Mai vallsi irnyzatok Alapvet ismeretek a katolikus hitrl

Mai vallási irányzatok Alapvető ismeretek a katolikus hitről, katolikus vallásról, katolikus egyházról, más vallásokról és a valláspótlékokról Tematika és az előadás szövege: http: //www. seidl. hu/ambrus/mvi. html

Ünnepek • Az Ünnep • Természeti ünnepek • Történelmi ünnepek • Lokálpatrióta ünnepek • Társadalmi és családi ünnepek • Néphagyomány-őrző ünnepek • Gyökértelen ünnepek a fogyasztói társadalomban • A vallásos ünneplés • Egyházak ünnepei

Az Ünnep Márai Sándor (1900 -1989) „Füves könyv”-ében olvashatjuk a következő kis írást: Arról, hogy időnként lazítani kell az életen Mint a hajós, kinek hajója nagy viharba jutott, s egyszerre látja, hogy a vitorlák kötelei megfeszülnek, a nagy vitorlaszárnyak vészesen megdagadnak az orkán tébolyodott leheletétől, a huzalok recsegnek és ropognak, s a düledező és táncoló hajófedélzeten, a bőgő és átcsapó hullámok között, imbolyogva, utolsó erejével is a vitorlákhoz és kötelekhez siet, hogy lazítson mindezen: úgy tudjad te is, életed veszélyes és viharos pillanataiban, hogy a nagy feszültségeket nem tudod elviselni, az emberi kapcsokon és kapcsolatokon lazítani kell, máskülönben törik és szakad minden. Ilyenkor dobjál félre mindent: munkát, emberi vonatkozásokat, életrendet, s bízzad magad a sorsra és a viharra. Minden életben és minden életszakban kerekednek ilyen viharok, mikor mindaz, ami addig kötés volt, nem bírja ki a szenvedélyes indulatok viharának feszítését. Lazíts és várjál. Reggelre eláll a vihar.

• Ter 1, 14 -19 • 14 Akkor megint szólt Isten: „Legyenek világító testek az égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától. 15 Ezek határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton, s világítsák meg a földet. ” Úgy is lett. 16 Isten megteremtette a két nagy világítót. A nagyobbik világítót, hogy uralkodjék a nappalon és a kisebbik világítót, hogy uralkodjék az éjszakán, s hozzá még a csillagokat is. 17 Isten az égboltra helyezte őket, hogy világítsanak a földnek, uralkodjanak a nappal és az éjszaka fölött, 18 s válasszák el a világosságot meg a sötétséget. 19 Isten látta, hogy ez jó. Este lett és reggel: a negyedik nap. • • Kiv 35, 1 -3 • 1 Mózes összegyűjtötte Izrael fiainak egész közösségét, és így szólt hozzájuk: „Az Úr meghagyta, hogy ezt tegyük: 2 hat napon át dolgozhatunk, a hetedik nap azonban legyen szent, legyen ünnepnap, a teljes nyugalom napja, legyen az Úrnak szentelve. Aki ezen a napon dolgozik, halállal kell büntetni. 3 Szombaton nem gyújthattok tüzet lakástokban. ”

Újból Márai Sándor idézett művéből egy részlet: Az ünnepekről Ha az ünnep elérkezik életedben, akkor ünnepelj egészen. Ölts fekete ruhát. Keféld meg hajad vizes kefével. Tisztálkodjál belülről és kívülről. Felejts el mindent, ami a köznapok szertartása és feladata. Az ünnepet nemcsak a naptárban írják piros betűkkel. Nézd a régieket, milyen áhítatosan, milyen feltétlenül, milyen körülményesen, mennyi vad örömmel ünnepeltek! Az ünnep a különbözés. Az ünnep a mély és varázsos rendhagyás. Az ünnep legyen ünnepies. Legyen benne tánc, virág, fiatal nők, válogatott étkek, vérpezsdítő és feledkezést nyújtó italok. S mindenekfölött legyen benne valami a régi rendtartásból, a hetedik napból, a megszakításból, a teljes kikapcsolásból, legyen benne áhítat és föltétlenség. Az ünnep az élet rangja, felsőbb értelme. Készülj föl reá, testben és lélekben. S nemcsak a naptárnak van piros betűs napja. Az élet elhoz másféle, láthatatlan ünnepeket is. Ilyenkor felejts el mindent, figyelj az ünnepre.

