M Donald az emberi gondolkods eredetrl Ami a

M. Donald az emberi gondolkodás eredetéről

Ami a törzsi vallások után következik • Törzsi vallások: – beszéd, mitikus kultúra – természeti népek, nomádok • Nemzeti és világvallások: – írás, teoretikus kultúra – letelepedett életmód, hierarchikus társadalom, állam – Giddens: a tradicionális társadalmakban a vallás rendszerint központi szerepet tölt be • Az átmenet fokozatos – első klasszikus példa: Egyiptom – Hinduizmus: jól látható átmenet

Vallás és ember V 04 Hinduizmus

Előzetes megjegyzések • • Az elnevezésről Mintegy 3500 éves képződmény Nem csak vallás Intézményi oldala fejletlen Nincs egységes kanonizált tanítása Nem térítő vallás Egyértelműen világvallásnak tekintik; ezt illetően indokolt megjegyezni: lényegében Indiához, az ind társadalomhoz kötődik – mondhatni: annak a tükörképe

Korszakolás • Védikus (i. e. 1500 -900) • Posztvédikus (Brahmanizmus, i. e. 900 -400) • Hinduizmus (Klasszikus, kb. i. e. 400 -tól) A hinduizmusból kiváló fontosabb vallások: – Buddhizmus (i. e. 6. század) – Dzsainizmus (i. e. 6 -5. század) – Szikh vallás (16. század) • Megjegyzendő – Az iszlám jelenléte Indiában

A védák Véda – azaz tudás (isteni eredetűnek tekintik) A négy gyűjtemény – – Rig-véda 1028 himnusz Száma-véda dalszövegek, jórészt RV-val azonos Jadzsur-véda áldozati szövegek Atharva-véda varázsformulák, fentiektől különálló Keletkezésük Szerepük, jelentőségük

Védikus istenek A főbbek: Varuna – a kozmikus törvény őre Prithivé és Gyausz – termékenység Indra – viharisten Muratok – vihar és mennydörgés … Váju – levegő vagy szél Tvastri – kézműves Agni – tűzisten Szóma – áldozat Csandra – Hold, termékenység Aditi, aditják – szabad égbolt Szávitri – a Nap megtestesítője Szúrja – fő napisten Rudra – üvöltő, szelek és viharok. .

Teremtésmítosz RV X/90. Az egyik legismertebb és legfontosabb himnusz. Arról szól, hogy az istenek Purusa, a mitikus ember feláldozásával hogyan teremtették meg világunkat. Mikor az Embert feláldozták, őt vajon hányfelé szabták? Mi lett a szájából, mi a karjaiból, mi lett a combjából és mi a lábaiból? Szájából lettek a papok, karjaiból a harcosok, Combjából a városi nép, lábaiból a parasztok. Gondolatából lett a hold, Szemevilágából lett a nap. Szájából villámlás és tűz (Indra és Agni) tört elő, Lélegzetéből lett a szél (Vaju).

Kasztok, kasztrendszer Eredeti formájában négy kasztot (varna, azaz szín) tartalmaz. Ezek: - papok (bráhmanák) - harcosok (ksatriják) - közrendűek (vaisják) - szolgák (sudrák). Elvileg ez azt jelenti, hogy nem létezik egységes emberi faj. A rendszer kialakulás után a születés határozza meg, ki melyik kasztba tartozik. Elvileg az egyén élete során nem kerülhet át egyik kasztból a másikba. – A történelem során a rendszer módosult, alkasztokra (dzsáti, születés) bomlott, ezek száma a Bri. Hu szerint: kb. 3000 „kaszt”, mintegy 25000 „alkaszt”.

