llapotegyenletek termodinamika fttelei llapotegyenletek termodinamika fttelei 1 Egy

  • Slides: 29
Download presentation
Állapotegyenletek, termodinamika fötételei

Állapotegyenletek, termodinamika fötételei

Állapotegyenletek, termodinamika fötételei 1. Egy V=1, 5 m 3 térfogatú zárt tartályban p 1=0,

Állapotegyenletek, termodinamika fötételei 1. Egy V=1, 5 m 3 térfogatú zárt tartályban p 1=0, 1 MPa nyomású levegô van, melynek hômérséklete t 1=15 o. C. Hôközlés során a levegô hômérséklete t 2=80 o. C ra nô. A tartályban izochor állapotváltozás valósul meg. Számítsuk ki a levegô tömegét (m), fajtérfogatát (v), végnyomását (p 2) és a Q közölt hômennyiséget. (Rlev. = 0, 287 k. J/kg. K, cv=0, 718 k. J/kg. K). 2. Egy gázharanggal lezárt, széndioxid gázzal teli tartály átmérôje 3 m, tömege mh=3500 kg. A gáz térfogata V 1=40 m 3, t 1=11 o. C hômérsékleten. Külsô hôközlés következtében a gáz t 2=30 o. C hômérsékletre melegszik és állandó nyomás mellett kiterjed. Kiszámítandók a széndioxid gáz termodinamikai állapotjelzôi a kezdeti és végpontban, a kalorikus állapotjelzôk változása, a közölt hô és az állapotváltozás munkája. A széndioxid gázállandója RCO 2=0, 189 k. J/kg. K, állandó nyomáson vett fajhôje cp=0, 825 k. J=kg. K.

Állapotegyenletek, termodinamika fötételei 3. Nitrogén gázt expandáltatunk p 1=1, 5 MPa nyomásról izotermikusan p

Állapotegyenletek, termodinamika fötételei 3. Nitrogén gázt expandáltatunk p 1=1, 5 MPa nyomásról izotermikusan p 2=0, 1 MPa nyomásra. Az expanzió során az m=25 kg tömegû gáz 6000 k. J munkát végez. Határozzuk meg a termodinamikai állapotjelzôket a kezdeti- és a végállapotban. A nitrogén gázállandója R=0, 297 k. J/kg. K. 4. Adiabatikus sûrítés során m=5, 5 kg tömegû levegôt eredeti térfogatának negyedére komprimálunk. A levegô kezdeti állapotának jellemzôi p 1=250 k. Pa, t 1=48 o. C. Kiszámítandók a termodinamikai állapotjelzôk a kezdeti- és a végállapotban, a kalorikus állapotjelzôk változása, valamint a fizikai és a technikai munka. (Rlev. = 0, 287 k. J kg-1 K-1 , κ=1, 41)

Állapotegyenletek, termodinamika fötételei 5. 6. Politropikus expanzió során m=1 kg levegô nyomása p 1=6

Állapotegyenletek, termodinamika fötételei 5. 6. Politropikus expanzió során m=1 kg levegô nyomása p 1=6 bar-ról p 2=1, 5 bar-ra csökken. Az állapotváltozás kitevôje n=1, 25. A hômérséklet a kezdeti állapotban t 1=110 o. C. Kiszámítandók a termodinamikai állapotjelzôk a kezdeti- és a végállapotban, a kalorikus állapotjelzôk változásai, a közölt hô, az állapotváltozás munkája és a technikai munka. Egy kompresszor 100 0 C hőmérsékletű 2, 5 kg nitrogént sűrít össze 1 bar-ról 15 bar-ra. Határozzuk meg a sűrítéshez szükséges munkát és az elvezetendő hőmennyiséget, ha az állapotváltozás politropikus és az n=1, 2. (R 0=8, 314 k. J/kmol fok, c. MV =20 k. J/kmol fok, MN 2= 28 kg/kmol κ=1, 4).

