LELMISZEREK KMIAI BIZTONSGNAK RTKELSE dr Oravecz Mrton elnk
ÉLELMISZEREK KÉMIAI BIZTONSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE dr. Oravecz Márton elnök „Egészségbiztonság a Nemzet biztonsága” rendezvény 2012. december 6.
Áttekintés v Élelmiszerbiztonság, intézményrendszer (nemzetközi, EU, hazai) v Kémiai szennyezőanyagok élelmiszerekben, takarmányokban v Élelmiszerbiztonsági kérdéstől a válaszig az EU-ban v Kockázatértékelés v Aktuális feladatok, eredmények v Kihívások, új/újonnan felmerülő kockázatok
Élelmiszerbiztonság az élelmiszer emberi egészségre ártalmatlansága és emberi fogyasztásra alkalmassága (178/2002/EK rendelet) Nemzetközi tevékenység FAO/WHO Codex Alimentarius (nemzetközi szakértői háttér, CCCF, CCFA, CCMAS, JECFA) Európai Unió szervezetei, szabályozása, Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal, SCF Magyar, nemzeti élelmiszerbiztonsági rendszer, program 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről • Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Földmûvelésügyi Igazgatóság Elnök Erdészeti Igazgatóság Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Rendszervezési és Felügyeleti Igazgatóság Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Ig. Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Elnökhelyettes Kiemelt Ügyek Igazgatósága Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Borászati Igazgatóság Állattenyésztési Igazgatóság Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság Állatgyógyászati Termékvizsgáló Igazgatóság A NÉBIH felépítése Vidékfejlesztési Minisztérium NÉBIH Gazdasági elnökhelyettes Növény-, talaj- és erdővédelmi Elnökhelyettes
A kémiai élelmiszerbiztonság a lakosság egészségének védelme érdekében az élelmiszerek, italok a lehető legkisebb szinten tartalmazzák a szennyezőanyagokat Veszély és kockázat Veszély: az élelmiszerben lévő egészségre ártalmas anyag (vegyi anyag/vegyület) Kockázat: a veszély által kiváltott egészségügyi hatás valószínűsége és súlyossága
A kémiai élelmiszerbiztonság alapjai Korszerű, betartható, a lakosság egészségvédelmét szolgáló szabályozás, közösségi és nemzeti előírások Az előírások betartása az élelmiszertermelés és előállítás minden fázisában, helyes mezőgazdasági/ állattartási/ termelési/ kereskedelmi/ ételkészítési gyakorlat Hatékony ellenőrzés, inspekció, laboratóriumi vizsgálat, országos felmérés, monitoring vizsgálatok - kockázat alapú rendszer következtetések levonása Képzés, egészségügyi felvilágosítás, a kockázatokkal kapcsolatos információk nyilvánossága
ÉLELMISZEREK LEHETSÉGES IDEGEN ANYAG FORRÁSAI NÖVÉNYTERMESZTÉS növényi metabolitok RAKTÁROZÁS biológiai eredetű szennyeződések talajjavítók, növényvédő szerek ÁLLATTARTÁS gázosítószerek, raktár-fertőtlenítők takarmány adalékok, állatgyógyászati készítmények, ektoparazitikumok FELDOLGOZÁS technológiai eredetű szennyezők, nem kívánatos átalakulási termékek, adalékanyagok CSOMAGOLÁS/TÁROLÁS Az érintkező felületből kioldható szennyezők, átalakulási termékek ÉTELKÉSZÍTÉS edényekből kioldható anyagok, hőhatásra keletkező idegen anyagok
környezeti eredetű szennyezők (dioxinok, PCB-k, nehézfémek) növényvédő szer maradékok technológiai eredetű szennyezők (akrilamid, etilkarbamát, furánok) állatgyógyszerek maradékai biológiai eredetű kontaminánsok (mikotoxinok, biogén aminok, fitotoxinok) természetes tartalomként jelenlevő toxikus anyagok (alkaloidok, HCN, oxálsav) élelmiszerekkel érintkező anyagokból kioldódó szennyeződések
RASFF bejelentések 2500 Kémiai veszélyek bejelentéseinek megoszlása évenként növényvédőszer-maradék nehézfém 2000 mikotoxin kioldódás 1500 kémiai szennyező (egyéb) ipari szennyező élelmiszer adalék és színezék biotoxin (egyéb) 1000 bioszennyező 500 allergén állatgyógyászati szermaradék 0 2007 2008 2009 2010 2011
A „kérdéstől” a „válaszig" az Európai Unióban Európai Bizottság Kérdés? Európa Parlament Tagállamok EFSA “saját mandátum” Adatkérés! Kockázat becslés Vélemény Fogyasztók Média Ipar 0 Szakértők, szakmabeliek, hatóság Kockázat kommunikáció Kockázat kezelés
Kockázat elemzés - NÉBIH • Kockázatbecslés A kockázatbecslés képezi a jogalkotási, hatósági, kormányzati intézkedések tudományos bázisát. • Kockázatkezelés Lépései: a kockázat azonosítása, a kockázat elhárítás lehetséges alternatíváinak mérlegelése, a kiválasztott alternatíva végrehajtása, megfigyelés és felülvizsgálat Eszközei pl. helyes mezőgazdasági, feldolgozási, higiéniai, stb. gyakorlat (útmutatók), veszély-elemzés, minőségirányítási rendszerek (ISO) Az intézkedéseknek tudományosan megalapozottnak kell lennie, de a lehetőségeket és következményeket is figyelembe kell venni. • Kockázat kommunikáció A fogyasztók tájékoztatása, médiakapcsolatok, szakmai tájékoztatás
Étrendi bevitel- és kockázatbecslés Kell: Ø Információ ü a szennyező anyagról és az élelmiszerről, ü toxikológiai tulajdonságairól ü a fogyasztók számáról, érzékenységéről Ø Adat ü élelmiszerfogyasztási, ü élelmiszer-szennyezettségi Ø [Idő] Nem egyénre, hanem adott közösségre szól, statisztikailag megalapozott Mindig egy élelmiszer-szennyezőanyag párosításra vonatkozik Célja annak megállapítása, hogy lehet-e egészségártalom Akut / krónikus bevitel
A kockázatbecslés folyamata Folyamatos párbeszéd kell a kockázatbecslő és a kockázatkezelő között!
