LELKI EGSZSG DROGPREVENCI Ksztette Papp Zsuzsa Zalaegerszeg 2012

LELKI EGÉSZSÉG, DROGPREVENCIÓ Készítette: Papp Zsuzsa Zalaegerszeg, 2012. október 12.

Lelki egészségvédelem n A lelki egészségvédelem szó szerint a lélek egészségének védelmét, megőrzését jelenti, azaz olyan egészséges életmód, életforma kialakítását, amelyben a személy számára adottak az optimális testi, lelki, társas fejlődés feltételei.

Lelki egészség…? Mit teszünk és mi mindent tehetünk lelki egészségünk érdekében? Mennyire múlik ez rajtunk, életkörülményeinken, társadalmi berendezkedésünkön? n Milyen alapvető dolgok szükségesek a lelki egészség megteremtéséhez? Gazdasági vagy szemléletbeli? n Hol kell és mikor kell elkezdeni a lelki egészség megteremtését és védelmét? Már egészen a bölcsődében és még a lelki betegség kialakulása előtt vagy elég felnőtt korban a már megbetegedett egyént gyógyítani? n Kiknek a feladata ez? Az egyéné, a családé vagy különböző szervezeteké? n n Ha össze akarnánk sűríteni egy nagy központi kérdésbe a lelki egészség(védelem) fogalmát, akkor úgy fogalmaznánk, hogyan, miként lehet megszerezni/megteremteni majd pedig megőrizni lelki egészségünket, illetve kik és mik befolyásolják ezt? n Az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó tudományterület a mentálhigiéné vagy mentálhigiénia, mely nemcsak az orvostudomány része és feladata, hanem több tudományé és az egész társadalomé.

A mentálhigiéné célja: n Minél több ember számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, n A testi, lelki és szociális kibontakozást fenntartani egy olyan küzdőképes személyiséget, amely alkamassá teszi az embert társadalmi feladatainak teljesítésére úgy, hogy önmagával és környezetével belső harmóniában, egyensúlyban éljen.

A prevenció fogalma, formái és színterei Primer prevenció

Elsődleges a megelőzés akkor, ha a kóros folyamatok elindulását akadályozza, vagy szünteti meg. Ide tartozik: - Szakszerű intézményes felvilágosítás az egészségre veszélyes tényezőkről, hatásukról, következményeikről - Családi és iskolai programok, amelyek az egészséges lelki fejlődést segítik

Ki válik ellenállóvá a „károsító hatásokkal” szemben? n Aki időben megtanulja konstruktívan kezelni életkorának tipikus kihívásait és gondjait, a szükségszerűen fellépő konfliktusokat, a velük járó érzelmi feszültségeket n Jó emberi kapcsolatokat képes kialakítani n Különböző csoportok, közösségek aktív és kreatív tagja, …mert szeret élni és kerüli az életet veszélyeztető kockázatokat.

A prevenció fogalma, formái és színterei Másodlagos (szekunder) prevenció

n …akkor, ha már az elindult kórfolyamatot állítja meg, n kiterjed a kockázati tényezőkre egy viszonylag korai szakaszban, amikor még jók az esélyek arra, hogy támogató légkörben, megfelelő kontroll mellett, a veszélyeztetett személy visszalépjen a betegséghez vezető útról… n kifejleszt olyan hozzáállást és készségeket, amelyek ellenállóbbá teszik, csökkentik a veszélyeztetettségét, és ha ismét megterhelő helyzetbe kerül, megtanul nemet mondani a csábításokra

A prevenció fogalma, formái és színterei Harmadlagos (tercier) prevenció

n …amikor előrehaladottabb betegség esetén a megfelelő kezelés a lehetőségekhez képest optimálisan helyreállítja az önálló életvitel készségeit. n Rehabilitációval, gondozással elhárítja a szövődményeket, javítja az életminőséget, azaz megelőzi a visszaesést.

A prevenció „területei” A primer prevenció minden szocializációs színtéren kívánatosnak mondható (így a családtól elkezdve a munkahelyig, egészen a társadalommal bezárólag), míg a szekunder és tercier prevenció már elsősorban különféle társadalmi, egészségügyi intézmények „fennhatósága” alá tartozik (így Családsegítő, Ideggondozó, Drogambulancia, Nevelési tanácsadó és számos egyéb szakmai és civil szervezet).

DROGPREVENCIÓ

Drogprevenció A drogfogyasztás mértéke az elmúlt két évtizedben drasztikus módon emelkedett hazánkban, különös tekintettel a középiskolások szerfogyasztására. Ennek alapján indokolttá vált az iskolai egészségfejlesztési-drogprevenciós programok széles körben való elterjesztése, amelyek komplexen kezelik az alkoholfogyasztással, dohányzással, a kábítószerhasználattal és a gyógyszerekkel való visszaéléssel kapcsolatos problémákat. A tágabb értelemben vett droghasználat része lett az emberi kultúrának. Kábítószer: minden olyan anyag, ami bekerülve az emberi szervezetbe megváltoztatja a pillanatnyi pszichikus állapotot, serkentő vagy gátló hatása van, örömet, boldog állapotot okoz, vagy átformálja az egyén tudattartalmát, megváltoztatja a vélekedését a világról. Ebben az értelemben a mindennapi élvezeti szerek: kávé, tea, dohány és jó néhány gyógyszerféleség éppúgy kábítószerek, mint az illegális drogok (marihuána, ópium, kokain, diszkó drogok…)

