Magvak s termsek Fbb jellemzik A magvak ill

Magvak és termések §Főbb jellemzőik: • A magvak ill. szemes termések szaporodásra alkalmas, generatív részei a növények • A csírából és a tartalék táplálóanyagokat tartalmazó endospermiumból és maghéjból állnak • Emészthető takarmányok tápanyagokban gazdag, koncentrált • Szerves anyagaik emészthetősége meghaladja a 80%-ot • Szénhidráttartalmuk jelentős része keményítő. • Rosttartalmuk alacsony, főként cellulózból és pentozánokból áll. • Nyersfehérjéjük nagy része valódi fehérje, melynek biológiai értéke igen eltérő. • Nyerszsír-tartalmuk nagyrészt neutrális zsírokból áll.

• Nyershamujukban sok a P, közepes a K és a Mg mennyisége, de Caban és Na-ban szegények. • Maghéjukban a B 12 kivételével valamennyi B-vitamin nagy mennyiségben megtalálható. A csíra E-vitaminban gazdag. • A gabonamagvak termesztése költségesebb a tömegtakarmányokénál. Árukat befolyásolja az emberi táplálkozásban betöltött szerepük is. • Hazánk éghajlati viszonyai kedvezőek a szemestakarmányok termesztéséhez. • Három nagy csoportjuk van: • Gabonamagvak • Hüvelyesmagvak • Olajosmagvak

v. Gabonamagvak • A legnagyobb takarmányok. mennyiségben rendelkezésre álló • Légszáraz állapotban átlagosan 6 -14% fehérjét, 2 -5% zsírt, 2 -10% rostot, 65 -70% Nmka-t (főként keményítő) tartalmaznak. • Fehérjéjük általában kis biológiai értékű, főleg lizinben szegény • Energiatartalmuk jelentős, mely elsősorban az endospermium keményítő és a csíra zsírtartalmának köszönhető • Foszfortartalmuk jelentős része fitinfoszforsav

Gabonafélék szemtermésének átlagos összetétele

§Kukorica • A hazai abrakbázis mintegy 60 -70%-át képezi • A legnagyobb energiatartalmú, ízletes gabonamag. Energiatartalmának nagy részét a keményítő, valamint oldható szénhidrát és a mintegy 3 -4% csíraolaj alkotja. • A csíraolaj linolsavban és E-vitaminban (25 -40 mg/kg) gazdag és jelentős mennyiségű ízanyagot tartalmaz • Nyerszsírja lágyítja a szalonnát és a tejzsírt • Nyersfehérje tartalma alacsony, átlagosan 8 -10%, fő alkotója a zein, mely lizinben igen szegény • Nyersrost tartalma mindössze 2 -3% • Sárgás-vörös színét a a benne található karotinoidok (kriptoxantin, zeaxantin) adják

• B-vitaminokból a többi gabonához képest keveset tartalmaz, valamint ásványi anyag tartalma is igen szegény. • Az abrakkeverékek többségében nagy százalékban (5060%) szerepel. • Lovakkal javasolt zúzva, zabbal keverve (max. 50%) etetni • 60 kg feletti sertések esetén a szalonna minőségi romlása miatt, teheneknél a tejzsír lágyítása miatt használatát korlátozni kell. • A tojás sárgájának és a vágott baromfi bőrének megkívánt élénk sárga színe min. 40%-nyi kukorica etetésével érhető el • A szemeken megtelepedő penészgombák (Fusarium, Aspergillus, Penicillium…) és toxinjaik, valamint az avasodás jelentősen csökkentik takarmányozási értékét

§Árpa • Takarmányozásra elsősorban az őszi vetésű (4 és 6 soros) árpa használható • Kitűnő ízű és étrendi hatású takarmány, különösen sertések számára • Nyersfehérje tartalma 11 -12%, a kukoricáénál nagyobb biológiai értékű • Nyersrost tartalma előnyös struktúrájú, kb. 45%. • Nyerszsír-tartalma kicsi 1, 5 -2, 5% viszont kedvező zsírsavösszetételű, a szalonnát és a tejzsírt egyaránt keményíti • Szemes állapotban etetve szúrós pelyvája a bél nyálkahártyáját irritálhatja • Magas NSP tartalma miatt baromfival csak korlátozottan, a többi állatfaj abrakjában 20 -40% -ban etethető

§Búza • Elsősorban a nagy terméshozamú, alacsony sikértartalmú, ún lágy búzákat használják takarmányozási célra • A gabonák közül a legtöbb fehérjét (14 -15%) tartalmazza, biológiai értéke főleg a kis metionin és lizin tartalomnak köszönhetően alacsony. • Eenergia-tartalmát elsősorban a keményítő adja. Az árpához hasonlóan egyes fajtái NSP anyagokat tartalmaznak. • A búzamag pelyvamentes, ezért rosttartalma kicsi (2 -3%), a lignin aránya alacsony. • Csíraolaja E-vitaminban gazdag, héjában jelentős mennyiségű Bvitamin található. • Abrakkeverékekben általában 30 -40%-ban szokás etetni. Liszt finomságúra darálva csirizesedést okoz.

