Lgzs Oxign felvtele a prhuzamosan kpzdtt szndioxid leadsa

Légzés

• Oxigén felvétele + a párhuzamosan képződött szén-dioxid leadása • gázcsere: légzőrendszer; gázszállítás: keringési rendszer => cardiorespiratoricus rendszernek is hívjuk • Felső légutak + tüdő + kis vérkör + mellkas + idegi szabályozóközpontok • külső gázcsere: tüdő alveolaris levegő – kapillárisok vére között; belső gázcsere: kapillárisvér – sejtek közt

• Légutak: felső légutak: orr / szájüreg, garat (pharynx), gége (larynx) → légcső (trachea): C alakú porcok merevítik → 2 főhörgőre (bronchus principalis) oszlik → tüdő (pulmo) ezután még 23 kettéágazás → hörgők (bronchusok; bronchi) → hörgőcskék (bronchiolusok; br. terminales): itt már porc nincs, csak simaizomszövet→ ezután brocnhioli respiratorii: gázcsrerében már részt vevő hörgőcskék → ductus alveolaris → léghólyagocskák: alveolus (tsz. : alveoli)

• Első 16 elágazódás: légvezetés (vezető zóna): vízgőzzel telíti a levegőt + szűrés + melegítés → többi lejjebb: kicserélődési zóna (itt már gázcsere is) • hörgők, hörgőcskék bélelése: csillós hám

Belégzés – kilégzés • Belégzés: aktív izommunka: rekeszizom + külső bordaközti izmok • Kilégzés: passzív • Nyugodt körülmények között: rekeszizom egyedül is képes biztosítani (rekeszizom beidegzése: gv. cervicalis 3 -5; kbi. : gv. thoracalis 1 -11) • Erőltetett belégzés: légzési segédizmok: mm. pectorales major et minor, m. sternocleidomastoideus, mm. scaleni • Erőltetett kilégzés: főként: hasizmok + belső bordaközti izmok

• Belégzés: rekeszizom, kbi kontrakció → Vmellkas ↑ → pt ↓ (< patm) → belégzés • Kilégzés: izmok elernyednek → Vt ↓ → pt ↑ (> patm) → kilégzés • Mellkasfal szerkezete (bordák kapcs. sternumhoz, gerincoszlophoz) → mellkas V nagyobb lenne => tágulási (expanziós) tendencia • ezzel ellentétes: a légutak hámját folyadékréteg borítja: gázfázissal érintkezve: felületi feszültség => összehúzza a tüdő belső terét

• Mellhártya (pleura): 2 rétege a mellkasfalra (pleura parietalis) és a tüdőre (pleura visceralis) rögzül. A 2 között folyadékfilm! => mellkas mozgását a tüdő passzíve követi ha levegő kerül közéjük = légmell (pneumothorax) => tüdő összeesik, mellkas kitágul • a tüdőléghólyagocskák falában lévő sejtek felületaktív anyagot szecernálnak (surfactant; foszfolipid + fehérje): alveolusok összeesése ellen ható anyag: felületi feszültséget csökkenti (magzati élet 3. trimeszterében termelődik)

• Légzési és tüdőtérfogatok: • ~500 ml: nyugalmi légzési V = respirációs térfogat → percenkénti légzésszám: 12 -14 → 6 -7 l / perc kicserélt levegő • Erőltetett belégzés: inspirációs rezervtérfogat: ♀: 1900 ml, ♂: 3100 ml • Erőltetett kilégzés: expirációs tartalék. V: ♀: 800 ml, ♂: 1200 ml • Vitálkapacitás: e 3 összege: ♀: 3200 ml, ♂: 4800 ml • Reziduális V: ♀: 1000 ml, ♂: 1200 ml • Összesen: tüdő teljes kapacitása

A légzés szabályozása • Automatikus légzőmozgások: alsó agytörzs → gerincvelői motoros neuronok • Nyúltvelő: 2 -2 sejtcsoport: DRG (dorsal respiratory group); VRG (ventral r. g. ) • Híd 1 -1 sejtcsoport PRG (pontine r. g. ) • a szabályozóneuronok információt kapnak: felszálló reticularis ébresztőrendszerből, limbikus rendszerből (magatartási reakciókkal összehangolás), agykéregből (akaratlagos működések)

Kémiai szabályozás: 1) Agytörzsben: centralis kemoreceptorok • agyi extracellularis folyadék, liquor cerebrospinalis (helyi H+-koncentrációján keresztül) érzékelik a CO 2 nyomását (CO 2 → szénsav → H+ + HCO 3 -) p. CO 2 ↑ => belégzés alacsony p. CO 2 => belégzőaktivitás ↓

2) perifériás kemoreceptorok: • O 2, CO 2 nyomását, H+, K+ (K+ <= izommunka) koncentrációját • carotis-kemoreceptorok: (2 glomus caroticum; az arteria carotis communis elágazásánál) • aorta-kemoreceptorok: (glomera aortica; aortaív, arteria subclavia közelében) • p. O 2 ↓, és p. CO 2 , cc. H+ cc. K+ ↑ => ventiláció ↑ • nagyon érzékeny receptorok • a carotis-receptorok impulzusai fontosabbak a szabályozásban

Izommunkához való alkalmazkodás: • O 2 -felhasználás, CO 2 -termelés ↑ • ventiláció: 100 -120 l /perc is! A ventiláció fokozódásának egyéb tényezői: • (Motoros agykéreg, hypothalamus → ventiláció fokozásának megindítása) • + ízületek, izmok mechanoreceptorai → ventilációt fokozó reflexek • K+-szint emelkedése → légzésintenzitás ↑ • extrém megterhelés => tejsavképződés → acidózis (p. H ↓)

3) A tüdő afferenseinek szerepe: • Nervus vaguson keresztül hatnak az agytörzsi központokra • egy receptortípus: (lassan adaptálódó feszítési receptorok; a légutak falában a simaizomsejtek között) a tüdő feszülését közvetítik → belégzés reflexes gátlása (ezek a legfontosabbak) • egy másik: (gyorsan adaptálódó receptorok; a légutakat bélelő hámsejtek között) tüdő hyperinflatiója + kémiai ingerek is (endogén – hisztamin; exogén – por, füst) aktiválhatják őket → fokozott légzés, bronchoconstrictio, légúti nyákszekréció, köhögés

• harmadik típus: (juxtacapillaris receptorok; a tüdőkapillárisok közelében) hyperinflatio + vérben lévő kémiai mediátorok (hisztamin, kapszaicin, szerotonin) is ingerlik őket → rövid légzésszünet (apnoe) → gyors, felületes légzés + bronchoconstrictio, nyákszekréció

Ábrák forrása: • • • http: //images. google. hu/imgres? imgurl=http: //www. webbooks. com/e. Library/Medicine/Physiology/Respiratory/bronchi_lungs. jpg&im grefurl=http: //www. webbooks. com/e. Library/Medicine/Physiology/Respiratory. htm&usg= __3 v. OE 5 Ku 9 v. QTI 8 Lrdsmwt 3 GNGizw=&h=330&w=520&sz=59&hl=hu&start =15&tbnid=_1 S 4 vx. K 7 Zq 4 y_M: &tbnh=83&tbnw=131&prev=/images%3 Fq%3 Dtrachea%26 gbv%3 D 2%26 hl%3 Dhu%26 sa%3 DG http: //www. frca. co. uk/images/vent-fig 6. jpg http: //www. bcscience. com/bc 8/images/0_quiz_lungsac. jpg