n Ez a rendszer hátrányai mellett meglepően hatékony feldolgozásra képes! n (Hamilton 1979) Egy kísérletben arra kértek embereket jegyezzék meg a lehető legtöbb info-t egy emberről. Erre az utasításra általában rosszabbul teljesítettek mint, amikor egyszerűen azt kérték tőlük, alakítsanak ki az illetőről egy benyomást (vagyis hagyatkozzanak a sémáikra). n A jobb megfigyelőképesség úgy alakítható ki, ha kemény munkával sok új kategóriára teszünk szert, ezzel differenciálva egy adott témakörben az észlelésünket, ugyanis csak nagyon kevés egyedi adat fejben tartására vagyunk képesek! Az ár, amit a sémás feldolgozórendszer hatékonyságáért (megkerülhetetlensége miatt) fizetünk az észlelésünk torzulása. Rajtunk múlik viszont, mely pontokon szánunk több energiát a pontosításra!

Fiktív dolgok-e a társas kategóriák? n Igen: a kategóriák sehol máshol nem léteznek, csak

Fiktív dolgok-e a társas kategóriák? n Igen: a kategóriák sehol máshol nem léteznek, csak az emberek fejében. n n Nem: a társadalom működésének lényegi eleme, hogy a kategóriák különféle rendszereit mindenki elfogadja és fenntartja. n n n A kategorizáció egy biológiailag adott képesség, a konkrét kategóriarendszerek mindig társas konvencióval létrehozott konstrukciók. Ahogyan a pénz attól pénz, hogy mindenki elfogadja annak. A kategóriák attól valósak, hogy hisznek bennük! Ezek működtetik a munkahelyi hierarchiákat, nemi szerepeket, stb. Általában elmondható, hogy a sztereotípiák miatt az egy csoportba tartozó embereket sokkal hasonlóbbnak látjuk egymáshoz, mint amennyire ténylegesen hasonlítanak, mivel a kategória perspektívájából, csak a közös tulajdonságok válnak láthatóvá!!

Önkategorizáció

Önkategorizáció

Önkategorizáció n n Önmagunkat különféle csoportok tagjának tekintjük. Van egy, az adott helyzetben fontos

Önkategorizáció n n Önmagunkat különféle csoportok tagjának tekintjük. Van egy, az adott helyzetben fontos saját csoport (MI) és az ezzel szembeállított külső csoport (ŐK). Az önkategorizáció során bizonyos attribútumokat nagy súllyal veszünk figyelembe, míg mások felett szemet hunyunk. A csoporttagság a (társas) identitás része, ami az egyént a többiekhez köti, befolyásolja a gondolkodást, az érzelmeket és a viselkedést másokkal szemben.

Ők hogyan hajtják végre az önkategorizációt ?

Ők hogyan hajtják végre az önkategorizációt ?

Önkategorizáció n n n Ők aktívan azonosulnak azzal a csoporttal, amit mi felismerünk! Az

Önkategorizáció n n n Ők aktívan azonosulnak azzal a csoporttal, amit mi felismerünk! Az önkategorizációval az alany kijelöli a vele folytatható lehetséges interakciók terét A sztereotípia önmagát beteljesítő jóslatként működhet: n Az illető elkezd azon dolgozni, hogy minden releváns attribútumot tekintve hasonlóvá váljon a csoportjának a sztereotípiájához.

A saját csoport pozitív torzítása n n A saját csoport mindig pozitívabb, a külső

A saját csoport pozitív torzítása n n A saját csoport mindig pozitívabb, a külső csoport negatívabb értékelést kap. Az önértékelés nagymértékben a saját csoport értékelésétől függ. A külső csoportot homogénnek észleljük. Ha a csoport, amelynek tagjai vagyunk, valódi közösség, akkor ettől együttműködést, védelmet, egyéb előnyöket is kaphatunk.

