KZIGAZGATSI SZAKVIZSGA Vlasztott trgy nkormnyzati igazgats Hatlyostotta Dr

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választott tárgy Önkormányzati igazgatás Hatályosította: Dr. Barabás Zoltán (1 -4. fejezet) Dr. Papp Emese Magdolna (5. fejezet) 2018. július 15.

Tananyag szerzői: • • • 1. fejezet (szerkesztette): dr. Csóka Gabriella 2. fejezet: dr. Bekényi József 3. fejezet: Szendi-Stenger Hajnalka 4. fejezet: dr. Barabás Zoltán 5. 2. alfejezet, 5. 4. alfejezet: dr. Gregóczki Etelka 5. 1. alfejezet, 5. 3. alfejezet, 5. 5. alfejezet, 5. 6. alfejezet: dr. Papp Magdolna Emese • 6. fejezet: Számadó Róza Zsuzsanna

1. fejezet A helyi önkormányzati rendszer

A helyi önkormányzati rendszer • az önkormányzati rendszer előzménye és története • az európai önkormányzati rendszerek • a Helyi Önkormányzatok Európai Chartája • alaptörvényi alapok • a helyi önkormányzás gyakorlásának közvetlen módjai • a közigazgatási reform és az Mötv. hatása az önkormányzati rendszerre

Az önkormányzati rendszer előzménye és története A magyar polgári önkormányzati rendszer: • • • község, város, főváros polgári vármegyei közigazgatás törvényhatósági jogú városok A tanácsrendszer jellemzői: • • tanácstörvények képviseleti szerv, végrehajtó bizottság, szakigazgatási szervek alárendeltségi viszonyai

Az európai önkormányzati rendszerek Önállóság mértéke és hatáskörök szélessége szerint: Angolszász (amerikai) rendszer Skandináv Európai (kontinentális) rendszer Francia Vegyes

A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája Európa Tanács által összefoglalt minimum-követelmények gyűjteménye. Aláíró tagállam köteles: • Chartában foglaltakat betartani és • magára nézve legalább húsz szakaszt kötelezőnek elismerni a Charta első részéből, amelyek közül tízet a Charta által meghatározott cikkekből kell kiválasztani

Alaptörvényi alapok Helyi önállóság (autonómia) • rendeletalkotás • szervezetalakítás • társulási szabadság (de társulás alakítása törvényben kötelezővé tehető) • gazdasági önállóság Petíciós jog • véleménynyilvánítás • felterjesztési jog Önkormányzati jogok védelme • Alkotmánybíróság • bírói jogvédelem Nyilvánosság

A helyi önkormányzás gyakorlásának közvetlen módjai A helyi önkormányzat Helyi népszavazás képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület Nem lehet helyi népszavazást tartani • a költségvetésről és a zárszámadásról, hatáskörébe tartozó ügyben • a helyi adókról, • a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről, • a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról. Helyi népszavazás kezdeményezésére jogosultak: • a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede, • a képviselő-testület bizottsága, • az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár.

A közigazgatási reform és az Mötv. hatása az önkormányzati rendszerre Magyary Zoltán Program • célt: költségtakarékos, feladatorientált rendszer • új elvek: rendeltetésszerű joggyakorlás, a kölcsönös együttműködés, önfenntartó képesség erősítése és az öngondoskodás, valamint • az államigazgatási feladatok alapvetően járási hivatalok általi ellátása Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia • Cél a helyi célkitűzések forrásfelhasználásának erősítése • Fejlesztési programok • feladatkataszter készítése • tudásmegosztás, központi benchmarking • menedzsment fejlesztése; • fejlett önkormányzati információs rendszer kialakítása • önkormányzati ASP