Az ünnep a gyermek szemszögéből • Az ünnepek szakítják meg a hétköznapok sorozatát • Az ünnepek kiemelnek a köznapiból • Az ünnepek megtanítanak készülni, várni • Ajándékozás • Családi rítusok jelentősége

Az ünnep maga egy megváltozott, megváltoztatott lelkiállapotot és magatartást jelent Márai Sándort idézem: A hétköznapról és az ünnepről Nézz utána, hogy minden napból, a legközönségesebb, sivár hétköznapból is ünnepet csinálj, ha pillanatokra is! Egy jóindulatú szóval. Méltányos cselekedettel. Udvarias mozdulattal. Nem kell sok az emberi ünnephez. Minden napba belecsempészhetsz valamilyen varázsos elemet, megajándékozhatod magad egy könyv igazságának negyedórás élményével, valamilyen homályos fogalom megismerésének kielégülésével, környezeted vigasztalásával vagy felderítésével. Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb, ha megtöltöd a hétköznapok néhány percét a rendkívülivel, az emberivel, a jóindulatúval és az udvariassal; tehát az ünneppel.

Két „szentencia” Péld 15, 15 A szűkölködőnek minden napja rossz, a vidám kedélyű mindig ünnepet ül. Sir 18, 31 Ha engedsz a lelked mohó vágyainak, ellenséged győzelmi ünnepet ül.

Természeti ünnepek • Farsang – télűzés – Farsang farka • • Farsangvasárnap Farsanghétfő Húshagyókedd (Torkos csütörtök) – Jótékonysági bál – Jelmezbál

Természeti ünnepek • • • Nők napja – Anyák napja Aratóünnep Új kenyér ünnepe Termény betakarítási ünnep Szüret Természetvédelemhez kapcsolódó ünnepek – – – – Március 22. : A víz világnapja Április 22. : A Föld napja Május 10. : A madarak és fák napja Május 15. : Az állat- és növényszeretet napja Június 25. : Barlangok napja Július utolsó szombatja: Balatoni halak napja Október 4. : Az állatok világnapja

Történelmi ünnepek A Történelmi ünnepek a megemlékezésen túl a hazaszeretet erkölcsi értékének fejlesztését is szolgálják. Platón (Kr. e 427 – 347) Az ideák világában az ideáknak megvan egy bizonyos rangsora: a legfelső szinten álló idea a jó ideája, őt követik az erkölcsi értékek ideái (szépség, hazaszeretet, igazságosság, …), majd a matematikai fogalmak (egyenes, háromszög, négyzet, azonosság, …) következnek, végül pedig a természetben megjelenő dolgok (kutya, alma, asztal, fa, …). A Parmenidész című dialógusból megtudhatjuk azt is, hogy a hitvány dolgoknak (sár, szemét, …) nincsenek ideái.

