LOVAK TAKARMNYOZSA I sszelltotta Dr TTH TAMS egyetemi

LOVAK TAKARMÁNYOZÁSA I. Összeállította: Dr. TÓTH TAMÁS egyetemi docens NYME-MÉK, Állattudományi Intézet TAKARMÁNYOZÁSTANI TANSZÉK

Témakörök n A ló emésztési sajátosságai n Különböző korú és hasznosítású lovak táplálóanyag-szükséglete n A lótakarmányok energiaértékelése

A ló emésztési sajátosságai

Az emésztőkészülék vázlatos ismertetése n Előbél: q q q n Középbél: q n szájüreg, garatüreg, nyelőcső, gyomor a nyelőcső ferdén, hegyes szögben hatol az együregű gyomorba (6 -25 l) erős záróizom, a ló nehezen hány epésbél, éhbél, csípőbél Utóbél: q q q vakbél (30 -50 l űrtartalmú) remesebél (tág és szűk remese, a tág remese U-alakú alsó és felső fekvet. A jobb oldali fekvetek rögzítettek, a bal oldali nem bélcsavarodás, bélfekvetek szögben törése) végbél (tágulékony)

A ló emésztési sajátosságai I. n n n A ló lassan alaposan rág A poros, penészes takarmány kerülendő Roppantás: árpa, kukorica esetében A gyomoremésztés a ló számára korlátozott (naponta többször ürül) A keményítő egy része (10 -30%-a) a vastagbélbe kerül A hőkezelés (pl. pelyhesítés) javítja a keményítő emésztését A ló zsíremésztése kiváló (90% körüli) – a viszonylag nagyobb zsírtartalmú adagokat is jól tolerálja. Az elfogyasztott zsír megjelenik a testben – hizlalás esetén a kukorica és lucernaliszt etetése kerülendő A vékonybél fehérjeemésztése 60 -75%-os, az első számú limitáló aminosavak a LYS és a MET A legtöbb mikroelem és vitamin a vékonybélben szívódik fel A Ca: P arány csak szélsőséges esetekben okoz problémát (a foszfor a remesebélben szívódik fel)

A ló emésztési sajátosságai II. n n n n A vastagbélben intenzív mikrobás élet (a mikroflóra összetétele a nyúléhoz hasonlít) Illó zsírsavak (ecetsav, propionsav, vajsav) képződnek energiaellátás Túl sok abrak tejsavas erjedés ozmotikus hasmenés, savós patairha-gyulladás Megfelelő nyersrost etetés 16 -18% rost a szárazanyagban A kérődzőknél rosszabb, a monogasztrikusokénál jobb rostemésztés Strukturális rost szerepe káros szokások felvétele A karbamid etetését kerülni kell (túl sok fehérje májproblémák) A vakbélben és a remesében keletkeznek vitaminok (Bcsoportbeli és K-vitamin)

A lovak táplálóanyag-szükséglete a Magyar Takarmánykódex (2004) ajánlása alapján

A takarmányok energiájának átalakulása az állatok szervezetében Takarmányok BRUTTÓ ENERGIÁJA (GE) (égéshő) bélsár energia EMÉSZTHETŐ ENERGIA (DE) vizelet energia metán energia METABOLIZÁLHATÓ ENERGIA (ME) termikus energia NETTÓ ENERGIA (NE) az állat összes hőtermelése életfenntartó energia termelésre fordítható energia forrás: Schmidt (2003)

Táplálóanyag-szükséglet I. n A lovak energiaszükségletét, illetve a takarmányok energiatartalmát emészthető energiában (DE) fejezzük ki n (a metabolizálható energia az emészthetőnek a 82 -90%-a) n A fehérjeszükségletet nyersfehérjében n A napi energia- és fehérjeszükséglet megállapítása: q életfenntartás q növekedés q vehemépítés q munkavégzés forrás: Fekete és Schmidt (2004) (látszólagos) emészthető