Douwe egberts reklám videók: (Egy régebbi. ) http: //www. youtube. com/watch? v=j. PWW-Dthl. H

Douwe egberts reklám videók: (Egy régebbi. ) http: //www. youtube. com/watch? v=j. PWW-Dthl. H 0 (Egy újabb. A böngésző címsorába másolva biztosan működik. ) http: //www. reklamfilmek. com/mediaplayeremb. swf? file=media/39/douweegberts_k m. flv&image=media/39/logo. jpg%20 type=%22 application/x-shockwave-flash%22 Kérdés: milyen csoporttal való azonosulási lehetőséget kínálnak fel ezek a reklámok a termék fogyasztásán keresztül?

Csoporttagság a meggyőzési helyzetben n A beszélő n n n A hallgató n n

Csoporttagság a meggyőzési helyzetben n A beszélő n n n A hallgató n n n különféle csoportok tagjaként azonosítja magát a hallgatóságot különféle csoportok tagjainak tekinti. különféle csoportok tagjaként megszólítva/kirekesztve érzi magát. a beszélőt különféle csoportok tagjának tekinti. Ezek a viszonyulások jelentősen befolyásolják a meggyőzés, az üzenet sikerének a kilátásait!

A csoporttagság hatása a meggyőzés sikerére Pintér Dezső szilveszteri monológ video: http: //www. youtube.

A csoporttagság hatása a meggyőzés sikerére Pintér Dezső szilveszteri monológ video: http: //www. youtube. com/watch? v=o. Nmo. A 20 oe 7 o Kérdés: mitől alkalomhoz, közönséghez illő ez a megjelenés és szöveg?

Csoporttagság elemzése n A beszélő n n Milyen csoportok tagjaként azonosítja magát? Milyen csoportok

Csoporttagság elemzése n A beszélő n n Milyen csoportok tagjaként azonosítja magát? Milyen csoportok tagjának tekinti a hallgatóságot (milyen saját csoportot aktivál)? Mi a közös platform, a MI? A potenciális hallgatók n n Milyen csoportok tagjaiként érzik magukat megszólítva? (Melyik csoporttagságuk hozzáférhető? ) Milyen csoport tagjának tekintik a beszélőt?

A csoporttagság hatása a meggyőzés sikerére n n n A teljesen általános „MI” címke

A csoporttagság hatása a meggyőzés sikerére n n n A teljesen általános „MI” címke már önmagában is vonzó csoportot alkot! Önmagában az a tény, hogy a beszélő tetszőleges, nem kifejezetten taszító csoport tagjaként mutatkozik, a siker esélyét növeli. Ha a beszélő a csoportjába a hallgatót is belehelyezi, vagy a vonzó csoportba kerülés lehetőségével kecsegteti, a siker esélyét növeli.

A csoportok társas konstrukciója n n n A társadalmi kategorizáció a kultúra része: szüleinktől,

A csoportok társas konstrukciója n n n A társadalmi kategorizáció a kultúra része: szüleinktől, tanárainktól, a médiából és olvasmányainkból tanuljuk meg. A legtöbb csoport nem alkot valódi formális/informális közösséget (jogi értelemben, vagy a közös elfoglaltságokat tekintve), sok valódi közösség pedig nem rendelkezik csoportidentitással. Ad-hoc csoportok igen gyorsan alkothatóak: vakcsoporttechnika (Zimbardo)

Corporate Identity A munkahelyi, céges identitás is jellemzően egy mesterséges, nem valós csoportidentitás. Jellemző

Corporate Identity A munkahelyi, céges identitás is jellemzően egy mesterséges, nem valós csoportidentitás. Jellemző ugyanakkor, hogy a munkahelyeket is egyfajta identitás felkínálásával reklámozzák. Ez az identitás persze részben reális lehet (pl. társadalmi pozíció értelmében), de a valódi közösségként való működés valószínűleg hiányzik.

