Kzponti Idegrendszer https www youtube comwatch vHod ZT

Központi Idegrendszer https: //www. youtube. com/watch? v=Hod. ZT 5 ICObo https: //www. youtube. com/watch? v=CST 0 p. Fv. GIY 8 https: //www. youtube. com/watch? v=8 z. PBi. PNbzs. A

Reflex Receptor Érző idegsejt Központi idegsejt Mozgató idegsejt Végrehajtó szerv Központi idegrendszer Környéki IR Mag Pálya Idegrost Ideg Dúc Szomatikus Vegetatív

GERINCVELŐ

http: //anatomy. szote. u-szeged. hu/Anatomy/abrak/ A gerincvelõi szegmentumok és a csigolyák viszonya, valamint a gerincvelõi idegek kilépése a gerinccsatornából (Carpenter, 1982). Itt a gerincvelő vége (L 1)

31 gerincvelői szelvény 8 nyaki 12 háti 5 ágyéki 5 keresztcsonti 1 farki

http: //anatomy. szote. u-szeged. hu/Anatomy/abrak/ A gerincvelõi szelvény vázlatos rajza

Mozgatópályák Piramispálya-rendszer • • • Szomatomotoros rendszer, azaz a vázizmok működését irányítja. precíz, komplex, nem begyakorolt mozgások mozgás tanulása Együttműködés kisaggyal a homloklebeny hátsó részén található elsődleges motoros kéregből indul (kis részben prae- és supplementer motoros részekből). a piramispályát az elsődleges mozgatókéreg 5. rétegének piramis sejtjeinek axonjai alkotják, a nyúltvelőben kereszteződik (piramis), a rostok a gerincvelő oldalsó kötegében futnak tovább, így az ellenoldali testfelet mozgatja (85 %-ban a nyúltvelőben, 15 %-ban az elülső kötegben haladva az adott gerincvelői szelvényben kereszteződnek), közvetlenül a gerincvelő elülső szarvának motoros sejtjeire kapcsol, előtte nem kapcsolódik át (1 neuronos pálya). Minden izomrostnak jól feltérképezhető neuroncsoport felel meg, azaz jellemző a pontszerű vetülés. az elsődleges mozgatókéregben annál nagyobb egy-egy testrész képviselete, minél több izomrostot működtet,

Egy idegrosthoz kapcsolódó izomrostok motoros egységet képeznek. A finom működésű izmokban (kéz izmaiban) egy idegrosthoz átlagosan 3 -6 izomrost kapcsolódik, míg a durvább mozgások kivitelezésében közreműködő izmokban több száz. A mimikai izmok, a nyelv, az ajkak és a kézfej rendkívül aprólékosan szabályozott mozgásaiért nagyobb számú agykérgi idegsejt felel, mint a többi testrészért együttesen. a piramispálya-rendszer mind törzsfejlődés, mind egyedfejlődés szempontjából viszonylag későn kialakuló rendszer (a folyamat a serdülőkorban fejeződik be).

Törzsmagvak rendszere (mindaz, ami nem piramispálya, régebben extrapiramidális rendszer) A piramispályán kívüli minden más leszálló szomatikus pályarendszer ide tartozik, amely az agykéregből, kéreg alatti törzsmagvakból, agytörzsi struktúrákból közvetít parancsokat a gerincvelői mozgató neuronokhoz. Törzsfejlődéstanilag ősibb, az egyedfejlődés szintjén korábban megjelenő pályarendszer. A pályarendszer kiindulási területei: kis részben a nagyagykéreg elsődleges mozgatókérge, nagyagyi törzsdúcok, köztiagy (Talamusz), középagy (Substantia nigra, nucl. ruber), agytörzs (Formatio reticularis), nyúltvelő (Oliva inferior). Sokszorosan átkapcsolódik, különböző szinteken átkereszteződik, majd a gerincvelő mellső szarvának mozgató neuronjain végződik. Ősi, nagy izomcsoportokat mozgató, kevéssé differenciált mozgatórendszer, az automatizált mozgások (járás, futás, úszás), testtartás, Izomtónus szabályozása (indirekt mozgatórendszer). a már megtanult, automatikussá vált mozgások kivitelezése. a mozgások érzelmi, hangulati komponenseit (gesztusok, mimika), egyéni jellegzetességeit. az automatikus elhárító, védekező, támadó mozgások szervezése.