A közigazgatási reform és az Mötv. hatása az önkormányzati rendszerre Változások az önkormányzati rendszerben: • fő hangsúly: településüzemeltetés, helyi társadalom bevonása, helyi közösség önszerveződése • egyértelműbb elköteleződés a differenciált hatáskör-telepítés mellett • csökkent a közszolgáltatási feladatok köre (iskolai nevelés, kórházak, járó-beteg ellátás állami irányítás alá került) • normatív finanszírozás helyett feladatalapú támogatási rendszer • új önkormányzati hivatali rendszer, csökken a hivatalok száma • a polgármester szerepe erősödött, a jegyzői feladat átalakult • a megyei önkormányzatok új szerepkörben • törvényességi ellenőrzés helyett felügyelet • új társulási rendszer

2. fejezet A helyi önkormányzatok típusai, a helyi önkormányzatok és szerveik által ellátott feladatok rendszere

A helyi önkormányzatok típusai Települési Területi = község, nagyközség megyei város, járásszékhely város fővárosi* megyei jogú város, megyeszékhely város főváros* és kerületei Új község alapítása Várossá nyilvánítás

Feladat- és hatáskörök - címzett szerint Államigazgatási feladat- és hatáskörök Önkormányzati feladat- és hatáskörök Képviselőtestület Polgármester részönkormányzat testülete Helyi népszavazás bizottság jegyző társulás Jegyző főjegyző Polgármester Főpolgármester megyei közgyűlés elnöke Polgármesteri hivatal ügyintézője

Feladat- és hatáskörök közigazgatás alrendszerei és ellátás módja szerint Önkormányzati feladat- és hatáskörök Önként vállalt/ Fakultatív feladat Kötelező feladat Mötv. alapján Más TÖRVÉNY alapján Államigazgatási feladat- és hatáskörök

Kötelező feladatok Törvény állapítja meg: § önkormányzati törvény; § más (ágazati) törvények. Az Országgyűlés köteles gondoskodni a feladatellátás anyagi feltételeiről (költségvetési, illetve más vagyoni támogatás). Arányosság!!!

Kötelező feladatok az Mötv. alapján 1. a településfejlesztésről, -rendezésről és -üzemeltetésről; 2. az egészségügyi alapellátásról; 3. környezet-egészségügyről; 4. az óvodai ellátásról; 5. kulturális szolgáltatásról; 6. lakás- és helyiséggazdálkodásról; 7. helyi környezetvédelemről, víziközmű-szolgáltatásról; 8. helyi közfoglalkoztatásról; 9. hulladékgazdálkodásról; 10. a nemzetiségi ügyekről; 11. stb.

Kötelező feladatok törvények alapján Példák: § települési hulladék gyűjtésének és elhelyezésének megszervezése § kötelező kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása § óvodai ellátás (Mötv. alapján is) § szociális szolgáltatások (Mötv. alapján is) § közgyűjtemények fenntartása § helyi közfoglalkoztatás szervezése (Mötv. alapján is)

Önként vállalt feladatok Feltételei : 1) jogszabály nem utalja más szerv kizárólagos feladatés hatáskörébe; 2) nem veszélyeztetheti a kötelező feladat- és hatáskörök ellátását. Például: • kisvárosi színház fenntartása; • strand és uszoda fenntartása; • repülőtér működtetése.

Feladat- és hatáskörök telepítése, vállalása Differenciált telepítés • törvény köteles differenciálni • figyelembe kell venni a hatáskör jellegét, a helyi önkormányzatok eltérő adottságait (gazdasági teljesítőképesség, lakosságszám, közigazgatási terület nagysága, stb. ) Feladatvállalás • a feladat eredeti címzettjének egyetértésével • lakossági igények indokolják • gazdaságosan, változatlan színvonalon, többlet támogatás nélkül biztosítható

Az önkormányzati feladatellátás Az önkormányzati közszolgáltatás biztosítható: • intézmény alapításával • a szolgáltatás megvásárlásával A képviselő-testület hatáskörét átruházhatja: • bizottságára • részönkormányzat testületére • polgármesterre (főpolgármesterre, közgyűlés elnökére) • önkormányzati társulásra • a jegyzőre

