letvdelem I lettevkenysgnket s egszsgnket befolysol tnyezk Komonyi

Életvédelem I. Élettevékenységünket és egészségünket befolyásoló tényezők Komonyi Éva Ph. D

Szemináriumi foglalkozások témái • 1 -2. foglalkozás: - Civilizációs ártalmak, és káros hatásuk - Katasztrófák és azok hatásai az emberre, elhárításuk lehetőségei. A globális civilizációs problémák kiértékelése az életvédelem szempontjából. – (2 -2 óra) • 3 -4. foglalkozás: • Káros szenvedélyek (dohányzás, kábítószer fogyasztás, alkoholizmus, számítógépes telefonos játékok, hazárdírozás, exsztrém sportok, stb. és azok hatásai az emberre. A kockázat szintje. Mennyit kockáztathatunk? - (2 -2 óra) • 5. foglalkozás: A technogén eredetű veszélyek hatása az ember tevékenységére: • Az urbanizációs környezet veszélyei, az urbanizáció negatív hatásainak kiértékelése • Szennyezőanyagok környezetünkben (levegő, talaj, víz, élelmiszer) és azok hatása az emberre, csökkentésük

6. foglalkozás: • Az egészséges életvitel alapjai. (2 óra) _Életvédelem II. , JEGYZET

Irodalom • Kohl Ágnes: „ Ember és környezete”, 1991 • Dieter Heinrich – Manfred Herg: „Ökológia SH atlasz”, 1994 • Kerényi Attila: „Általános környezetvédelem”, 1995 • Желібо Є. П. , Заверука, Н. М. : “Безпека життєдіяльності”, 2001. • І. П. Пістун: “Безпека життєдіяльності”, 1995 • Takács S. : ”Az ember és környezete”, 1994 • Komonyi Éva: Életvédelem I. Főiskolai jegyzet. • Komonyi Éva: Életvédelem II. Főiskolai jegyzet BELSŐ HÁLÓ (KÉZIRAT). • HITELES! Internetes oldalak

Az Életvédelem, mint tudomány kialakulásának rövid története: • 1. szakasz- az ember megjelenésétől a XX. sz. végéig – ösztönös védekezés, később -különböző tudomány- és gazdasági területek fogalmazzák meg az óvó szabályokat (nincs egységes rendszer) • 2. szakasz – a XX. sz. végétől – a XXI. sz. elejéig - a veszélyforrások, veszélyek, káros tényezők azonosítása, rendszerezés, módszeres kutatás, védekezési eljárások kidolgozása • 3. szakasz – napjainkban zajlik (sok az ismeretlen, nem várt hatás, kombinált veszélyforrásokból származó veszélyek sokasága, értékrend-zavar okozta kockázatvállalás)

„Szeresd egészségedet, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. Őrizd szüleid egészségét! – mert a múlton épül föl a jelen és a jövő. ” zy Gusztáv Bárc

• Az Életvédelem, mint tudomány arra irányul, hogy feltárja az embereknek a környezetükben (tág és közeli) lévő veszélyforrásokat • azok tulajdonságait, • hatásuk következményeit az emberre, • azokat a módszereket, amelyek által az ember megóvhatja egészségét, életét.

• magába foglalja a betegségek megelőzését, • az egészség megőrzését, (központi kérdés) • az elsősegélynyújtás alapjait, (valeológia, egészségvédelem) • feltárja azokat a tényezőket, rizikó faktorokat, káros tevékenységeket, amelyek károsan hatnak az ember életére, megzavarják annak egészségi állapotát és élettevékenységét.

Az életvédelem, mint tudomány kialakulásának okai, szükségszerűsége : • – a természet ökológiai egyensúlyának megbomlása az antropogén bioszférára gyakorolt hatása következtében; Nem kívánt és negatív hatások • – a technogén balesetek és katasztrófák számának emelkedése a bonyolult gépek és technológiák, közlekedési eszközök, találmányok felhasználása során; • – a társadalomban szociál-politikai feszültségének fokozódása • - Szív- és érrendszeri, valamint a daganatos, mentális megbetegedések száma nő (FIATALOK KÖRÉBEN IS) • Új fertőző betegségek jelentek meg • Új civilizációs betegségek jelennek meg

• A fizikai terhelés csökkenése (ELKÉNYELMESEDÉS) • az idegi- érzelmi feszültség növekedése, • a környezet állapotának romlása megzavarta a szervezet legfontosabb élettani funkcióit szabályozó mechanizmusokat

