Kzpkori istenrvek Szt goston 354 430 noologikus istenrv

Középkori istenérvek

Szt. Ágoston (354 -430) – noologikus istenérv n n Istent közvetlenül nem láthatjuk, de a művéból megismerhetjük, ha helyes eszmék mentén értelmezzük a világot, ezek az igaz, a jó és a szép ; a dolgok fokozatokba rendezhetők (igazabb, jó - jobb, szép-szebb, stb. ); a fokozatok valamilyen mértékhez alkamazkodnak; a mérték abszolút, maga az Igazság, a Jóság és a Szépség – Isten.

Szt. Anzelm (1033 -1109) ontológiai istenérv Isten fogalmából szükségképpen következik Isten léte, Isten fogalma a létezést tulajdonságként foglalja magában. n "Jó, melynél nagyobbat elgondolni nem lehetséges. " n

Aquinói Szt. Tamás (1224 -1274) öt istenérv n Summa theologica I. 2. 3. artikulus: „Vajon van-e Isten? ” n - skolasztika, egyetemek, disputa n - Arisztotelész hatása (a Mozdulatlan Mozgatóra vonatkozó érv)

A harmadik artikulus felépítése n Két ellenérv n Isteni kinyilatkoztatás n Öt bizonyíték n Az ellenérvek cáfolata

Az ellenérvek Ha két ellentétes minőség közül az egyik végtelen, az megsemmisíti a másikat. Ha isten végetlenül jó, nincs rossz. - Nem szabad feleslegesen szaporítani az okok számát. Ha a világ jelenségei megmagyarázhatók egy okból nem kell újabb okok után kutatni. -

Az isteni kinyilatkoztatás n „Vagyok, aki vagyok. ” - Isten létezőként nyilatkoztatja ki magát.

Az öt bizonyíték n- a mozgás fogalmából - az első mozgató n - a hatóok fogalmából - teremtő n - a lehetséges és szükségszerű fogalmából - a szükségszerű létező (Szt. Anzelm) n - a dolgok fokozataiból - abszolútum (Szt. Ágoston) n - a dolgok kormányzásából (cél-ok) – transzcendendens szellem

Az ellenérvek cáfolata n. A rossz nem önálló princípium, hanem a jó hiánya - privatio boni n Az 5. érv szerint isten a természeti törvények teremtője