Búzaőrlemények kémiai összetétele

A búzaszem hosszmetszete (Mattern, 1991)

§Rozs • Kémiai összetétele terméshozama kisebb hasonló a búzáéhoz, de • Nyersfehérje-tartalma 11%, a búzához képest több benne a lizin • Rosttartalma és a lignin aránya egyaránt több a búzánál • Nyerszsír tartalma 1 -2%. Ásványi anyag tartalma a Zn kivételével alacsony • Táplálóanyagainak emészthetősége jó, azonban 12 -15% feletti mennyiségben keserűvé teszi a takarmányt. • Optimális mennyiségben javítja a vágott áru minőségét és a szalonna vastagságát, valamint kedvezően hat az ivari működésre. • Lovakkal való etetése nem javasolt (esetleg az utóerjedés után kisebb mennyiségben)

§Zab • Kellemes ízű és jó dietetikai hatású takarmány. • Nyersfehérje tartalma 10 -12%, lizin, metionin és treonin tartalma is magasabb a búzáénál. • A szem pelyváinak az aránya akár 20 -40% is lehet, így rosttartalma magas (11 -12%), a lignin aránya 3 -4% is lehet. • Táplálóanyagainak többségét a keményítő adja. Nyerszsír tartalma jelentős (4 -5%), sok telítetlen zsírsavat (linolsav, olajsav tartalmaz), lecitin-tartalma serkenti az ivari működést. • Nyálkaanyagai védik az állatok emésztőcsövének nyálkahártyáját, meggátolják, vagy késleltetik egyes toxikus anyagok felszívódását. • E-vitamin tartalma jelentős, de B-vitaminokból is sokat tartalmaz. • Alacsonyabb energia-koncentrációja miatt alkalmas a tenyészállatok elhízásának tenyészállatok megakadályozására. • A ló legkedveltebb abraktakarmánya. Felnőtt lóval előkészítés nélkül is etethető, csikóknak javasolt roppantani.

§Tritikálé • A búza és a rozs hibridje. Gyengébb talajokon is jól termeszthető • Energia-tartalma a búza és a rozs közé esik. • Fehérjéjének biológiai búzáéval egyezik. értéke a • A többi gabonához képest több metionint és kevesebb triptofánt tartalmaz • Az abrakkeverék ízletességét 20 -25%-os részarányig nem rontja • Kedvező a hatása az ivari folyamatokra, elsősorban a hímek abrakkeverékében használják fel.

§Cirokmag §Energiatartalma a kukoricáénál kisebb. Nyersfehérje tartalma 11 -12%, biológiai értéke a z árpáéhoz hasonló. §Szerves anyagának emészthetősége jó takarmányértéke az árpa és a zab közé esik. (80%), §Keményítőtartalma a szárazanyag 60 -66%-a. • Olajtartalma 3%, melynek nagy része a csírában található • A cirokmag rosttartalma a szárazanyag kb. 4%-a, emészthetősége kérődzőkben 53% • A cirokszem héjában felhalmozódó tannin antinutritív hatású. • A sertés és baromfi fajok takarmányozásában a nemesített, közepes tannin tartalmú fajták használhatók eredményesen, 20 -50%-ban a kukoricát is helyettesítheti. • Kérődzőknél a tannin csökkenti a fehérje bendőbeli lebonthatóságát, mely kedvező hatású is lehet.

§Köles • Energiatartalma és táplálóanyagainak emészthetősége kisebb a többi gabonáénál. • Rosttartalma 8 -9% • Magja kemény és vastag héjú, ezért szemesen emészthetetlen, javasolt darálva etetni. • A kukorica egy részét helyettesítheti. • Jó étrendi hatású. A zsírt és a vajat lágyítja.

v Hüvelyes magvak • Magas fehérje-tartalmúak (22 -43%), lizinben gazdagok, elsősorban metioninban szegények. • A gabonák és a hüvelyesek aminosav garnitúrája jól kiegészíti egymást. • Energiatartalmuk a gabonákéhoz hasonló (kivéve a magas zsírtartalmú magvakat). • Elsősorban P-ban gazdagok, de Ca tartalmuk is meghaladja a gabonákét. • Főbb jellemzőjük, hogy antinutritív anyagokat tartalmaznak, mely hőkezeléssel inaktiválhatók. • Csersav- (dugító hatás), alkaloida, α-galaktozid és glükozida-tartalmuk szintén rontja az értékesülésüket.

§Borsó • A legelterjedtebb hüvelyes abrak. • Nyersfehérje tartalma 25% körüli, nyersrost tartalma 5 -6%, zsírtartalma 2% körüli. • A vajat keményíti, a szalonna és a hús színét enyhén sötétíti. • Setések és baromfifajok abrakkeverékében 15 -25% is etethető. • Teheneknek napi 1 -1, 5 kg javasolható a vajkeményítő hatása miatt.

