Lehete legitim a terrorizmus Vissza lehete lni a

Lehet-e legitim a terrorizmus? Vissza lehet-e élni a terrorfenyegetettséggel? Tálas Péter Stratégiai Védelmi Kutatóközpont Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Intézet

Egy rövid előadás vázlata Lehet-e legitim a terrorizmus? Válasz: Nem. Vissza lehet-e élni a terrorfenyegetettséggel? Válasz: Igen.

Köszönöm a figyelmet! talas. peter@uni-nke. hu

Egy hosszabb előadás vázlata Lehet-e legitim a terrorizmus? Válasz: Nem. Kiegészítés: lehet viszont politikai értelemben produktív és kontraproduktív (példák) Vissza lehet-e élni a terrorfenyegetettséggel? Válasz: Igen. Kiegészítés: ezt tapasztalhattuk 9/11 után Amerikában és Európában is (ennek miértjeiről, okairól)

Szervezett politikai erőszakformák CÉL ÁLLAM KEZDEMÉNYEZŐ Háború (békeidőben) ÁLLAM Titkos hadműveletek Büntető csapások Államilag támogatott terrorizmus Zendülés ÁLLAM POL Lázadás GÁROK Felkelés Gerillaharc Államcsíny Forradalom ÁLLAMPOLGÁROK Törvények betartatása Törvényes elnyomás Törvénytelen elnyomás („állami terror”) Célzott gyilkosságok Zendülés Polgárháború Rendfenntartó éberség Rasszista pogrom Etnikai tisztogatás Terrorizmus

A hagyományos háború, a gerillaháború, és terrorizmus közötti különbségek (Ariel Merari alapján) Harcoló egységek mérete harchelyzetben Fegyverek Taktika Célpontok Várt eredmény HAGYOMÁNYOS HÁBORÚ GERILLAHÁBORÚ TERRORIZMUS Nagy Közepes Kicsi A fegyverzet minden válfaja Gyalogsági Kézifegyverek, és könnyűfegyverzet, különleges olykor tüzérségi fegyverek is Kommandó típusú Különleges taktika Többnyire több fegyvernem összehangolt, közös hadművelete Többnyire katonai Katonai, rendőri Állami jelképek, egységek, ipari és és közigazgatási politikai ellenfelek szállítási létesítmények, legszélesebb infrastruktúra politikai ellenfelek tömegek Fizikai Az ellenség fizikai Lélektani kényszer megsemmisítés felmorzsolása

A hagyományos háború, a gerillaháború, és terrorizmus közötti különbségek (Ariel Merari alapján) HAGYOMÁNYOS GERILLAHÁBORÚ Terület ellenőrzése Egyenruha Igen Hord Gyakran hord TERRORIZMUS Nem hord (beleolvad a civil tömegbe) Háborús övezetek A háború a Nincs elismert elismerése földrajzilag harcban álló háborús övezet, elismert övezetre országra de 90%-ban korlátozódik körülhatárolható Nemzetközi Igen, ha szabályok Nincs törvényesség irányítják Belföldi Igen Nincs törvényesség

Az 1968 és 2006 között megszűnt terrorszervezetek Jones – Libicki: „How Terrorist Groups End” (RAND, 2008) alapján Összes terrorszervezet 648 Megszűnt terrorszervezet 404 100 % - szétforgácsolódott 136 33, 7% - győzelem miatt 27 6, 7% - politikai úton 114 28, 2% - rendőri-titkosszolgálati módszerekkel 107 26, 5% - katonai eszközökkel 20 4, 9%

Az 1968 és 2006 között megszűnt terrorszervezetek Jones – Libicki: „How Terrorist Groups End” (RAND, 2008) alapján Összes terrorszervezet 648 Megszűnt terrorszervezet 404 100 % - szétforgácsolódott 136 33, 7% - győzelem miatt 27 6, 7% (Felszámolt) (241) 100% - politikai úton 114 28, 2% 47, 3% - rendőrititkosszolgálati módszerekkel 107 26, 5% 44, 4% - katonai eszközökkel 20 4, 9% 8, 3%

Sikeres terrorista csoportok Győztes terrorista csoportok Pl. algériai FLN, ciprusi EOKA, koszovói UCK, palesztin PFSZ, dél-afrikai ANC Politikai úton felszámolt terrorszervezetek Valamilyen formában teljesítik a követeléseiket Akiknek sikerül felhívni a figyelmet valamilyen megoldatlan politikai problémára Pl. az 1970 -es években a palesztin terrorszervezetek a palesztin kérdésre Ez nem legitimitást jelent, de politikai vagy kommunikációs sikert

Sikertelen terrorista csoportok Kontraproduktív terrortámadások Melyeket még a saját közvélemény is elítél 1972 szeptember – München (sportesemény) 2004 szeptember – Beszlán (gyerekek) 2011 július – Osló/Utoya (fiatalok)

Terrorfenyegetettséggel való visszaélés 9/11 után az Egyesült Államok és mások is ezzel legitimálják (kül)politikájukat USA - Afganisztán (Pakisztán, Kasmir), Irak, Jemen Oroszország – csecsen-kérdés Kína – ujgur-kérdés Az USA túlreagálja 9/11 -et, s ennek számos negatív következménye van Elhallgatjuk hogy, mi magunk is hozzájárulunk a terrorfenyegetettség növekedéséhez Irakban Afganisztánban Pakisztánban Iszlámista terrorizmussal kapcsolatos előítéletek