Állapotegyenletek, termodinamika fötételei 7. Mekkora a levegő fajlagos entrópiaváltozása, amikor hőmérséklete 73 o. C-ról

Állapotegyenletek, termodinamika fötételei 7. Mekkora a levegő fajlagos entrópiaváltozása, amikor hőmérséklete 73 o. C-ról 21 o. C-ra csökken állandó nyomás mellett? 8. Mennyivel csökken egy 16 m 3 -es zárt tartályban, 6 bar nyomás alatt lévő 345 o. C-os nitrogén gáz entrópiája, és belső energiája, ha hőmérséklete 121 o. C-ra csökken? 9. Határozzuk meg a levegő 2, 3 bar nyomáshoz tartozó izobárjának egyenletét a T-s diagramban, ha feltételezzük, hogy atmoszférikus nyomáson és 0 o. C-on az entrópia értékét nullának tekintjük. A levegő állandó nyomású fajhőjének hőmérsékletfüggését hanyagoljuk el!

Állapotegyenletek, termodinamika fötételei 10. Ábrázoljuk p-v és T-s állapotváltozási diagramban az alábbi – egymást

Állapotegyenletek, termodinamika fötételei 10. Ábrázoljuk p-v és T-s állapotváltozási diagramban az alábbi – egymást követő – megfordítható állapotváltozás párokat tökéletes gázok esetén és jelöljük az állapotváltozások irányát is. Szükség esetén az állapotváltozási vonalak menetét más jellegzetes vonalak megrajzolásával is jellemezzük. a) b) c) d) e) Adiabatikus expanzió, majd izotermikus expanzió. Adiabatikus expanzió, majd izotermikus kompresszió. Izobár hőközlés, majd adiabatikus expanzió. Izochor hőközlés, majd adiabatikus expanzió. Adiabatikus kompresszió, majd politrópikus expanzió. (1 < n < κ )

Állapotegyenletek, termodinamika fötételei 11. a) b) c) d) e) 5 bar abszolult nyomású és

Állapotegyenletek, termodinamika fötételei 11. a) b) c) d) e) 5 bar abszolult nyomású és t 1=50 0 C hőmérsékletű levegő p 2= 1 bar-ra expandál, mégpedig: v = const. esetében t = const. esetében adiabatikusan κ = 1, 4 politrópikusan n = 1, 3 politrópikusan n = 1, 5 1. 2. 3. 4. Ábrázoljuk az egyes állapotváltozásokat p-v állapotváltozási diagramokban. Mekkora a hőmérséklet az expanzió befejeztével folyamatokban? Mekkora a külső munka? Mekkora az 1 kg levegőmennyiségre eső közölt állapotváltozások során az entrópiaváltozás? és T-s az egyes hő és az

Állapotegyenletek, termodinamika fötételei 12. a) b) c) d) n= 1 kmol mennyiségű p 1=10

Állapotegyenletek, termodinamika fötételei 12. a) b) c) d) n= 1 kmol mennyiségű p 1=10 bar nyomáson lévő tökéletes gáz t 1= 298 K hőmérsékleten izoterm folyamatban p 2= 2 bar nyomásra expandál. Határozzuk meg hogyan változik a gáz entalpiája (Δ H), belső energiája (Δ U), entrópiája (ΔS). Mekkora a végzett munka (W) és mekkora hőmennyiséget (Q) kell közölni a gázzal izoterm körülmények fenntartására? Mivel egyenlő a rendszer maximális térfogatváltozási munkája? Mivel egyenlő a maximális térfogatváltozási munka, ha a gáz (levegő) a kezdeti állapotról a környezeti állapotra p 0=1 bar, T 0=290 K expandál? (c. Vm = 20, 758 k. J kmol-1 fok-1) (κ=1, 41) Határozza meg a maximális technikai munkavégző képességet (energiát), ha a gáz a c) pontban definiált állapota expandál ugyancsak a kezdeti állapotról. (cpm = 29, 073 k. J kmol-1 fok-1)

Állapotegyenletek, termodinamika fötételei 13. Két levegő tartályban a levegő térfogata, nyomása és hőmérséklete a

Állapotegyenletek, termodinamika fötételei 13. Két levegő tartályban a levegő térfogata, nyomása és hőmérséklete a következő: V 1= 5 m 3 p 1=10 bar V 2= 2 m 3 p 2= 3 bar (Rlev. = 287 J kg-1 K-1) t 1= 20 0 C t 2= 20 0 C A tartályokat fojtáson át összekötjük és így lassú nyomáskiegyenlítés következik be. A két tartály és a környezet között nincs hőcsere! Mekkora az entrópianövekedés akkor, ha a hőmérsékletek is kiegyenlítődtek?

