Magyar nyelvszek nyelvmvelk Ksztette Andrsi Ern Szarvas Gbor

Magyar nyelvészek, nyelvművelők Készítette: Andrási Ernő

Szarvas Gábor

Szarvas Gábor • Született: Adán 1832. márc. 22. • Meghalt: Budapesten 1895. okt. 12.

Szarvas Gábor • A szabadságharc idején nemzetőrnek jelentkezett, de fiatal kora miatt nem vették be. Ezután a bencés rendbe lépett, de 1852 -ben érettségi után otthagyta a rendet és jogász lett, tanulmányait azonban betegsége miatt abba kellett hagynia. 1858 -ban tanár Egerben, 1860 -ban Baján, 1861 -től 1869 -ig Pozsonyban, közben letette a tanári vizsgát. 1869 -től 1881 -ig Pesten gimn. tanár, 1879 -től súlyos szembaj támadta meg. • Már 1858 -ban megjelentek tárcái a Hölgyfutárban, a Bajai Közlönyben és az Aldunai Lapokban közölt humoros írásokat Pap Rika álnéven.

Czuczor Gergely ÍTÉLŐSZÉK ELŐTT Hogy hazámat ne szeressem, A bitorlót meg ne vessem: Hatalom nem teheti! Hogy hazámat megtagadjam, Megvetés jelét hogy adjam: Azt se követelheti! Főbe lőhet, nyakaztathat, Bitófára fölakaszthat, Most erősebb, tegye meg! De az érzelem honában, Keblem titkos templomában: Én urat nem ismerek! (1849)

Czuczor Gergely • Született: Andód 1800. szept. 17. • Meghalt: Pest 1866 szept. 9.

Czuczor Gergely – Bencés tanár, költő, nyelvész. Jedlik Ányos unokatestvére. – 1818 -20 -ban Győrött volt rendi növendék, 182428 -ban a gimnázium, 1828 -29 -ben a rendi növendékek tanára. Pesti és pannonhalmi működés után, 1838 tavaszán mint jó nevű költő és a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1836) tanított ismét Győrött 1845 -ig. Első irodalmi ösztönzését Kisfaludy Károlytól kapta.

Zsirai Miklós ” Szeretem nyelvemet, ezt a minden előttem élt magyarnak lelkével átitatott drága örökséget, ezt a minden utánam élő magyarra átszármaztatan dó szent muzsikát. – Zsirai Miklós

Zsirai Miklós • Született: Mihályban 1892. okt. 10. • Meghalt: Buda. Pesten 1955. szept. 9.

Zsirai Miklós • A Magyar Tudományos Akadémia 1933 -ban levelező, 1945 -ben rendes tagjává választotta. 1935 -től Nyelvtudományi Közlemények szerkesztője. 1937 -ben jelent meg legjelentősebb műve a Finnugor rokonságunk, amely a korabeli finnugrisztika összefoglalása volt. 1944 -1953 között a Magyar Nyelvtudományi Társaság elnöke volt.

Lőrincze Lajos Ismergetjük, tanuljuk egész életünkben anyanyelvünket is, ezt a sokszínű, sokarcú csodát. S minél jobban megismerjük, annál szebbnek, gazdagabbnak, csillogóbbnak látjuk.

Lőrincze Lajos • Született: Szentgál 1915. nov. 24. • Meghalt: Budapest 1993. okt. 11.

Lőrincze Lajos • 1941 -től a Magyarságtudományi Intézetben kapott tanársegédi állást. 1943 -1945 között a Pápai Református Kollégiumban, 1946 -1948 ig a Kelet-európai Tudományos Intézetben tanított. 1949 -től az MTA Nyelvtudományi Intézet munkatársa lett, 1952 -ben érte el a kandidátusi tudományos fokozatot, később c. egyetemi docensi címet kapott.