Az eredeti kaszt-piramis

Kasztrendszer A hinduizmus egyik legfontosabb eleme A kasztok erényei (Bhagavad Gita) – Brahmana: nyugalom, tisztaság, részvét, vezeklés, önszigor, tudás, belátás, becsület, mély hit. – Ksatrija: vitézség, ernyedetlenség, nagylelkűség, hírvágy, bátor szív. – Vaisja: föld, nyáj, kereskedés. – Sudra: urak szavára hallgatni. Életszakaszok Manu törvényei szerint

Rítusok - A védikus áldozatról A védikus vallás egyik jellemző eleme az áldozat. Az áldozóhely elrendezését mutatja az alábbi ábra (NV. 44. )

Posztvédikus (Brahmanizmus kb. i. e. 900 -400) • Védikus: mitikus, mágikus jellegű (gyakorlat szintje) Posztvédikus: teoretikus, misztikus jellegű (elmélet szintje vallási-filozófiai eszmék, ideológia) • Papok versus harcosok • Újabb szövegek – Brahmanák – Áranjakák – Upanisadok • Ekkor válik ki a buddhizmus …

Posztvédikus korszak • A panteon átrendeződése Brihadáranjaka upanisad az istenek számáról (III/9. §. ) „Trimurti”, a három legfőbb istenség.

Trimurti Brahmá Visnu Siva

A „Trimurti”/ Brahma – a teremtő

A „Trimurti” / Visnu – a védelmező, fenntartó

A „Trimurti” / Síva – a romboló, újrateremtő

Posztvédikus korszak • A hindu vallásfilozófia kezdetei – A mindenségről (a káprázat, látszat) – A legfőbb, igazi létező – Brahman és atman egysége – Lélekvándorlás – A szenvedésről (Maitrí upanisad) • Megjegyzés a miszticizmusról – Az Upanisádok fő témája az emberi lét nagy kérdései – Létünk kettőssége

A lélekvándorlásról • A lélekvándorlás a hinduizmus egyik alapvető eleme. • A lélekről. • A karmáról. • Moksa (megszabadulás), nirvána. • A nirvánába jutás útjai. • A lélekvándorlás dimenziói. Szinte mindent átfog, ami él, aktív. • A kasztrendszer és reinkarnáció mint egymást erősítő elemek.

A hinduizmus – és a „világ” - Alapjaiban negatívan ítéli meg az „evilági” létformát (szenvedés). - Világ-elutasító, „életellenes” – a vallási célokat csak a világtól való teljes elfordulással lehet elérni. - Ezt jól kell értelmezni: az embernek nem itteni, hanem transzcendens célokat kell követnie. - Aszkézis, jóga.

A klasszikus hinduizmus (Ie. kb 400 -tól) A szövegek Sruti – (meghallott, isteni kinyilatkoztatás) Szmriti – (emlékezet, nagyon régi szent hagyomány) • • Szútrák (Nyája szútra, jóga szútra, káma szútra) Sásztrák (Manu törvényei) Védángák Puránák (Kanonikus tankönyvek) Tantrikus írások Mahábhárata (benne: Bhagavad-Gítá), Rámájana (Magyarul olvashatók)

Elméleti szint A hat ortodox tanrendszer (darsana) Njája -- logika Vaisésika – dualista rendszer Szánkhja – dualista, prakriti és purusa… **(Jóga – fizikai és szellemi gyakorlatok) Mimámszá – a védák szövegei… Védánta – monista idealizmus *Religio duplex Közülük kettőről (szánkhja, jóga) kicsit bővebben.