3. fejezet A helyi önkormányzatok szervei és működésük

Helyi önkormányzati képviselő Jogállása • megbízatás keletkezése • mandátum jellege • megbízatás megszűnése Jogai • részvételi jogok • kezdeményezési jogok • képviseleti jogok Kötelességei • részvétel a testület munkájában • kizárás, összeférhetetlenség bejelentése • képviselők képzése • köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal • megbízatással való visszaélés tilalma Összeférhetetlenségi (méltatlansági) szabályok

A képviselő-testület működése A képviselő-testület ülései • alakuló ülés, rendes és rendkívüli ülés • nyilvánosság (zárt ülés tartásának feltételei) • határozatképesség • döntések: nyílt és titkos szavazás • jegyzőkönyv • speciális testületi ülések

Bizottságok, részönkormányzatok Bizottságok • kötelezően létrehozandó bizottságok • szabadon választott bizottságok alakítása • összetétel • jogkörök • kapcsolat a képviselő-testülettel és a hivatallal Településrészi önkormányzatok • szerepe, létrejötte • összetétele • hatáskörök A társult képviselő-testület

A helyi önkormányzatok társulásai A társulás szabályozása • általános szabályok – írásbeli megállapodás – minősített többségű döntés – csatlakozás, kiválás • a társulás megszűnése • a társulási megállapodás kötelező tartalmi elemei • a társulási tanács

Az önkormányzat döntéshozatala A határozat • határozatokkal szemben támasztott követelmények: – ágazati, szakmai jogszabályok – Ákr. szabályai – Sz. MSz A rendelet • rendeletalkotás kötelezettsége • elfogadása minősített többséggel • szervezeti és működési szabályzatról szóló rendelet

Tisztségviselők Választott: § polgármester (főpolgármester, közgyűlés elnöke), § alpolgármester(-ek), § nem önkormányzati képviselő („Külsős”) alpolgármester sajátos helyzete, § más vezetők (tanácsnok, bizottsági elnök stb. ) Kinevezett: § jegyző, aljegyző § közös önkormányzati hivatal jegyzője § főjegyző

A polgármester Jogállása Feladat- és hatáskörei • • képviselő-testülethez, bizottsághoz kapcsolódó feladatok a hivatal irányítása államigazgatási feladat- és hatáskörök egyéb feladatok Összeférhetetlenség, méltatlanság • okok csoportosítása • eljárás

A jegyző Jogállása, kinevezése, képesítési követelmények Feladatai: • a hivatal vezetése • közös hivatal vezetésének speciális kérdései • feladatai az önkormányzat működése terén • államigazgatási hatáskörei • összeférhetetlenségi szabályok

A polgármesteri hivatal Jogállása, létrehozásának feltételei Feladatai • önkormányzati ügyekhez kapcsolódó • államigazgatási ügyekhez kapcsolódó • lakossághoz kapcsolódó

Közös önkormányzati hivatal Alakításának törvényi feltételei • kétezer lakos alatti település • együtt legalább kétezer lakos • 7 település együtt, nem kell kétezer • nemzetiségi specialitások • városok részvétele Feladatai

4. fejezet Az önkormányzatokkal kapcsolatos állami feladatok

Az Országgyűlés feladatai A Charta és az alkotmányozási folyamat Az Alaptörvény rendelkezései • • • a helyi önkormányzatok jogállása a helyi közügy tartalma a helyi önkormányzat feloszlatása a törvényességi felügyelet keretei az államigazgatási feladata polgármesternek az állam területi tagozódása, a főváros

Az Országgyűlés feladatai Szabályozási jogkörök • az Mötv. (sarkalatos) • az ágazati törvények (feladatellátás) • a gazdasági alapok (költségvetés, vagyon) • a feltételek biztosítása (jogi, pénzügyi) Döntéshozatali jogkörök • az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatása • a területszervezés • az Önkormányzatok Napja

A köztársasági elnök feladatai Államszervezet demokratikus működése Helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának kitűzése Területszervezési döntések Kormánymegbízott megbízása a képviselőtestület feloszlatása esetén