Történelmi ünnepek Hazaszeretet, patriotizmus: általános értelemben a haza iránti természetes vonzalom, mellyel a hazát megbecsüljük, javát a sajátunknak érezzük; sajátos értelemben erkölcsi erény, mely arra tesz készségessé, hogy a haza boldogulását előmozdítsuk, s érte javainkat, sőt ha kell, életünket is feláldozzuk - A hazaszeretet már a pogány latin kultúrában az emberi viszonyok kiegyensúlyozott megélésének, az egymás alá és fölé rendeltek (uralkodó és alattvalók, szülők és gyermekek, istenek és emberek) jó kapcsolatának egyik alapja. - Az erkölcstanban a hazaszeretet a jámborság (lat. pietas) része, az igazságosság társerénye. A negyedik parancsolat (atyádat és anyádat tiszteljed) kiterjed a hazaszeretetre is. A hazaszeretet és a haza szolgálata a hála kötelességéből és a szeretet rendjéből következik. A törvényes hatóságok iránti alárendeltség és a közjó szolgálata megkívánja az állampolgároktól, hogy betöltsék szerepüket a polgári közösség életében. A hazaszeretet a családban megélt szeretet kiáradása az egy hazában élők közösségére. Ezért mondjuk a hazaszerető embert a 'haza fiának', hazafinak, és 'édesnek' a hazát. - A 19. században a hazaszeretetet szinte a legfontosabb erénynek tartották. A hazaszeretet hiánya mutatkozik meg a hellénizmus óta újra meg újra fölbukkanó kozmopolita szellemiségben.

Történelmi ünnepek Mivel a gyermek történelmi érzéke (miként az idő-érzéke) csak idők folyamán alakul ki, a történelmi ünnepek megülése más értékek kialakítására alkalmas elsősorban: a bátorság, a hősiesség az önzetlenség stb. értékeinek kialakítására. Az események felidézése mellett érdemes nagy hangsúlyt fektetni az eseményekben kiemelkedő szerepet játszó személyekre, akiket példaképként lehet a gyermek elé állítani. A legfontosabb történelmi ünnepeink: • - március 15. , az 1948 -as forradalom és szabadságharc emlékére • - május 1. , a munka ünnepe • - augusztus 20. , az államalapítás ünnepe • - október 23. , az 1956 -os forradalom és szabadságharc emlékére

Lokálpatrióta ünnepek • A helyi lakókörnyezet (település, város) ünnepe, valamint azon intézmény ünnepe, melynek diákja a gyermek, feltétlenül prioritást élvez az ünnepek között. Különösen alkalmas a helyi közösségért való felelősség, a helyi közösség tagjaiért való szolidaritás értékeinek kialakítására, elmélyítésére. • Példák: – Soproni népszavazás 1921. december 14 -én

Magyarországon 1828. május 27 -én nyitotta meg kapuját az első óvoda Brunszvik Teréz grófnő jóvoltából a budai Krisztinavárosban, Angyalkert név alatt. Brunszvik Teréz intézete (és az azt követők is) nem a mai értelemben vett óvodák voltak, hanem – kisgyermekiskolák. Széles körű elemi oktatás folyt itt. Pestalozzi didaktikai elveinek szellemében, az általa kidolgozott beszéd- és értelemgyakorlatok óvodai alkalmazása volt ez. Első óvodáinkban – az őrzésen, gondozáson kívül – sokféle hasznos ismeretre is megtanították a gyerekeket. Akárcsak az iskolában, itt is folyt már a betűismeret, az olvasás tanítása, ami vallástani ismeretek elsajátításával párosult.

Társadalmi és családi ünnepek • • Pedagógusnap Ballagás Névnap, születésnap Házassági évforduló

Néphagyomány-őrző ünnepek • Gergely-járás – Gergely-járás rendeltetése kezdetben az iskolások toborzása volt. A középkorban a tanév téli és nyári félévre oszlott. A téli félév novemberben, a nyári márciusban kezdődött. Gergely pápa napja, március 12. volt a tanévkezdés időpontja. • Szent Iván éji tűzugrás: – Keresztelő Szent János (Szent Iván) napjának (jún. 24. ) előestéjén kultikus-játékos célzattal gyújtott tűz, az európai népek közös hagyománya. A Szent Iván éji tűz tisztító, gyógyító, termékenyítő erejébe vetett archaikus hitből fakadóan a nyári napfordulatot ünnepli.

Gyökértelen ünnepek a fogyasztói társadalomban • Valentin nap – Ezen az ünnepen a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket. A szokás eredete, hogy Szent Bálint a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. • Halloween – A halloween az angolszász országokban a boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe október 31 -én. A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe.

