Mechanikai vizsglatok Szaktvizsglat EN 10002 1 2002 Clja

Mechanikai vizsgálatok

Szakítóvizsgálat EN 10002 -1: 2002 • Célja: az anyagok egytengelyű húzó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása • egy szabványosan kialakított próbatestet egytengelyű igénybevétellel a szabványban előírt sebességgel szakadásig terhelnek, és közben mérik a próbatest által felvett erőt és a megnyúlást.

A szakítóvizsgálat elve

Szakítópróbatest Arányos próbatest

Szakítópróbatest Menetes befogás Lemez próbatestek Betonacél

Lágyacél szakítódiagramja A I. a rugalmas alakváltozás szakasza.

Lágyacél szakítódiagramja II. a. folyási szakasz az Fe. H erőnél kezdődik maradó alakváltozás megindulása

Lágyacél szakítódiagramja II. b. egyenletes alakváltozás szakasza. próbatest minden keresztmetszete egyenletesen alakváltozik. keményedés jelensége

Lágyacél szakítódiagramja III. kontrakciós szakasz a próbatest alakváltozása egy meghatározott téfogatrészre korlátozódik.

A szakadás folyamata

Mérnöki rendszer feszültség : = F/ So alakváltozás, fajlagos nyúlás : = L/Lo ahol F az erő So az eredeti keresztmetszet Lo a jeltávolság eredeti értéke L a megnyúlás

Valódi rendszer feszültség: alakváltozás azaz az integrálás után F az erő S a megváltozott keresztmetszet d. L a pillanatnyi megnyúlás a pillanatnyi hossz do az eredeti átmérő d a pillanatnyi átmérő

Folyáshatár A maradó alakváltozás kezdetét jelentő feszültség Mértékegysége: N/mm 2

Folyáshatár – egyezményes folyáshatár

Egyezményes folyáshatár A terhelt állapotban mért egyezményesfolyáshatár : N/mm 2 adott maradó alakváltozáshoz tartozó feszültség

Finomnyúlásmérés

Szakítószilárdság A szakítószilárdság a vizsgálat során mért legnagyobb terhelő erő és az eredeti keresztmetszet hányadosa: Mértékegysége: N/mm 2

Alakváltozási mérőszámok • Szakadási nyúlás vagy nyúlás. Jele: A Mértékegysége: %

Alakváltozási mérőszámok • Keresztmetszet csökkenés vagy kontrakció. Jele: Z Mértékegysége: %

A szakítóvizsgálat során kapott eredményeket befolyásolják a próbatest alakja, mérete, felületi minősége a terhelés növelésének sebessége a vizsgálati körülmények pl. a hőmérséklet

Fajlagos törésmunka Az anyag szívósságát jellemzi. A fajlagos törésmunka (Jele: Wc) sima, bemetszés nélküli próbatesten, a törés helyén mérve a külső erők munkája, amely a próbatestet törésig felemésztődik. Mértékegysége J/cm 3.

Korszerű szakítógép

Szakítóvizsgálat nagy hőmérsékleten

Az acél viselkedése magasabb hőmérsékleten

Nyomóvizsgálat Nyomószilárdság:

Példák a nyomóvizsgálatra

Hajlító vizsgálat Nyomott oldal Húzott oldal

Meghatározható mérőszám Hajlító szilárdság Jele: Rmh Mértékegysége: N/mm 2 ahol M a maximális hajlítónyomaték a K a keresztmetszeti tényező, ami kör keresztmetszet esetén négyszög keresztemetszetre

Hajlító vizsgálat

Keménységmérés a mérés gyors, egyszerű a darabon "roncsolásmentesen" elvégezhető az eredményekből egyéb anyagjellemzőkre is következtethetünk a technológiai folyamatba beilleszthető

A Brinell keménység értelmezése • Brinell keménységen az F terhelő erő és a lenyomat felületének hányadosát értjük. • Jele: HB. A gömbsüveg felülete D h. Ezzel a keménység számértéke: • A keménység mértékegység nélküli szám!

Vickers keménység mérőszáma A Vickers keménység a Brinellhez hasonlóan a terhelő erő és a lenyomat felületének hányadosa. A lenyomat felületének meghatározásához a terhelés megszüntetése után a négyzet alakú lenyomat átlóit (d) mérjük.

A Rockwell keménységmérés elve

Hordozható keménységmérő

A különböző anyagok keménységi értékei