A Kormány feladatai • • a kormányzati tevékenység a szabályozási feladatok (törvények végrehajtása, Mötv. felhatalmazása) az államigazgatási feladatellátás a nemzetközi kötelezettség teljesítése az érdekegyeztetés (ÖNET) a törvényességi felügyelet az önkormányzat gazdálkodása

A miniszterek feladatai Ágazati miniszterek szabályozási feladatai: • az államigazgatási feladatok szakmai szabályozása • az önkormányzati intézmények szakmai szabályai • a képesítési előírások • a feladatellátás ellenőrzése és adatkérés (normatív és egyedi) Ágazati miniszterek egyéb feladatai: • a tájékoztatás és a javaslattétel • az ágazatpolitikai célok és az információk • pénzügyi támogatást nyújthat

A miniszterek feladatai Önkormányzatokért felelős miniszter feladatai • közreműködés (jogszabály előkészítés) • összehangolás (településfejlesztés, gazdálkodás) • döntés (gazdálkodás, nemzetközi ügyek, hivatal) Önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter feladatai • előkészítés, kezdeményezés, és véleményezés • irányítja a törvényességi felügyeletet, • felelős a közigazgatás szervezésért • összehangolja az államigazgatási feladatokat

A kormányhivatal feladatai A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve. Felépítése: szervezeti egységek (funkcionális és szakmai) és a járási (kerületi) hivatalok Általános feladatok • döntés-előkészítés, javaslattétel • hatósági ellenőrzés és nyilvántartások • informatikai feladatok és szolgáltatások • ügyfélszolgálat működtetése (Kormányablak) Koordinációs és ellenőrzési feladatok Államigazgatási hatáskörök Közszolgálati továbbképzés Törvényességi felügyelet

A törvényességi felügyelet Törvényességi ellenőrzés és felügyelet Törvényességi felügyelet célja és terjedelme Törvényességi felügyelet eszközrendszere Törvényességi felügyeleti eljárás • az előkészítő szakasz • a vizsgálati szakasz és a törvényességi felhívás • a kapcsolattartás (írásban, szóban, elektronikus)

5. fejezet A helyi önkormányzatok működésének és gazdálkodásának jogi alapjai

Az államháztartás alrendszerei (emlékeztető) Központi alrendszer • • az állam központi költségvetési szerv törvény által a központi alrendszerbe sorolt köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv Önkormányzati alrendszer • helyi önkormányzat • helyi nemzetiségi önkormányzat, országos nemzetiségi önkormányzat • önkormányzati társulások • térségi fejlesztési tanács • a fentiek által irányított költségvetési szerv

Magyarország Alaptörvénye Rögzíti, hogy a helyi önkormányzatok a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között: • gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; • meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik; • e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat; • dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről; • szabadon társulhat más önkormányzattal; • érdekképviseleti szervet hozhat létre;

Magyarország Alaptörvénye A helyi önkormányzat feladatkörében önkormányzati rendeletet alkot. eljárva A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja. Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele.

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény • az önkormányzatok működésének általános szabályait, • a feladat- és hatásköröket, • a helyi önkormányzatok szerveit és azok működését, • a társulásokra, • a területszervezésre vonatkozó szabályokat, • az önkormányzatok gazdasági alapjainak meghatározását, az önkormányzatok és a központi állami szervek közötti kapcsolatot és az önkormányzatok törvényességi felügyeletének szabályait tartalmazza

Az államháztartásról szóló törvény A helyi önkormányzat bevételeit és kiadásait a helyi önkormányzat költségvetése tartalmazza. A helyi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban: • a tervezési, • gazdálkodási, • ellenőrzési, • finanszírozási, • adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

Jogszabályok • • • a nemzeti vagyonról szóló törvény a közbeszerzésről szóló törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény a számvitelről szóló törvény az államháztartás számviteléről szóló törvény a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló Korm. rendelet

Az önkormányzatok gazdálkodása BEVÉTELEK 1. saját bevétek 2. átengedett központi bevételek 3. állami hozzájárulások, támogatások (EU) KIADÁSOK felhalmozási, működési kiadások, lakossági juttatások, áh. kívüli szervezetek támogatása