• ! Az esetek 70%-ában a betegségek kialakulása magától az embertől függ. Ebben szerepet játszanak: • a káros szokások, • az egészségügyi- higiénés szabályok megsértése, • a helytelen táplálkozás, • a munka és a pihenés rossz aránya, • a környezetszennyezés. • felelőtlen kockázatvállalás

• Élni és odafigyelni egészségünkre miközben mindennapi tevékenységünket végezzük, nem egyszerű dolog, • Az ember csak úgy őrizheti és szilárdíthatja meg egészségét, ha: • ismeri saját szervezetét, • a betegségeket, • előidéző okokat, • megelőzésük módját • ésszerű mértéket tud tartani

! Az életvédelem összetettsége nemcsak az ember bonyolultságából fakad, hanem: • • az emberek egymáshoz való viszonyából, egymástól eltérő egészségi állapotából, fejlettségi szintjéből (egyén, társadalom) valamint a környezet állapotából is.

• Az Életvédelem középpontjában az „ember ↔ környezet” rendszer áll !!!.

Ember és környezete „Környezet nélkül egyetlen faj sem létezhet, de egyetlen faj sem létezhet olyan környezetben, amelyik mindenestül a saját alkotása!”

Mit nevezünk környezetnek?

• Ami befolyásolja létünket, mindennapi tevékenységünket azok a környezeti tényezők, amely környezetünkből fakadnak és hatnak, mi pedig visszahatunk rájuk – • ! és ez mindenkinek más és más.

• Az ember kettősen: • biológiai és társadalmi tényezők által meghatározott lény.

A társadalmi hatások, tényezők az: • • anyagi, lélektani, szociális, emberi kapcsolatainkat érintik. • Ismerjük-e a biológiai hatásokat?

A környezet elemei • Természetes elemek • ↑↓ • Mesterséges elemek • ↑↓ • Sajátos környezeti elem

Károsan ható tevékenységek • Gazdasági tevékenységek • Szükséges ismeretek hiányából elkövetett tévedések • Kényszerhelyzetben végzett tevékenységek • Agresszív szándékkal végzett tevékenységek

A Veszély központi fogalma az életvédelemnek • magába foglalja azokat a jelenségeket, folyamatokat, építményeket, anyagi tulajdonságokat stb. , melyek meghatározott feltételek mellett, közvetve vagy közvetlenül kárt okozhatnak az ember egészségében és veszélyeztethetik létét.

• Potenciális veszély – olyan veszély, amely még nem realizálódott, de meghatározott feltételek mellett realizálódhat, de gyakran nem előrelátható okok is kiválthatják, előrejelzésük nem minden esetben sikeres.

• Objektív • szubjektív veszélyek

• Azokat a feltételeket, amelyek mellett a veszély realizálódhat, veszélyes helyzetnek (szituációnak) nevezzük.

Veszélyforrások: • Természeti : természeti katasztrófák (? ) • Meteorológiai jellegűek • Földtani (geológiai) jellegűek: • Biológiai jellegűek: • ANTROPOGÉN HATÁS !

• Szociális → az egyén és a társadalom alacsony erkölcsi, anyagi és kulturális szintjéből fakad, PL. PROSTITÚCIÓ • Politikai: PL. TERRORIZMUS • Technogén: PL. ELEKTROMOS ÁRAM • Kombinált: PL. természeti –technogén • Egyéb: szórakozás, hobby stb.

A veszélyforrásokból származó károsító tényezők

• fizikai: fény, hőmérséklet, elektromágneses hullámok, ionizáló sugárzás, rezgések erős szél, magas, ill. alacsony páratartalom, magas, ill. alacsony légnyomás, rossz megvilágítás, zaj;

• kémiai: kémiai anyagok és vegyületek (toxikus, KÁBíTÓ, karcenogén stb. ), melyek különböző úton (száj, orr, bőr) juthatnak be szervezetünkbe;

• biológiai: mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák), mérges állatok és mérgező növények;

• pszichofiziológiai: fizikai túlterhelés, idegrendszer túlterhelése, pszichikai túlterhelés (a fentebb felsorolt tényezők is kiválthatják, szociális okok, társadalmi problémák, kábítószerek, gyógyszerek stb. )

A károsító tényezőkkel kapcsolatos fogalmak • A károsító tényezők, csak megengedett egészségügyi határértékek mellett lehetnek jelen!

A szervezetre gyakorolt káros hatása alapján a káros és mérgező anyagokat 4 veszélyességi OSZTÁLYBA sorolják • І osztály – rendkívül veszélyes: pl. a legtöbb inszekticid és a klór • ІІ osztály – nagyon veszélyes: savak, a legtöbb peszticid • ІІІ osztály – mérsékelten veszélyes: ásványi olajok, szintetikus mosószerek, dohány, gabonatermény-por • ІV osztály – kevésbe veszélyes: aceton, benzol, etanol, por.

