KZIGAZGATSI SZAKVIZSGA Vlasztott trgy llamigazgats Hatlyostotta Dr Vrtesy

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választott tárgy Államigazgatás Hatályosította: Dr. Vértesy László, 2017. július 15.

1. fejezet Az államigazgatás fogalma és helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében

Az államszervezet felépítésének elvei A hatalom megosztása – Montesquieu Az államhatalmi ágak megosztásának klasszikus elmélete • törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás „A törvények uralmának és az ember szabadságának biztosítása. ” „A zsarnokság kiküszöbölése. ” A hatalom korlátozása – Constant „Sem a szabadság, sem a nyugalom, sem a boldogság nem lehetséges, ha a hatalom korlátlan. ” „A hatalommegosztás hiábavaló, ha a hatalom összege végtelen. ” • az államfői hatalom elmélete Igazgatási hatalom A közigazgatás túlterjeszkedése - az ún. igazgatási hatalom elmélete (administrative power - USA) • municipiális hatalom, föderalizmus, regionalizmus

Az államszervezet felépítésének elvei Montesquieu: A törvények szelleméről (1748) hatalmi ágak megosztása törvényhozó végrehajtó bírói Magyarország államszervezete Köztársasági elnök egyéb jogvédelem Alkotmánybíróság három hatalmi ág törvényhozó végrehajtó bírói egyéb jogvédelem Országgyűlés Kormány, minisztériumok, államigazgatás központi és területi, helyi szervei bíróságok ügyészség Kúria Ítélőtábla Törvényszék Járásbíróság Legfőbb Ü fellebbviteli fü főügyészség járási ü. egyéb jogvédelem Állami Számvevőszék Alapvető jogok biztosa és helyettesei települési és területi önkormányzatok

Az államszervezet Törvényhozó Végrehajtó Bírói Egyéb

Központi igazgatás Közigazgatás Államigazgatás • Autonóm államigazgatási szervek • Önálló szabályozó szervek K KORMÁNY Tö A Kormány irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek rv én ye ssé gi f elü gy e let Helyi igazgatás IRÁNYÍTÁS Megyei Önkormányzat Területi Államigazgatás Véleményezési és javaslattételi jog Helyi Államigazgatás Helyi Önkormányzat Települési Önkormányzat

A magyar közigazgatás alrendszerei Az államigazgatás és a helyi önkormányzatok kapcsolata • törvényességi felügyelet (Kormány, miniszter, fővárosi és megyei kormányhivatal) • a helyi önkormányzatok által ellátott államigazgatási feladatok • területszervezési döntések • a helyi önkormányzatokat megillető véleményezési és a javaslattételi jog

Az államigazgatás kialakulása és fejlődése Egyetemes történeti korszakok ókor Centralizált történelmi bürokratikus birodalmak középkor Veszélyelhárító közigazgatás XVII-XVIII. sz. Rendőrállam – professzionális adminisztráció XIX. sz. Jogállam XX. sz. Jóléti állam – szolgáltató közigazgatás A magyar kormányzati rendszer története 1867 – 1918 Alkotmányos monarchia - királyság 1918 – 1919 Népköztársaság 1919 Tanácsköztársaság 1919 Köztársaság 1919/20 – 1944/45 Alkotmányos monarchia – királyság, kormányzó 1945/46 – 1949 Köztársaság 1949 – 1989 Népköztársaság 1989 – Köztársaság

2. fejezet Az államigazgatás szervezete

Az államigazgatási szervezet felépítésének elvei Hatáskör Általános Különös a közigazgatás valamennyi, sok ágazata a közigazgatás egy, néhány szakágazata Szervezési elv Miniszterelnökség koncentrált Centralizált összpontosított központosított dekoncentrált szétpontosított Decentralizált nem központosított központosítatlan Kormány Fővárosi, Megyei Kormányhivatalok járási hivatalok helyi önkormányzatok (megye, település) Miniszterelnöki Kabinetiroda Minisztérium szakigazgatási szervek (attól függ) (kormányhivatalok, központi hivatalok; területi, helyi szervek) szakmai önkormányzatok (köztestületek – kamarák) nemzetiségi önkormányzatok