Az életfenntartás táplálóanyagn Az életfenntartás energiaigénye: szükséglete q Nyugalmi állapotban lévő, minimális (takarmányfelvételt) végző állat igényét fedezi q 10 -35%-kal több, mint az alapanyagcsere igénye q Az életfenntartás igényét a testtömegre (W) vonatkoztatjuk q 600 kg testtömegig, DE (MJ/nap)= 5, 9 + 0, 13 ×W q 600 kg testtömeg felett, DE (MJ/nap)= 7, 6 + 0, 16 × W – 0, 00006×W 2 W= testtömeg kg q n mozgást pl. 500 kg-os ló: 5, 9+0, 13× 500=70, 9 MJ DE/nap Az életfenntartás fehérjeszükséglete: q 0, 6 g emészthető nyersfehérje/kg testtömeg

A növekedés táplálóanyagn szükséglete A növekedés energiaigénye: n a kifejlettkori testtömegtől és a gyorsaságától függ q 1 kg testtömeg-gyarapodáshoz energia (k. J DE)= 16 + 52 x-28 x 2 növekedés szükséges X= a testtömeg és a kifejlettkori testtömeg aránya (pl. X=250/600, azaz 250 kg-os csikó testtömeg és 600 kgos kifejlettkori testtömeg) n A növekedés nyersfehérje-szükséglete: q az emészthető energiaigény (DE) ismeretében számolható ki, pl. választott csikó nyersfehérje-igénye (g/nap)= DE× 12 forrás: Fekete és Schmidt (2004)

A vehemépítés és a szoptatás táplálóanyag-szükséglete n A vehemépítés energiaigénye: q q n A vehemépítés nyersfehérje-szükséglete: q q n A vemhesség 9 -11. hónapjában kell figyelembe venni, az életfenntartás energiaigényén felül a vemhesség 9. hónapjában +1011%, a 10. hónapban +13 -15%, a 11. hónapban +15 -20%-kal több emészthető energia kell A kisebb testtömegű fajtáknak (pl. póni) nagyobb az energiaigénye Ugyancsak a vemhesség utolsó 3 -4 hónapjában kell többletet biztosítani Minden MJ emészthető energiára 10, 5 g nyersfehérje igény kell Szoptató kanca: q q A napi tejtermelés a laktáció első felében a testtömeg 3, a másodikban a 2%-át teszi ki (2 MJ energia és 2 -2, 1% nyersfehérje-tartalmú tej) 1 kg tej termeléséhez 3, 3 MJ DE-t és 32 -35 g emészthető nyersfehérjét kell biztosítani a napi takarmányadagban.

A munkavégzés táplálóanyag-szükséglete n A munkavégzés energia- és fehérje szükséglete: q q n n számos tényező befolyásolja, pl. a munka nehézségi foka, az útviszonyok, a ló jártassága az adott munkában, környezeti tényezők, stb. Könnyű munka: 20 k. J DE/óra Közepes munka: 74 k. J DE/óra Nehéz munka: 244 k. J DE/óra Könnyű munka esetén 25, közepes munka végzésekor 50, nehéz munka végzésekor pedig 100%-kal célszerű emelni az életfenntartó energiaszükségletet A munkavégzés többlet fehérjeigénye nem jelentős, 9, 6 g nyersfehérje/MJ DE forrás: Fekete és Schmidt (2004)

A különböző hasznosítású lovak várható napi szárazanyag-fogyasztása (kg) forrás: Fekete és Schmidt (2004)

A lovak várható napi maximális takarmányfogyasztása (a testtömeg %-ában) forrás: Fekete és Schmidt (2004)

A lótakarmányok energiaértékelése

A lótakarmányok (alapanyagok) hazai energiaértékelése n A lótakarmányok energiaértékét energiával (DE) fejezzük ki. n Kiszámítása: Hoffmann és Schiemann (1980) képletével (főleg szálas- és tömegtakarmányoknál) q n emészthető DE ló (MJ/kg takarmány)= 0, 0242×em. nyersfehérje+0, 0341×em. nyerszsír+0, 0185×em. nyersrost+0, 0170×em. N-m. k. a. Harris és mtsai (1972) (abrakfélék): q DE ló (MJ/kg takarmány)= 0, 7+0, 15×TDN% q DE ló (MJ/kg takarmány)= 0, 16×TDN%+0, 036× Nm. k. a. %-1, 2