• Az egészségügyi határértékek a károsítók azon értékeit jelentik, amelyek az ember számára tartósan elviselhetők anélkül, hogy krónikus betegséget vagy genetikai ártalmat okoznának.

A levegőre nézve többféle határértéket állapítottak meg: • átlagos imissziós norma (határérték, In): • az adott szennyezőanyag azon koncentrációja, amelynek napi 24 órán keresztül történő belélegzése több éven át sem okoz káros elváltozásokat az emberi szervezetben;

• maximális imissziós határérték (In max): • azt a szennyezőanyag-koncentrációt jelenti, amelyet napi 30 percen át belélegezve több éven át sem okoz káros elváltozást.

• munkaegészségügyi értékek • a munkanapokon 8 órán át ható értékek sem okoznak káros elváltozást.

• A szennyezők, károsítók komplex módon hatnak! • Több szennyező esetén a maximumban levő határozza meg a környezet egészségi ártalmasságát.

A károsító tényezők hatósugara Komonyi Éva Ph. D

• EMISSZIÓK → Káros hatások (a forrás helyén) • Intermedier közeg → szállító, közvetítő közeg • Transzmisszió → szállítás • Transzformálás → a közeg által való módosítás ↓ • Szinergizmus → a káros tényezők erősítik egymás hatását • Antagonizmus → gyengítik egymás hatását • IMISSZIÓ → káros hatások (a hatás helyén) → közvetlen, közvetett • EXPOZÍCIÓ: a vegyi anyag meghatározott környezeti feltételek mellett valamilyen módon kapcsolatba kerül a szervezettel.

A szennyezés hatósugara függ: • milyen a potenciális migrációs képessége az adott anyagnak • milyen a szennyeződés élettartama; • a szennyeződés mennyiségétől és minőségétől, vagyis a fizikai-kémiai tulajdonságaitól; • milyen a valószínűsége annak, hogy ez az anyag kémiailag átalakul, ill. lebomlik; • a környezet adottságaitól: hőmérséklet, nedvesség, fény, lebontó szervezetek aktivitása, oxigén jelenléte, a közeg kémhatása;

A károsítók hatósugarának kategóriái • Lokális szintű (helyi) • Városi szintű • Regionális szintű • Kontinentális szintű • Globális (planetáris) szintű

• PROBLÉMA: • → a károsítók nagy száma • → többnek nem ismerjük (nem akarjuk ismerni !) az élettani hatását, • → ha ismerjük, nem mindig törődünk vele !!

Az emberre gyakorolt hatása alapján a károsítókat 4 csoportba soroljuk: • emberre gyakorolt hatásuk egyértelmű (közvetlen) pl. : radioaktív anyagok → sugárbetegség a kadmium → itai-itai betegség

• hatásuk következtében a betegség közvetve (is) fejlődik ki, fogékonyabbá válunk más betegségekkel szemben PL: - az állandó alacsony szintű zaj (30 -60 d. B) → idegrendszeri, emésztőszervi megbetegedések, magas vérnyomás - a légszennyezés → csökkenti az immunitást

• Hatásuk nem okoz betegséget, de állandó alkalmazkodásra késztetik az embert (ökológiai élettan) ↓ kórképek kifejlődése pl. : gyulladás (szem nyálkahártya, nyirokcsomók duzzadsága) • Hatásuk - még nem ismert

• MÉRGEK - az összes olyan vízben, zsírban, szövetnedvekben oldódó élettelen anyag, mely a megfelelő mennyiségben a testbe jutva megzavarja az egészségi állapotot vagy/és múlóan, tartósan vagy véglegesen károsítja azt.

Káros anyagok Maximális egyszeri, mgl Kadmium, Cd Kobalt, Co, Mangán, Mn, Biszmut Bi, Barium Ba 0, 01 Benzol C 6 H 6, Bór B Dioxin Nitrátok (-NO 3) Nitritek (-NO 2) Ezüst Ag Higany Hg Ólom Pb Sztroncium (stabil) Sr Benzin, cink Zn, kobalt Co, vas Fe Króm Cr, nikkel Ni, réz Cu, molibden Mo, wolfram W 0, 1 0, 5 5*10 -10* (Ukr) 3, 5*10 -5* (Ny. -E. ) 45, 0 3, 3 0, 005 0, 03 7, 0 0, 1 0, 01

A leggyakoribb kémiai szennyezők csoportosítása és egészségkárosító hatásai (jegyzet) • Egy anyag vagy energia csak akkor tekinthető szennyezőnek, ha annak az embertől származó inputja, valamely természetes biogeokémiai ciklushoz többletként adódik. • Kontaminánsok: abban a formájukban, ahogy az ember a környezetbe juttatja őket még nem szennyezők, de átalakulások útján szennyezővé válhatnak. • elsődleges és másodlagos szennyező fogalma.