Az államigazgatási szervek osztályozása tipikus és atipikus államigazgatási szervek érdemi döntési jog – konzultatív szerep civil és rendészeti államigazgatási szervek a szerv létrehozása (alanya vagy jogszabály szerint) működési forma (testületi, hivatali, egyedi) jogalanyiság, jogi személyiség az önálló működés (és) gazdálkodás (költségvetés alapú szemlélet) a feladat, amelyre létrehozzák személyi állomány: hivatásos – laikus elemekből álló szint: központi és helyi államigazgatási szervek

Az államigazgatási szervek egymáshoz való viszonya Alá-, fölérendeltség ↔ Mellérendeltség • irányítás - az államigazgatásban: Ksztv. 2. § • felügyelet - az államigazgatásban: Ksztv. 4. § • ellenőrzés irányítás: teljes szervezeti alárendeltség korlát: hatáskörelvonás tilalma szakmai irányítás szervezetirányítás teljes irányítási jogkör

Irányítás, felügyelet – Ksztv. Irányítás szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése Felügyelet szerv döntésének megsemmisítése új eljárásra utasítás szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása egyedi utasítás kiadása Szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, visszavonása, egyéb munkáltatói jogok gyakorlása Szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése Szerv SZMSZ-nek jóváhagyása, jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés szerv kezelésében lévő közérdekű, közérdekből nyilvános, meghatározott személyes adatok kezelése.

Az államigazgatási szervek egymáshoz való viszonya szerv irányítás Kormány Ø (testületi szerv) Miniszterelnökség Minisztérium vezetés létrehozás miniszterelnök Alaptörvény Kormány (miniszterelnök) miniszter törvény Kormány (ún. statútum rendelet, 152/2014. miniszter Alaptörvény (VI. 6. ) Korm. rendelet) önálló szabályozó szerv Ø (nem áll a Kormány irányítása alatt) hivatalvezető sarkalatos törvény autonóm államigazgatási szerv Ø (nem áll a Kormány irányítása alatt) hivatalvezető törvény Kormányhivatal Kormány (ágazati miniszter felügyelet) hivatalvezető törvény Központi hivatal miniszter hivatalvezető Korm. r. Fővárosi, Megyei Kormányhivatal Kormány a miniszterelnökséget vezető miniszter útján kormánymegbízott törvény + Korm. r. Fv-i, M-i Kormányhivatal járási hivatalvezető törvény + Korm. r. polgármester közgyűlés elnöke Alaptörvény Mötv. jegyző Mötv. Járási hivatal Képviselő-testület Megyei közgyűlés Polgármesteri hivatal Ø (testületi szerv) polgármester

A központi államigazgatási szervek Minisztérium Kormánybizottság • Miniszterelnökség • Miniszterelnöki Kabinetiroda • 8 szakminisztérium (BM, EMMI, FM, HM, IM, KKM, NGM, NFM) Önálló szabályozó szerv Autonóm államigazgatási szerv Kormányhivatal • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság • Magyar Energetikai és Közmű -szabályozási Hivatal • Közbeszerzési Hatóság • Egyenlő Bánásmód Hatóság • Gazdasági Versenyhivatal • Nemzeti Választásai Iroda • Nemzeti Adatv. és Információsz. Hatóság • Központi Statisztikai Hivatal • Országos Atomenergia Hivatal • Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala • Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Központi hivatal • rendőrség • büntetés-végrehajtási szervezet • hivatásos katasztrófavédelmi szerv • polgári nemzetbiztonsági szolgálatok • Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat

A központi államigazgatási szervek Kormány • fogalma: • • o a végrehajtó hatalom általános hatáskörű központi közigazgatási szerve o a közigazgatás (államigazgatás) legfőbb szerve funkciói: kormányzás + igazgatás o feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe o államigazgatási szerveket hozhat létre o feladatkörében rendeletet alkot(hat) és normatív határozatokat hoz(hat) összetétele: miniszterelnök + miniszterek működése: Ksztv. , ügyrend üléseinek előkészítése

A központi államigazgatási szervek A Kormány működésének formái: • a kormányülés • a Kormány segédszervei – a koordináció szervei: o a Kormány hozza létre és határozza meg a feladat- és hatáskörét (rendelettel vagy normatív határozattal) o Funkcióik: javaslattétel, tanácsadás, döntés-előkészítés, konzultáció és koordináció o Típusai: – Kabinet (nem központi államigazgatási szerv) – Kormánybizottság – közigazgatási államtitkári értekezlet – egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadó szervek – kormánybiztos

