Magyarorszg trsadalma a 60 as s 80 as

Magyarország társadalma a 60 -as és 80 -as években

Fogalmak értelmezése A társadalom többek közt felső, közép, alsó osztályokra(rétegekre ) is osztható. Osztálynak vagy rétegnek (rétegeknek) minősíthető-e a társadalmi szerkezet? ? Giddens definíciója: a középosztály (middle class) , , fehérgalléros vagy alacsonyabb szintű vezetői állásban dolgozókból álló társadalmi osztály. ”

Fogalmak értelmezése II. A középosztály fogalom relativitása miatt célszerűbb középrétegek kifejezést használni. Hogyan lehet megkülönböztetni, elhatárolni a középréteget más társadalmi rétegektől, csoportoktól? Az elittől ( a társadalom csúcsán elhelyezkedőktől) egyértelmű az elhatárolódásuk. Az értelmiségtől csak annyiból különböztethető meg hogy széles kategória. Az értelmiséget is és számos nem értelmiséget is magában foglal. A középrétegeknek leginkább a polgár (polgárság) felel meg.

A középosztály előtörténete Magyarországon a középosztály két jellegzetesen különböző társadalmi helyzetből alakult ki. a. ) Az Úri középosztály - a középnemesség felbomlásának a terméke - az örökölt birtok ( a patrimonium) játszott meghatározó szerepet A birtokot veszített nemesek már a XIX. Század második felében szívesen kerestek megélhetési forrást a közigazgatásban azaz a , , hatóságban” Trianon után az elcsatolt országrészek birtokvesztes nemesei tömegesen költöztek át Magyarországra s vállaltak hivatali állásokat

A középosztály előtörténete II. Számukra is egyértelműen deklasszálódást jelentett ez a folyamat, olyan süllyedést, amelynek a stációi: - a birtok, az úri élet biztosítéka, majd ennek elveszítése, - a megyeház hivatalai, - s más középosztályi állások. Ebből a középosztályból alakult ki a nemzeti-konzervatív, antiliberális, radikális jobboldal. b. ) Polgári középosztály nagyrészt a Németországból, Ausztriából s más szomszédos országokból áttelepülő iparosokból, kereskedőkből, értelmiségiekből verbuválódott. Származását tekintve német, zsidó, szlovák, azaz , , idegen” volt az úri középosztály számára.

A középosztály előtörténete III. Ebből az idegenségből azután mindmáig igen gyakran tudtak politikai tőkét csinálni a populista mozgalmak és politikusok. A dzsentrik deklasszálódásával ellentétében ennek a középosztálynak a stáció emelkedést jelentettek: - német, zsidó, szlovák család, - lateiner állás vállalatoknál, - közhivatalnoki állás a városházán. Ebből a rétegből alakult ki a polgári radikalizmus, amelyben olyan személyek voltak, mint Fülöp Lajos, Bölöni György, Jászi Oszkár, Schöpflin Aladár

A szocializmus középrétegei Volt-e középosztály a szocializmusban? Hivatalosan természetesen nem volt, a dekradált szocialista elvektől különböző mentalitást többnyire kispolgárinak minősítették. A hatvanas évek végén országos vita indult a kispolgárságról. A vita hátterében a fogyasztás állt. Mindazok, akik jobban akartak élni a megszokottnál, s a rendszer hivatalosan elismert közösségei helyett a magánszférában keresték a boldogulást, a szocialista értékrend helyett polgári értékeket próbáltak követni. A kispolgár vitát elsősorban gazdasági változások motiválták.