Termodinamika körfolyamatok

Termodinamika körfolyamatok

Termodinamika körfolyamatok 1/a Egy Carnot-körfolyamatot megvalósító elvi gép percenként 14 kg levegőt szív be,

Termodinamika körfolyamatok 1/a Egy Carnot-körfolyamatot megvalósító elvi gép percenként 14 kg levegőt szív be, mely 46 k. J hőt vesz fel és 0, 35 k. W hasznos teljesítményt szolgáltat. A levegő entrópiája 0, 067 J/kg. K-el nő a hőbevezetés során. Határozzuk meg § a munkaközeg 1 kg-jára vonatkoztatott másodpercenként elvont hőt és § a hőelvonás hőmérsékletét! 1/b Mekkora egy Carnot-körfolyamatban kg az munkaközegre 1 (levegő) eső hasznos munka, ha a körfolyamatban a maximális nyomás és hőmérséklet 100 bar ill. 600 o. C, a minimális nyomás és hőmérséklet pedig 1 bar ill. 160 o. C? § Mennyi hőt kell közölni és elvezetni, és mekkora a termikus hatásfok?

Termodinamika körfolyamatok 1. Határozzuk meg annak a Carnot-körfolyamatnak a munkáját és termikus hatásfokát, amely

Termodinamika körfolyamatok 1. Határozzuk meg annak a Carnot-körfolyamatnak a munkáját és termikus hatásfokát, amely Tf=1650 K és Ta=1100 K hôfokhatárok közt dolgozik. A folyamatban 1 kg levegô v 1=0, 15 m 3/kg-ról v 2=0, 21 m 3/kg-ra expandál. Számítsuk ki az 1 -2 és 2 -3 állapotváltozások nyomán a kalorikus állapotjelzôk értékeiben bekövetkezô változásokat is. (R=0, 287 k. J/kg. K; cp=1, 005 k. J/kg. K). 2. Egy elméleti Ottó-körfolyamat sûrítési és a terjeszkedési üteme adiabatikus, munkaközege levegô. Az alábbi kiinduló adatok birtokában meghatározandók a sarokpontok termodinamikai állapotjelzôi, a körfolyamat munkája és termikus hatásfoka. m=1 kg, p 1=95 k. Pa, t 1=30 o. C, ε=7, λ=2, 5

Termodinamika körfolyamatok 3. Végezzen 1 kg levegô Diesel-körfolyamatot. A szívási végnyomás legyen p 1=90

Termodinamika körfolyamatok 3. Végezzen 1 kg levegô Diesel-körfolyamatot. A szívási végnyomás legyen p 1=90 k. Pa, t 1=35 o. C hômérsékleten. Milyen termodinamikai állapotjelzôk adódnak az egyes sarokpotonkban, ha a kompresszióviszony ε=18, az elôzetes expanzióviszony pedig ρ=1, 8? Határozzuk meg a közölt és elvont hôt, a körfolyamat munkáját, valamint a termikus hatásfokot, ha a sûrítés és az expanzió is adiabatikus állapotváltozás. 4. Végezzen 0, 3 kg levegô vegyes körfolyamatot. A beszívott levegô hômérséklete t 1=40 o. C, nyomása p 1=83 k. Pa. Az adiabatikus sûrítés után a fajtérfogat v 2=5, 03. 10 -2 m 3/kg. A 2 -3 izochor állapotváltozás során qbe=620 k. J/kg hômennyiséget közlünk. Az elôzetes expanzióviszony ρ=1, 8. A terjeszkedés n=1, 35 kitevôjû politrópikus állapotváltozás. Határozzuk meg a sarokpontok termodinamikai állapotjelzôit, a közölt és az elvont hôt, a körfolyamat munkáját és hatásfokát! (Rlev. =0, 287 k. J/kg fok, cv=0, 718 k. J/kg fok, κ=1, 4

