Luhmann szocilis rendszerelmlete Ktelez Luhmann Szocilis rendszerek rszletek

Luhmann szociális rendszerelmélete

• Kötelező: Luhmann: Szociális rendszerek (részletek – pdf). • A következő órára kötelező: Polányi Mihály szövege a Kommunkáció c. résztől a kultúra két fajtája c. résszel bezárólag. Pdf. • Az órai prezentáció rövidített-összevont formában tartalmazza a hallgatói prezentációt Luhmann: A tömegmédia valósága c. könyvéről. • A teljes prezentációt külön teszem fel.

A repülés élménye • Lemerülés, mélység vagy felemelkedés, lebegés. • Álom és elmélet. Valóságvesztés és felfokozottság. Extázis és iszony. • Zárt felhőtakaró, összefüggő fogalmak – előbukkanó földi részletek, empíria, empírikus vonatkozások.

A fogalom-felhő Értelem, idő, esemény, elem, viszony, komplexitás, kontingencia, cselekvés, kommunikáció, rendszer, környezet, világ, elvárás, struktúra, folyamat, önreferencia, zártság, önszerveződés, autopoieszisz, individualitás, megfigyelés, önmegfigyelés, leírás, önleírás, egység, reflexió, különbség, információ, interpenetráció, interakció, társadalom, ellentmondás, konfliktus.

Mi ez, mire való? • • • Átírás, szuperteória. Nem ok-okozati viszonyok feltárása. Heurisztikus, a megismerést vezető elmélet. Tanulás, öntanulás. „Az elméletszerkezet inkább egy labirintushoz hasonlít, mintsem egy gyorsforgalmi úthoz, amelyen vígan célba lehet jutni. ” (Szr, 13) • Az olvasó részéről türelem, fantázia, rátermettség és kíváncsiság szükségeltetik.

Szöveg, hogyan olvassunk? • Lépték, lélegzet, kód, összefüggés. • Saját nyelv kialakítása. Fogalom, felépítés, stílus, utalásrendszer. • A komplexitás csökkentése és kezelése.

Rendszerelmélettel foglalkozom, mert a társadalom szociális rendszer. A konstruktivizmus követője vagyok, mert a valóság a megfigyelés/megkü lönböztetés révén ismerhető meg.

Luhmann - Parsons • • Stabilitás – dinamikus alkalmazkodás, változó egyensúly Az értékek, normák integráló szerepe. Értékáltalánosítás és közös normák. Átírás, másfajta elméletdesign. A „rendszerelmélet” cégjelzésként való megtartása. • Autopoieszisz (önteremtés), autonómia, differenciálódás. A tervezhetőség, felülről irányíthatóság kizárása. • Cselekvés helyett kommunikáció. • Szociológiai felvilágosítás: tanulás a rendszer működésének feltárása, felmutatása révén. Megfigyelés, önmegértés.

A rendszerelméleti gondolkodás három szakasza • rész és egész (Durkheim) • rendszer és környezete (Parsons) • az önteremtő vagy önreferenciális rendszerek elmélete • Az élő rendszerek jobban megérthetők, ha nem a környezetükkel folytatott cseréjüket, hanem operacionális (műveleti) zártságukat állítjuk a középpontba.

• Továbblépés a rendszerelméletben: az önvonatkozást a struktúraképzés és – változás szintjéről az elemek konstitúciójának síkjára helyezte át. . . Az autopoietikus rendszerek szempontjából az elsőrendű kérdés az, miként jutunk az egyik elemi eseménytől a másikhoz. (szövgy. 92 -93).

Autopoeszisz, radikális konstruktivizmus • Ön-létrehozás, önteremtés. • A biológia, az élő rendszerek tanulmányozásából átvett fogalom. • Humberto R. Maturana és Francisco J. Varela neurobiológusok: a színérzékelés tanulmányozása. A szemben lévő idegsejtek aktivitása és a fény fizikai tulajdonságai között nem érvényesül közvetlen okozatiság, leképezés. • Az idegrendszer zárt rendszer vagyis az észlelő szervek nem leképezik a környezetet, hanem saját műveleti logikájuknak megfelelően konstruálják/létrehozzák saját világukat.