Egyházak ünnepei A keresztény egyházi évnek Jézus evangéliumi életéhez igazodó liturgikus rendje az ószövetségi kultuszból, az antik pogányság és az európai népek archaikus ünneplő hagyományaiból ötvöződött össze, egyben ráépült a csillagászati, illetőleg gazdasági évre. Természeti ill. pogány ünnep Zsidó ünnep Keresztény ünnep tavasz Széder - Peszah Húsvét első aratás Sávuot Pünkösd Jom Kippur (engesztelés) második aratás Szukot (sátoros ünnep) Szt. István Újév Ros hásná* Újév* téli napforduló Hanuka Karácsony télvége Purim (zs. farsang) farsang

Egyházak ünnepei • a világ és ember teremtmény, a Teremtőtől függ, aki ura a természetnek és életnek, és így kultusz illeti meg • ez történhet mágikus kényszerítéssel, könyörgéssel, liturgikus szertartással, áldással és szentelménnyel, olykor böjttel és penitenciával • az Egyház iparkodott a hagyomány kategóriáinak, emberi reflexeinek bibliai szentesítést adni

Katolikus ünnepek • Katolikus egyházi év - Advent - Karácsony - Nagyböjt - Húsvét - Pünkösd - Mindenszentek - Halottak napja

Katolikus egyházi év • A liturgikus egyházi év nem egészen azonos a polgári évvel. Adventtel, tehát nagyjából december elejével kezdődik és a következő decemberig tart.

Katolikus egyházi év

Katolikus egyházi év

Katolikus egyházi év XII. Pius: Mediator Dei et hominum „A liturgikus év, amelyet az Egyház áhítata tölt ki és kísér, nem puszta megjelenítése a múltnak, és nem is csak egyszerű megemlékezés a régmúlt dolgokról. Sokkal inkább azt kell mondanunk, hogy maga Krisztus az, aki az Egyházban ugyanúgy járja irgalmasságának útjait, mint ahogyan földi életében körüljárt jót cselekedvén. ”

Advent • december 25 -ét, Jézus születésének ünnepét megelőző előkészületi négy hét • Adventi koszorú Kodály: Adventi ének (részlet) Veni, veni, Emánuel… Jöjj el, jöjj el, Emánuel, Csak téged áhít Izrael, És hozzád sóhajt untalan, Mert Isten híján hontalan. Meglásd, meglásd, ó Izrael, hogy eljövend Emánuel! Jöjj el, ó Jessze vesszeje, és állj a rossznak ellene! A mélyből, mely már eltemet, s tűzből mentsd ki hívedet. Meglásd, meglásd, ó Izrael, hogy eljövend Emánuel!

Advent • Adventi naptár • Betlehemezés • Szent Család járás

Advent

Advent

Karácsony A Cornides-kódex karácsonyi prédikációja szerint: „Előszer azért kell örülni, mert Isten emberré lett, hogy ember lenne Isten. Másodszer azért, hogy az Úr lött szolga, hogy a szolga lenne úrrá, és mennyországnak királya. Harmadszor azért, mert Isten mennyországból leszállott, hogy ember földről mennyekbe fölmenne. Negyedszer azért, hogy Isten lött embernek fia, hogy ember lenne Istennek fia. Ötödszer azért, mert az haláltalan Isten lett halálossá, hogy az halálos ember lenne haláltalanná. Hatodszer azért, mert az gazdag Isten lött szegénnyé, hogy szegény ember lenne gazdaggá. ”

Karácsony • Miért december 25. – Epiphania, majd a Sol invictus • Melyik esztendőben született Jézus? – Dionysius Exiguus (500 – 545) ókeresztény író, szerzetes. Ő volt az első, aki az éveket Jézus születésétől számolta. Krisztus születésének az évét a Róma alapításának 754. évében határozta meg, mintegy négy-hét évet tévedve. Jelen ismereteink szerint Jézus valamikor Ie. 7 táján születhetett, valószínűleg a nyári hónapokban.

