llam politika kormnyzat civil szervezetek Tantrgyfelels Dr Kovcs

Állam, politika, kormányzat, civil szervezetek Tantárgyfelelős: Dr. Kovács Ernő Az előadást készítette: Péter Erzsébet

Az állam Max Weber szerint az állam az a politikai intézmény, amely egy pontosan körülhatárolt területen egyedül alkalmazhat kényszert Fő feladatai: A társadalom megszervezése, integrálás, adókat vethet ki, bűnözőket börtönözhet be és hadat üzenhet más államoknak. Külön jogrend szabályozza az állam tagjainak viselkedését, akik nem engedelmeskednek az állami törvényeknek azt kényszeríthetik rá.

Kormányzat Azokból az egyénekből áll, akiknek joguk van az állami hivataluk folytán erőszakot alkalmazni. A különbség az állam és a kormányzat között az, hogy az állam tartósan fennmarad, míg a kormányzatban részt vevő személyek cserélődnek.

Politika Az a társadalmi folyamat, amelyek keretében megszületnek a közösség egészére nézve kötelező erejű döntések. Andorka (2001): Szűkebb, politikai-szociológiai értelemben a politika a társadalom tagjainak és csoportjainak arra irányuló tevékenysége, hogy az állami döntések meghozatalára feljogosító pozícióba jussanak, ezeket a pozíciókat megtartsák, vagy ezeket a döntéseket befolyásolhassák, vagyis hatalomhoz jussanak, illetve a hatalmat megtarthassák.

Politikai rendszer T. Parsons (1967): A politikai rendszer a társadalmon belüli alrendszerek egyike. További alrendszerek: - Gazdasági - Kulturális - Személyiségi

Hatalom A politikai élet és a politikai szociológiai központi fogalom a hatalom. A hatalom olyan viszony, amelynek keretében a hatalmat birtokló személynek módja van arra, hogy a hatalomnak alávetett személyeket arra bírja, hogy szándékainak megfelelően cselekedjenek, akár egyetértenek vele, akár nem.

Uralom Amennyiben az alávettettek elfogadják a hatalmat, vagyis nem akaratuk ellenében gyakorolják a hatalmat, akkor ezt jogos vagy legitim hatalomnak, másképpen uralomnak nevezik.

Demokrácia A modern állam fejlődésének egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy összekapcsolódik a demokráciával. Olyan politikai rendszer, amelyben a nép uralkodik, nem pedig valamelyik uralkodó vagy arisztokrata család. Alapja a népszuverenitás elve, amely kimondja, hogy minden hatalom a néptől származik. Ereje abban rejlik, hogy a kisebbség érdekei is érvényesülhetnek.

A demokrácia többségi modellje A Westminster-rendszerről mintázták, amelyben a kormányzati rendszer felépítése, a politikai tagoltság és a pártrendszer sajátosságai következtében a hatalom a mindenkori többségi párt kezében koncentrálódik. Körösényi (2000): A mindenkori ellenzék szerepe az egységes kormánnyal szemben, ezért a kormánypolitika kritikájára szűkül.

Ralf Dahrendorf szerint a politikai demokrácia akkor tekinthető szilárdnak, ha már két alkalommal kerül sor parlamenti választás által kormányváltásra, kétszer sikerült az adott ellenzéknek a parlamenti választást megnyernie és kormányt alapítania.

A modern polgári demokráciák közös vonásai I. Tiszteletben tartják az alkotmányba foglalt emberi jogokat A kormányzati jogokért több párt is versenghet, nyilvános, rögzített szabályok szerint Általános és titkos, időszaki választásokon dől el, hogy ki alakíthat kormányt, de a kormánypártokkal szemben ellenzék működhet

A modern polgári demokráciák közös vonásai II. Az érdekképviseletek szabadon tevékenykedhetnek, és befolyásolhatják a kormányzati döntéseket A társadalmi nyilvánosság alapvető intézményei – a sajtó és az elektronikus média – függetlenek a kormányzati hatalomtól Érvényesül a hatalom megosztás valamilyen rendje: a törvényhozás ellenőrzést gyakorolhat a végrehajtó hatalom felett, az igazságszolgáltatás pedig mindkettőtől független.

A magyar kormányzati rendszer főbb vonásai 1. A törvényhozó hatalom: Országgyűlés A legfontosabb államhatalmi szerv Egykamarás 386 választott képviselőből áll A képviselők felét egyéni, másik felét listás jelöléssel választják A listát pártok állítják, az kerülhet be, aki a szavazatok legalább 5 %-át elérte Alkotmány módosításához a képviselők 2/3 -os beleegyezése szükséges

2. Köztársasági elnök Magyarország államfője 5 évre választják A fegyveres erők parancsnoka Fogadja a nagyköveteket és nemzetközi szerződéseket köt Jogköre korlátozott Rendkívüli esetekben feloszthatja a parlamentet, akkor, ha az országgyűlés 1 éven belül legalább négyszer megvonja bizalmát a kormánytól

3. Kormány A végrehajtó hatalom letéteményese A törvények végrehajtását a minisztériumokon keresztül gyakorolja Tagjai a miniszterelnök és a miniszterek A miniszterelnököt a Köztársasági Elnök javaslatára az országgyűlés választja A minisztereket pedig a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki A kormányfő jogköre széleskörű Kormány feladatai

Érdekszervezetek vagy nyomásgyakorló szervezetek céljai között szerepel, hogy befolyásolni szeretnék a döntéshozatali folyamatot és a kormányzati politikát anélkül, hogy ők maguk törvényhozói vagy kormányzati pozícióra kívánnának szert tenni

Civil társadalom Egyesületek Alapítványok Vezérlőelvük: a szolidaritás és az öntevékenység