Autopoieszisz, önreferencia, megfigyelés • „Valamely rendszert akkor nevezünk önreferenciálisnak, ha azokat az elemeket, amelyekből a rendszer felépül, mint funkcióegységeket maga a rendszer hozza létre, és ezen elemek minden kapcsolatában egyszersmind biztosítja az önkonstitúcióra utalást is. … az önreferenciális rendszerek szükségképpen önmagukkal érintkezve végzik műveleteiket, és az önmagukkal való kapcsolaton kívül nem rendelkeznek a környezethez kapcsolódás semmilyen más formájával. ” • Az önreferenciális rendszerek zárt rendszerek.

Rendszer/környezet • A környezettől való elhatárolódás, belső struktúrák kiépítése. • A rendszer műveletei a rendszer belső állapotaitól, nem a környezettől függenek. • A rendszer fenntartásához szükséges információkat maga a rendszer hozza létre.

Penetráció/interpenetráció • Áthatás, kölcsönös áthatás. Interpenetrációról csak autopoietikus rendszerek, komplex, differenciált struktúrák esetében beszélhetünk. • Amikor egy rendszer komplexitása egy másik rendszerkezeti felépítéséhez rendelkezésre áll, illetve • ha rendszerek kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják saját összetettségüket, s ezáltal kölcsönösen befolyásolják egymás struktúrájának alakulását.

• De nem az összeolvadás értelmében. Mert mindenkor saját, belső, önteremtő logikájukat, szelektivitásukat és kapcsolódási képességüket követik. Egymás számára megmaradnak környezetnek. • Az interpenetráció nem egyszerűen teljesítmények – források, energia, információ – átadását jelenti, hanem a konstitúció, a folyamatos rendszerstabilizálás szintjén hat (a komplexitás stabilizálása).

Kontingencia, kettős kontingencia • Kontingencia: esetlegesség, véletlenszerűség. • Lehetőség: ami se nem szükségszerű, se nem lehetetlen. Valami így van, de máshogy is lehet. • Két, rendkívül összetett rendszer találkozása, ezért viselkedésük kölcsönösen nem kiszámítható. • „két fekete doboz, amelyek véletlenek alapján kapcsolatba kerülnek egymással. A saját viselkedését mindegyik a határain belüli összetett önreferenciális műveletekkel határozza meg. ” • „különállóak maradnak. . . a korábbinál nem értik meg jobban egymást, arra összpontosítanak, amit a másikban mint környezetben levő rendszerben (System ) meg tudnak figyelni, és önreferenciálisan tanulnak bele mindenkori megfigyelési látószögükbe. Amit megfigyelnek, megpróbálhatják saját cselekvésükkel befolyásolni, és visszacsatolásként ismét tanulhatnak. Ezen a módon egy új rend jöhet létre. . . ” (Automaták? )

Komplexitás, tehermentesítés, • Mi a rendszerek, struktúrák, a struktúraképzés funkciója? A komplexitás redukciója. • Különbség, megkülönböztetés, elkülönülés. • Az intézmények, stabil struktúrák vagy rendszerek rögzítenek bizonyos interakciós formákat, behatárolják az interakciókban résztvevők cselekvési lehetőségeit, ezáltal körülhatárolják az elvileg végtelen számú lehetőségeket. Ez az egyéni magatartás szintjén biztonságot, a az emberek között pedig rendezett együttműködést tesz lehetővé. Rutinok, szokások, intézményesült cselekvési formák. • De az értelem révén a komplexitás regenerációja is.

Értelem/jelentés • „Szubjektum”, viselkedés (behavior) helyett értelem, amely magát önmagával együtt gondolja el. • Az értelem az átélés és cselekvés további lehetőségeire történő utalások többletének formájában jelenik meg. … Nemcsak a valóságosra (adottat), hanem a lehetségesre és a negatívra is vonatkozik. Szelekcióra kényszerít. • A pszichikai és a szociális rendszerek értelmet hoznak létre, ami azt is rögzíti, hogy mi az, ami elgondolható és mondható és mi nem. • Gazdasági haszon, esztétikai élvezet, őszinte érzület.

Pszichikai és szociális rendszerek • Az előbbiek tudati, az utóbbiak kommunikációs összefüggés alapzatán jönnek létre. • Szociális rendszerek: interakciók – szervezetek - társadalom

Koevolúció • A pszichés és a szociális rendszerek együtt fejlődése. • Kevésbé összetett pszichés rendszerek, merev társadalmi struktúrák. • A modern összetett társadalmak összetett pszichés rendszereket feltételeznek. • A szocializáció az a folyamat, amely „az ember pszichés rendszerét és az általa ellenőrzött testi viselkedését interpenetráció révén alakítja”.