Az önkormányzat saját bevételei • helyi adók, települési adó • saját tevékenységből, vállalkozásból, vagyon hasznosításából származó bevételek • átvett pénzeszközök • egyéb (működési, ár- és díjbevételek) • az önkormányzat és intézményei egyéb sajátos bevételei

Az átengedett központi bevételek • gépjárműadó részben (40%) • termőföld bérbeadása utáni Sz. JA (100%) • környezetvédelmi és a szabálysértési bírság • közlekedési szabályszegés közigazgatási bírsága • közlekedési szabályszegés közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírsága

Állami hozzájárulások, támogatások • éves költségvetési törvény IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezete • Egészségbiztosítási Alapból • pályázati támogatások (hazai és EU)

Hosszú távú stratégia, gazdasági program • a rendelkezésre álló források hosszú távú tervezése • kiegyensúlyozott működésre törekvés • elkészítése a képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörébe tartozik • a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól • célkitűzések, fejlesztési feladatok összehangolása a fejlődési lehetőségekkel, várható forrásokkal

Célként meghatározható: • az önkormányzat stabil működésének elérése/fenntartása/javítása, • a helyi közszolgáltatások színvonalának, elérhetőségének fenntartása/javítása, • a település fejlődése, vonzóvá, ismertté tétele (településmarketing javítása), • a lakosság életszínvonalának megtartása/emelése, • a helyi gazdaság élénkítése, • a helyi foglalkoztatási lehetőségek javítása, stb.

Befolyásoló tényezők • • • helyi érdekek, elképzelések gazdasági előrejelzések kormányzati célkitűzések ellátandó feladatok köre központi költségvetés finanszírozásának irányai saját bevétel termelő képesség pályázati lehetőségek hitelfelvételi lehetőségek területfejlesztés térségi, megyei viszonylatai

Mit vegyünk számba? • polgármesteri hivatal működése (ügyfélközpontú, elektronikus ügyintézés, informatikai háttér biztosítása); • képviselő-testületi munka (bizottsági munka hatékonysága, civil szervezetek bevonása); • település-üzemeltetés (utak, köztemető, közvilágítás, zöldterület); • egészségügyi ellátások (alapellátás személyi és tárgyi feltételei, szűrőprogramok, akadálymentesítés);

Mit vegyünk számba? • szociális feladatok (szociális alapellátás, nyugdíjasok szabadidő lehetőségeinek bővítése, közfoglalkoztatás kiterjesztése, szociális földprogram, otthonteremtési támogatás); • köznevelési feladatok (helyi óvodai neveléspolitika kialakítása, infrastruktúra-fejlesztés, • kulturális, közművelődési feladatok (helyi könyvtár állományának bővítése, szolgáltatások fejlesztése, múzeumok, színházak tevékenységének színvonalasabbá tétele, közösségi tér biztosítása

Mit vegyünk számba? • Sportfeladatok (helyi sportklubok, sportszervezetek működésének támogatása, sportinfrastruktúra-fejlesztése, meglévő sportlétesítmények kihasználtságának javítása, versenysport támogatása); • Környezetvédelem (szennyvíz-elvezető rendszer kiépítése, ivóvízminőségjavító program megvalósítása, hulladéklerakó rekultiválása, illegális hulladéklerakók megszüntetése, szelektív hulladékgyűjtés önkormányzati intézmények energia-ellátásának fejlesztése, parkosítás, fásítás, zöldterületek rendben tartása);

Mit vegyünk számba? • Idegenforgalom, turizmus (a település arculatának, küllemének javítása a turisztikai vonzerő megteremtése/fokozása érdekében (parkosítás, virágosítás, díszkivilágítás, az utcák, terek, parkok, épületek rendben tartása, helyi szokások, hagyományok felelevenítése, ezekkel kapcsolatos rendezvények szervezése, helyi termékek gyártásának, értékesítésnek ösztönzése, testvér-települési/testvérvárosi kapcsolat kialakítása/ megőrzése);