Kockázatbecslés folyamata Veszély értékelése Veszély azonosítása (Miről van szó? ) • káros egészségügyi hatások azonosítása Ø szerkezet-aktivitás megfontolások Ø sejten végzett vizsgálatok (in vitro) Ø állatkísérletes toxikológiai vizsgálatok (in vivo) Ø humán vizsgálatok (epidemiológia) Veszély jellemzése (Hogyan és kire hat? ) • mechanizmus azonosítása • kritikus hatás azonosítása • dózis-hatás összefüggésének vizsgálata • legnagyobb biztonságosnak mondható dózis meghatározása • teszt állatok és ember ill. az egyedek különböző érzékenységének figyelembevétele Expozíció becslése (Mennyit fogyasztunk? ) • élelmiszerben/étrendben az anyag szintjeinek • fogyasztott élelmiszer mennyiségének • egyéni bevitelnek • különleges fogyasztói csoportok bevitelének Ømérése, becslése Kockázat jellemzése (Hogyan ítélhető meg? ) • a becsült bevitel összehasonlítása a veszély jellemzése során megállapított biztonságos bevitellel
Hazai bevitel- és kockázatbecslések Ø Növényvédő szer maradékok Ø Guar gumi – dioxin, PCP Ø Gabonaalapú élelmiszerek fuzárium toxin szennyezettsége Ø Fűszerpaprika mikotoxin (aflatoxinok, OTA) Ø Mák alkaloid (morfin) tartalma
Kiadvány
Kémiai biztonsági ellenőrzési terv alapján végzett monitoring vizsgálatok Vizsgálati irányok: aflatoxin B 1 és összes aflatoxin; aflatoxin M 1; dezoxinivalenol (DON); ochratoxin-A; zearalenon (F-2); tengeri biotoxin; allergének: földimogyoró, glutén, kazein, 3 -MCPD; ásványi paraffin; besugárzottság; PCDD/F Dioxinok, DL-PCB-k, indikátor PCB-k, erukasav(az összes zsírsavra vonatkoztatva); fumonizin B 1 és B 2 összege; hidrogén-cianid; hisztamin; laktóz; melamin; metanol; morfin, narkotin, tebain, kodein (alkaloidok); nitrát szennyezőanyag; PAH; patulin; poláros komponens (vendéglátásban használat alatt levő sütőzsír és –olajból), szervetlen ón; szteroidhormon; nehézfémek: ólom, kadmium és higany; kumarin; alumínium
Kihívások § Új növény-, állat- és humán-egészségügyi veszélyek, újonnan felmerülő kockázatok, § Új élelmiszerek, § Kutatási, analitikai módszerek és gyártási technológiák fejlődése, § Adatgyűjtési és kezelési rendszerek, nemzeti élelmiszerbiztonsági adatbázis § Élelmiszerek szennyezettségét felmérő és értékelő programok
Kihívások § Kockázatbecslési módszerek fejlesztése és harmonizációja - egyes mintákban egyidejűleg előforduló azonos hatásmódú anyagok kumulált expozíció - egy anyag több forrásból történő bevitelének/kockázatának értékelése, - genotoxikus és rákkeltő anyagok kockázatbecslése, - élelmiszerekben alacsony koncentrációban jelenlévő, ismert kémiai szerkezetű anyagok becslése (alacsony dózisok hatásai) § A globalizálódó élelmiszer kereskedelem változásai és ezek fogyasztók egészségére gyakorolt hatásainak elemzése § Szennyezett környezet (vizek, levegő…) § Éghajlatváltozás (szélsőséges körülmények) § Fogyasztási szokások változása
ÉLELMISZERBIZTONSÁG „SAFE FOOD FOR ALL” megosztott felelősség jogszabályok jól informáltság kutatás biztonságos gyakorlat oktatás együttműködés kormányzat - hatóság - szakképzettség HACCP GMP; GHP aktivitás fogyasztók nyomonkövethetőség élelmiszervállalkozók Nemzeti és nemzetközi elkötelezettség az élelmiszer-biztonságra
Köszönöm figyelmüket!
- Slides: 21