Környezeti eredetű kontaminánsok Átlagos nehézfém és arzéntartalmak Magyarországon (1997) ólom g/kg Hús és húskészítmény Hal és halkészítmény Tej és tejtermék Gabonafélék Zöldségkészítmény Gyümölcskészítmény Halak Cukor kadmium g/kg higany g/kg arzén g/kg

Nehézfémek – Ólom (Pb) Természetes forrás: - vulkáni tevékenység Emberi tevékenység: - bányászat - fémkohászat, acélgyártás - akkumulátorok - pigmentek Emberi expozíció: - élelmiszerek ólomszennyezettsége - ipar - közlekedés - konzervdoboz - mázas kerámiaedények (citromos tea kioldja 1 -2 mérgezés/év) - a sz. v. bőrön át is átjutnak - humán teratogén, karcinogén. Pb tartalom élelmiszerekben g/kg Napi étrend: 13, 1 g

Nehézfémek – Kadmium (Cd) Természetes forrás: - greenockit (Cd. S) - ásványban és cinkércben Emberi tevékenység: - ipari emisszió - komposztált városi hulladékok (!) - gyógyszerek, favédőszerek Emberi expozíció: - táplálkozás - olajos magvak - zöldségek - állati belsőségek - tengeri, élőlények - vadon élő gombák - dohányzás - élelmiszerekkel érintkező felületek (kerámia-ötvözetek, műanyagok) - lassú kiválasztódás - bizonyítottan rákkeltő Cd tartalom élelmiszerekben g/kg Napi étrend: 32 g

Nehézfémek – Higany (Hg) Természetes forrás: - levegő, talaj, kőzetek - természetes vegyületek Emberi tevékenység: - ásványok feldolgozása - kohászat - gyógyszerek, Vízi környezetben: Erős feldúsulás: víz plankton algák kishalak ragad. A vér higanyszintje és a halfogyasztás között van összefüggés. Felszívódás és biológiai felezési idő - szerves higany: 90% - 50 nap - szervetlen higany: 5 -15% - 40 nap - elemi higany: 0 -50% - 70 nap Tengeri halfogyasztás hatása a vér higany szintjére: - Soha nem eszik halat: 2 -5 g/kg vér - Mérsékelt (1 -2 x/hét): 10 g/kg vér - Naponta: 400 g/kg vér Hg tartalom élelmiszerekben g/kg Napi étrend: változó g

Arzén (As) Természetes forrás: - kőzetek mállása - mélyfúrású víz - vulkanikus tevékenység Emberi tevékenység: - ásványok feldolgozása - kohászat, kőszén égetése - peszticidek - gyógyszerek, favédőszerek Vízi környezetben: Tengerben: Az össz As koncentráció: 0, 5 -50 mg/kg állat+növény Édesvízi halakban: <10 g/kg (50 -5000 x) Szárazföldi környezetben: kis konc. Élelmiszerszennyeződés: - légkörből (ipar közelében) - talajból - halakban: arzeno-betain, dimetil-arzenilribóz (arzenocukrok rákokban, kagylókban és tengeri növényekben) a foszfor helyére épül be, lassan öl As tartalom élelmiszerekben g/kg Napi étrend: 20 g

Szervetlen vegyületek – Nitrát és a nitrit Fő étrendi forrás: - zöldségek - víz (csecsemőnél) Alföldi kutak Emberi tevékenység: - műtrágyázás - húsok színének megtartása Felszívódás: - a toxicitás a nitrát nitritté való alakulásából származik. A nitrit reagál a vér hemoglobinjával methaemoglobinémia. 50% Met hemoglobin halálos, 10% tüneteket okoz - Felnőttekben a mthaemoglobin-reduktáz csökkenti a mérgező hatást. Csecsemőkben ez az enzim még nincs, ezért veszélyeztetettek (kék kór). Kiválasztás: - a vese gyorsan kiválasztja Toxicitás: - A nitrát/nitrit állatkísérletekben mutagén. - Lehetséges karcinogén. - átjut a placentán NO 3 - tartalom élelmiszerekben mg/kg burgonya 0 - 400 karfiol paprika paradicsom sóska petrezselyem 400 - 1000 sárgarépa uborka hagyma paraj kelkáposzta 1000 -2000 káposzta retek karalábé 2000 felett fejessaláta Napi étrend: 150 mg Lakto-vegetáriánusok: 300 -400 mg

A munkahely veszélyei: fizikai, kémiai, biológiai • A foglalkozási ártalom a munkahelyen a munka környezetében fellépő, a dolgozóra ható káros hatás, amelyet az ember maradó károsodás nélkül elvisel. • Ha a károsító hatás mértéke az elviselhető szintnél nagyobb, a szervezet nem képes alkalmazkodni és regenerálódni, hanem megbetegszik, ez a foglalkozási betegség.