Megfigyelés • Megkülönböztetés(ek) művelete, illetve kezelése: ez és nem más. Pl. a gazdaság mint pénzkifizetések rendszere. • Az első rendű megfigyelés csak azt látja, amit lát, a tényszerűség szintjén cselekszik, nem tud különbséget tenni rendszer és környezete között. • A másodrendű megfigyelő látja az első rendű megfigyelő által látottakat, s azt is, amit ez/ő nem lát. A megfigyelője/lése. Rendszer-környezet megkülönböztetés. • Nem lehetséges egyszerre mindkét szintű megfigyelés, időrendi eltolódás közöttük.

Megfigyelés • A megfigyelés csak a pszichikai rendszerek esetében feltételezi a tudatot. … Más rendszereknek maguknak kell a megfigyelés saját lehetőségeit kialakítaniuk. (Szövgy. 94)

Ön- és idegen megfigyelés • Önmegfigyelés: a rendszer saját megfigyelése. A rendszer képessége, hogy elemei összekapcsolásának tényleges végrehajtásán túl saját műveleteit saját műveletei segítségével utólag megértse és ellenőrizze. • Idegen megfigyelés: amikor a megfigyelés tárgya egy másik rendszer megfigyelésmódja.

Differenciálódás • A rendszeren belül részrendszerek képződnek (gazdaság, jog, politika). • Megismétlődik a rendszeren belül a rendszer és környezet közötti megkülönböztetés. • A modern társadalom funkcionális részrendszerei a társadalmi rendszer számára különböző funkciókat teljesítenek.

Kód/program • Minden (rész)rendszernek megvan a maga kódja. • A kód pozitív és negatív értéket jelent, egymáshoz képest, egymás tagadásával határozhatók meg/fejezhetők ki (igaz/hamis, jogos/jogtalan, információ/nem információ). • A megfigyelés számára sematizációt kínál. • A társadalmi részrendszerek kódjai viszonylag szilárdak és biztosítják a szerkezeti zártságot. • A program meghatározza azokat a feltételeket, amelyek között a kód helyesen használható. A program szintjén a rendszerek nyitottan működnek, azaz reagálnak a környezeti hatásokra.

Interpenetrációs viszonyok • Az ember és a szociális rendszer, illetve az emberek között. • Ember: organikus és pszichikai viszonyok. • Az emberek közötti interpenetrációs viszonyok: intimitás. • Az intimitás jelentősége nem a saját szükségletek közvetlen, a másikon keresztül történő kielégítésében áll, hanem magában az interpenetrációban. Nem a másik teljesítményeiben keresendő, hanem a másik komplexitásában, amely komplexitásra az intimitásban a saját élet mozzanataként teszünk szert. (245)

A morál • Tisztelet – megvetés. • Az emberek kölcsönösen megerősítik, hogy fontos számukra a másik tisztelete. A tiszteletet olyan feltételektől teszik függővé, melyekbe belefoglalhatók a szociális együttélés követelményei. Ezáltal a másik ember tiszteletéhez horgonyozzák le a szociális rend követelményeit. • Ha a személyek közötti és a szociális interpenetráció szétválik, ahogy ez a nagy komplexitású társadalmakban elkerülhetetlenül történik, akkor a morál nehézségekbe ütközik, illetve le kell mondania bizonyos funkciókról a társadalmi rendszerben. A moralizálás

• A szerelem, szexualitás morális válsága a 17. sz. közepétől mintegy 150 éven keresztül: a szerelem rövid ideig tartó, pillanatnyi jelenség, amely szemben áll a szociális formákkal, intézményesüléssel (házasság). • A gazdaságban megfordítva, a személyek közötti interpenetrációt felváltják a szociális interpenetráció új formái, a piac és a szervezet. (vö. 258 -259). • Morál – etika. • Szocializáció, oktatás • Test

• „Természetesen egyik társadalom sem mond le a morálról, már csak azért sem, mert az emberek közti interakció során állandóan újratermelődik a kölcsönös tisztelet problémája. A nagy funkcionális területekhez való egyéni hozzájárulások koordinációja azonban már nem érhető el a morál segítségével. … Machiavellinek a fejedelem számára szánt maximái a maguk idejében felizgatták a morálisan érzékeny lelkeket. Ma inkább akkor ijednénk meg, ha egy politikai párt kampánystábjától a következő hallanánk: ‘Az emberek tudni akarják, kik a jók és kik a rosszak, és ezt mi fogjuk megmondani nektek. ” (259, lent)