A lótápok energiaértékelése n Meyer és mtsai (1987) egyenletei: q DE (MJ/kg)=12, 614+0, 018× nyersrost 0, 00018×nyersrost 2+0, 00382×nyersfehérje q DE (MJ/kg)= em. nyersfehérje+0, 99×nyersfehérje 0, 16×nyersrost-22, 1

A takarmányok összetétele (egyszerűsített ábra) TAKARMÁNY (pl. 1000 g zab) VÍZ (pl. 114 g) SZÁRAZANYAG (pl. 886 g) EREDETI ANYAG g/kg takarmány MJ/kg takarmány Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost Nyershamu N-mentes kiv. a. stb.

TAKARMÁNY (pl. 1000 g zab) VÍZ SZÁRAZANYAG 1000 g szárazanyag g/kg szárazanyag MJ/kg szárazanyag Nyersfehérje Nyerszsír Nyersrost Nyershamu N-mentes kiv. a. stb.

Energiaértékelés Hoffmann és Schiemann (1980) alapján n Egy zabminta kémiai vizsgálata a következő eredményeket adta (eredeti szárazanyagban) q q q n A zab táplálóanyagainak emészthetősége (táblázati adatok): Nyersfehérje: 79% q Nyerszsír: 69% q Nyersrost: 26% q Nyershamu: q N-mentes kivonat= 77% DE ló (MJ/kg takarmány)= 0, 0242×em. nyersfehérje+0, 0341×em. nyerszsír+0, 0185×em. nyersrost+0, 0170×em. N-m. k. a. DE ló (MJ/kg takarmány)= 0, 0242×(104× 0, 79)+0, 0341×(37× 0, 69)+0, 0185×(118× 0, 26)+0, 0170×(597× 0, 77)=11, 24 MJ/kg takarmány q n n Szárazanyag: 886 g/kg takarmány Nyersfehérje: 104 g/kg takarmány Nyerszsír: 37 g/kg takarmány Nyersrost: 118 g/kg takarmány Nyershamu: 30 g/kg takarmány N-mentes kivonat= sz. a. – (ny. f+ny. zs. +ny. r. +ny. h)= 597 g/kg takarmány

n Energiaértékelés Harris és mtsai (1972) Egy zabminta kémiai vizsgálata a következő eredményeket adta (eredeti alapján szárazanyagban) Szárazanyag: 886 g/kg takarmány q Nyersfehérje: 104 g/kg takarmány q Nyerszsír: 37 g/kg takarmány q Nyersrost: 118 g/kg takarmány q Nyershamu: 30 g/kg takarmány q N-mentes kivonat= sz. a. – (ny. f+ny. zs. +ny. r. +ny. h)= 597 g/kg takarmány A zab táplálóanyagainak emészthetősége (táblázati adatok): q Nyersfehérje: 79% q Nyerszsír: 69% q Nyersrost: 26% q Nyershamu: q N-mentes kivonat= 77% DE ló (MJ/kg takarmány)= 0, 7+0, 15×TDN% v. 0, 16×TDN%+0, 036 Nm. k. a. %-1, 2 q TDN (g/kg takarmány)= em. nyersfehérje + 2, 25× em. nyerszsír + em. nyersrost + em. N-mentes kivonható anyag)= =(104× 0, 79)+(2, 25× 37× 0, 69)+(118× 0, 26)+(597× 0, 77)= 629, 97 g/kg (~63%) q n n q q DE ló (MJ/kg takarmány)=0, 7+0, 15× 63=10, 15 MJ/kg takarmány DE ló (MJ/kg takarmány)= (0, 16× 63)+(0, 036× 59, 7)-1, 2= 11, 03 MJ/kg takarmány