Termodinamika körfolyamatok 5/a Egy hasznos munkát szolgáltató elméleti körfolyamat 1 adiabatából (kompresszió), 2 izobárból

Termodinamika körfolyamatok 5/a Egy hasznos munkát szolgáltató elméleti körfolyamat 1 adiabatából (kompresszió), 2 izobárból és egy izochorból áll. A két izobár 2 bar ill. 4 bar, a minimális hőmérséklet, mely a hőelvonás véghőmérséklete, 78 o. C. A bevezetett hő a munkaközeg 1 kg-jára vonatkoztatva 700 k. J. Határozza meg a termikus hatásfok értékét, ha feltételezhető, hogy a munkaközeg jellemzői megegyeznek a

Termodinamika körfolyamatok 5. Egy izotermából, egy adiabatából és egy izobárból állítunk össze egy körfolyamatot.

Termodinamika körfolyamatok 5. Egy izotermából, egy adiabatából és egy izobárból állítunk össze egy körfolyamatot. A körfolyamatban résztvevő közeg (levegő) csak az izobár folyamat során vesz fel hőt, aminek értéke 275 k. J/kg. Határozzuk meg hogy a körfolyamat szolgáltat-e hasznos munkát vagy fenntartásához folyamatosan külső munka szükséges! Mennyi ez a munka és mekkora az entrópiaváltozás? A maximális nyomás 16 bar, a minimális hőmérséklet 23 o. C. A munkaközeg jellemzőit vegye azonosnak a levegőéivel!

Termodinamika körfolyamatok 6. Egy vegyes hőbevezetéssel működő erőgép óránként 100 m 3 1, 018

Termodinamika körfolyamatok 6. Egy vegyes hőbevezetéssel működő erőgép óránként 100 m 3 1, 018 bar abszolult nyomású és 270 C hőmérsékletű levegőt szív be. Az adiabatikus sűrítés végén a levegő nyomása 36 bar túlnyomás. § Ábrázolja a termodinamikai körfolyamatot állapotváltozási diagramokban. § Mekkorára kell az ε=(Vc + Vh) Vc-1 sürítési a rányt választanunk, mekkora a sürítés végén a hőmérséklet és mennyi az 1 kg levegőre eső külső munka? § Az adiabatikus sürítés végén levegő kilogramonként 66 g kg-1 Ha=42700 k. J kg-1 alsó fűtőértékű gázolajat fecskendezünk be úgy, hogy az égés során a nyomás először izochor módon 55 bar túlnyomásra emelkedik, majd ezután az égés befejezéséig állandó marad. Hány „g” tüzelőanyagot kell az izochor égés során befecskendezni és hány „g”-ot az izobár égés során? Mekkora a hőmérséklet az izochor és izobár égés végén? A löketút hány százalékát tette meg a dugattyú az égés végén, mennyivel növekedett a hengertartalom belső energiája és entalpiája és mennyi külső munkavégzés volt eközben? p-v és T-s

Termodinamika körfolyamatok § Az ezt követő adiabatikus expanzió (κ=1, 41) során milyen végnyomást ért

Termodinamika körfolyamatok § Az ezt követő adiabatikus expanzió (κ=1, 41) során milyen végnyomást ért el a rendszer és mennyi az eközben végzett 1 kg levegőre eső munka? . § Mennyi a teljes folyamat alatt kapott hasznos munka a levegő és a gázolaj 1 kg-jára? Mekkora a berendezés hasznos teljesítménye? § Mekkora a körfolyamat hatásfoka? § Ábrázolja léptékhelyesen a körfolyamatot állapotváltozási diagramokban. p-v és T-s