Kommunikáció • Vö. a Szociális rendszerek 4. fejezetét: Kommunikáció és cselekvés • A szociális rendszerek nem emberekből vagy cselekvésekből épülnek fel, hanem kommunikációból. A kommunikációk képezek a szociális rendszer elemi egységeit. • Ha Parsons cselekvési rendszerekként fogalmazta meg a társadalmi érintkezés képződményeit, akkor itt „értelmi” vagy „kommunikációs rendszerek”-ről van szó. • Rá van utalva a fiziológiai, pszichikai rendszerekre, de nem tudunk a másik emberbe beletekinteni. A kommunikáció mindig csak kommunikációra vonatkozhat.

A kommunikáció: három értelmi szelekció • Az információ (kommunikációs tartalom) szelektivitása az informált esemény tényleges komplexitásához képest. • A közlés, az információ közlőjének szelekciója (a fogalmi apparátusától, figyelmének és érdeklődésének pillanatnyi súlypontjától függően) • A kommunikációs partnerek szelektív információ megértése. • Ebben a folyamatban jöhet (de nem szükségképpen jön ) létre a megértés.

Témák és megnyilvánulások (hozzászólások – Beiträge) • Az egyes kommunikációs folyamatok tartós elemei a témák: A kommunikációs összefüggéseket témák mint keretek rendezik (napirend). • A konkrét megnyilvánulások (a fordításban: hozzászólások – Beiträge) ehhez kapcsolódnak, ennek keretében mozognak. Hogy az egyes szociális rendszereken belül miről, kivel, mikor, hogyan lehet kommunikálni, az adott rendszer tematikus rendje jelöli ki.

A témastruktúra meghatározó mozzanatai • Tárgyi tartalom: mikor milyen szinten, módon ildomos beszélni. Pl. mi lehet egy társaság közös témája. Kommunikációs küszöb (tabuk), az érzékeny pontok kerülése. Ez különösen személyes és személyes vonatkozású kommunikációban érvényesül. A személytelenebb kommunikációs formák megnövelik a véleményeltérések tolerálását, növekedhet a kommunikálható témák köre. • Időbeli aspektus: „lejárt lemezek” vagy még túlságosan új, kevésbé bejáratott témák. • Szociális dimenzió: „a kommunikációk mint látható cselekvések a résztvevőket többé vagy kevésbé összekötik”. Konszenzus/disszenzus (egyetértés, egyet nem értés • Az adott társadalom témakészletének, tehát a kommunikatív folyamatok struktúráinak összessége a kultúra.

A médiumok • A kommunikációs megértés, a címzettek elérésének és a sikernek a valószínűtlenségét médiumok alakítják valószínűvé. • Megértés: a nyelv, amely a kommunikáció megértését messze az észlelhető határain túlra növeli, s amelyet a jelhasználat tüntet ki. Biztosítja, hogy „szinte bármilyen esemény információként jelenhessen meg, illetve információként lehessen feldolgozni”. • Az elterjesztést szolgáló médiumok: írás, könyvnyomtatás, rádió.

Szimbolikusan általánosított kommunikációs médiumok • „Azokat a médiumokat nevezzük ~nak, amelyek általánosításokat tartalmaznak azért, hogy szimbolizálni tudják a szelekció és motiváció összhangját. ” • Fontosabb példák: igazság, szerelem, tulajdon/pénz, hatalom/jog. • A nyelv, az elterjesztést szolgáló médiumok és a szimbolikusan általánosított kommunikációs médiumok evolúciós vívmányok, amelyek. . . információfeldolgozó teljesítményeket alapoznak meg.

A társadalmat szociális rendszerként vizsgálom. És a tömegmédiumokat, amelyek valóságot konstruálnak és leírják a társadalmat.

Készítették: Lókucza Sándor, Hadobás Nóra Fritz Zsuzsanna

• Luhmann általános rendszerelméleti feltevéseinek megfelelően a média, mint rendszer is – a rendszer/környezet megkülönböztetésen alapszik, illetve – az információ/nem információ kódja alapján határolódik el a társadalom többi alrendszerétől.

A tömegmédia fogalma • Mindazon társadalmi intézmények, melyek nem közvetlen interakción alapulnak, és a kommunikáció terjesztéséhez a sokszorosítás eszközeit alkalmazzák. • Ezek közé tartoznak a könyvek, folyóiratok, újságok, fényképészeti, vagy elektronikus másolási eljárások, illetve az elektronikus média.