Drogprevenció n A kábítószer probléma nem új keletű jelenség: a drogfogyasztás egyidős az emberiség történetével. Ősidők óta használják gyógyszerként, serkentő és gátlószerként a különféle anyagokat. A drogfogyasztó magatartás ma világszerte szedi áldozatait. A megoldás a megelőzésben és a tudatformálásban gyökerezhet. (film)

Drogprevenció Probléma: Napjainkban az emberi értékek, a családi kapcsolatrendszer devalválódásának folyamatát éljük. Ennek egyenes következménye a keletkező konfliktusok megoldásának szociális kapcsolaton kívüli kezelése, ami a narkomán tendenciák megerősödésének kedvez. Visszahatása gyorsítja az értékes emberi kapcsolatrendszerek leépülését. Ebben áll rendkívüli társadalmi veszélyessége. Kedvező eset: A feszültségek kezelését a jól szocializált, énerős személyiség az emberi kapcsolatok rendszerében keresi és találja meg. Erre az értékvezérelt magatartásra kell képessé tennünk gyermekeinket, hogy felnőtté válva tudjanak és akarjanak emberspecifikus életet élni.

Drogprevenció n Hogyan? A felkészítés felelősségén a családnak és az iskolának együtt kell osztoznia. A személyiségformáló beavatkozások folyamatában célirányosan helyet és hangsúlyt kell kapnia a kábítószer-fogyasztásra vonatkozó hiteles ismeretek és attitűdök kialakításának. Iskola feladata: - tematikus ismeretközlés - a kábítószerre vonatkozó helyes értékelő viszonyulások kialakítása (pedagógusok szerepe!!)

Drogprevenció n Veszélye – túl egészségkárosító hatásán: a drogkipróbálóból fokozatosan drogfogyasztó lesz, droghasználó ember pedig előbb-utóbb összeütközésbe kerül a törvénnyel. A fiatalkorú bűnözés jelentős része összefüggésbe hozható a drogfogyasztással!

Drogprevenció n Kezdeményezések a drogfogyasztás visszaszorítására (különféle modellek): - Kriminális modell irányzata a drogozót bűnelkövetőként kezeli, magatartását deviánsnak minősíti, ha kell, bünteti. Medikális modell a fogyasztás egészségromboló hatását igyekszik mérsékelni. A drogfogyasztót betegként kezeli, és beavatkozásával a megelőzést, a terápiát, és a rehabilitációt vállalja fel. Szociális modell a drogfogyasztás káros mellékhatásainak visszaszorítását tűzte ki célul, minden rendelkezésre álló jogi, orvosi, és társadalompolitikai eszköz komplex megvalósításával. Ez az irányzat a drogpolitikát új alapokra helyezi a drogfogyasztót ugyanazon emberi jogok illetik meg, mint a társadalom absztinens tagjait. kiemelt feladatként kezeli a megelőzést.

Drogprevenciós kísérletek DADA (Dohányzás, Alkohol, Drog, Aids) a rendőrség figyelemre méltó, egészséges életmódra nevelő programja, amely leginkább eljutott az iskolákba. DARE (Drug Abuse Resistance Education) magyar adaptációja 1992 óta működik. 4 K program (közlekedés, környezet, kábítószerek korosztályos veszélyei) Probléma: a primer prevenció tudományosan megalapozott ismeretei csak érintőlegesen vannak benn a pedagógusképzésben. A nagyszámú szakemberképzés elengedhetetlen lenne! Fontos lenne az ifjúság nagyobb arányú bevonása a drogmegelőzésbe, hogy kortárssegítőként prevenciós szakemberek irányítása mellett közvetlen módon fejthessék ki szociális befolyásoló hatásukat.

n "Valamennyien egy hatalmas génkészlettel, rendkívül tág lehetőségekkel jövünk a világra - de vannak szenzitív periódusok. Ha egy gén a program szerint éppen odajut, hogy manifesztálódna, akkor már csak arra vár, hogy megkapja az ehhez szükséges kulcsingert, ahogy egy fejlődő növénynek is meg kell kapnia a napsugarat és a vizet, hogy tovább tudjon növekedni. Minden génnek megvan a maga kulcsingere, amelynek hatására úgy nyílik ki, mintha egy zárban elfordítanák a kulcsot. Ezt a fajta találkozást úgy nevezi a pszichológia, hogy imprinting, vagyis életre szólóan mély bevésődés. Kitörölhetetlen. Ettől kezdve már a gén érvényesíti hatását. Ha azonban a szenzitív periódusban nem jön a kulcsinger, a gén nem nyílik ki. Ezzel nagyon optimista üzenetet szeretnék közvetíteni, mert ha megadjuk a gyermeknek mindazt, ami a tudásunk mai szintjén pozitív, az érést, a fejlődést szolgálja, akkor elősegíthetjük, hogy bizonyos gének aktiválják önmagukat, és jó eséllyel megakadályozhatjuk, hogy azok a gének berobbanjanak, amelyek hatásukat érvényesítve negatív irányba vinnék a fejlődést. Vagyis sokat tudunk tenni annak érdekében, hogy gyermekeink testileg-lelkileg egészségesen nőjenek fel. "