A szocializmus középrétegei II. 1968 -ban a vezetés reformot hirdetett – a gazdasági rendszer reformját utat nyitott a piacgazdaság felé. Ezen a talajon kialakulhatott a második gazdaság, s az államilag engedélyezett és ellenőrzött gazdasága mellett, mellékesként, elismerte a piaci viszonyokat. TEÉSZelnökök egész sorát váltották le. - , , meggymagos” kiskereskedők esete A pluszmunka polarizálta a társadalmat, véget vetett az egyenlősdinek, s egyesek számára lehetővé tette a szolid gazdagodást. Szelényi Iván- ez a lehetőség elősegíti, fölerősíti a polgárosodás többször is megszakadt folyamatát. Ezt a folyamatot így értelmezte:

A szocializmus középrétegei III. Az állami redisztributív gazdaság mellett létrejött a piacgazdaság új szereplőkkel s új társadalmi viszonyokkal. A redisztribúció újraelosztást jelent, a szocialista állam a megtermelt értéket elvonta, majd újraosztotta a társadalomban. Az újraosztásban azonban már nem a piaci szempontok, hanem ideológiai, politikai megfontolások domináltak. Mindezt Szelényi az alábbi sémával ábrázolta:

Az állami redisztributív és a piaci gazdaság kapcsolata Magyarországon Állami- redisztributív gazdaság Piaci gazdaság

A Szelényi-modell háromszögei Két különböző gazdasági forma. A számok értelmezéséhez az alábbi társadalmi csoportok tartoznak: 1. a káderelit (nómenklatúra elit) 2. az új vállalkozók 3. a bürokratikus középosztály 4. a magánszektor, az önellátók 5. az állami szektor+ a második gazdaság szereplői 6. a redisztributív szektor munkásai A középosztály ebben a modellben a 2. és 3. réteg, azaz a bürokratikus középosztály és az új vállalkozók alkotják.

Kolosi Tamás L-modellje Szelényi modelljét gondolta tovább Kolosi Tamás, s egy úgynevezett L-modellben írta le a szocializmus társadalomszerkezetét. A redisztributív és a piaci gazdaság kapcsolata

Az L-modell értelmezése A redisztributív és a piac tengelye mentén az alábbi rétegek helyezkednek el: 1. a politikai és az államigazgatási vezetők 2. a redisztributív szektor nem vezető, középszintű alkalmazottai, szakképzett munkásai 3. a redisztributív szektor szakképzetlen munkássága, akik nem tudnak a második gazdaságba bekapcsolódni 4. a magánvállalkozók 5. a latens magánvállalkozók 6. a magánszektor kisárutermelői 7. a második gazdaságban részt vevő szakképzetlenek 8. a menedzserek, gazdasági vezetők 9. a redisztributív szektorban és a második gazdaságban egyaránt nagy jövedelmet elérő értelmiségiek, szakmunkások 10. a redisztributív szektorban és a második gazdaságban egyaránt közepes jövedelmet elérők.

Az L-modell értelmezése II. A séma jól mutatja a középosztályhoz tartozókat- ezek a 2 es, a 9 -es és a 10 -es számmal jelzettek. Az 1. és a 8. az elitet, a 3. , 4. , 5. , 6. , 7. , pedig a munkásokat jelöli. Mindkét modell azt mutatja ( különösen késői Kádárkorszakban) létrejöttek a középosztályosodás feltételei, s kialakulóban voltak a középrétegek. A szocializmus képrétegeit tekinthetjük , , új középosztálynak” is, amelyet ugyan hivatalosan nem ismertek el, s leginkább kispolgári rétegnek tekintették. Ezt a , , középosztályosodó” folyamatot a rendszerváltás fölgyorsította.

Középrétegek a rendszerváltás után A staisztikai és szociológiai irodalom a rendszerváltás óta ismét számon tartja a középrétegeket. Abban is megegyeznek a vélemények, hogy e réteg forrása a. ) a tradicionális középosztály, amelynek tagjai a régi középosztályi családok leszármazottai b. ) az új – kispolgári – középosztály, amely a szocializmusban alakult ki c, ) és végül a vállalkozók, akik a rendszerváltás után jelentek meg tömegesen a magyar társadalomban. Ez a három csoport még nem kapcsolódott össze, azonban értékrendjük és életfelfogásuk sok tekintetben hasonló. Ez mindenképpen teljesítmény- orientáltságot, minőségi munkát, szorgalmat jelent, ami mérsékelt fogyasztással és szolid felhalmozással jár együtt. A gazdasági fejlődés felgyorsulása jelentősen megnövelheti az e rétegekhez tartozókat, s egyben megerősítheti a társadalmi pozícióikat és értékrendjüket.