A tömegmédia funkciója? „a tömegmédia funkciója a társadalmi rendszer önmegfigyelésének irányítása - amin nem egy specifikus tárgyat értünk, hanem a világnak rendszerre (társadalom) és környezetre való felosztását. . . (. . . ). . . a tömegmédia funkciója így az ingerlés felkeltésében és fenntartásában áll - nem pedig a tudás bővítésében és az emberek normákhoz való nevelésében. "

• Három nagy terület: – Hírek, tudósítások – Reklám – Szórakoztatás

Hírek és tudósítások • A médiának folyamatosan friss híreket (vagy a hírek hírré váló reflexióját) kell szolgáltatnia, vagyis nem pusztán akkor kell eseményeket gyártania, ha azok újdonságként előttünk állnak, hanem ezt naponta kiszámítható ütemben és keretek mellett kell tenniük. • Fontos kiemelni, hogy nem a hagyományos igazságfogalom működéséről, hanem egy szabályozott, professzionális (zsurnalizmus) keretek mellett működő rendszer eseményszelektáló- így konstruáló tevékenységéről van szó.

Szelekciós tényezők • • • Újdonság Konfliktusok Mennyiségek Helyi vonatkozás Normasértések Erkölcs Személyek Aktualitás Véleménynyilvánítás

• Mindenfajta válogatás mögött a sűrítés, megerősítés, általánosítás, sematizálás összefüggése rejlik. • Ez az absztrakció a külvilágban nem található meg, csak a róla való kommunikációban, mely egyidejűleg aláhúzza a munka legfontosabb tézisét is: „. . csak a kommunikáció (helyesebben: a tömegmédiumok rendszere) kölcsönöz jelentést a tényállásoknak.

A reklám • A tömegmédiumok szférájában a reklám tartozik a legrejtélyesebb jelenségek közé. • Hogyan lehetnek a társadalomnak a jól szituált tagjai annyira ostobák, hogy sok pénzt adjanak ki reklámra, megerősítvén mások ostobaságba vetett hitét? Balgaság, ám a dolog nyilvánvalóan működik!

• A reklám manipulálni próbál, őszintétlen, és előfeltételezi, hogy ezt feltételezik róla. • Egy reklám elárulja szándékait. • Eszközei rafináltak és rejtettek. • Komplex lélektani eszközökkel reklámoznak, melyek megkerülik a kritikára hajló kognitív szférát, érzékeinket. • A reklámokban a nevek és az optikai jelzések különös figyelmet érdemelnek.

• A közönség felismeri, hogy reklámról van szó, de azt már nem, hogy miként befolyásolják. • Döntési szabadságot beszélnek a néző hasába, aztán ráveszi, hogy önként akarjon valamit, amit egyáltalán nem akart. • Elterjedt módszere az „elhomályosítás”- a paradox nyelvhasználat. Pl. : Javasolják, hogy pénzkiadással „spórolni” tudunk.

A reklám célja • Célja, tehát az ellentétes indítékok bekebelezése. a nézők tudatos döntéseket hoznak, tudattalanul. Pl. : bujtatott reklám • Fontos, hogy érdeklődés által rögzített területre törjenek be. • A reklám legfontosabb látens funkcióihoz tartozik, hogy ízlés nélküli embereket ízléssel ruház fel.

• Ebből következik, hogy rövid időn belül támad igény az információra. • A reklám folyton újat kíván és ezen alapul a divat hatalma is. • A „trend-felderítők” kémlelik, mi a menő kultusztárgyakat gyártanak. • Az irány egyértelműen a tömegtermelés és a tömegdivatok irányába tart. • A tömegmédiumok rendszerének itt saját funkciója van, amely a mindennapi kultúrában a redundancia (a felesleges, új információtól mentes közlemény) és a változatosság közti viszonyban lelhető fel.

• Inkább kétségbeesett, mint okos cselekedet ugyanazt még egyszer megvenni. motivikus támasztékra van szükség, s ennek legjobb eszköze az illúzió, hogy az ugyanaz valójában nem is ugyanaz, hanem valami új. • Például egy BMW mindig BMW marad „újracsomagolják”

Régi BMW versus új BMW

A szórakoztatás • ~: a modern szabadidő-kultúra része • Funkciója: eltölteni a szabad időt. • Olyan külső keret, melyben a fiktív valóság érvényesül. • A valóság metszete, amelyben a második világ létrejön.