Jóga • • „Igába törés, járomba fogás” A hinduizmus egészét áthatja Fő jellemzője: lemondás, aszketizmus A szánkhja tanításán alapul, ám a gyakorlatokra helyezi a hangsúlyt • Patandzsali: Jóga-szútra (5. sz. ) • Több változata is van.

ad jóga Az ún. laja-jóga (a felbontás jógája) az ember testét a makrokozmosz másolatának tekinti. Ez a makrokozmosz/mikrokozmosz gondolkodás, amelyben az ember gerincoszlopa megfelel a Méruhegynek mint a világ tengelyének. Hét centrumot (csakrát) rögzít a nemi szerv és a koponya között, amelyek részben a kozmikus elemeknek felelnek meg. A jógi működésbe hozza a hét csakrát vagy lótuszvirágot mint az érzék feletti életenergiák és észlelések központjait …

A klasszikus jógaösvény két szakasza I. Hátha-jóga – – – (1. ) Jama, fegyelmezés (2. ) Nijama, előírás (3. ) Ászana, ülésmód (4. ) Pránájama, légzésellenőrzés (5. ) Pratjáhára, érzékek elvonása… II. Rádzsa-jóga – (6. ) dhárani, összpontosítás – (7. ) dhjána, meditáció – (8. ) szamádhi, elsüllyedés

A jóga etikája • Erkölcsi szabályok – – – Erőszakmentesség Igazság(osság) Nem lopás Önmegtartóztatás Nem birtoklás • Erények – – Tisztaság Megelégedettség Vezeklés Tanulás – Engedelmesség istennek

Erkölcs a hinduizmusban • A kasztrendszer erkölcstana – Kasztonként eltérő kötelességek • A jóga erkölcstana – (lásd fentebb) • A Bhagavad-Gítá erkölcstana – BG XVI. Rész • Szexuális erkölcs – A két véglet

A „köznapi” vallásgyakorlásról A nagy tömegek vallásos élete. Házi szentély. Napi otthoni szertartások. Tisztaság, megtisztulás. Találkozás istenükkel – templomi rítusok. Hindu templomok Ünnepek. Zarándoklatok. Az egyént érintő rítusok – pl. halottégetés. Jámborság, adakozás. Néhány kép …

Szadhu A vallások világa, 67.

Ganésa-ünnepség A vallások világa, 75

Ünnep Az indiai világ atlasza, 48.

Családi szertartás A vallások világa, 86.

Templomban áldozó nők

Jógázó szadhu és gyermek

A Gangesz vizénél, zarándok .

Síva híve Az indiai világ atlasza, 40.

Hindu templom A gótika és a Távol-Kelet, 234

Templom A gótika és a Távol-Kelet, 235

Sziklatemplom A gótika és a Távol-Kelet 225

Templomkülső A gótika és a Távol-Kelet, 228

Hindu templom A gótika és a Távol-Kelet, 232

Gangesz – Dzsamana zarándoklata

A három nagy vallási közösség A hinduizmuson belül több vallási áramlat (felekezet) létezik. A legjelentősebbek: – visnuizmus – sivaizmus – saktizmus Mindegyik más legfőbb istent vagy istenséget tisztel, a maga módján. Ezek sokban hasonlítanak a monoteista vallásokra: egyetlen isten teremtette és uralja a világot …

Visnu Védák – tizedrangú, 3 lépése Posztvédikus: -- a trimutri tagja Klasszikus hinduizmus: az egyik legfőbb istenség. Teremtő, fenntartó, védelmező, jóságos. Felesége: Laksmi.

Visnu mint makrokozmosz

Visnu avatárái (alászállás) Visnu többször, más-más alakban megjelent a világban, s valami jeles dolgot művelt. Többnyire 10 avatárájáról beszélnek. 1. Hal 2. Teknős 3. Vadkan 4. Ember-oroszlán 5. Törpe 6. Csatabárdos Ráma 7. Ráma 8. Krisna 9. Buddha 10. Kalki (eljövendő)

Vaisnavák • Védánta, Bhagavad-gítá • Jelek a homlokon • bhakti • öt szentség • megjelölés • mindennapos jel • vaisnava név kölcsönvétele • két mantra besúgása… • áldozat

Siva Elődje Rudra, a viharok és villám vörös istene. Erejének forrása: a vezeklés, a jóga. – A szarvasmarhák és vadállatok ura. -Termékenység hozó, teremtő, „jóságos”. -- A teremtéshez elengedhetetlen a rombolás, pusztítás. – Legfőbb teremtő erejének elismerése a lingam tisztelete. – Az önsanyargatás, a jóga mestere. Adományai: a hosszú élet, erő a harcosoknak. Felesége: Párvati.