Termodinamika körfolyamatok 7. Egy adiabatából, egy izobárból és egy izochor folyamatból összeállított, levegővel működő

Termodinamika körfolyamatok 7. Egy adiabatából, egy izobárból és egy izochor folyamatból összeállított, levegővel működő elméleti körfolyamatról a következőket tudjuk: § az elvont hőmennyiség 89 k. J/kg, § a maximális hőmérséklet 374 o. C, § a minimális nyomás 1, 35 bar, a körfolyamat hasznos munkát szolgáltat! Határozzuk meg a körfolyamat hatásfokát és a hasznos munka fajlagos értékét!

Termodinamika körfolyamatok 8. Mekkora egy Carnot-körfolyamatban az 1 kg munkaközegre (levegő) eső hasznos munka,

Termodinamika körfolyamatok 8. Mekkora egy Carnot-körfolyamatban az 1 kg munkaközegre (levegő) eső hasznos munka, ha a körfolyamatban a maximális nyomás és hőmérséklet 100 bar ill. 600 o. C, a minimális nyomás és hőmérséklet pedig 1 bar ill. 160 o. C? Mennyi hőt kell közölni és elvezetni, és mekkora a termikus hatásfok? A munkaközeg jellemzőit vegye azonosnak a levegőéivel!

Termodinamika körfolyamatok 9. Egy hasznos munkát szolgáltató elméleti körfolyamat 1 adiabatából, 2 izobárból és

Termodinamika körfolyamatok 9. Egy hasznos munkát szolgáltató elméleti körfolyamat 1 adiabatából, 2 izobárból és egy izochorból áll. A két izobár 2 bar ill. 4 bar, a minimális hőmérséklet, mely a hőelvonás véghőmérséklete, 78 o. C. A bevezetett hő a munkaközeg 1 kg-jára vonatkoztatva 700 k. J. Határozza meg a termikus hatásfok értékét, ha feltételezhető, hogy a munkaközeg jellemzői megegyeznek a

Termodinamika körfolyamatok 10. Egy külső munkát fogyasztó elméleti körfolyamat 1 adiabatából (expanzió), 1 izobárból,

Termodinamika körfolyamatok 10. Egy külső munkát fogyasztó elméleti körfolyamat 1 adiabatából (expanzió), 1 izobárból, 1 izotermából (kompresszió) és 1 izochorból áll. A körfolyamatban a legkisebb hőmérséklet az izobár állapotváltozás (2, 5 bar) egyik végpontjában van, értéke 100 o. C. A hőbevezetés során az entrópia fajlagos megváltozása 327 J/kg. K, és a hőelvonás során bekövetkező entrópia csökkenésnek mindössze 20 %-a történik állandó térfogatú állapotváltozás mellett. Határozzuk meg a körfolyamatra vonatkozóan a hűtési hatásfok értékét (ε), mely a körfolyamatba belépő hőmennyiség és a körfolyamat fenntartásához szükséges munka hányadosa! A hűtőközeg jellemzőit vegye azonosnak a levegőéivel!

Termodinamika körfolyamatok 11. Egy Diesel-körfolyamat jellemzői a következők: § maximális nyomás 83 bar, §

Termodinamika körfolyamatok 11. Egy Diesel-körfolyamat jellemzői a következők: § maximális nyomás 83 bar, § maximális hőmérséklet 975 o. C, § a kompresszió során a nyomás 7, 5 szeresésre nő. Határozzuk meg a körfolyamat sarokpontjaiban a nyomás és a hőmérséklet hiányzó értékeit és a körfolyamat termodinamikai hatásfokát, ha feltételezzük, hogy a kompresszió kezdő hőmérséklete 26 o. C! A munkaközeg jellemzőit vegye azonosnak a levegőéivel!

