Meggyzs rvels bme meggyozesgmail com http www filozofia

  • Slides: 18
Download presentation
Meggyőzés, érvelés bme. meggyozes@gmail. com http: //www. filozofia. bme. hu

Meggyőzés, érvelés bme. [email protected] com http: //www. filozofia. bme. hu

Társas hatások és a vita Copyright (c) 2010 Kertész Gergely Ezt az anyagot a

Társas hatások és a vita Copyright (c) 2010 Kertész Gergely Ezt az anyagot a Creative Commons Jelöld meg!-Ne add el!-Ne változtasd! 2. 5 Magyarország Licenc alatt teszem közzé

Társas facilitáció (serkentés) • Jelenség: – mások puszta jelenléte is növelheti az aurosal szintünket.

Társas facilitáció (serkentés) • Jelenség: – mások puszta jelenléte is növelheti az aurosal szintünket. • Magyarázatok: – azért mert azt gondoljuk, hogy értékelnek minket és meg akarunk felelni – mert egyszerűen elterelik a figyelmünket • Hogyan hat mások jelenléte az egyéni teljesítményre és milyen jelentősége van ennek a meggyőzés szempontjából?

Társas facilitáció • Mások figyelme és jelenléte egyes esetekben jó hatással van a teljesítményünkre,

Társas facilitáció • Mások figyelme és jelenléte egyes esetekben jó hatással van a teljesítményünkre, máskor kifejezetten hátrányosnak mondható. • Ha pl. közös edzésről van szó, akkor jellemző, hogy a többiek jelenléte kifejezetten serkentő, gyorsabbak vagyunk és többet teljesítünk. (kerékpárosok rekordjai közös edzéseken, még inkább versenyeken születnek, nem a stopperóra ellenében) – Állatokra is érvényes. A hangyák csapatban 3 x annyit dolgoznak, mint magányosan! • Ha viszont ki kell állni beszélni 100 ember elé az nem biztos, hogy jó hatással van ránk. • Mi ennek az eltérésnek az oka?

Társas facilitáció • Az aurosal (izgatottság) javítja a teljesítményünket azokban a helyzetekben ahol a

Társas facilitáció • Az aurosal (izgatottság) javítja a teljesítményünket azokban a helyzetekben ahol a kiváltott, elvárt, stb. viselkedés begyakorolt, egyszerű, könnyen hozzáférhető (ahol domináns válaszokat adunk) • Gátolja a teljesítményt olyan helyzetekben, amikor a feladat összetett nehéz, vagy új (nem domináns válaszok). Itt is a könnyen hozzáférhető viselkedés kerekedik felül! De ez esetben ez valószínűleg helytelen! • A kognitív feldolgozás szempontjából már tudjuk, hogy az érzelmek jelenléte előjeltől függetlenül korlátozza a kognitív kapacitást! • Hogy valaki számára milyen esetben hat korlátozóan az aurosal, az attól függ, az adott tevékenységgel milyen viszonyban van! (begyakorolt, új, stb. ) – A társas jelenlét teljesen ellentétes irányokban befolyásol különböző embereket.

Társas facilitáció • Miért növeli mások jelenléte az aurosalt? – Énmegjelenítés elmélete: mivel önértékelésünk

Társas facilitáció • Miért növeli mások jelenléte az aurosalt? – Énmegjelenítés elmélete: mivel önértékelésünk mások véleményétől függ -> mások jelenléte értékelési feszültséget okoz bennünk: • Munkavégzésnél, feladatok teljesítésénél az egyéni értékelés rontja a teljesítményt intellektuálisan nehéz, kihívó feladatok esetében, de javítja átlagosak esetében, ahogy az aurosal hatása alapján ezt már megjósolhatjuk. • Az intellektuálisan nehéz, kihívó feladatok esetében, a csoportmunkában való részvétel, a csoportszintű értékelés csökkenti a frusztrációt. – Figyelmi konfliktus elmélete: mások jelenléte eltereli a figyelmünket a feladatról, kognitív kapacitást von el. A kétféle motíváció ütközése (feladat végrehajtása és figyelem másokra) növeli az aurosalt.