Mit vegyünk számba? • Helyi gazdaságfejlesztés (munkahelyteremtés elősegítése a foglalkoztatás növelése érdekében, helyi piac működésének ösztönzése, helyi vállalkozások támogatása, befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása, helyi ipari park létrehozásához szükséges feltételek megteremtése); • Vagyongazdálkodás (az önkormányzat meglévő vagyonának őrzése, gyarapítása, a vagyon hasznosítása (bérbeadás, vagyonkezelői jog létesítése), a vagyonfelélés elkerülése);

Az önkormányzat éves költségvetése • a költségvetés tervezése • a költségvetési rendelet-tervezet összeállítása • a költségvetési rendelet elfogadása • adatszolgáltatás az információs rendszerbe • beszámoló a költségvetés végrehajtásáról (zárszámadás) • nemzetiségi önkormányzatok, térségi fejlesztési tanács, általuk irányított költségvetési szervek

A költségvetés tartalma • az önkormányzat bevételei, kiadásai • az önkormányzat által irányított költségvetési szervek bevételei, kiadásai • a költségvetési egyenleg összege működési és felhalmozási cél szerint • a költségvetési hiány belső/külső finanszírozására szolgáló források • fejlesztési célok, melyekhez hitelfelvétel szükséges, az ügyletek adatai • hatáskörök, értékhatárok, átcsoportosítás, módosítás hatáskörei

Éves költségvetés • rendelet elfogadása legkésőbb március 15 -éig • átmeneti gazdálkodás • nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok és költségvetési szervei költségvetése • előirányzatok teljesítése: kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés, utalványozás szabályai

A feladatfinanszírozás rendszere Alapelvek: • takarékos gazdálkodás, • elvárható saját bevétel, • tényleges saját bevétel Feladatfinanszírozás kialakításakor meghatározott szempontok: • saját bevételek nem fedezik a felmerülő kiadásokat • valamennyi önkormányzatnál felmerülnek

Példa az önfenntartó feladatokra: Bevétel vagy jövedelemtermelő, illetve „önfenntartó” képessége miatt nem szükséges bevonni a feladatfinanszírozás rendszerébe, hiszen az abból származó bevételek fedezetet biztosítanak a feladatok ellátására. • hulladékgazdálkodás, • víz- csatornaszolgáltatás, • távhőszolgáltatás

A feladatfinanszírozás elemei Általános támogatás önkormányzati hivatal (közös hivatal) településüzemeltetés • zöldterület, beszámítási és • közutak, szolidaritási • köztemetők, hozzájárulás • közvilágítás óvodai nevelés szociális és gyermekjóléti feladatok kulturális feladatok

Adósságrendezési eljárás 1996. évi XXV. törvény Kezdeményező: önkormányzat/bármely hitelező Törvényi feltétel: elismert követelés 60 napon túli kiegyenlítésének elmulasztása, végrehajtható fizetési kötelezettség Kötelezően ellátandó alapfeladatok, közszolgáltatások: közutak, óvoda, egészségügyi alapellátás, szociális alapszolgáltatás, gyermekjóléti alapellátások, hulladékszállítás, tűzoltás (26 feladat a tv. -ben )

Adósságrendezési eljárás Kezdete: a kérelem bírósághoz történő beérkezése Megindítása: • Cégközlönyben történő megjelenés • 60 nap áll a hitelezői igények bejelentésére • adósságrendezési bizottság a megindítást követő 8 napon belül összeül: • pénzügyi gondnok, polgármester, jegyző, PB elnöke, egy önkormányzati képviselő • szigorú, racionális, pénzügyileg megalapozott működés biztosítása: válságköltségvetés, reorganizációs program

Adósságrendezési eljárás Önkormányzati vagyon értékesítése: forgalomképtelen törzsvagyon, lakossági alapszolgáltatást szolgáló vagyon, államtól átvett vagyon kivételével Eljárás lezárása: megindítástól számított 240 nap Vagyonfelosztási eljárás: ha nem jön létre hitelezői egyezség, a bíróság megindítja a pénzügyi gondnok jelzése alapján