Parkinson-kór A központi idegrendszeri dopaminhiány miatt Tünetei: tremor (remegés), mely nyugalmi helyzetben a kezeken és az ajkakon jelentkezik. Rigiditás (izommerevség), amely a hajlító és feszítő izmok egyidejű tónusfokozódása következtében kialakuló izommerevség, a mimikai izmok merevsége miatt az arc is kifejezéstelenné válik. Bradikinézis (meglassulás), mivel az akaratlagos mozgások lelassulnak, az eltervezett mozdulatsor végrehajtása nehézségekbe ütközik.

AGYVELŐ Encephalon I. Nagyagy = Cerebrum II. Kisagy = Cerebellum III. Agytörzs = Truncus cerebri

• Részei: • Agytörzs - J – Nyúltvelő - G – Híd - F – Középagy - E • Köztiagy –Talamusz - B –Hipotalamusz - C • Kisagy - H • Nagyagy – A • Kérges test- D

II. A központi idegrendszer burkai (meninges) Az agyhártyák három rétegben veszik körül a központi idegrendszert (1) Dura mater=kemény agyburok: a kemény agyhártya a koponyacsontok csonthártyájával szorosan összenőtt lemez, mely körülveszi az agyvelőt, a foramen magnumnál pedig két lemezre válik, egyik lemeze a csigolyák belső bélelését hozza létre, másik lemeze pedig a gerincvelőt borítja. (A két lemez között tehát rés van. ) Az agyvelőt körülölelő dura mater helyenként két lemezre válik, és endothellel bélelt üregeket – sinusokat – hoz létre, mely a vénás keringés részét képezi. A dura mater külső részén található a cavum epidurale, alatta és az arachnoidea között pedig a cavum subdurale (2) Arachnoidea (pókhálóhártya): az agyhártyák középső rétege, alatta és a lágy agyburok között kering az agyfolyadék (liquor cerebrospinalis). (3) Pia mater=lágy agyburok: szorosan tapad az agyvelőhöz és gerincvelőhöz.

Agykamrák Az agyban vannak az agykamrák, úgy jönnek létre, hogy a gerincvelő központi csatornája az agyba érve kiszélesedik. Az agykamrák legnagyobbika a nagyagyféltekékben található oldalsó agykamra(I-II). Mindkét oldalsó agykamra összeköttetésben áll a középagyban található harmadik agykamrával, mely a hídban és nyúltvelő centrális részén elhelyezkedő negyedik agykamrával közlekedik.

Az agykamrákban agygerincvelői folyadék vagy agyvíz (liquor cerebrospinalis) található, melyet az agykamrákban található érfonatok termelnek. Az agyvíz innen a pókhálóhártya alatti térbe (cavum subarachnoidale), illetve az agy körüli tágabb "tartályokba" (cisterna) kerül. Az agyvíz fő feladata a táplálás, a mechanikai védelem és az agy tömegének csökkentése. Vér-agy gát: astrociták és az erek hámja Vér-liquor gát: vérplazma és liquor eltérő összetétele Agyhártyagyulladás Láz, tarkómerevség, hányinger…

I. Liquorkeringés A liquort érfonatok (plexus choroideusok) termelik, melyek mindegyik agykamrában megtalálhatók. A liquor az oldalkamrákból bejut a III. agykamrába (a foramen interventricularen keresztül), innen pedig a IV. agykamrába (az aqueductus cerebrin keresztül). A IV. agykamrából a subarachnoidealis résbe (cavum subarachnoidealis) jut. A liquor a gerincvelőt és az agyvelőt is körülveszi; a sinus sagittalis superiorba szívódik fel a pókhálóhártya bolyhai segítségével.