Társas facilitáció • Társas serkentés állatoknál. – Csótánykísérlet (Robert Zajonc 1969): • Csótányok lámpafény

Társas facilitáció • Társas serkentés állatoknál. – Csótánykísérlet (Robert Zajonc 1969): • Csótányok lámpafény elől egy dobozba futhatnak. Ha a futást csapatban végzik (2 -3) átlagosan gyorsabbak, mint akkor, ha egyedül futnak. • Ha azonban a csótányoknak bonyolult útvonalon kellett haladniuk a a menedék felé, a társak jelenléte negatívan hatott rájuk. – A társas hatás akkor is érvényesül, ha a többi csótány csak passzív „megfigyelő”. Az út meneti rács mögül „figyelik” a futót! – A jelenség valszeg nem komplex kognitív folyamatokon alapszik, mivel már egészen ősi élőlényeknél is kimutatható. • Fő kiváltó ingerei a versengés és rivalizálás szituációi. – Ezek az adatok a figyelmi konfliktus elméletét erősítik!

Társas facilitáció • Emberek esetében biztos, hogy a facilitáció hatása függ attól, hogy a

Társas facilitáció • Emberek esetében biztos, hogy a facilitáció hatása függ attól, hogy a célszemély mennyire érzi azt, hogy értékelik. • • Bekötött szemű nézőkre, megfigyelőkre pl. általában nem reagálunk ugyanúgy. De mégis kimutatható, hogy van hatása az egyszerű jelenlétnek is! – Password kísérlet (1986): • A kísérleti személyeket megkérték, hogy a kísérlet előtt szolgáltassanak magukról adatokat. 1. Egy számítógépnél először a nevüket kellett bevinni, 2. utána a nevük betűiből egy bonyolult kódot kellett létrehozniuk. • A gép mindkét feladat teljesítésének idejét mérte 3 eltérő szituációban: – – – A személy egyedül van a szobában (1. =15 mp, 2. =52 mp) A kísérletvezető a háta mögül figyelte (1. =7 mp, 2. =63 mp) A szobában egy érdektelen fejhallgatós ember várakozik állítólag egy másik kísérletre (1. =10 mp, 2. =72 mp)

A reális vitahelyzetek és következményeik Ideális vitaszabályok és a pszichológiai realitás viszonya

A reális vitahelyzetek és következményeik Ideális vitaszabályok és a pszichológiai realitás viszonya

Vitahelyzetek és az aurosal Vitatípus Konfliktus Cél Eszköz Veszekedés Érzelmi feszültség A másik legyőzése,

Vitahelyzetek és az aurosal Vitatípus Konfliktus Cél Eszköz Veszekedés Érzelmi feszültség A másik legyőzése, feszültség levezetése Személy támadása, megfélemlítés. Törvényszéki tárgyalás típusú vita (közéleti, stb. ) Rivalizálás 3. fél jóindulatának elnyerése Aktuális dramaturgia szabályozza. Lehet kötöttebb, kötetlenebb. Racionális vita (tudományos, tényfeltáró) Véleménykülönbség A véleménykülönbség feloldása, egy konszenzusos álláspont kialakítása Bizonyítás és kritika jó minőségű, helytálló vagy plauzibilis érvekkel. Tárgyalás, megbeszélés Érdekütközés Az érdekkülönbség feloldása, mindenki számára elfogadható kompromisszummal Alkudozás. A másik érdekeit szem előtt tartó kooperatív egyezkedés. A 2. sorban meghatározott eleve nyilvános, a rivalizálás céljával létrejött viták esetében a társas facilitáció mindig jelen van, ott mindig számítani kell a megnövekedett aurosalra és következményeire, de nem csak ott!!