Az önkormányzatok vagyona autonómia fontos eleme a gazdasági önállóság; a helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon; törvényben előírt kötelező feladat- és hatáskörök ellátásához költségvetési támogatásra jogosult; hitel/kölcsönfelvétel Kormány hozzájárulásával (önkormányzati gt. is)

Az önkormányzatok vagyona Nemzeti vagyon: • állami tulajdon • önkormányzati tulajdon Önkormányzati vagyon: • törzsvagyon - forgalomképtelen - korlátozottan forgalomképes • üzleti vagyon

Forgalomképtelen törzsvagyon amit • a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít • törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít

Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező vagyon • a helyi közutak és műtárgyaik; • a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok; • a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt • a helyi önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon Törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete állapítja meg. Példák: vízellátás, szennyvíz, csapadékvíz közművei, a közművek védőterületei, intézményi ingatlanok, sportlétesítmények, védett természeti területek, műemlékek, középületek, hozzájuk tartozó földek

Vagyonkataszter • 147/1992. (XI. 26. ) Korm. rend. alapján kötelező felfektetni és folyamatosan vezetni, statisztikai adatszolgáltatást nyújtani az ingatlanvagyonról • egyezőség szükséges az ingatlan-nyilvántartási és közmű üzemeltetőjének adataival • elkülönítetten: törzsvagyon, egyéb vagyon • bruttó érték, becsült érték • 1993. január 1 -től

A gazdálkodás ellenőrzése Államháztartási kontrollok Külső ÁSZ KEHI EUTAF Kincstár ÁH belső kontrollrendszere Kontrollkörnyezet Integrált kockázatkezelési rendszer Kontrolltevékenységek Információ és kommunikáció Nyomon követés (monitoring) (belső ellenőrzés is)

Pénzügyi Bizottság Speciális feladatok: költségvetési javaslat, végrehajtásról szóló beszámoló tervezete véleményezése, költségvetési bevételek alakulásának figyelése, saját bevételek, vagyonváltozás követése, adósságot keletkeztető ügyletek indokoltságának, megalapozottságának véleményezése, belső szabályzatok, pénzkezelés, bizonylati rend, fegyelem érvényesülésének ellenőrzése. Jelentéseit a képviselő-testület elé terjeszti.

6. fejezet Az Európai Unióhoz történő csatlakozás önkormányzati vonatkozásai Magyarországon

A helyi jogalkotás és az EU • az Európai Unió joganyaga nem tartalmaz szabályozást a helyi önkormányzatok szervezetével és működésével kapcsolatosan; • a tagállamok önállóan rendelkeznek alkotmányos, közjogi berendezkedésükről és alakítják közigazgatásuk szerkezetét; • a csatlakozási kritériumok tartalmazzák mindazon kötelező érvényű megállapításokat (koppenhágai, madridi); • Helyi Önkormányzatok Európai Chartája

Az EU szabályozás helyi önkormányzatokat érintő legfontosabb területei • ivóvízminőség-javítás • szennyvízelvezetés és –tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése • települési hulladékgazdálkodással kapcsolatos fejlesztések • levegő minőségének védelmével kapcsolatos előírások • megújuló energiaforrások alkalmazása és energiahatékonysági fejlesztések

Országos kötelezettségek – önkormányzati végrehajtás Jogharmonizációs feladatok és következmények • irányelv, kötelezettségszegés következményei • hatalommegosztásra való hivatkozás kizárása Kormányzati beavatkozások • Mötv. 16. szakasza • 170/2012. (VII. 23. ) Korm. rendelet

Új trendek, új elvárások EU 2020 Integrációs eszközök, integrációs törekvések • CLLD • ITI Mötv. elvárásai – jó önkormányzás követelményei

Szemléletváltás a településmendzsmentben • inkluzív önkormányzat fogalma • közösségvezérelt működés ü A bevonás elvei

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! SIKERES FELKÉSZÜLÉST KÍVÁNOK!