Terrorfenyegetettséggel való visszaélés 9/11 után nem változott Amerika és lényegesen Európa terrorfenyegetettsége sem Mindkettő rendkívül alacsony Európában a csökkenés, nem a terrorizmus elleni háború eredménye Tény azonban: Madrid (2004), London (2005), Osló/Utoya (2011) – stratégiai terrortámadások Szubjektív biztonságpercepció a terrorizmus esetében a legerősebb

A terrorfenyegetettségről (Dél-Ázsia, merényletek, 1970 -2012, GTD)

A terrorfenyegetettségről (Közel-Kelet, merényletek, 1970 -2012, GTD)

A terrorfenyegetettségről (Észak-Amerika, merényletek, 1971 -2011, GTD)

A terrorfenyegetettségről (Nyugat-Európa, merényletek, 1971 -2011, GTD)

Merényletek térségenként 2004– 2011 között I. Közel-Kelet Dél-Ázsia Délkelet-Ázsia 9000 8000 7000 6000 5000 Esetszám 4000 3000 2000 1000 0 Közel-Kelet Dél-Ázsia Délkelet-Ázsia 2004 1256 1093 263 2005 4101 3966 993 2006 7726 3817 1025 2007 7499 3602 1418 2008 4583 4313 957 2009 3225 4875 812 2010 3388 5600 719 2011 2755 5035 535

Merényletek térségenként 2004– 2011 között II. Afrika Dél-Amerika Kelet-Európa 1200 1000 800 Esetszám 600 400 200 0 Afrika Dél-Amerika Kelet-Európa 2004 104 92 195 230 2005 548 823 266 352 2006 610 789 224 259 2007 926 439 272 267 2008 806 346 471 207 2009 899 417 453 204 2010 868 313 410 251 2011 975 470 243 216

Közel-Kelet és Irak (WITS) Merényletek 2004– 2011 között Közel-Kelet 9000 Irak 8000 7000 6000 5000 Esetszám 4000 3000 2000 1000 0 Közel-Kelet Irak 2004 1256 927 2005 4101 3344 2006 7726 6608 2007 7499 6210 2008 4583 3255 2009 3225 2458 2010 3388 2687 2011 2755 2265

Délkelet-Ázsia és Thaiföld/Fülöp-szigetek (WITS) Merényletek 2004– 2011 között Délkelet-Ázsia TF 1600 1400 1200 1000 Esetszám 800 600 400 200 0 Délkelet-Ázsia TF 2004 263 209 2005 993 935 2006 1025 976 2007 1418 1320 2008 957 912 2009 812 762 2010 719 681 2011 535 463

Dél-Amerika és Kolumbia (WITS) Merényletek 2004– 2011 között Dél-Amerika Kolumbia 900 800 700 600 Esetszám 500 400 300 200 100 0 Dél-Amerika Kolumbia 2004 92 70 2005 823 781 2006 789 759 2007 439 400 2008 346 309 2009 417 356 2010 313 271 2011 470 424

Kelet-Európa és Oroszország (WITS) Merényletek 2004– 2011 között Kelet-Európa Oroszország 500 450 400 350 300 Esetszám 250 200 150 100 50 0 Kelet-Európa Oroszország 2004 195 164 2005 266 250 2006 224 201 2007 272 244 2008 471 438 2009 453 426 2010 410 396 2011 243 237

Dél-Ázsia és Afganisztán, Pakisztán, India (WITS) Merényletek 2004– 2011 között Dél-Ázsia API 6000 5000 4000 Esetszám 3000 2000 1000 0 Dél-Ázsia API 2004 1093 685 2005 3966 2334 2006 3817 2376 2007 3602 2916 2008 4313 3799 2009 4875 4742 2010 5600 5539 2011 5035 4981

Afrika és Szomália/Szudán/Kongó (WITS) Merényletek 2004– 2011 között Afrika SZo. SZu. K 1200 1000 800 Esetszám 600 400 200 0 Afrika SZo. SZu. K 2004 104 32 2005 548 312 2006 610 314 2007 926 600 2008 806 588 2009 899 729 2010 868 688 2011 975 669

A demokratikus szabadságjogokról Komoly eredmény: világszerte kiépült terrorizmus ellenes fellépés infrastruktúrája, fejlődött az együttműködés Probléma 1: indokolt-e a polgári szabadságjogok korlátozása és annak fenntartása (lásd: Patriot Act, Snowden/NSA-botrány)? Probléma 2: 2001 után korlátozás 1. 0 a terrorizmus miatt, 2008 után etatizmus és rendpártiság (korlátozás 2. 0) a pénzügyi válság miatt (biztonság versus demokrácia) Kívánatos alapelv: korlátozni csak akkor, ha már minden egyebet kipróbáltunk! Probléma 3: indokolatlan a félelemkeltés (média, politika), média-pánik (pl. Boston) Kívánatos alapelv: egy-egy esemény helyi érték pontos meghatározása

Köszönöm a figyelmet! talas. peter@uni-nke. hu