III. Az agy vérellátása Arteriák: A gerincvelőt 3 verőér látja el vérrel. (az arteria spinalis anterior, és a két arteria spinalis posterior) Az agyvelő arteriás vérellátasa ennél bonyolultabb. Két gerincartéria (arteria vertebralis) (az öreglyukon ( foramen magnumon) lép be a koponyaüregbe) és a két nyaki verőér (arteria carotis interna ): egy arteriás gyűrűt alkotnak (circulus arteriosus Willisii). Venák: fontosabb venák: (1) venae cerebri superiores et inferiores az agy felszínén futnak (2) venae cerebri magna az agyvelő belsejéből gyűjti össze a vért Capillarisok: ezek fala biztosítja a vér-agy és vér-liquor gátat

Az agyvelő felosztása I. Utóagy II. Előagy

I. Utóagy: Részei: A) Agytörzs: a. nyúltvelő (medulla oblongata) b. híd (pons) c. középagy (mesencephalon) B) Kisagy (cerebellum)

I/a. Nyúltvelő = medulla oblongata A nyúltvelő a gerincvelő folytatása, a szürkeállomány itt is jórészt belül helyezkedik el. Felülről a híd határolja. I/b. Híd = pons Szerepe (neve innen ered): pályákat közvetít gerincvelő-nyúltvelő-nagyagy és kisagynagyagy között. I/c. Középagy = mesencephalon Alulról a híd, felülről köztiagy (a thalamus és a hypothalamus) határolja. Közepén húzódik az aqueductus cerebri (Sylvius csatorna), mely a IV. agykamrából indul. Fel és leszálló pályarendszereket tartalmazza.

Agytörzs : Kevert fehér és szürkeállomány • II. -XII. agyidegek mozgató és érző magjai. • Itt található a hálózatos állomány (formatio reticularis) a test minden pontjából összegyűjti az információt szerepe van testtartás, vegetatív működések irányításában • Ezen keresztül kapcsolódik: gerincvelő, kisagy, nagyagy és persze agytörzs részei • Neurotranszmittereket (ingerületátvivő anyagok) termel: noradrenalin, szerotonin, dopamin belső elválasztás, extarpyramidalis rendszer szabályozása, hangulatot, alvásébrenlét állapotok befolyásolása • Testtartás, izomtónus szabályozása, mozgási folyamatok koordinálása testtartási reflex

• Nyúltvelő: – Reflexközpont: légzés, keringés szabályozása, emésztés – Elsődleges légzésközpont(belégző/kilégző) légzésszabályozás – Elsődleges , érszűkítő ill. gátló kp. keringésszabályozás – Nyálkahártyareflexek – Nyelés , hányás, köhögés, tüsszentés, nyálelválasztás – A leszálló mozgató pályák legnagyobb része itt kereszteződik át (egyik oldalról átmegy a másikra)

LÉGZÉSSZABÁLYOZÁS NYÚLTVELŐ – Belégző kp. ingere vér CO 2 nő ( p. H csökken) receptor nyúltvelőben – ill. vér O 2 csökken receptor aortaív és nyaki verőér (bolygóideg viszi fel ) (ugyanígy hídi kp. ) – Kilégző kp. ingere nyomásérzékelő receptorok a tüdő falában / bolygóideg (ugyanígy hídi gátló kp. ) HÍD – légzés ritmusszabályozása –hiány ziháló/szabálytalan – akaratlagosan felülszabályozható – de! áttörési pont – Fájdalom / érzelem – hipotalamusz és limbikus rendszer – Csuklás – Ásítás – Alvási apnoe / hirtelen csecsemőhalál vissza