A központi államigazgatási szervek Kormánybiztos Egyéb segédszervek egyszemélyi vezető testületi szerv megbízatása határozott időre (max 2 év) szól megbízatása megszűnik a miniszterelnök megbízatásával a Kormányt képviseli megbízatása határozatlan időre szól jogosult lehet szervezetirányításra nem jogosult saját apparátusa van a Miniszterelnökségen, a Miniszterelnöki Kabinetirodán, vagy más minisztériumon belül folyamatos működés valamely minisztérium apparátusát jelölik ki az adminisztratív teendők ellátására tevékenységét a miniszterelnök, illetve a Kormány által határozatban kijelölt miniszter irányítja nem a miniszterelnök irányítja, hanem – ha egyáltalán ez értelmezhető, akkor – a Kormány megbízatása nem kötött a miniszterelnök megbízatásához nem jogosult a Kormány képviseletére ad-hoc működés szükség szerint

A központi államigazgatási szervek Miniszterelnökség • az állam tevékenységének kormányzati, valamint a Kormány társadalompolitikai tevékenységének összehangolását ellátó minisztérium • miniszter vezetése alatt áll, • segíti a miniszterelnök tevékenységét, ellátja a személye körüli teendőket feladatok: o közigazgatás kiemelt szereplője: közigazgatási minőség és személyzetpolitika, közigazgatás-fejlesztés, közigazgatás-szervezés, helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete, o európai uniós források felhasználása, o agrár-vidékfejlesztés, kutatás-fejlesztés és technológiai innováció, o közbeszerzés, o építésügy, településfejlesztés és településrendezés, területrendezés o kulturális örökség védelem, postaügy o társadalompolitika összehangolás, tudománypolitika koordináció, kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolás o polgári hírszerzési tevékenység irányítása

A központi államigazgatási szervek Miniszterelnöki Kabinetiroda • elsősorban általános politikai koordinációt ellátó minisztérium • segíti a miniszterelnök tevékenységét • miniszter vezetése alatt áll, aki a miniszterelnök kabinetfőnöke a Kormány általános politikai koordinációért felelős tagja feladatok: o biztosítja és megszervezi a miniszterelnök feladat- és hatásköre gyakorlását o egységes kormányzati kommunikáció, honlapok o miniszterelnök személye körüli feladatok o szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány általános politikája kialakítását o miniszterelnök részére soron kívül tájékoztatás, felvilágosítás o kapcsolatot tart az Országgyűléssel és az országgyűlési képviselőcsoportokkal o protokoll o címer, zászló, díjak, kitüntetések (Kossuth-díj, Széchenyi-díj, Magyar Szent István Rend, Magyar Becsület Rend, Magyar Érdemrend, Magyar Érdemkereszt, Magyar Corvin-lánc, Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, Magyar Köztársaság Babérkoszorúja)

A központi államigazgatási szervek Miniszterelnöki Kabinetiroda - Miniszterelnök a miniszterelnök kabinetfőnöke miniszter Általános politikai koordináció: • a miniszterelnök feladat-és hatáskörgyakorlásának biztosítása, megszervezése • egységes kormányzati kommunikáció megvalósítása • miniszterelnök személye körüli feladatok ellátása A kormányzati tevékenység összehangolása: • Corvin-lánc, állami kitüntetések, díjak Miniszterelnöki Programiroda államtitkár • Miniszterelnöki Sajtóiroda • Miniszterelnöki Protokoll Főosztály • Miniszterelnöki Programszervező Főosztály • Miniszterelnöki Titkársági Főosztály • Miniszterelnöki Külügyi Főosztály • Miniszterelnöki Külügyi Szervezési Főosztály

A központi államigazgatási szervek Minisztérium • Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda mint elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium a szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumok • a miniszter munkaszerve, • a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv szabályozása: o minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik, o részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott Korm. rendeletben (statútum rendelet) állapítja meg o az Sz. MSz-t a miniszter adja ki normatív utasításban személyi állomány: o politikai elem: megbízatásuk a Kormányhoz igazodik: miniszter, államtitkár; o szakmai elem: megbízatásuk nem igazodik a Kormányhoz! - szakmai vezetők: közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár - kormánytisztviselők: Kttv. besorolás alapján felépítés: struktúra: Ksztv. + SZMSZ