§Édes csillagfürt • Sárga és fehérvirágú változata alkalmas takarmányozásra • Mészben szegény, homokos talajon is termeszthető • Nyersfehérje-tartalma 34 -42%, borsónál metioninban gazdagabb a • Rosttartalma 13% körüli • Termesztése fellendülőben van • Gondot okoz a mag alkaloida tartalma (lupinin, lupinidin) • 15% körüli mennyiségben szinte valamennyi állat abrakkeverékében szerepelhet • Etetésének hatására juhoknál növekedhet az ikerellések gyakorisága

§Lóbab • Neve ellenére nem bab (phaseolus), hanem vicia faj • A lóbab is tartalmaz antinutritív anyagokat (vicin, kovicin, tannin), ezek arány azonban a nemesítés hatására minimálisra csökkent • Legtöbbször előkészítés nélkül is etethető, javasolt mennyisége abrakkeverékekben 15 -20%-ban • Takarmányértéke a borsóéhoz hasonlít, metionin tartalma alacsony • A modern, nemesített fajták termésátlaga eléri a 2 -3 tonnát

§Szójabab • 15 -20% olajat tartalmaz • Fehérje-tartalma 35% körüli, lizinben kifejezetten gazdag, metioninban szegény • Nyersen tripszin inhibitor tartalma miatt nem etethető • Hőkezelést követően kiváló takarmány • A hőkezelést tósztolással, vagy hidrotermikus eljárással (extrahálás, extrudálás) végzik • Takarmányozásra extrahált dara és „full fat” formában egyaránt használatos • A szójaolaj lágyítja a szalonnát és a vajat, ezért sertések és tehenek adagjában full fat formában max. 1, 5 -2 kg etetése javasolt

§Egyéb hüvelyes magvak (lencse, lednek, bükköny) • Hazánkban csak kis mennyiségben állnak rendelkezésre • Takarmányozási célra csak kivételes esetekben használják fel ezeket • Antinutritív, sőt tartalmazhatnak mérgező anyagokat (hidrogén cianid) bükköny lencse lednek is

v. Olajos magvak • Elsősorban az olajipar számára termesztett növények • Olajtartalmuk jelentős, 30 -40% • Fehérje-tartalmuk 15 -22%, lizinben metioninban a hüvelyesekénél gazdagabb szegény, • Olajtartalmuk ellenére MFN –tartalmuk az MFE 1, 5 -2 szerese Takarmány Nyersfehérje, % Nyerszsír, % Napraforgó 13 -18 25 -32 Repce 18 -25 38 -43 Len 20 -24 30 -35 Kender 20 -22 35 -38 Tök 27 -30 38 -40

§Napraforgó • Az egyik legnagyobb területen termesztett olajnövény • Takarmányozásra általában az olajgyártásra alkalmatlan magokat használják • A vastag héj miatt nyersrost tartalma 2426%, nyerszsírból 32 -34%, fehérjéből 17%-ot tartalmaz. Darája gyorsan avasodik. • Tenyészsüldők fejlődésére kedvező hatású • Sertéssel, fiatal marhával darálva, abrakkeverékekben, baromfival (tyúkfélék, galamb) szemesen is etethető • Etetése kedvező hatású a tojástermelésre és a tollasodásra

§Lenmag • Hozama 1, 8 -2, 0 t/ ha • Fehérje-tartalma 20 -24%, metioninban szegény lizinben és • Nyerszsírjában jelentős mennyiségű linolénsav és linolsav található • Jelentős mennyiségű tiamint, riboflavint és niacint tartalmaz • Nyálkaanyagai miatt kitűnő étrendi hatású, etetése csökkenti a gyomor és bélgyulladás, valamint a hasmenéses tüneteket • Cianoglikozida tartalma miatt célszerű forrázás után etetni • A tej és tojástermelésre kedvező hatással van, a vajat és a szalonnát azonban lágyítja • Tartós etetésekor a hús mellékízt kap

§Repcemag • A régebbi fajták magas erukasav-tartalma nagymértékben csökkentette a takarmány és a termék ízletességét, glikozoida-tartalma pedig mérgező hatású volt • A nemesített, duplanullás fajták (Tower, Canola) erukasav- és glikozida-tartalma alacsony • Olaja linol- és linolénsavban gazdag • A legújabb, tripla nullás fajták tanninban is szegények • Takarmányozásra extrahált és full-fat formában egyaránt használható

§Kendermag • Kevés terem belőle, elsősorban madáreleségként használják. • A toll növekedést serkenti és fényessé teszi a tollazatot §Tökmag • Magas ára miatt takarmányozásra ritkán használják • 35 -37% olajában magas a linolsav aránya • Fehérje tartalma 28% körüli, rosttartalma 18%