A racionális vita modellje A racionális vita: • idealizált dialógus (intuitíve: jó tudományos, szakmai

A racionális vita modellje A racionális vita: • idealizált dialógus (intuitíve: jó tudományos, szakmai vita) • alapmotívuma, konfliktusa: ÁLLÁSPONTOK eltérése, véleménykülönbség • az álláspontokat érvek és bizonyítékok támasztják alá • az érvek és bizonyítékok a logikai és egyéb, részben pragmatikai szabályoknak megfelelően versenyeznek álláspont (1) érvek bizonyítékok konfliktus álláspont (2) érvek bizonyítékok

A résztvevők aktivitásai a racionális vitában: • versenyeztetik álláspontjaikat: érvelnek, bizonyítanak • értékelnek: kritizálják

A résztvevők aktivitásai a racionális vitában: • versenyeztetik álláspontjaikat: érvelnek, bizonyítanak • értékelnek: kritizálják az elhangzott érveléseket Øa saját & az ellenfél érvelését • motívum: az igazságra, helyes álláspontra törekvés • cél: a véleménykülönbség feloldása, a közös háttértudás fényében jobb, valószínűbb álláspont megtalálásának eredményeképpen. álláspont (1) érvek bizonyítékok konfliktus álláspont (2) érvek bizonyítékok

A racionális vita modelljének kritikája: A racionális vita modellje két, érzelem- és érdekmentes fél

A racionális vita modelljének kritikája: A racionális vita modellje két, érzelem- és érdekmentes fél igazságkereséből indul ki. Az ideális racionális vita modelljében a résztvevők státusza mind szociális, mind kognitív, mind kommunikációs tekintetben túlzott mértékben hasonló: Ø A felek összes lényeges készsége és képessége azonos az érvelések megkonstruálásának és előadásának, a közlemények befogadásának és feldolgozásának, a vita lebonyolításának összes mozzanatában. Ø Mindketten képesek (és készek) észlelni és megérteni a másik érvelésének összes tartalmi és formai komponensét, ezeket azonos értékelő skálákon ugyanolyan végeredménnyel megítélni, továbbá képesek azonos (maximális) hatékonysággal megjeleníteni mondanivalójukat, szabályozni a vitának mint kommunikációnak a menetét. A racionális meggyőzésen alapuló vita modellje a vitát mint tisztán észelvűségen alapuló döntési eljárást, mint ideális eljárást kezeli. • De: A vita nem csak logikai konstrukció, hanem társadalmi jelenség is. • De: A meggyőző dialógusok elemzését társas kommunikációs kontextusban kell elvégezni, ott zajlanak! • De: A vitában elhangzó beszédaktusok értékelése, az elköteleződés miatt egyben a személyek értékeléseként is működik (önértékelés, társas serkentés hatásai) • De: Az álláspontok mögött szakmai és egyéb érdekek húzódnak meg. • De: A szakmai viták gyakran közönség előtt zajlanak és ha nem is az az eredeti céljuk, hogy a közönséget megnyerjék, ha a társas facilitáció hatása megjelenik az könnyen torzíthatja vitát a törvényszéki típusú helyzet irányába!

A konfliktus reális összetevői: A résztvevőket érzelmi viszonyulások és érdekek is fűzik az álláspontjukhoz:

A konfliktus reális összetevői: A résztvevőket érzelmi viszonyulások és érdekek is fűzik az álláspontjukhoz: • belső motívumok közvetítésével közvetlenül (meglévő attitűdök) • külső motívumok közvetítésével közvetve. Itt megkülönböztethetők: Øhelyzeten belüli motívumok (társas facilitáció – közönség) Øhelyzeten kívüli motívumok (hosszú távú pl. szakmai következmények) • A szituációt maghatározzák tehát a részvevők reális kognitív képességei és különböző hajlamai (cselekvéses attitűdjei, érzelmi beállítottsága) is. konfliktus álláspont érzelmek érdekek

Hogyan fordíthatjunk a javunkra a társas facilitáció hatásait egy nyilvános vitahelyzetben? • Igyekezhetünk alaposan