Termodinamika körfolyamatok 12. Egy Ottó-körfolyamat jellemzői a következők: § közölt hő 120 k. J/kg,

Termodinamika körfolyamatok 12. Egy Ottó-körfolyamat jellemzői a következők: § közölt hő 120 k. J/kg, § maximális hőmérséklet 500 o. C, § a kompresszió kezdeti nyomása 0, 95 bar. Határozzuk meg a körfolyamat sarokpontjaiban a nyomás és a hőmérséklet hiányzó értékeit és a körfolyamat termodinamikai hatásfokát ha feltételezzük, hogy a kompresszió kezdő hőmérséklete 26 o. C! Mekkora a kompresszió viszony? A munkaközeg jellemzőit vegye azonosnak a levegőéivel!

Gőzök termodinamikája

Gőzök termodinamikája

Gőzök állapotváltozásai 1/ A kazán túlhevítőjébe 40 bár nyomású 2500 kg/h mennyiségű gőz lép

Gőzök állapotváltozásai 1/ A kazán túlhevítőjébe 40 bár nyomású 2500 kg/h mennyiségű gőz lép be, ahol p = áll esetén 1. 5 10 6 k. J/h hőmennyiséget közlünk vele. Határozzuk meg a gőz állapotjelzőit, ha a túlhevített gőz hőmérséklete 350 o. C. 2/ 1 kg 10 bar nyomású t = 250 o. C hőmérsékletű vízgőzt izotermikusan sűrítjük v 2 = 0. 1 m 3/kg fajtérfogatra. Határozza meg a kompresszió munkáját! 3/ m = 1 kg, p 1 = 6 bar nyomású, száraz telített gőz adiabatikusan expandál p 2 = 0, 6 bar nyomásig. Határozzuk meg a gőz által végzett munkát! 4/ A nedves gőz fajlagos gőztartalma x = 0, 92 és nyomása 15 bar, melyről fojtásos expanzióval lecsökken 1 bar nyomásra. Mennyit csökken a gőz munkavégző-képessége és mennyit nő a fajtérfogata a fojtás alatt? A példa megoldásához hasonlítsuk össze a gőz adiabatikus expanzióját fojtás előtti és utáni állapotból azonos p 3 = 0, 05 bar nyomást feltételezve.

Gőzök állapotváltozásai 5/ Mennyi hőt kell közölni 1 kg p = 15 bar nyomású

Gőzök állapotváltozásai 5/ Mennyi hőt kell közölni 1 kg p = 15 bar nyomású és x 1 = 0, 7 fajlagos gőztartalmú gőzzel, ha állandó nyomáson száraz telített gőzt akarunk előállítani? (q 12 = 584, 5 k. J/kg) 6/ 1 kg 20 bar nyomású száraz telített gőz adiabatikusan expandál 1 bar nyomásra. Határozza meg a gőz által végzett munkát! (w 12 = 452 k. J/kg) 7/ 1 kg p = 10 bar nyomású gőz t = 250 o. C hőmérsékleten izotermikusan sűrítődik v 2 = 0, 03 m 3/kg térfogatra. Határozza meg a sűrítéshez szükséges munkát! (w 12 = 417, 6 k. J/kg) 8. / A nedvesgőz fajlagos gőztartalma x = 0, 7 és nyomása 10 bar, melyről fojtásos expanzióval lecsökken 6 bar nyomásra. Határozza meg a közeg állapotjelzőit az 1 -es és a 2 -es pontban! (p 1 = 10 bar, x 1 = 0, 07, t 1 = 179, 88 o. C, v 1 = 0, 136 m 3 kg, h 1 = 2172, 9 k. J/kg, s 1 = 5, 2501 k. J/kg. K, p 2 = 6 bar, x 2 = 0, 72, t 2 = 158, 84 o. C, v 2= 0, 2271 m 3/kg, s 2 = 5. 404 k. J/kg. K, h 2 = 2172, 9 k. J/kg)