Karácsonyi ünnepkör • Karácsony böjtje – karácsonyfa állítás – ajándékozás • Kiskarácsony • Vízkereszt

Nagyböjt • Szent idő, Jézus Krisztus negyven napi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezete hamvazószerdától húsvétvasárnapig. Napjainak száma (negyven) Jézus pusztai böjtjéhez igazodik. Mivel vasárnap a keresztény ember nem böjtölhet, a nagyböjt hamvazószerda és az első nagyböjti vasárnap közti hétköznapokból, s a következő 6 hétköznapjaiból áll (4 + 6 x 6 nap).

Nagyböjt jeles napjai • A Nagyhét – Lamentátió: Jeremiás siralmai • Virágvasárnap Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezünk ezen a vasárnapon. Barkaszentelés van a szentmise előtt, és a jeruzsálemi néphez hasonlóan énekszóval vonulunk be a templomba. Ezen a szentmisén az evangélium helyén Jézus szenvedéstörténetét (passió) olvassuk fel Máté, Márk vagy Lukács evangéliumából.

Nagyböjt jeles napjai • Nagycsütörtök – Olajszentelési mise – Az utolsó vacsora emlékmiséje • • Lábmosás szertartása Az Eucharisztia A papság oltárfosztás – Jézus az Olajfák hegyén

Nagyböjt jeles napjai Nagypéntek Keresztút 1. Jézust halálra ítélik; 2. vállára veszi a keresztet; 3. először esik el a kereszt súlya alatt; 4. Anyjával találkozik a keresztúton; 5. Cirenei Simon segíti vinni a keresztet; 6. egy asszony (Veronika) megtörli kendőjével Jézus arcát; 7. Jézus másodszor esik el a kereszt súlya alatt; 8. beszél a síró asszonyokhoz; 9. harmadszor esik el a kereszt súlya alatt; 10. megfosztják ruhájától; 11. keresztre szegezik; 12. meghal a kereszten; 13. leveszik a keresztről és Anyja ölébe helyezik; 14. eltemetik

Nagyböjt jeles napjai • Nagypéntek – Nincs mise, csak Igeliturgia – Passió Szt. János szerint – Kereszthódolat – Áldoztatás • Szentsír

Nagyböjt jeles napjai • Nagyszombat – Nincs mise – Vigília szertartás • 1. tűzszentelés, a húsvéti fény megáldása, • 2. húsvéti örömének (Exsultet), • 3. ószövetségi olvasmányok, • 4. a szentmise kezdete (Glória – ekkor szólalnak meg újra a harangok, evangélium a föltámadásról), • 5. keresztvíz-szentelés és keresztségi szertartás, • 6. a szentmise folytatása, • 7. föltámadási körmenet (ezt sok helyütt húsvétvasárnap tartják).

Húsvét • mozgó ünnep: a 300 -as évektől a katolikus egyház egységesen a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon ünnepli • húsvét szó • A húsvét az ószövetségi pászka ünnepéből nőtt ki, mely a zsidók számára az egyiptomi fogságból való szabadításnak és az utolsó estén elfogyasztott szent vacsorának az ünnepe. Ennek az előképnek beteljesedése az Úr Jézus Krisztus átmenetele a halálból a föltámadott életre. • Húsvét nyolcada

Húsvéti népszokások • • • Tűzgyújtás a megszentelt tűzről Húsvéti határjárás, Krisztus-keresés Húsvéti locsolkodás pirostojás Emmausz-járás

Pünkösd • Az Ószövetségben zarándokünnep: az első aratás ünnepe 50 nappal a kovásztalan kenyerek ünnepe után • Az Újszövetségben: Jézus feltámadása utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetele

• Számos Mária-kegyhelyünknek, pl. Csíksomlyónak, Mária-Radnának, Mátraverebély-Szentkútnak, Pálosszentkútnak és még több másnak pünkösd is búcsúünnepe.