Hogyan fordíthatjunk a javunkra a társas facilitáció hatásait egy nyilvános vitahelyzetben? • Igyekezhetünk alaposan felkészülni, gyakorolni a vitahelyzetekre, nyilvános szereplésekre: – A kommunikációs panelek (message box) használata nem csak a megjegyezhetőség szempontjából hasznos! A begyakorolt panelek megkönnyítik a megnyilatkozók dolgát is, mert a társas nyomás hatása alatt általában jobban teljesítenek a begyakorolt feladatokban. – Az üzenetek megfelelő átadásának másik fontos oldala lehet az érvelési térképek készítése (mind mapping). Ami tisztába teszi érveink összefüggéseit és a tipikus ellenérvek azokhoz való viszonyát, ezzel segítve a megszólalást nyilvános helyzetben (legyen az törvényszéki helyzet, vagy racionális vita). – Igyekezhetünk a másik fél számára zavarba ejtő megfogalmazásokkal, kérdésekkel készülni, rontva ezzel a jó szereplésre vonatkozó esélyeit!

A racionális vita mint konfliktus reális összetevői: Egy reális vitahelyzetben a feleknek törekedni kell

A racionális vita mint konfliktus reális összetevői: Egy reális vitahelyzetben a feleknek törekedni kell arra, hogy a felek felismerjék, a reális determinánsok, hogyan határozzák meg a szituációt. Egy eredményes vitához aktívan törekedniük kell a torzító hatások kiküszöbölésére! • Figyelniük kell, hogy a felek képesek-e, hajlandóak-e felismerni a valóban képviselt álláspontokat! • Fel kell ismerniük az álláspontokhoz fűződő érzelmeket és érdekeket és kezelni kell őket! (kooperativitás, jóindulat) • Világossá tenni és elhatárolni a konfliktus összetevőit ha a céljuk a jó minőségű vita lefolytatása! • Egy jól működő vitához a feleknek: Ø El kell ismerniük hogy létezhet eltérő vélemény, hogy az eltérő véleményhez is fűződhetnek érdekek és érzelmek és ezeket tolerálni kell. Ø Az ilyen gyakorlati feltételek teljesítése a résztvevők együttműködésének eredménye • Az együttműködés különböző szintjei a vita különböző forgatókönyveihez vezetnek (racionális vita, törvényszki típusú, veszekedés. . . ) • A különböző típusú viták eltérő következményeket vonhatnak maguk után. . .

Hogyan tudjuk fenntartani, működtetni a racionális vitát az eddigiek fényében? • Ha fent akarjuk

Hogyan tudjuk fenntartani, működtetni a racionális vitát az eddigiek fényében? • Ha fent akarjuk tartani a racionális vitát, ha a közös eredmény elérését tartjuk fontosnak: – Kiindulópontként ismerjük el mások jogát számunkra akár irracionális nézőpontjukhoz. – Törekedjünk mások nézőpontjának és ehhez kapcsolódó érzelmeinek megértésére. • Ehhez általában szükséges, hogy a másik fél valamilyen interszubjektív, racionális támponttal szolgáljon a nézetek értelmezéséhez. – Igyekezzünk megnyerni és fenntartani a másik fél jóindulatát a vita során! • Ez garantálhatja, hogy a másik jóindulatú értelmezője lesz a mondandónknak, álláspontjainknak, ami elkerülhetővé tesz felesleges félreértéseket. • Készüljünk fel azokra a pszichológiai körülményekre, amelyek egy adott vitában előállhatnak. – Vajon mit gondol rólam, az álláspontomról a másik fél? Mit érez? – Vagyis milyen attribúciói lesznek velem és álláspontommal kapcsolatban? Ha az attribúciók negatívak akkor fonos lehet a másik jóindulatának elnyerése a vita elején, ami racionális mederbe tudja tartani a vitát!

Mi történik, ha nincs meg a jóindulat a vitázó felek között? • Esettanulmányként érdemes

Mi történik, ha nincs meg a jóindulat a vitázó felek között? • Esettanulmányként érdemes megnézni a következő videót: • http: //www. youtube. com/watch? v=SS-HTjcg. P-c • A riporter hozzáállása (oksági attribúció) felkorbácsolja az érzelmeket és lehetetlenné válik a téma racionális megvitatása. • A kérdezett fél is egyre több érvelési hibát vét, a vita végül egyre inkább veszekedéssé torzul. – (ahogy néhol a weben kommentálták: Demcsák-TASZ deathmatch)