KERINGÉSSZABÁLYOZÁS SZÍV Nyúltagy + gv mellkasi szimpatikus gyorsítás Bolygóideg paraszimpatikus gátlás VÉRNYOMÁS – erek átmérője Nyúltagy érszűkítő – vér CO 2 nő O 2 csökken Erek fala nyomásérzékelő (+CO 2 /O 2 receptorok)– bolygóideg – nyúltagy Veg pályákon keresztül – erek összehúzódása – vérnyomás növekedése Nyúltvelői érszűkítést gátló kp – gátolja a fenti folyamatot vissza

• Híd: – Másodlagos légzési központ – belégzés serkentése és gátlása – keringési központ - szívműködés, vérnyomás – nyúltvelői központokat felülszabályozza, összehangolja pl: nyelés és beszéd egyszerre…. • Középagy: – pupilla-reflex, rágási-reflex, – testtartási reflexek – izomtónus, testtartás, járás , egyensúlyozás (hálózatos áll. ) – leszálló pályák – Nagyagy , kisagy izomtónus gátlás – Agytörzs gátló/serkentő

Kisagy = Cerebellum • 2 félteke, féreg (vermis) köti össze • Hátsó koponyagödörben • A fehér és a szürkeállomány jól elkülönül. • Kívül kb. 1 mm vastag szürkeállomány, belül fehérállomány. • A nagyagy után a legnagyobb térfogatú része az agynak. • érző és a mozgatópályák a nagyagy és a gerincvelő között. • Az izomtónus szabályozásában van szerepe és az izommozgások összerendezésében. • Az átmetszeti képen faágszerű rajzolatot ad (arbor vitae) • Kisagykarok kötik össze az agyvelő többi részével: alsó, középső, felső kisagykar

Ha az oxigént hordozó véráram akár 10 másodpercre is megszakad, elveszítjük eszméletünket

II. Előagy (prosencephalon) A) Közti agy (diencephalon) B) Nagyagy (telencephalon)

A) Köztiagy (diencephalon) A harmadik agykamra körül helyezkedik el 1. Thalamus (vagy látótelep) : 9 magcsoportból épül fel. Itt végződnek a gerincvelő felszálló pályái. Átkapcsolás a nagyagy felé haladó pályákra Az érzékszervektől érkező pályák átkapcsolódnak (kiv. : szaglópálya) Előzetes feldolgozás – átengedi, felerősíti… 2. Hipothalamus : (látótelep alatti rész) szoros kapcsolatban van a hozzá nyéllel kapcsolódó hipofízissel, a belső elválasztású mirigyek szabályozását végzi. A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer magasabb központja. Vegetatív működések központja: hűtő, fűtő, éhség, jóllakottság, szomjúság központjai vannak itt Hormonokat termel: oxitocin, vazopresszin Dühközpont is itt van - magatartásszabályozás Kapcsolat limbikus rendszerrel

B) Nagyagy (telencephalon) A koponyacsontok között helyezkedik el, 2 féltekéből (hemispherium) áll, amelyet egy hosszanti hasadék választ ketté és a kérges test kapcsol össze. Felszínén: tekervények (gyrus), barázda (sulcus), mély hasadék (fissura)

Lebenyekből áll: homloklebeny=lobus frontalis (A) halántéklebeny=lobus temporalis (B) fali lebeny=lobus parietalis (C) nyakszirtlebeny =lobus occipitalis (D) C A D B

Az emberi idegrendszer 300 km/óra sebességgel küldi az üzeneteket

2 részből áll: 1. fehérállomány Belül van, idegrostok alkotják, ebben idegpályák haladnak. 3 típusa van: • Asszociációs pálya: ugyanazon félteke különböző pontjait köti össze • Commisuralis pálya: a különböző féltekék azonos pontjait köti össze • Projekciós pálya : a felszálló és leszálló pályák.