Csíksomlyó

• Az unitárius vallás a 16. századi protestáns reformáció radikális ágából nőtt ki szervezett antitrinitárius, azaz szentháromságtagadó egyházzá Erdélyben. • Az „unitárius” elnevezés az Isten oszthatatlan egységét valló egyistenhívőt jelent Alapítója: Dávid Ferenc (1510 -1579) a reformáció egyik magyar vezéregyénisége, Kolozsváron született és Wittenbergben tanult. Miután külföldről hazajött, Besztercén, Petresen és Kolozsváron mint katolikus iskolaigazgató majd lutheránus lelkész működött (és 1559 -ben kálvinista lett).

Pünkösdi népszokások • • • Tavasz elővarázslása Zöld ág Nyitott ajtó, ablak Pünkösdi királyné Kodály Zoltán: Pünkösdölő

Karizmák ünnepe • Karizma: a Szentlélek olyan ajándéka, mely az Egyház (felebarát vagy a közösség) javára végzett szolgálatban mutatkozik meg. • A Remetekertvárosi templom nagy kertjében egy színpadon és sok-sok sátorban mutatkoznak be az egyházmegyében működő egyházi intézmények (plébániák, iskolák, szociális intézmények, szerzetesrendek, rádiók), valamint a lelkiségi mozgalmak, ifjúsági mozgalmak. Egész nap programok vannak (előadások, beszélgetések, bemutatók stb. ), melynek látogatottsága a legutóbbi években is elérte a több ezret.

Mindenszentek Az élő és elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak a szentek egyességében, egymásért könyörögnek, helytállanak. Ennek alapján beszélünk küzdő Egyházról (Ecclesia militans), mely a földön élő lelkek közössége, szenvedő Egyházról (Ecclesia patiens), mely a meghalt, de még a tisztítóhelyen szenvedő lelkeké, és diadalmas Egyházról (Ecclesia triumphans), mely a már menynyekbe jutott, üdvözült hívek társasága. Mindenszentek ünnepén mindazon megdicsőült lelkeket ünnepeljük, akikről megszámlálhatatlan sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. A népi kalendárium által számon tartott nap.

Halottak napja • A földön küzdő Egyház ünnepélyes megemlékezése a tisztítótűzben szenvedő lelkekről. • A tisztítóhelyen lévő lelkek üdvözülését (mennyországba jutását) meggyorsítja ha az élők könyörögnek érte. • Mindönszentök kalácsa • Göcseji szokások

A halál témája a nevelési feladatban • A fiatalok tudják a módját, hogyan kell a halált provokálni, de nem tudják, igazából mi is az. • A tudatlanságnak, banalizálásnak, a vigasztalan és komor laikus liturgiáknak ebben a körforgásában a halál elveszítette az értelmét. • A felnőttek igyekeznek megkímélni a gyermeket ettől az „értelmetlen valamitől”.

A halál témája a nevelési feladatban • A halál az élet elodázhatatlan velejárója, ezért a nevelőnek (szülőknek is!) nagyon világos fogalmakkal és biztonsággal kell róla beszélni. • Ha haláleset történik, mit mondjunk el a gyermeknek? Hogyan mondjuk el? • Csak az igazat szabad mondani. Ne hazudjuk el neki a szeretett személy halálát. • A gyermeket nem lehet (és nem szabad) „megkímélés” címén kétségekben hagyni.

A halál témája a nevelési feladatban • A gyermek gyászát, fájdalmát a szülők fegyelmezett magatartása segíti. A kétségbeesett jajgatás éppúgy riasztó számára, mint a képmutató hazudozás. • A gyerek a szülőtől szorosan függő lény: számára a dolgok úgy vannak, ahogyan a szülő mondja. Ha rájön, hogy lehetséges, hogy a szülő őt becsapta, akkor már semmi nem biztos.

