Ltestsi szabvnyok Balogh Istvn Az rintsvdelem fogalma zemszeren

Létesítési szabványok Balogh István

Az érintésvédelem fogalma • Üzemszerűen feszültség alatt nem álló, de meghibásodás esetén feszültség alá kerülő fém részek érintéséből származó balesetek elkerülése.

A villamos berendezések létesítési módját a helyiség jellege határozza - száraz helyiség: ameg: páratartalom nem haladja • meg a 75 %-ot. Ilyen helyiség lehet az iroda, oktatótermek, stb. • • - poros helyiség: a porszennyeződés a berendezés állagot ronthatja. Ilyen helyiségek lehetnek a cementgyár, homokfúvó, stb. - nedves helyiség: a páratartalom meghaladja a 75 %-ot, páralecsapódási veszély áll fenn. Ilyen helyiség lehet: rossz szellőzésű pince,

IP • • A berendezéseket védettségi fokokkal (IP) sorolják be. Az IP után két szám helyezkedik el, az első a mechanikai védettséget (0 -tól 6 -ig), míg a második szám a víz elleni védettséget (0 tól 8 -ig) határozza meg. A mechanikai védettségnél a 0 jelölésű gépek mechanikailag egyáltalán nincsenek védve (akár kézzel is hozzá lehet érni a géphez), míg a 6 -os jelölésűek teljesen szigeteltek (a por sem hatolhat be). A víz elleni védettségnél a 0

Szilárd idegen test behatolása elleni védelem IP 0 x nincs védelem • • • IP 1 x védelem 50 mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd idegen testtől IP 2 x védelem 12, 5 mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd idegen testtől IP 3 x védelem 2, 5 mm-nél nagyobb átmérőjű szilárd idegen testtől IP 4 x védelem 1 mm-nél nagyobb átmérőjű

Víz káros mértékű behatolása elleni védelem • • IP x 0 nincs védelem IP x 3 permetező víz ellen védett, a függőlegeshez képest mindkét irányban 60°-ig terjedően bármely szögből permetezett víznek ne legyenek káros hatásai IP x 4 freccsenő víz ellen védett, a burkolatra bármely irányból freccsentett víznek ne legyenek káros hatásai IP x 5 vízsugár ellen védett, bármely irányból a

Tűz és robbanásvédelem • • • Minden gazdaságot folytató magánszemélynek (5 fő), vagy szervezetnek tűzvédelmi szabályzatot kell készítenie, melynek tartalmaznia kell: - tűzvédelmi feladatokat ellátó személyt, személyeket feltüntetni, - a helyiségek, szabadterek tűzvédelmi osztályba való sorolása,

Tűzveszélyességi osztályok: • - A: fokozottan tűz- és robbanásveszélyes (legveszélyesebb terület). • - B: tűz- és robbanásveszélyes • - C: gyulladási hőmérséklet 300°C alatt. • • - D: mérsékelten tűzveszélyes, gyulladási hőmérséklet 300°C felett - E: nem tűzveszélyes.

Tűzoltás • Az égéshez szükség van: • Oxigén • éghető anyag • gyulladási hőmérséklet. • Ha a három közül valamelyiket megvonjuk, a tűz nem jön létre.

Tűzoltó anyagok • • • – A víz nagy fajhője és párolgáshője miatt erős hűtőhatást, a gőzfejlődés miatt léghígítást, a mechanikai (ütő-) hatás miatt pedig lángleverést okoz, és így megfelelő mennyiségű adagolása esetén az égést megszünteti és a közeli újragyulladást kizárja. – Az oltópor olyan oltóanyag, amely finoman elosztott szilárd vegyi anyagokat tartalmaz, egy vagy több olyan főbb komponensből áll, amelyeket a termék jellemzőinek tökéletesítése céljából adalékanyagokkal kombinálnak. Azt a tűzosztályt, amelyre az adott oltópor használható, meg kell jelölni: pl. a BC oltóporok folyadékok, cseppfolyósítható szilárd anyagok és gázok tüzének oltására, az ABC oltóporok folyadékok, cseppfolyósítható szilárd

• • Az oltóhabok habzóképes vizes oldatból gázzal – mechanikus vagy vegyi úton – előállított buborékhalmazok: – a mechanikai hab az emberi szervezetre ártalmatlan, a fémeket nem korrodálja, gyorsan és könnyen előállítható és tartós, – a vegyi hab 7– 10 cm vastagságú, a lángoknak jól ellenálló réteget képez, amely nem lép kölcsönhatásba az olajtermékekkel és nem engedi át azok gőzeit. A habzóképes vizes oldatnak a gáz hatására bekövetkező térfogati arányváltozása, az ún. habkiadósság alapján megkülönböztethető – nehézhab amely igen stabil és tömör, s ezért lassan terül; jól alkalmazható szabadban, – középhab amely közepesen stabil és elég laza; jól alkalmazható mind szabadban, mind zárt térben – könnyűhab amely nagy buborékokból álló laza hab, és ezért gyorsan

• • A szén-dioxid (CO 2) az égő anyagra kerülve elpárolog, azt nem támadja meg, a villamos áramot nem vezeti, ezért előnyösen használható folyadékok, értékes anyagok és tárgyak, élelmiszerek, belsőégésű motorok, villamos berendezések tüzének oltására, valamint tűz- és robbanásveszélyes anyagok szállításánál és tárolásánál. Egyéb oltóanyagokkal egyidejűleg is használható anélkül, hogy az oltási képesség csökkenne. – A halonok egy vagy több halogén elemet tartalmazó szénhidrogének, amelyek cseppfolyós halmazállapotból gázzá alakulva a tüzet elzárják Közülük néhány ezért zárt helyiségben óvatos kezelést igényel, mert a levegőt kiszorítják és emiatt oltás után az alapos szellőzés lehetőségét biztosítani kell.

Köszönöm a figyelmet!!!