Szellemi tevékenységnél : • álmatlanság, dekoncentráltság, ↓ • ingerlékenység, • később: szív- és érrendszeri megbetegedések; • endokrinológiai, bronchiális panaszok; • hangszálak károsodása (tanárok esetében); • kialakulhat magas vérnyomás, • cukorbetegség, • károsulhat az agy vérellátása (agyvérzés) • infarktus; Középületek és otthonunk veszélyei (? ) → mértékesség és a használati utasítás betartása

• A veszélyek és betegségek megelőzésében segít: • az értelmes cselekvésformák elsajátítása, szokásokká alakítása, egészséges életvezetéssé szervezése.

Miért az életvezetés kifejezést használjuk az életmód helyett? • ! Az életmód már kialakult szokásrendszer, s mint ilyen, többnyire nem tudatos szükségletté vált- cselekvéseknek, tevékenységeknek az összessége. ! Bármiféle megváltoztatása tudatosítást, tudatos erőfeszítést követel.

Az életvezetés teljes életünknek, valamennyi lényeges meghatározó tevékenységünknek tudatos irányítása, szabályozása. Ebben teljes személyiségünkkel veszünk részt Legfelsőbb irányító tényezője: a személyes értékrendszer • Mérlegelünk (kockázatot vállalunk!? ) • döntést hozunk Alapja: az életszemlélet és világnézet

Világnézete mindenkinek van! Ennek egyik legfontosabb tényezője az egészséggel, életünkkel, mint alapvető értékekkel kapcsolatos állásfoglalásunk.

Kockázat

mit jelent? • A kockázat valamely veszély bekövetkezési valószínűsége, • a bekövetkezés által kiváltott következmények súlyossága R =P (W) ∙ D (kockázat = gyakoriság ∙ súlyosság) • (0 -1 -ig terjedő értékek)

kockázat Egy szeg miatt a patkó elveszett A patkó miatt a ló elveszett A ló miatt a csata elveszett A csata miatt az ország elveszett Verd be jól azt a patkószeget! (angol gyermekvers) Titanic, Challenger….

társadalom és kockázat • A civilizatórikus fejlődés alsó szintjein lévő társadalmak inkább a természeti környezet kockázatainak vannak kitéve, • a fejlett ipari társadalmak inkább az emberalkotta környezet kockázatainak.

kockázat fajtái • • • műszaki gazdasági informatikai humán egészségi biztosítási …. . munkavédelmi környezeti

Kockázatelemzés • A kockázatelemzés célja: a veszély valószínűségének meghatározása, illetve a várható következmények megállapítása

kockázat értékelése • Kvantitatív: • Kvalitatív: ha nem mérhető skálán: – egyéni halál kockázata – csoportos/ társadalmi kockázat (pl. vegyipar. . , atomerőmű) - elhanyagolható…vagy …katasztrófális

mérőszámokkal mikrorizikó (m. R): halál valószínűsége egy évre = 10 -6

relatív kockázat

Néhány egyszerű, mindennapi „önkéntes” tevékenység, amely 1 milliomoddal megemeli a halálozási kockázatot • • • 1, 4 cigaretta elszívása (tüdő- és szájrák) 15 km kerékpározás (baleset) 450 km autóvezetés (baleset) 1500 km repülőút (baleset) 1 mellkas röntgen (tüdőrák a sugárzástól) 150 évig élni egy atomerőmű 35 km-es körzetében

A rizikófaktor és a kockázat mértéke közötti összefüggések Életfeltételek Biztonságos Halálozási A kockázati szint/év mértéke 10 -8, 10 -9, 10 -10 és Elhanyagolható alacsonyabb Viszonylag 10 -7, 10 -6, 10 -5 Megengedhető 10 -4, 10 -3, 10 -2 és Magas, védelmi magasabb eljárások biztonságos Veszélyes szükségesek

Éltem - és ebbe más is belehalt már. József Attila: Kész a leltár