A központi államigazgatási szervek Minisztériumi struktúra Miniszter miniszteri kabinet X-ért felelős államtitkári kabinet helyettes államtitkár n helyettes államtitkár 1 főosztály 1 osztály n főosztály n osztályok főosztályok miniszteri biztos Y-ért felelős államtitkár parlamenti államtitkár közigazgatás i államtitkár helyettes államtitkáro k főosztályok osztályok

A központi államigazgatási szervek Miniszteri kabinet • a miniszter bizalmas titkársága, működését a miniszter hivatalba lépésekor kezdi meg • a miniszter politikai döntéseinek előkészítése, nemzetközi kapcsolatainak szervezése, valamint felkészítése a Kormány és a parlament üléseire Miniszteri biztos • normatív utasítással kinevezett kiemelt fontosságú feladat ellátására • tevékenységét a miniszter irányítja • megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb 6 hónapra szól Államtitkárok • államtitkárok: (KE nevezi ki) miniszter teljes jogkörű helyettese, utalni kell az államtitkárnak a minisztérium SZMSZ szerinti feladatkörére *parlamenti államtitkár – kapcsolat az Országgyűléssel • közigazgatási államtitkár: (KE nevezi ki) minisztérium hivatali szervezetét vezeti, munkáltatói jogok a kormánytisztviselők felett • helyettes államtitkárok: (ME nevezi ki) irányítja a minisztérium meghatározott része tekintetében a szakmai munkát

létrehozás felsorolás Minisztérium Kormányhivatal Központi hivatal A központi államigazgatási szervek törvény külön törvény (2014. évi XX. törvény Ksztv. kormányrendelet nincs törvény) • miniszter • hivatalvezető (esetleg testület) • hivatalvezető megbízatása • ME javaslatára a KE nevezi • a felügyeletet gyakorló miniszter • irányító miniszter nevezi ki + ki javaslatára a ME nevezi ki + Mv. M közreműködése • Sz. MSz – miniszter normatív • Sz. MSz – felügyeletet gyakorló • Sz. MSz – irányító miniszter utasításban miniszter normatív utasításban szervezet • a ME és a Mv. M • a Mv. M jóváhagyásával • költségvetési törvény • költségvetési cím a felügyeletet • költségvetési cím az irányító költségvetés • önálló fejezet gyakorló miniszter fejezetén belül valamely minisztérium tevékenység több államigazgatási ágazat egyik minisztérium feladatkörébe tevékenységi körébe tartozó irányítása sem tartózó államigazgatási feladatok – a minisztérium tevékenység tehermentesítése a tömeges, egyedi feladatok ellátása alól kormány irányítja, a kormány által kormány rendeletben kijelölt miniszter irányítja irányítás felügyeli • nem alkot jogszabályt szabályozási • rendeletalkotás • közjogi szervezetszabályozó hatáskör eszköz- normatív utasítás eszköz – normatív utasítás a parlamentnek (interpelláció) a parlament és a Kormány előtt az a kormánynak (a kormány felügyeletet gyakorló miniszter irányító miniszter felel a felelősség tagja) képviseli és felel a tevékenységéért

A központi államigazgatási szervek létrehozás felsorolás jogszabályalkotás (rendelet) Jogalkalmazás autonóm államigazgatási szerv törvény Ksztv. - Közbeszerzési Hatóság - Egyenlő Bánásmód Hatóság - Gazdasági Versenyhivatal - Nemzeti Adatvédelmi és - Információszabadság Hatóság - Nemzeti Választási Iroda önálló szabályozó szerv sarkalatos törvény Ksztv. - Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság - Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Ø ● ● ●

Az államigazgatás területi és helyi szervei A helyi igazgatás dualizmusa helyi államigazgatás (dekoncentráció) -1867 - nem jellemző 1867 - 1949 - területi és helyi államigazgatás - ágazati szakigazgatási szervek folyamatosan alakulnak ki tanácsok (szakigazgatás + formális önkormányzat) helyi államigazgatás - területi és helyi államigazgatás - ágazati szakigazgatási szervek integráció járások integrált kormányhivatali rendszer 1950 - 19902010 - 2013 2015 helyi önkormányzatok (decentralizáció) - helyi önkormányzatok (elsősorban vármegye) - helyi önkormányzatok Ø - helyi önkormányzatok (Ötv. 1990) - helyi önkormányzatok (Mötv. 2011) - helyi önkormányzatok (Mötv. )

A központi államigazgatási szervek Változások a központi hivatalok szervezetrendszerében • az államigazgatási és kapcsolódó állami feladatok ellátását – központi szinten - a minisztériumi szervezetrendszerben kell biztosítani • a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak összfoglalkoztatásban képviselt arányának indokolt mérséklése 1312/2016. (VI. 13. ) Korm. határozat A központi hivatalok elveszítik önállóságukat és jogutódlással folytatják a feladatellátást más szervezeti keretek között: • 2016. szeptember 1. • 2016. december 31. • 2017. január 1. • 2017. március 31.