2. Szürkeállomány kívül helyezkedik el, agykéregnek is nevezzük. Az idegsejtek itt 6 sejtrétegben helyezkednek el Idegsejtek sejttestjei alkotják – agykéreg Jellemző idegsejtjei: piramis sejtek Működési egységei a sejtoszlopok d=0, 3 mm henger, amiben kb 5000 neuron van …és A fehérállományban is vannak idegsejtcsoportok: magoknak nevezzük

A limbikus rendszer • • Energia- és vízháztartás egyensúly (evés, ivás) Vegetatív működések Hőmérséklet Hormonális funkciók Szexuális magatartás Érzelmi működések Jutalom, örömérzet Tanulás, memória

KÖRNYÉKI IDEGRENDSZER • 12 pár agyideg • 31 pár gerincvelőideg részleteket ld: lent

Agykérgi központok, feladatok A nagyagykéreg központjait működésük alapján elsődleges központokra, másodlagos központokra és harmadlagos központokra osztjuk.

Brodmann-mezők: mindegyik kicsi terület más feladatért felelős

Elsõdleges központok Azok az agykérgi részek tartoznak ide, amelyek az érző pályarendszer végződései, illetve ahonnan a hosszú mozgató pályák kiindulnak. Vagyis az elsődleges központok érzők és mozgatók lehetnek. 1. Mozgatóközpont 5. Beszédértő központ 2. Érzőközpont 6. Hallóközpont 3. Az olvasás központja 7. A beszéd mozgató központja 4. Látóközpont

2. Elsődleges érzőközpontok A tudatos érzékelés helyei, itt válnak tudatossá a külső és belső környezet hatásai. Az érzékszerveknek, illetve az érzékminőségnek különböző kéregrészek felelnek meg. Testérzés központja: Az egyes testtájak felől érkező információkat dolgozza fel. A nagyagy fali lebenyének elülső részén található. • Ide vetítődnek a bőrben, az izmokban, az inakban, izületek idegvégződéseiben keletkező ingerületek. • Itt van a hő, a tapintás, a nyomás, a fájdalomérzés központja. Az érzékenyebb testrészekhez, például az ujjakhoz és az ajkakhoz nagyobb agykérgi területek tartoznak. A testfelület agykérgi leképezését az "emberke", vagy más néven homunkulusz segítségével szokás ábrázolni

4. Látóközpont: A nyakszirtlebenyen helyezkedik el. Itt válnak tudatossá a látószervünkre ható fénysugarak nyomán keletkező ingerületek. Sérülése kérgi vakságok okoz. 6. Hallóközpont: A halántéklebeny felső tekervényeiben van. Ide jutnak a hangrezgések által fülben keletkezett ingerületek. Sérülése kérgi süketséget okoz. Szaglóközpont: Az orrüreg szaglóhámjában elhelyezkedő receptorok által felfogott ingerület kerül ide. A halántéklebenyen található. Íz- és egyensúlyérzés: Agykérgi központjuk pontosan nem ismert.

Elsődleges mozgató központok • Az elsődleges mozgató központok a homloklebeny hátulsó részén találhatók. (emberke) Az agykéreg másodlagos központjai • Olyan területei ezek az agykéregnek, amelyek nem állnak közvetlen összeköttetésben a perifériával. Az ide tartozó kéregrészek az elsődleges központokkal és egymással vannak kapcsolatban. Az elsődleges központok közelében helyezkednek el. • Ezeken a helyeken gyűlnek össze az emlékképek, itt tárolódnak az ismeretek. Itt is megkülönböztetünk másodlagos érző- és másodlagos mozgató központokat attól függően, hogy milyen elsődleges központtal állnak kapcsolatban.