Érvelés és hatásosság n n A reprezentációk, például a kategorizásciós módok kulturális terjedésének szempontjából

Érvelés és hatásosság n n A reprezentációk, például a kategorizásciós módok kulturális terjedésének szempontjából különösen fontosak az ún. transzmissziós (átadási, terjedési) torzítások. A legfontosabb ilyen az ún. presztizs irányú transzmissziós torzítás. n Azt megállapítani, hogy egy viselkedéskomplexből mi vezet a sikerhez nehezebb, mint azt, hogy ki sikeres. n A sikeres (presztizzsel rendelkező) emberek másolására ezért veleszületett preferenciáink vannak. Ezek az ősi környezetben megbízhatóbbak voltak mint ma. n A mai presztizzsel rendelkező mintaforrások imidzse sokkal inkább gyártott és hitelességük nehezebben ellenőrizhető. n A csoporttagság is fontos heurisztika a presztizs megítélésének tekintetében! n De mellette természetesen a hitelesség összes korábban tárgyalt esetleges jelzője hatással lehet a befolyásolás folyamatára.

Hitelesség és hatásos érvelés n Példa a genetikus érvelésre: n n n X szerint

Hitelesség és hatásos érvelés n Példa a genetikus érvelésre: n n n X szerint költségvetési reformra van szükség. X-ről tudjuk, hogy C csoport tagja. C csoportot nem tartjuk relevánsnak az ügy megítélése kapcsán. Ennek megfelelően X akármit mond, az érvei nem relevánsak az ügy megítélése kapcsán. Egyfelől tehát ez érveléstechnikai hiba: egy érvet érvénytelennek tekinteni az alapján, hogy az, aki azt alkalmazza, milyen csoport tagja. (genezis ~ eredet) Pszichológiailag ez az oksági attribúció spec. esete, a viselkedés okának a társas szerepben, a kommunikátor szituációjában való lokalizálása. Ezzel megkérdőjelezzük, hogy az állítás mellett komoly érvei vannak, hogy személyes meggyőződése az álláspont és a csoport rabszolgájává fokozzuk le a másik felet. n „csak azért mondod, mert. . . vagy”

A genetikus érvelés veszélye n n A genetikus érv viszont valójában nem cáfolja meg

A genetikus érvelés veszélye n n A genetikus érv viszont valójában nem cáfolja meg a vitatott álláspontot, hanem figyelmen kívül hagyja. Rengeteg gondolkodást és elemzést lehet megtakarítani azzal, ha nem egyedi érvekről, hanem egész csoportokról és érvrendszerekről mondunk ítéletet: így minden jelen és jövőbeli érvet egy csapásra figyelmen kívül hagyhatunk.

Miért hatásos? n Ha valaki egy csoport tagja, akkor vannak előzetes elképzeléseink, sztereotípiáink arról,

Miért hatásos? n Ha valaki egy csoport tagja, akkor vannak előzetes elképzeléseink, sztereotípiáink arról, hogy a csoport milyen érdekeket, értékeket, milyen érvekkel képvisel. n Az érvet ennek megfelelően egy érvrendszer részeként azonosítjuk („tipikus XXX ideológia”) n A társadalomban zajló diskurzusokat általában nem személyek, hanem csoportok párbeszédeként éljük meg. n n A csoportokat antropomorf tulajdonságokkal ruházzuk fel (határozott, korrupt, becsületes, stb. ) ezeket alapesetben a csoporttagokra is érvényes tartjuk. Egyik veszélye ennek a heurisztikának, hogy visszafelé is működik, a saját csoporthoz tartozó érvei eleve helyesnek tűnnek!!

Kompetencia alapú érvelések Tudásunk túlnyomó része másoktól (szülők, tanárok, stb. ), vagy intézményes forrásokból

