Madarak s fk napja mjus 10 MADARAK S

Madarak és fák napja - május 10 MADARAK ÉS FÁK NAPJA MÁJUS 10

§ Célja, hogy különböző megemlékezésekkel, rendezvényekkel a társadalom, különösen az ifjúság természetvédelem iránti elkötelezettségét kialakítsa, elmélyítse. § Időpontja minden év május 10 -e. Megszervezésének közvetlen előzménye a hasznos madarak védelme érdekében 1902 ben kötött párizsi egyezmény, mely után Chernel István ornitológus még ebben az évben megszervezte az első madarak és fák napját.

§ Az esemény iskolai keretek közé az Apponyi Albert vallási- és közoktatásügyi miniszter által 26. 120/1906 számon kiadott rendelet által került, melynek értelmében az elemi népiskolákban minden év májusában vagy júniusában kellett “természetvédő” és “erkölcsnemesítő” szellemben méltatni a Madarak és Fák Napját.

". . . évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében. " § Ez az idézet Herman Ottótól, a sokoldalú magyar tudóstól származik, aki természettudományos munkássága mellett a magyarság hagyományos, ősi műveltségét, népi mesterségeit is kutatta és leírta. Ő alapozta meg a tudományos madárkutatást Magyarországon a Magyar Ornitológiai Központ megalapításával. Herman Ottó javaslatára 1906 óta a természet ünnepeként tartjuk számon május 10. -ét. Az emberek már ősidők óta különös vonzalmat éreznek a madarak és fák iránt. A "Madarak és Fák Napja" mégis az egész természet ünnepe, amikor mi, emberek azt ünnepeljük, hogy testvérei vagyunk minden élőlénynek a Földön.

A MADÁR § A szárnyas lények a világon mindenütt elsősorban az éghez – az isteni szférához – tartoznak, ezért az égi lélek szimbólumai. Így van ez a magyar nép műveltségében is: a kereszténység előtti időkben a táltosok, sámánok lelke is madár képében szállt a túlvilágra megtudni a jövendőt, vagy megküzdeni a rosszindulatú szellemekkel. § A honfoglaló magyarok totemállata (az Árpád nemzetség állatőse) a turulmadár (valószínűleg valamely sólyomfaj) volt. Az eredetmonda szerint a nemzetség ősanyját, Emesét turul termékenyítette meg. § A madárlélek szimbólum jelentése jellemző a kereszténységben is, például a Szentlélek galamb képében jelent meg Jézus feje felett, mikor megkeresztelkedett.

§ Több madárfaj is fontos az ember számára; ezek egy része háziasított. Táplálékot (hús, tojás) és nyersanyagot (toll) biztosítanak. § Egyes fajokat házikedvencként tartanak. § Egyes fajok ürülékével trágyáznak (guanó). § Az ember tevékenysége miatt a 17. századig több száz, a 17. századtól 100 -120 faj halt ki, és további 1200 faj veszélyeztetett. Megfigyelésük az ökoturizmus fontos része.

Fecskefélék Barázdabillegető Szajkó

Vörösbegy Feketerigó Harkály Ökörszem Seregély Kék cinege

varjú Széncinege Szarka Énekes rigó Fülemüle Tengelic

2013 - gyurgyalag 2016 - haris 2012 egerészölyv 2015 - búbosbanka 2014 - túzok 2017 - tengelic

A FA § A fa a legősibb, az egész világon elterjedt, egyetemes növényszimbólum. § A fa az örök fejlődés és megújulás, a termékenység; a kiszáradt fa az elmúlás jelképe. § A magyar népmesékben is gyakorta találkozunk vele: égig érő fa, aranyalmafa. Az életfa ágai az égi világba vezetnek, gyökerei az alvilágba nyúlnak; utat szimbolizál, amelyen a sámánok, táltosok, mesehősök az égbe vagy alvilágba juthatnak.

A fák haszna § Nem véletlen, hogy a madarak mellett a fák is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak ezen a jeles napon. § A fák lassítják az éghajlatváltozást, és számos „szolgáltatással" védik a biológiai sokféleséget, egészségünket, jóllétünket. Az árnyékot adó és levegőt párásító fák jelentősen enyhítik a forró nyarakat, a városokban az ún. hősziget-hatást.

A fák haszna § A fotoszintézis során a fák oxigént termelnek, és a termelődő oxigénnél 30%-kal több légkört melegítő szén-dioxidot kötnek meg. Egy 50 éves lombos fa 50 kg oxigénnel dúsítja a légkört és közel 70 kg széndioxidot dolgoz fel egy vegetációs időszakban, valamint 400 kg egyéb szennyeződést szűr ki a levegőből (por, nitrogén-dioxidok, kén-dioxid. . . ), és évente kb. 4 ezer liter vízpárát juttat a levegőbe. § A természetnek ez a párásító „ökológiai szolgáltatása" nem pótolható a ma oly divatos párakapukkal és vízmedencékkel.

A fa és az emberek § A természetben, erdőn-mezőn, városi parkban néhány órát töltve testünk újjáéled, elillan fizikai, idegi, lelki fáradságunk, szellemileg és fizikailag is felfrissülünk, megújulunk. A nagyvárosokban élők ezért ösztönösen igyekeznek kiszabadulni a házak közötti zajból. § Az úttól 100 méterrel eltávolodva, a fák, cserjék, fűfélék zajvédő fala mögött már nyugodtan leülhetünk beszélgetni, olvasni, lazítani. A fák lombjának susogása és a madarak éneke, tücskök cirpelése elfedi a maradék zajt is. § Otthon vagyunk, az anyatermészet ölében. A kanyargós utakon lelassul a mozgásunk, a szívverésünk, nyugodtabban tudunk elmélkedni a magunk és a világ dolgairól. A miénknél tudatosabban élő országokban ezért hívják zöldfelület helyett rekreációs területnek a parkokat.

2016 – mezei szil 2012 zelnicemeggy 2014 – mezei juhar 2013 – házi berkenye 2015 – kocsányos tölgy 2017 -vadalma

Jókai Mór : Ültess fát! Hogyha másért nem, lombot ád. Árnyékában megpihenhetsz, Gondot ő visel reád. Jó tavasszal nyit virágot: Messze érzed illatát, Kis madárka száll reája: Ingyen hallhatod dalát. Ültess fát!

Szükségük van rád!

§ Forrás: http: //jelesnapok. oszk. hu/prod/unnep/a_ madarak_es_fak_napja § forrás: http: //www. mzshome. net/natura/madnapja. htm § Érdekességek még itt is találhatóak: http: //www. greenfo. hu/hirek_item. p hp? hir=10530/