ltalnos szociolgia 10 Szelnyi Ivn modellje A nyolcvanas

Általános szociológia 10. Szelényi Iván modellje A nyolcvanas évek magyar társadalom szerkezete 10/29/2020 1

Szelényi Iván Budapesten született, 1938. 1975 -ben az „Értelmiség útja az osztályhatalomig” könyve alapján kiutasították Magyarországról Yale Egyetem, Los Angeles-i Egyetem professzora 2014 -ben hazatelepült. A modell elkészítésének idején nem Magyarországon élt. 10/29/2020 2

Alapfogalmak Réteg: Adott térbeli kiterjedés (dimenzió) mentén hasonló helyzetben lévő emberek csoportja. Társadalmi rétegződés: az egyes társadalmi rétegek, kategóriák helyzetének eltérése, hierarchikus sorrendje. A rétegződés értékelése kétféle: - funkcionalista elmélet: a rétegződés igazságos, mert ezáltal biztosított, hogy a megfelelő ember, a megfelelő helyre kerüljön. Itt nincs jelentősége, hogy ki milyen családból származik. – konfliktus elmélet: a rétegződés fenntartása a magas pozíciókban 10/29/2020 lévők érdekeit szolgálja. Jelentős szerepe van a 3 társadalmi háttérnek, származásnak.

A modell előzményei 1975 után a mezőgazdaságban és az iparban fontos eredményeket hoztak a magánkezdeményezések. Ennek eredményeképpen a társadalom rétegződése a 1980 -as évek közepétől lényegesen megváltozott. Szelényit az osztályszempontú megközelítés jellemzi. Véleménye szerint a vizsgált időszakban a legfeszítőbb ellentét az elit és a fizikai dolgozók osztályai között feszült. A munkásság a deklarációk ellenére nem volt hatalmat gyakorló uralkodó osztály, hanem az elit alávetettje. 10/29/2020 4

Társadalmi struktúra A társadalmi struktúra ábrázolására többféle elméleti modell létezik a szociológiában. A 70 -es, 80 -as évek magyar társadalmát Kolosi Tamás „L”modellje és Szelényi Iván „Két háromszög” modellje írja legjobban. Mindketten kettős társadalmi szerkezetet ábrázoltak, mindketten a piac valamint a redisztribúció párhuzamos működésében látták a társadalmi struktúra kettőségének okát. Ennek megfelelően modelljeik kialakításában két, a társadalmat rétegző integráló tényezőt vettek figyelembe: 1. a versenyre épülő szabad piac 2. az állam újraelosztó funkciójára épülő redisztribúció 10/29/2020 5

A „Két háromszög” modell káderelit új vállalkozók bürokratikus középosztály redisztributiv szektor munkásai a 10/29/2020 állami szektor dolgozói akik a 2. gazdaságból is húznak jövedelmet magánszektor alkalmazottai 6

A modell magyarázata - - A magyar társadalom szerkezetének egy olyan modelljét írta le, amely két egymás mellett levő, egymást részben átfedő háromszögből áll: A nagyobb háromszög, amelynek csúcsa is magasabban van, az állami redisztribució elvei szerint működő gazdaságon alapul (azaz, csak az állami újraelosztásból élnek) a kisebb pedig a piaci gazdaságon, ezen belül a második gazdaságon. ( a piacból él) Mindkettőből él: állami szektor azon dolgozói akik a 2. gazdaságból is húznak jövedelmet Az előbbiben inkább rendi jellegű hierarchia érvényesül, csúcsán a káderbürokrácia áll, az utóbbi inkább osztály jellegű hierarchiát mutat, csúcsán a magánvállalkozók állnak. 10/29/2020 7

A modell magyarázata II. Szelényi hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom fejlődése abba az irányba halad, hogy az állami dimenzió szerepe csökken, s a piacé nő. Ezen elméleti modell egy átmeneti állapotot – félig szocialista, félig piacgazdasági – ábrázolt. Ez az állapot viszont a vártnál jóval tovább, egészen a rendszerváltásig tartott. 10/29/2020 8

Társadalmunk szerkezete Szelényi szerint A magyar társadalom szerkezete Szelényi szerint: a két világháború közötti időszakban a gazdasági tőke volt a legfontosabb, a szocializmusnak Rákosi-korszakában a politikai tőke, - a „Kádár-korszakban” csökkent a politikai tőke túlsúlya és egyre nagyobb szerephez jutott a kulturális tőke, az 1990. évi rendszerváltás után ismét nagy szerephez jutott a gazdasági tőke, leértékelődött a politikai tőke, de a háttérben megmaradt a kulturális tőke. 10/29/2020 9