Kompetencia alapú érvelések Tudásunk túlnyomó része másoktól (szülők, tanárok, stb. ), vagy intézményes forrásokból (kutatóintézet, tankönyv) származik. Érveléseinkben is nagy szerepe van a bizonyítás kényszerének minősített forrásokra való áthárításának. A forrásokat relevanciájuk alapján és szociológiai kritériumok alapján minősítjük (minőségbiztosítjuk). Fontos látni, hogy itt az álláspont igazsága mellett nem szól más mint a forrás minősített jellege! A szakértőtől azt kérdezzük hogyan van a világ és nem arra kérjük igazolja számunkra is elfogadható módon, hogy ami mond az igaz! n n Tekintélyre hivatkozás (lehet plauzibilis érv!) n Lehet megalapozott? – Igen! n 1) 2) κ n X személy az állítja, hogy A X T terület szakértője. Tehát X megbízható A megítélésében, A valószínűleg igaz. Általános hibák: n n nem szakértőre hivatkozás, nem elismert szakértőre való hivatkozás, az adott szakterületen a hivatkozott álláspont vitatott, illegitim diszciplínára hivatkozás („minden parapszichológus tudja”) A hitelesség nem tartalmi ismérveire való hivatkozás

Implauzibilis, rossz kompetencia alapú érvelések n A személy inkompetenciájára hivatkozás n n n -

Implauzibilis, rossz kompetencia alapú érvelések n A személy inkompetenciájára hivatkozás n n n - „Minek szól bele a katolikus egyház az abortuszkérdésbe!? Mit tudnak a papok erről, hiszen nekik nincs, és nem is lehet gyerekük. ” Az elutasítás arra épül, hogy a vitapartner helyzetéből adódóan nem ért, nem érthet azokhoz a kérdésekhez, amelyekben állást foglal. A papok elvileg valóban nem rendelkezhetnek az abortusz közvetlen érintettjei által megszerezhető tapasztalatokkal. Ez azonban nem indokolja, hogy nem lehetnek releváns, jó érveik ebben a kérdésben. n Az ilyen érv csak akkor lehetne releváns, ha egy tekintélyre hivatkozó érvelés kritikájaként fogalmazódik meg!

Implauzibilis hitelesség alapú érvelések n n A hétköznapi gondolkodásban a hitelesség egyik forrása, ha

Implauzibilis hitelesség alapú érvelések n n A hétköznapi gondolkodásban a hitelesség egyik forrása, ha valakiről látszik, hogy álláspontja nem magyarázható érdekei vagy szándékai alapján. Gyakran következtetünk az álláspont helyességére abból, hogy az érvelő látszólag saját érdekei ellen beszél. Ez a következtetés ugyanolyan hibás, mint a fordítottja! Abból, hogy valaki nem érdekelt, vagy éppen ellenérdekelt egy álláspont elfogadtatásában, abból nem következik semmi az álláspont helyességére nézve. Más kérdés, hogy ha nincs más támpontunk, akkor heurisztikusan az érdekek, stb alapján szoktunk döntést hozni mások érveiről (ha nem tudjuk megítélni az érveket, stb. ) Ez a gyakorlat azonban problematikus. Érveket nem lehet minősíteni a képviselőik alapján, csak azok logikai, stb. szerkezete és tartalma alapján.

A társadalmi kategorizáció veszélyei n n n A sztereotípiák egy kicsit mindig torzítanak, de

A társadalmi kategorizáció veszélyei n n n A sztereotípiák egy kicsit mindig torzítanak, de néha durván semmibe veszik a valós társadalmi viszonyokat. Ennek megfelelően az önkategorizáció is torz önismeretet eredményezhet. A kategorizácó konzerválhat és legitimálhat diszkriminatív, elnyomó politikai-társadalmi struktúrákat. A kulturálisan adott kategorizációt és a kategorizációra való hajlamunkat ügyes kommunikátorok a saját céljaik érdekében kiaknázhatják. DE: Valamilyen társadalmi kategorizáció nélkül ugyanúgy nem tudnánk létezni, mint főnevek nélkül. Valahogyan fel kell osztani a társas/fizikai világot, de nem mindegy, hogyan. (előítélet és elő-ítélet)

n Kategorizáció, önkategorizáció és reklám: n http: //www. youtube. com/watch? v=ECl 7 ps 4

n Kategorizáció, önkategorizáció és reklám: n http: //www. youtube. com/watch? v=ECl 7 ps 4 wx. No