Mechanikai munka er elmozduls t a munka mrtkegysge

Mechanikai munka erő elmozdulás (út) a munka mértékegysége m m Δv F s

Mozgási energia Energia egyéb megjelenési formái hatása mozgási energia az energia mértékegysége m m v 0 F vt s

Helyzeti energia helyzeti energia alapszint h

Teljesítmény teljesítmény a teljesítmény mértékegysége

Hatásfok a hasznos és a befektetett energia aránya hatásfok a hasznos és a befektetett munka aránya

4. rész vége

Munkavégzés történik, ha egy test helyzete, mozgási állapota, vagy alakja erő hatására megváltozik. Fizikai szempontból munkavégzés akkor történik, ha az erő hatására a test elmozdul. Az erő hatására a testnek nemcsak a mozgási állapota, hanem az energia állapota is megváltozik.

Minden testnek a helyzetéből, mozgásából adódóan munkavégző-képessége, energiája van. A munkavégzés közben az erőhatással közölt energiával megváltozik a test energiaállapota is. A sebesség és a mozgási energia négyzetes arányban viszonyul egymáshoz, ami azt jelenti, ha a sebességet kétszeresére, háromszorosára növeljük, a mozgási energia négyszeresére, kilencszeresére nő.

A felhalmozott mozgási energiának egy bekövetkező balesetnél óriási hatása van, ami leglátványosabban az alakváltozásban nyilvánul meg. Ezért van kiemelkedő jelentősége a sebesség helyes megválasztásának, vagy a sebességkorlátozás betartásának. A felgyorsított jármű fékezésekor a jármű mozgási energiáját kell a fékberendezésnek más energia fajtává átalakítania, miközben munkát végez. A munkavégzés nagysága a fékező erő nagyságától és a fékút hosszától függ. Ha a fékező erő állandó, akkor látható, hogy a kétszeres, háromszoros sebességnövelés mellett a fékút hossza négyszeresére, kilencszeresére nő.

Az energiának a felsoroltakon kívül még számos megjelenési formája van. A munkavégzés közben a befektetett energia nem vész el, csak átalakul. Az elektromos motorba befektetett elektromos energia a gyorsítás közben mozgási energiává alakul. A fékezéskor ezt a mozgási energiát súrlódó fékek esetén hőenergiává alakítjuk át. Energia megmaradásának törvénye: energia nem vész el, csak átalakul.

Meg kell említenünk a test helyzeti energiáját is, ami a tömegétől, a gravitációs gyorsulástól és a test magassági helyzetétől függ.

Egy gép által elvégzett munka és a munkavégzéshez szükséges idő hányadosa a gép teljesítménye, ami megmutatja azt, hogy a berendezés milyen gyorsan végezi el az adott munkát, tehát a munkavégzés „sebességére” utaló fizikai mennyiség.

A gép hatásfoka egy viszonyszám, ami megmutatja, hogy a gép működtetéséhez befektetett (munka) energia hányadrésze hasznosul. Általában százalékos formában adják meg. A befektetett és a hasznos (munka) energia különbsége a veszteség. Példaként: a gőzgép 4 -7 %, a belsőégésű motor 30 %, az elektromos motor 80 -90 % hatásfokkal működik.