Siva megjelenése Jó megjelenésű férfi, 5 arc, 4 kar, 3 szem, kék nyak. A harmadik szemével képes megölni mindent, isteneket … Szemével öl meg mindent a világ újjáteremtése előtt. A ritmus istene, szeret táncolni. A tándava tánc. Kísérője: Nandi bika. Többnyire mozdulatlanul, aszkéta képében ábrázolják.

Saivák A sivaizmus elméleti alapjai: jóga, vaisésika, njája. – Üdvcél: a lélek eggyé válása istennel. A kultuszra erősen rányomja bélyegét a tantrikus szertartás. Ismertetőjeleik: • három vízszintes egyenes (a harmadik szemmel) • háromszög, felfele mutató csúccsal (a tűz és a ffi nemi szerv) • két háromszög egymásra helyezve (hím és nőnemű elv egyesülésének jelképe)

Saivák

Saktizmus Abszolút elvnek Saktit (energia, erő, hatalom) tekintik, és női istenségként tisztelik. A Sakti mindenekelőtt valamely főisten (pl. Siva) teremtő energiája. A Sakti alatt valamely transzcendens főisten világban megjelenő erejét értik. (Visnu – Laksmi, Brahmá – Szavaszrati). A ffi Siva – Káli és Durgá által hat ebben a világba, akik az ő isteni hatalmát testesítik meg. – A sakták Durgát még isten férje fölé is helyezik… … szakrális együtthálás …

Káli Az indiai világ atlasza, 43.

Káli A vallások világa, 66

Három kortárs hindu • Dzsamana • Lotan Baba • Gandhi

Lotan Baba – a szent vándor

Összevetés Három személyt említettem: Dzsamana, Lotan Baba, Gandhi. Feltételezem: a három közül kettőről most hallottak először, a harmadikról bizonyosan vannak ismereteik. Dzsamana és Lotan Baba lokális egyének. Önellátó életforma, zárt kulturális hagyomány. Gandhi „világpolgár”, mi több: világtörténeti személyiség.

Gandhi 1869 -1948 Mélyen vallásos ember. Gandhi a hinduizmusról és a vallásról: 1. Elismeri a szent szövegeket 2. Elfogadja a varnákról szóló tanítást 3. A hinduizmus lényege: a tehén védelme 4. A kép-tisztelet igenlése Gandhi éthosza

A tehén védelme

Gandhi különlegessége • Erkölcsisége – – Erőszakmentesség (nem ártás) Ragaszkodás az igazsághoz Önuralom Lemondás minden birtokról és jövedelemről • Lényeglátás • Karizmatikus • Korlátai

India függetlenné válása És azt kísérő tragédia

Irodalom Rigvéda – Teremtéshimnuszok Farkas Lőrinc Imre K. , 1995 Rig-Véda Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 2000 Upanisadok Ursus, 1998 A Magasztos Szózata Bhagavad-Gítá Európa, 1987 Mahábhárata Európa, 1965 Rámájana Terebess Kiadó, 1997 Puránák Corvina Kiadó 2008 Patandzsali: Jógaszútra In: Dhammapada Farkas L. I. K. , 1994 Káma-szútra Medicina K. , 1971 Mahatma Gandhi: Az erkölcsiség vallása Farkas L. I. K, 1988 M. K. Gandhi: Önéletrajz Európa, 1987 K. K. Klostermaier: Bevezetés a hinduizmusba Akkord K. , 2001 Mircea Eliade: A jóga Európa, 1996 Puskás Ildikó: Lélek a körforgásban Balassi K. , 2000

Saliga Réka videofelvétele 1

Saliga Réka videofelvétele 2