• A másodlagos érző központok azokat az érzeteket dolgozzák fel, amelyek az elsődleges érző központokban elemi benyomásként keletkeznek. Ezeket társítva kialakul a képzet, amely régi képzetekkel (emlékképekkel) összehasonlítható. a) Testérzés: bőrből, izületekből, izmokból érkező ingerületek itt alakulnak át képzetté b) Látóközpont: színek, alakok, formák itt alakulnak át képzetté Sérülés: kérgi vakság: lát, de nem ismeri fel c) Hallóközpont: hangok felismerése Sérülés: kérgi siketség: hall, de nem ismeri fel • A másodlagos mozgató központok szervezik rendezetté a mozgásokat. Itt raktározódnak a mozgással kapcsolatos emlékképek. Sérülése esetén nem bénulás, hanem rendezetlen mozgás (apraxia) alakul ki.

Az agykéreg harmadlagos központjai Az elsődleges és másodlagos központok az agykéregnek csupán egyharmadát foglalják el. A fennmaradó területeken találhatók a harmadlagos központok. A harmadlagos központok a másodlagos központokból szállított benyomásokat, emlékképeket egymással, és a régi benyomásokkal társítják. Itt játszódnak le azok a folyamatok, amelyeket képzettársításnak nevezünk. Ezek a területek végzik az ítéletalkotást, a gondolkodást. Tevékenységük miatt e területeket gondolkodó mezőnek is nevezik. A harmadlagos központok tehát a magasabb idegtevékenység helyei. A harmadlagos központok vizsgálata, elkülönítése klinikai megfigyelésekkel történhet. Teljes feltérképezése nehéz.

Beszédértés központ: Sérülés esetén a beteg nem érti a szavakat. Beszélni azonban tud, sőt gyakran és sokat beszél. Beszéde azonban értelmetlen Beszéd motoros központ: beszéd terve hiányzik. A beteg megérti a hozzá intézett szavakat, az utasításokat végrehajtja, jelbeszéddel képes kommunikálni, azonban sem kiejteni, sem leírni nem tudja a szavakat. Írás-olvasás központ: nem ismeri fel az olvasott szavakat Jövő agykérgi területe: figyelem, érdeklődés, tervezés, döntés + erkölcsi gátlás Múlt agykérgi területe: emlékképek legmagasabb rendű elraktározási helye tudás, műveltség

Mozgás szabályozása AKARATLAGOS AUTOMATIKUS Helyzetváltoztatás magasabb központok (agykéreg, felső agytörzs) alacsonyabb központok (gerincvelő, alsó agytörzs) Sztereotip mozgások: extrapyramidalis rendszer Komplex mozgások: agykéreg Koordináció, összehangolás: kisagy

KÖRNYÉKI IDEGRENDSZER • 12 pár agyideg • 31 pár gerincvelőideg

Agyidegek I) Szaglóideg =nervus olfactorius szaglóhám ingerület szaglóközpont Károsodás: szaglás csökkenés II) Látóideg = nervus opticus retinacsapok, pálcikák à ingerület látómező Károsodás: látáscsökkenés (vakság) III) Közös szemmozgató ideg = nervus oculomotorius Szemizmokat idegzi be, akaratlagos mozgást intézi. Vegetatív rostjai is vannak, ezek paraszimpatikusak. a) Pupillaszűkítés b) Sugártest beidegzése

IV) Sodorideg = nervus trochlearis egy szemizmot idegez be Károsodás: kettős látás, pupilla merevség V) Háromosztatú ideg = nervus trigeminus kevert ideg: érző, mozgató, vegetatív rostok Károsodás: arcon érzéscsökkenés rágóizmok gyengülése VI) Távolító ideg = nervus abducens Egy szemizmot idegez be Károsodás: kettős látás, pupilla merevség

VII) Arcideg = nervus facialis · Érzőrostjai is vannak (ízérzés) · Mozgatórostjai (mimikai izmok) · Vegetatív rostjai (könnymirigyek, nyálmirigyek egy része: kiv. fültőmirigy) Károsodás: Arc-bénulás, ízérzéskönny- és nyálelválasztás zavara VIII) Halló-egyensúlyozó ideg : = nervus vestibulo-cochlearis · Pars cochlearis: Corti-szervből (hangérzékelő szőrsejtekből) veszi fel az ingerületet. · Pars vestibularis: egyensúlyozó szervből veszi fel az ingerületet Károsodás: halláscsökkenés Egyensúlyzavar (szédülés)

