Marosvsrhelyi Kardiovaszkulris Rehabilitcis Klinika Marosvsrhelyi Orvosi s Gygyszerszeti

Marosvásárhelyi Kardiovaszkuláris Rehabilitációs Klinika Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem Pszihoszociális kockázati tényezők szivérrendszeri betegségekben PROF. DR. KIKELI PÁL

A járványok az emberiség kultúrájában fellépő zavarok következtében jelennek meg. VIRCHOW

Korunk társadalma a sziv- érrendszeri megbetegedések pandémiás terjedésével áll szemben

Európa fejlett országaiban folyamatosan csökken a sziv érrendszeri halálozás • Az elmúlt 25 év megelőző intézkedéseinek következtében • növekvő tendencia Kelet Európában

A Klasszikus kockázati tényezők nem magyarázzák a szociális kategóriák közti mortalitás különbséget • A fejlett és fejletlen országok közötti mortalitás gradiens (Kelet-Nyugat) • Országokon belüli szociális gradines

Az ISZB relativ kockázata különböző társadalmi csoportokban

Az ISZB relativ kockázata különböző társadalmi csoportokban - Anglia The English Whitehall study, Marmot et al, 1978 - 1984

A dohányzás gyakoriságának változása társadalmi osztályokon belül 1961 - 1991 között Angliában The English Whitehall study, Marmot et al, 1978 - 1984

A pszihoszociális kockázat a sziv-érrendszeri megbetegedésekben

A pszihoszociális kockázat a sziv-érrendszeri megbetegedésekben • Ok- okozati összefüggés • magas prevalencia az alacsony életszinvonalon élő társadalmi csoportokban

Az alacsony életszinvonalú társadalmi csoportok magas sziv érrendszeri kockázata • Kockázati tényezőként elismert pszihoszociális faktorok • a klasszikus kockázati tényezők gyakori előfordulása

Kockázati tényezőként igazolt pszihoszociális faktorok 1. Szociális kockázati tényezők 2. Foglalkozási kockázati tényezők 3. Pszihológiai kockázati tényezők

Szociális kockázati tényezők

Szociális kockázati tényezők szerepe • A sziv-érrendszeri megbetegedések az alacsony életszinvonalon élők betegségévé vált Európában • A legjelentősebb egészségügyi esélyegyenlőtlenség okozója Európában

Szociális kockázati tényezők 1. A társadalmi kapcsolatok alacsony szintje Orth - Gomez 1993 2. A meghatározó életesemények Theorell 1992

A társadalmi kapcsolatok alacsony szintje • Stabil társadalmi kapcsolatok • szociális támasz Orth - Gomez 1993

A meghatározó életesemények Extrém alkalmazkodásigény – ok – kiváltó tényező • közeli hozzátartozó elvesztése • társadalmi státusvesztés • szivinfarktus, stroke Theorell 1975 - 1992, Kaprio 1987

Szociális kockázati tényezők jelentősége A társadalmi kapcsolatok javitásának jelentősége - fokozott társadalmi támogatottság • kulcsszerep a primer, szekunder megelőző programokban • kulcsszerep a kardiovaszkuláris rehabilitációban

Foglalkozási stressz

Foglalkozási kockázati tényezők 1. Nem specifikus tényezők 1. 1. Foglalkozási stressz 1. 2. Munka több muszakban 1. 3. Zajártalom 1. 4. Hideg - melegártalom 1. 5. Ülő foglakozás 2. Vegyi tényezők

Foglalkozási stressz 1. “munka - túlterhelés “ modell – munkahelyi igénybevétel – döntési autonómia – a munka társadalmi támogatottsága Karasek 1979, Krinstensen 1995

Foglalkozási stressz 2. “munka - elismerés ” modell • munkahelyi megterhelés • elismerés - anyagi - erkölcsi - statusz kontroll (nagyon magas kockázat) Siegerist 1990 - 1993

Pszihológiai kockázati tényezők

Pszihológiai kockázati tényezők Pszihés stressz • kellemetlen érzést okozó pszihés nyugtalanság Pszihés stresszorok • a stresszhatást fokozó környezeti tényezők

A pszihés stressz hatásmehanizmusa 1. Specifikus mechanizmusok Rosengren 1991 Foglalkozási stressz Krónikus stressz Pszihofiziológiai válaszok Magatartási válaszok vérnyomás Dohányzás vérzsirok Táplálkozás vércukor Kalóriabevitel Fibrinogén Edzettség hiánya véralvadás A tipusu személyiség pulzus Hostilitas szivritmus Alkoholizmusl stressz hormonok Kávéfogyáaztás Elhizás Almatlanság Kardiovaszkuláris betegség

A pszihés stressz hatásmehanizmusa 2. Nem specifikus hatásmechanizmusok – tartós stressz – psziho-neuro-imunológiai következmények Kassel 1976, Marmot 1984

A pszihés stressz hatásmehanizmusa 3. Az akut és krónikus stressz hatásai Pickering 1990

PSZIHOFIZIOLOGIÁS REAKTIVITÁS ! • a stressz - re adott élettani válasz mértéke • az ISZB és Hipertónia kifejlődésének markere Elliot 1987, Pickering 1990, Theorell 1992

“A TIPUSÚ SZEMÉLYISÉG” • a személyiségtipus átértékelése • az A tipusú személyiség ártalmas elemei » düh » ellenséges magatartás Friedmann, Rosenmann 1959

KIÉGÉS, DEPRESSZIÓ • kimerültség érzése, energiavesztettség • ingerlékenység • értékvesztettség érzése • a kardiovaszkuláris kockázat megkétszereződése Appels 1987 - 1993

A pozitiv pszihológiai tényezők szerepe

A pozitiv pszihológiai tényezők szerepe Emocionális rugalmasság stresszre adott kedvező válasz kedvező klinikai hatások Rozanski 2005, Goldberger 1996 Vitalitás energia, lelkesedés, pozitiv érzelmek poziztiv önértékelés célok Ryan 1997

A pozitiv pszihológiai tényezők szerepe Epidmiológiai bizonyitékok kedvező érzelmi feldolgozás megfelelő stresszválasz Bonanno 2004 sziv érrendszeri szövődmények csökkenése Kuzbansky 2001 immunitás javulása Cohen 2003 várható életkor növekedés Danner 2001

A pozitiv pszihológiai tényezők szerepe Ryan 1997

INTERHEART 2004

INTERHEART 2004 case-controll study 8 klasszikus kockázat összetett pszihoszociális index: depresszió status kontroll érzékelt stressz: család, munkahely anyagi problémák meghatározó életesemények 52 ország 12461 infraktuson átesett paciens 14637 kontroll Salim Yusuf 2004

INTERHEART 2004 epidemiológiai evidenciák az összetett pszihoszociális index független prediktora a szivinfarktus megjelenésének földrajzi elhelyezkedéstől és etnikai hovatarttozástól függetlenül Salim Yusuf 2004

Pszihoszociális index - infarktus kockázat INTERHEART 2004 Salem Yusuf INTERHEART 2004

Következtetések

Következtetések 1. A pszihoszociális kockázatok: • önálló kockázati tényezők a klasszikus kockázatokkal egyenértékűek • az első esemény kockázatát növeli • a manifeszt szivbetegek prognózisát rontja • megneheziti • az életmódváltozatatást • egészségvédelmet

Következtetések 2. A pszihoszociális stressz csökkentése • elősegiti az egészséges magatartás és egészséges életmód kialakitását • lassitja a sziv-érrendszeri betegség progresszióját