A halál témája a nevelési feladatban Ezért fontos ünnep a Halottak napja. Megállok a hétköznapi rohanásban és meghajtom a fejemet minden évben a már elhunyt szeretteim emléke előtt. Bár az ünnepekben mindig az örömtelit keressük és hangsúlyozzuk, ez az ünnep arra is megtanít, hogy van „szomorú” ünnep is, mely ugyanolyan fontos, mint a többi. Calisto Alvarez: Lacrimosa

Mária tisztelet, szentek tisztelete • Mária ünnepek • Szentek ünnepei • legismertebb szentek • pedagógus szentek • nem szentek, de tiszteljük őket • Brunszvik Teréz • Tessedik Sámuel • Mahatma Ghandi • korunk szentjei • búcsú

Mária ünnepek Mária-tisztelet: Az Egyház hivatalos tanítása szerint a Boldogságos Szűz Máriát kiváló vallásos tisztelet illeti meg. A „kiváló tisztelet” (protodulia), azaz minden teremtmény tiszteletét megelőző, az elsőnek kijáró tisztelet, de tévedésből sem imádat, mert az csak az Istennek jár ki. • Szűz Mária, Isten Anyja - január 1. • Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban) - február 2. • Lourdes-i Boldogasszony - február 11. • Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet) - március 25. • Fatimai Boldogasszony - május 13. • Mária Szeplőtelen Szíve - Jézus Szent Szíve ünnepe utáni szombaton. • Sarlós Boldogasszony (Mária látogatása Erzsébetnél) - július 2. • Karmelhegyi Boldogasszony - július 16. • Nagyboldogasszony (Mária mennybevétele) - augusztus 15. • Mária Királynő - augusztus 22. • Kisboldogasszony (Mária születése) szeptember 8. • Mária Szent Neve - szeptember 12. • Fájdalmas Boldogasszony - szeptember 15. • Rózsafüzér Királynője - október 7. • Szűz Mária bemutatása - november 21. • Szűz Mária szeplőtlen fogantatása december 8.

3. századi imádság: Sub tuum presidium…

Üdvözlégy a) Gábor angyal köszöntő szavai: Üdvözlégy, malaszttal teljes, az Úr van teveled (Lk 1, 28); b) Erzsébet köszöntő szavai: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse (Lk 1, 42); c) Jézus neve; d) könyörgés Isten anyjához: Asszonyunk, Szűz Mária, Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk, bűnösökért most és halálunk óráján. Ámen.

Schubert: Ave Maria

Mária tisztelet • Zarándoklat • Mária-kegyhelyek

Szentek ünnepei • Szentté avatás (lat. canonisatio): tévedhetetlen pápai kijelentés, mellyel a pápa a szentté, boldoggá avatás szertartásában ünnepélyesen kihirdeti valakiről, hogy a mennyországban a megdicsőültek között van, és tiszteletét az egész Egyház számára előírja. • Kezdettől megülték a vértanúk emlékét. • A középkorban kialakult a népies kultusz is a szentek körül, akikben megértő segítőt és védelmezőt kerestek. • A bizalom jele volt az is, hogy védőszentet kerestek bennük. • A szenteket legtöbbször haláluk napján ünnepelték, melyet mennyei születésnapnak tekintettek.

A szentek ábrázolásai: Fal-, táblaképeken és szobrokon már az ókeresztény korban megkezdődött. Önállóan az 5. századtól tűnnek föl (pl. Szent Sebestyén a Callistus-katakombában). Csoportosan először a Keleti templomokban ábrázolták őket. Kezdettől fogva ismertetőjegyük a nimbusz (más kifejezéssel: glória, dicsfény) és egy vagy több attributum (ismertetőjegy, pl. Szent Péternél a kulcs, Szent Lőrincnél a rostély stb).

nimbusz, gloriola

Mikulás Szent Miklós mürai püspök Legendája: • Szegény ember három lánya • A 19. századtól: ajándékozás vagy virgácsolás

Szent István király • • Apostoli 10 falu temploma Zarándokházak Intelmek Imre herceghez Szent István király a római katolikus hitet nemcsak politikai meggyőződésből, de belső átélésből is terjesztette