IX) Nyelv-garatideg = nervus glossopharyngeus · Kevert: érző- és mozgató idegellátást végez · Ízérzékelés · Vegetatív rostja: parotis Károsodás: ízérzés, lágy szájpadgaratív mozgásgyengesége. Nyálelválasztás zavara X) Bolygóideg = nervus vagus · Kevert ideg · Legfontosabb paraszimpatikus ideg · Nyaki, mellkasi, hasi szakaszai vannak · Mozgatóágai: gége, nyelőcső izmait látják el · Mozgató és érző funkció · Vegetatív rostjai: a zsigereket látják el, paraszimpatikus beidegzéssel

XI) Járulékos ideg = nervus accessorius Részben gégeizmok, fejbiccentő izom, csuklyásizom felső harmada XII) Nyelv alatti ideg = nervus hypoglossus Nyelvmozgató ideg

Gerincvelő idegei 31 pár: I. 8 pár nyaki II. 12 pár háti vagy mellkasi III. 5 pár ágyéki IV. 5 pár keresztcsonti V. 1 pár farkcsonti · Tartalmazzák: Az érző idegsejtek bevezető rostjait – hátsó gyökér A gerincvelői mozgató (illetve vegetatív) sejtek kivezető rostjait – elülső gyökér A két gyökér egyesülésével jön létre a gerincvelői ideg, ami KEVERT ideg Hasi oldalon plexusokat alkot, kiv. mellkasi szakaszon. Ott csigolyaként jön ki (nervus intercostalis)

Idegek kilépésének megfelelően elátott bőrterületek

VEGETATÍV IDEGRENDSZER Az idegrendszer azon működő része, amely az akaratunktól független dolgokat szabályozza, a belső szervek működését. (zsigerek, szívizom, simaizom) szerepe az állandóan változó körülmények között a szervezet homeosztázisának fenntartása, szervek működésének szabályozása. Akaratunktól független működésű Minden belső szervünk kettős beidegzésű, vagyis szimpatikus és paraszimpatikus rostokat egyaránt kap Vegetatív központok: • hypothalamus • nyúltvelő formatio reticularis • gerincvelő ágyéki szakasz

Központjai: Gerincvelő vegetatív idegsejtjei (oldalsó szarvban) Agytörzsi magok (=idegsejt csoport) Hipotalamusz központjai Környéki része: Vegetatív rostot is tartalmazó gerincvelői idegek – mellkasi, ágyéki, keresztcsonti szakaszon találhatók Vegetatív rostot is tartalmazó agyidegek Dúcok: Közvetlenül a gerincvelő mellett Mellüregben, hasüregben Szervek előtt vagy azok falában

Szimpatikus: A szervezet aktivitásának idegrendszere Szívműködést serkenti Légzést serkenti Energiát ad Fékezi a belek, máj működését Paraszimpatikus: serkenti a belek, máj működését gátolja az anyagcserét gátolja a szervműködést, légzést.

• Szívizom: autonóm működésű • Simaizom: vegetatív idegrendszer működteti • Harántcsíkolt izom: szomatikus idegrendszer mozgató neuronjai működtetik • A harántcsíkolt izom egy ingerre egy összehúzódással válaszol, ez az izomrángás • Az összehúzódott állapotban az izom újra ingerelhető • Ha az ingerek túl gyorsak, az elernyedés egyre rövidebb, tartós izomösszehúzódás alakul ki Szervezetünkben az izmaink állandóan kicsit összehúzódott állapotban vannak – izomtónus Így könnyebben indul az izmok működése Test megtartás a gravitációval szemben