LET A FALUSI KZSSGBEN A szletstl az regkorig

ÉLET A FALUSI KÖZÖSSÉGBEN A születéstől az öregkorig © Németh György

GYERMEKKOR Belenevelődés a felnőtt életbe (munka, szokások, hagyományok) § Kezdetben játék § Életkornak megfelelő feladatok nemek szerint

SERDÜLŐKOR Se nem gyermek, se nem fiatal (12 -14 év) Iskola Beletanulás a férfiak és a nők munkájába Legény-, lányszerepek tanulása

IFJÚKOR Legény (16 -18 évtől), azelőtt „suttyó”, „puhab” volt a neve Legénycéh – legényavatás § Legfontosabb szempont a munkabírás § Keresztapát választott, aki fölavatta § Jogai: fonóba, kocsmába, lányokhoz járhatott, táncba, mulatságba lányt hívhatott…

IFJÚKOR Lányok – utcabeliek, rokonok alkottak csoportot 14 -15 éves korban vacsora az idősebbeknek, ekkor fogadták maguk közé Együtt jártak fonóba, fosztóba, lakodalomba

ISMERKEDÉSI ALKALMAK Iskola, közös libapásztorkodás gyermekkorban Esti séták Kalákamunkák Búcsúk, vásárok, lakodalmak Legényjáró napok

Fonók életkor szerint Mindenki a sajátját fonta Játék, szórakozás, udvarlás színtere is

A FELNŐTTEK ÉLETE A falusi társadalom szerkezete Parasztok, gazdák § nagygazda – irányítók, vezető családok § középparaszt – többség, a hagyományok őrzői (hétszilvafás nemesek) § szegényparaszt, zsellér – napi gondok, megélhetési problémák

A FALUSI ÉRTELMISÉG § Papok – lelki gondozás § Jegyző – hivatalos ügyek intézése, jogi végzettség § Tanító – egyházi, világi § Orvos – csak a XX. sz. -tól

A FALU VEZETŐI A falu irányítása § Bíró – tehetős nagygazda (ma polgármester, nem fizetett) § Elöljárók (mai önkormányzat) § Jegyző – jogi szakember (fizetett) § Legelőtársulat § Erdőbirtokosság § Hegyközség

FIZETETT ALKALMAZOTTAK § Kisbíró – hírek, törvények közreadója (fizetett) § Bakter – felügyel a falu rendjére (fizetett) § Csősz – a falu határát vigyázza (fizetett)

ASSZONYOK Idősebb, tapasztaltabb asszonyok közül: § szövőszékek felvetése § szakácsnők lakodalmakban § egyházi búcsúvezetők § siratóasszonyok § bábák