Gőzök állapotváltozásai 9/ m= 1 kg, p 1 = 8 bar nyomású, x 1

Gőzök állapotváltozásai 9/ m= 1 kg, p 1 = 8 bar nyomású, x 1 = 0, 5 fajlagos gőztartalmú gőz izotermikusan terjeszkedik úgy, hogy a terjeszkedés végén száraz telített gőz lesz. Határozza meg a szükséges hőmennyiséget és a munkát! (q 12 = 1024, 1 k. J/kg, w 12 = 96, 12 k. J/kg). 10/ Egy gőztúlhevítő 5 t gőzt termel óránként állandó 20 bar nyomáson úgy, hogy a túlhevített gőz hőmérséklete t = 350 o. C lesz. A túlhevítőbe lépő gőz fajlagos gőztartalma x = 0, 97. Határozza meg a szárazgőz és a túlhevített gőz előállításához szükséges gőzt! (Q 12 =1, 96 106 k. J , Q 11 = 28, 3 106 k. J ) 11. / m = 1 kg, p 1 = 8 bar nyomású és 300 o. C közeg adiabatikusan terjeszkedik p 2 = 1 bar nyomásig. Határozza meg a gőz által végzett munkát! (w 12 = 333. 7 k. J/kg) 12. / Mennyi hőmennyiséget kell az 1 kg 10 bar nyomású és 0, 3 fajlagos gőztartalmú vízgőzzel állandó térfogaton közölni azért, hogy a hőmérséklete 300 o. C legyen? Határozzuk meg a végállapotban a gőz többi állapotjelzőit is és ábrázoljuk az állapotváltozást p-v, T-s és h-s fázisváltozási diagramokban is. (q 1, 2 = 1410, 5 k. J/kg, v 2 = 0, 05917 m 3/kg, h 2 = 2955 k. J/kg, u 2 = 2718, 5 k. J/kg)

Gőzök állapotváltozásai 13. / Egy gőzkazán 20 bar (túlnyomás) üzemnyomással működik. A kazánból óránként

Gőzök állapotváltozásai 13. / Egy gőzkazán 20 bar (túlnyomás) üzemnyomással működik. A kazánból óránként m = 2000 kg, x = 0, 95 gőztartalmú gőzt vesznek el és ugyanilyen mennyiségű tv = 40 o. C tápvizet táplálnak be. Hány kg tüzelőanyagot kell ennek a gőzmennyiségnek az előállításához óránként eltüzelni, ha a tüzelőanyag alsó fűtőértéke 28, 47 MJ/kg és a kazánhatásfok 76% (légnyomás 1 bar)? (Gmb = 235 kg/h) 14. / A kazán túlhevítőjébe m = 4000 kg/h mennyiségű p 1 = 26 bar nyomású gőz lép be, ahol 3 106 k. J/h hőmennyiséget közlünk vele. Határozzuk meg a túlhevítőbe belépő gőz fajlagos o nedvességtartalmát, ha a túlhevített gőz hőmérséklete 460 C (x = 0, 9)

Rankine-Clausius körfolyamat 1/ Határozzuk meg egy Rankine-Clausius körfolyamat termikus hatásfokát és a fajlagos gőzfelhasználás

Rankine-Clausius körfolyamat 1/ Határozzuk meg egy Rankine-Clausius körfolyamat termikus hatásfokát és a fajlagos gőzfelhasználás értékét, ha az adiabatikus expanzió előtt a gőz hőmérséklete 250 o. C fok és az expanziós végnyomás 0, 1 bar. A feladatot oldjuk meg a) Pka 1 = 10 bar, b) Pka 2 = 14 bar, c) Pka 3 = 16 bar kazánnyomás értékekre. Ábrázoljuk a körfolyamatokat T-s és h-s fázisváltozási diagramokban a) d 1 = 1, 34 kg/MJ; b) d 2 = 1, 26 kg/MJ; d 3 = 1, 24 kg/MJ 2/ Rankine-Clausius körfolyamattal dolgozó kazán 300 o. C-os 15 bar abszolút nyomású túlhevített gőzt állít elő. A tápvízelőmelegítő 70 o. C-os tápvizet biztosít. Ábrázolja mérethelyesen a vízgőz T-s és h-s fázisváltozási diagramján a körfolyamatot és vonalkázza be a kazánban közölt hőmennyiséggel egyenértékű területet (x 2 = 0, 87)