Kzssgi gazdasgtan Andor Gyrgy BME BME Ismtls KAPITALIZMUS

  • Slides: 13
Download presentation
Közösségi gazdaságtan Andor György BME

Közösségi gazdaságtan Andor György BME

BME Ismétlés › KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS – Koordinációs mechanizmusok – Kapitalizmus › Mit, hogyan,

BME Ismétlés › KAPITALIZMUS – KOMMUNIZMUS – Koordinációs mechanizmusok – Kapitalizmus › Mit, hogyan, kinek a számára? › Milyen legyen a minimális állam? 2013 ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 2

BME II. 2. 4. Viták az egyenlőtlenség állami tompításáról II. 2. 4. a. Az

BME II. 2. 4. Viták az egyenlőtlenség állami tompításáról II. 2. 4. a. Az egyenlőtlenség mértéke › Abszolút szegénység – Az emberi létezéshez szükséges dolgok köre (élelem, hajlék, ruha stb. ) – „Világszinten” nagyjából azonos › Relatív szegénység – Egy adott társadalmon belül, „relatíve”. – Ami az egyik társadalomban alapvetőnek számít, az a másikban nem (pl. vezetékes víz, angol WC). 2013 ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 3

BME › Szegénységi küszöb (létminimum) – A relatív szegénység kritériumai fokozatosan felfelé módosulnak. ›

BME › Szegénységi küszöb (létminimum) – A relatív szegénység kritériumai fokozatosan felfelé módosulnak. › Nagyjából az egy főre jutó átlagjövedelem 60 %-a alatti jövedelemből élők. › Magyarországi adatok – Létminimum: 85 -90 EFt/fő/hó egy aktív felnőtt, egy kétgyermekes család: 250 EFt/hó, egy nyugdíjas 75 -80 EFt/hó – Kb. lakosság kb. 40 -45%-a › Mobilitás kérdése 2013 ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 4

› Jövedelmi egyenlőtlenség – A háztartások 20 %-ánál a jövedelem 40 %-a. › Vagyoni

› Jövedelmi egyenlőtlenség – A háztartások 20 %-ánál a jövedelem 40 %-a. › Vagyoni egyenlőtlenség – A háztartások 1 %-ánál a vagyon 40 %-a. › Lorenz-görbe és a Gini-együttható 5 5

BME II. 2. 4. b. Az egyenlőség különböző megközelítései › Egyenlőség, mint szabadság és

BME II. 2. 4. b. Az egyenlőség különböző megközelítései › Egyenlőség, mint szabadság és esélyegyenlőség – Szabad út › az élet egyéni kialakítása, › a tehetség kibontakozása, › a szorgalom, a teljesítmény előtt. – Csak a teljesítmény számítson › a nemzetiség, a bőrszín, a nem, a vallás stb. ne. – Az államnak az a feladata itt, hogy biztosítsa a vágyak egyéni megfogalmazását és elérésének esélyeit, itt ne engedje a többség diktátumát. – De segítség itt nincs! 2013 ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 8

› Egyenlőség, mint az esélyek azonossága BME – Már eleve értelmezési problémák, hiszen a

› Egyenlőség, mint az esélyek azonossága BME – Már eleve értelmezési problémák, hiszen a szó szerinti esélyazonosság sok minden tekintetben lehetetlen › Magas - alacsony, erős - gyenge, jó - rossz „matekos”, magyar - amerikai – kínai, stb. › Bizonyos területeken képtelenség esélyeinket azonossá tenni. – Az esélyegyenlőség kérdése nyilván korhoz is kötött › Igazságos-e, hogy egyes gyerekeknek pusztán azért legyen hatalmas előnyük, mert véletlenül gazdag családba születtek? › Kétségtelen, hogy ez igazságtalan! 2013 ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 9

› De az örökölt fizikai vagyon csak az élet egyik igazságtalansága. Mi legyen a

› De az örökölt fizikai vagyon csak az élet egyik igazságtalansága. Mi legyen a képességbeli igazságtalanságokkal? BME – Nézzük előbb a vagyonit! › Öröklés korlátozása › De, vásárolhatnak kiemelkedő oktatást és nevelést is › Adhatnak gyerekeiknek saját vállalkozásunkban „irreális” fizetést. – Nézzük most a fizikai/szellemi képességbelit! › Akkor ezeket is ki kellene egyenlíteni! › Ehhez kifejezetten azokat kellene továbbképezni, akik az adott területen a tehetségtelenebbek. › Mindez talán elfogadható a hátrányos helyzetűek oldaláról, de vajon a másik oldalról? › És azok oldaláról, akik a „tehetség élvezői”? › Látható, hogy igen összetett kérdések ezek. 2013 ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 10

› Egyenlőség, mint eredményegyenlőség BME – A végeredmény tompítása – Miért ne lehetne a

› Egyenlőség, mint eredményegyenlőség BME – A végeredmény tompítása – Miért ne lehetne a különbségeket kiegyenlíteni? › Kapjon mindenki – kortól, nemtől, fizikumtól stb. függetlenül – ugyanakkora adagokat! › Na, de ez értelmetlen! (Bár objektív. ) › Kapjon akkor „méltányost”! – Kicsit árnyaltabb, de sokkal homályosabb cél. – „Bizottságok” kellenek, el kell dönteni, hogy kinek mennyi a „méltányos”. – Erőre van szükség, hogy elvegyenek olyanoktól, akiknél úgy ítélik meg, hogy több jutott a „méltányosnál”. – Ez már erősen szembekerül a szabadsággal is. 2013 ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 11

BME › Súlyos problémát jelent itt az ösztönzés. – Ha a teljesítmény helyett a

BME › Súlyos problémát jelent itt az ösztönzés. – Ha a teljesítmény helyett a „méltányosság” dönt, mi ösztönöz teljesítményre? – Az emberek végképp nem olyan munkát választanának, amivel leginkább hasznára vannak a társadalomnak. – Igen rossz történelmi tapasztalatok › Erőszak › Az eredeti célon idővel túlnyúlt, egyenlőtlenség alakult ki: irányítók és irányítottak között. › „Az emberek nem angyalok…” 2013 ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 12

BME › A méltányosság összetett kérdését világítja meg a szerencsejáték kérdésköre is. – Az

BME › A méltányosság összetett kérdését világítja meg a szerencsejáték kérdésköre is. – Az eredményegyenlőség szerint a nyereményeket el kellene venni, és a vesztesek között szétosztani. – Így persze értelmetlen lenne a játék. – Az élet tele van ehhez hasonló „szerencsejátékokkal”: › Iskolát választunk, házasságot kötünk, építkezünk, értékpapírokba fektetünk stb. › Ezeket végül „össze-vissza” tompítjuk illetve nem tompítjuk. 2013 ANDOR GYÖRGY: KÖZÖSSÉGI GAZDASÁGTAN 13