Szent Imre • Nevelője: Szent Gellért • kora legmagasabb műveltségét szerezte meg • kiemelkedő a jámborsága • István király utóda: Intelmek könyve • vadászbaleset

Szent László • • vitéz győztes hadvezér elegantissimus rex bensőséges vallásossága

Szent Erzsébet • türingiai herceg jegyese • adakozó • férje halála • ferences harmadrendi • kórházat alapít

Szent Margit • szülei Istennek ajánlották • Margit-sziget • kibékíti atyját és fiát, Istvánt • élete áldozat

Az ószövetség nagyjai • az üdvösség történetét készítették elő • Pl. : Ádám és Éva, Káin és Ábel, Ábrahám, Jákob, József, Mózes, Sámson, Dávid, Salamon, Jób, Judit, Zsuzsanna, Tóbiás Mózes

Keresztelő Szent János • Nyakavágó János • Jézusról tesz tanúságot • ő csak előfutára a Messiásnak • Heródes lefejezteti

Apostolok • Krisztus és az Egyház küldötte • Jézus tizenkettőt válasz ki: Péter, András, id. Jakab, János, Fülöp, Bertalan, Máté, Tamás, ifj. Jakab, Zelóta Simon, Júdás Tádé, Iskarióti Júdás • vértanúk

Assisi Szent Ferenc • Assisi leggazdagabb polgárának a fia • lovag-eszmény • „…állítsd helyre Egyházamat!” • szegénység • Ferences-rend

Kalazanci Szent József • filozófia, jog, teológia • Rómába megy • Szegény Gyermekek Ingyenes Iskolája: a scholae piae • gyakorlati ismeretek oktatása • Piarista rend

Bosco Szent János • Torino • Oratórium • Szalézi Szt. Ferenc Társulat

Brunszvik Teréz • Lásd a korábbi anyagban: „Ünnepek” c. alatt

Tessedik Sámuel • evangélikus teológus • filozófia, természettudomány, orvostudomány • szarvasi lelkész • Gyakorlati Mezőgazdasági Iskola

Mahatma Ghandi • az indiai függetlenségi mozgalom vezetője • erőszakmentesség

Batthyány-Strattmann László • szemorvos • ferences harmadrendi • kórházalapító

Salkaházi Sára • Szociális Testvérek Társasága • életfelajánlás • vértanúság

BÚCSÚ (templombúcsú és búcsújáróhely) • Templombúcsút a templom címének vagy védőszentjének ünnepén tartanak. Ez alkalom a közösség ünnepére (sokhelyütt egyezik a „falunap”-pal). • Búcsú nyerhető ekkor. • A hozzá kötődő vásárt, vurslit tévesen nevezik búcsúnak.

BÚCSÚ (templombúcsú és búcsújáróhely) • Búcsújáró hely: kegyhely: katolikus zarándokhely, melynek látogatásával búcsú nyerhető. – Jézus, Mária ill. az apostolok életének színterei (pl. Szentföld); apostolok, szentek sírjai, ereklyéjük őrzési helye (pl. Róma, Santiago de Compostela); képek, szobrok, melyekhez csodák, csodás események kötődnek, esetleg Jézus vagy Mária megjelenéseinek helyei (pl. Lourdes, Siracusa).

A búcsú • A búcsú a bűnbánat szentségében már föloldozást nyert bűnért járó, ideigtartó büntetés elengedése. • Egyházi rendelkezések írják körül, hogy mit kell tenni a búcsú elnyerése érdekében. • „Vásárolt” búcsú • Búcsúcédula

Házi feladat Ki az ön védőszentje, azaz kinek a nevét viseli? Van-e valami attribútuma annak a szentnek? Ajánlott források: - Katolikus Lexikon: http: //lexikon. katolikus. hu/ - Fekete Antal: Keresztneveink, védőszentjeink: pdf-ben letölthető