Játék és szórakoztatás • A játék mint alapmodell: a valóság megkettőzése. A játék gyanánt felfogott valóság kiválik a hétköznapi realitásból, második valóság teremtődik. • A játék műveletében utalások vannak a vele egyidejűleg létező valóságra. • Igazodni kell a játékszabályokhoz. • Társasjáték: szociálisan egyeztetett viselkedéssor. • A szórakoztatás: önálló világ, fiktív valóság, nincs szüksége szabályokra. • Közös vonás: a néző megfigyelheti a kezdetet és a véget.

Elbeszélés • A szórakozás alapmintája. • Látszólag kevés vele funkcionálisan egyenértékű képződmény létezik: vetélkedő, sportesemények közvetítése. • Valóságshow.

A regény • A közönséghatásra számító tömegmédiumok egyik szüleménye. • Műfaja az újkori újságírásból jött létre. • A fikciós regényekből az olvasó saját életére következtethet. • Jövőorientált és múltba visszanyúló utalások. A jövő és múlt együttese adja a történet megérthetőségét. • Elhagyja a szórakoztatás területét és átengedi a tömegmédiának.

Bizonytalanság, feszültség • A szórakozás izgalmát az ábrázolt fiktív valóság bizonytalansága adja, mely további információkra van utalva annak feldolgozása érdekében. • Minden feszültség egyéni módon keletkezik és oldódik fel. • A feszültség megteremtéséhez engedni kell, hogy a szerző visszalépjen a szöveg mögé. • A szórakoztatás a meglévő tudást arra használja, hogy eltávolodjon tőle azzal, hogy átlépi a néző tapasztalati horizontját a tipikusság, az idealizálás, vagy valószínűtlen kombinációk felé.

A szórakoztatás célja • Az én által átélt, remélt, félt, elfeledett tartalmak felélesztése. • Az új „mitológiát” a tömegmédiumok szórakoztatási formái teremtik meg. • A szórakoztatás újból megerősíti mindazt, amik amúgy is vagyunk: az emlékezeti teljesítmények itt is tanulási folyamatokhoz kötődnek.

Másodfajú megfigyelők • Nem saját viselkedésünk hasonlítására vagyunk motiválva, hanem arra, hogy megtanuljunk megfigyelni megfigyelőket. • A másodrendű megfigyelés valósága: felváltja azokat a tudásnormákat, amelyeket más társadalmi alakzatokban kitüntetett megfigyelők írtak elő, pl. bölcsek, papok, nemesség stb. • Itt nem a műveletek megfigyelése a fontos, hanem a médiumok megfigyeléseinek megfigyelése.

• Luhmann után: az internet térhódítása 1990 -es évek a World Wide Web kialakulása – alkalmazások számának robbanásszerű növekedése • 1990 -es évek vége – további, dinamikus növekedés – az Internet globalizálódása (az országos és nemzetközi vonalak sávszélességének növekedése; a földrajzi határokon átívelő szolgáltatások megjelenése) – az Internet popularizálódása (pl. ingyenes e-mail szolgáltatások; otthoni Milyen változásokat hoz?

Mit gondolna Luhmann 2009 ben? • Az internet meghatározó szerepet tölt be a tömegmédiában. • A számítógépek végzik a legtöbb információcserét. • És még sok minden mást.

További irodalom Luhmanntól: Luhmann: Bevezetés a rendszerelméletbe. Budapest : Gondolat, 2006 Áttekintés Luhmann munkásságáról magyarul: Szociológiaelmélet. Szerk. Julius Morel [et al. ]. Budapest: Osiris, 2000 Pokol Béla: Szociológiaelmélet. Budapest : Századvég, 2004 Németül: Krause, Detlef: Luhmann-Lexikon. Eine Einführung in das Gesamtwerk von Niklas Luhmann. Stuttgart: Enke, 1996 Berghaus, Margot: Luhmann leicht gemacht. Böhlau Verlag 2003 (Ez a két könyv a Goethe Intézet könyvtárából kölcsönözhető. )

Weblapok • http: //www. systemsthinking. de/luhmann. html (linkgyűjtemény) • http: //www. sozialesysteme. de/pages/texte. htm • http: //differenzen. univie. ac. at/glossar. p hp • http: //twitter. com/niklasluhmann