Az államigazgatás területi és helyi szervei Fővárosi és megyei kormányhivatalok • létesítés, jogállás: Alaptörvény és 2010. évi CXXVI. törvény • a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei • területi integráció: egységes hivatali szervezet szakigazgatási szervei • irányítása: Miniszterelnökséget vezető miniszter • vezetése: kormánymegbízott • 2015. április 1. - szakigazgatási szervekből kormányhivatali főosztályok, - járási szakigazgatási szervekből osztályok

Az államigazgatás területi és helyi szervei A fővárosi és megyei kormányhivatalok • irányítása: Miniszterelnökséget vezető miniszter - korlátozott: ü alapítás, átszervezés és megszűntetés: Ø ü vezető kinevezése, illetve felmentése: Ø ü szakmai irányítás: egyes szakigazgatási feladatok ellátásának irányításában a szakmai irányító is részt vesznek. • vezetése: - kormánymegbízott - főigazgató - igazgató

Az államigazgatás területi és helyi szervei Fővárosi, megyei Kormányhivatal kormánymegbízott Belső ellenőrzési Osztály Védelmi Bizottság titkársága kabinet főigazgató működési főosztály 1 működési főosztály n szakigazgatási főosztály 1 szakigazgatási főosztály n Járási hivatal 1 Járási hivatal n hivatalvezető helyettes osztály n kormányablak / okmányiroda osztály szakigazgatási osztály 1 szakigazgatási osztály n kirendeltség / ügysegéd

Az államigazgatás területi és helyi szervei A fővárosi és megyei kormányhivatal feladat- és hatásköre • a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában, ennek keretében - koordináció - ellenőrzés - informatikai tevékenység - képzés, továbbképzés • közigazgatási hatósági ügyek - általános jogorvoslati fórum - elsőfokú hatóság • törvényességi felügyelet a helyi önkormányzatok felett

Járások Járási hivatalok - 2013. január 1. • 174 járási hivatal + 23 fővárosi kerületi hivatal = 197 • a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egysége, kirendeltsége • közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatal feladatainak ellátásában • államigazgatási feladatok: önálló feladat- és hatáskör – hivatalvezető gyakorolja • települési, nemzetiségi önkormányzatok, azok társulásai, valamint a hatóságok közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó együttműködéséhez szükséges koordinációs és kommunikációs feladatok • integrált ügyfélszolgálat (kormányablak) → 53 azonnal intézhető, 40 saját hatáskörében intézhető ügytípus, 756 féle ügyben beadvány továbbítás céljából és 716 ügytípusban tájékoztatás • okmányiroda

Az államigazgatás területi és helyi szervei Dekoncentrált szervek • a kormánymegbízott irányítási jogkörén kívül • a NAV dekoncentrált szervei • az integrációban nem érintett területi államigazgatási szervek – Megyei illetékesség: - budapesti és megyei rendőr-főkapitányságok - a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai - Tankerületek - a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kirendeltségei – Regionális illetékesség - Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal regionális igazgatóságai – Területközi szervek - Országos Vízügyi Főigazgatóság 12 vízügyi igazgatósága - 10 nemzeti park igazgatóság

Az államigazgatás területi és helyi szervei A területi államigazgatás átalakítása és a szervezeti integráció 2017 -ben tovább folytatódik - [1312/2016. (VI. 13. ) Korm. határozat] Az átalakítás célja: • az államigazgatási szervezetrendszer egyszerűbb szerkezetének kialakítása és • takarékos működésének megteremtése, valamint • a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak összfoglalkoztatásban képviselt arányának csökkentése. Egyes hatósági feladat- és hatáskörök telepítése: központi hivatali szint megyei kormányhivatali szint megyei, illetve járási hivatali szint Konkrét tervezett lépések: • megyei kormányhivatalok környezetvédelmi feladatai • Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hatósági feladatai • Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal állampolgársági és névváltoztatási feladatai

Az államigazgatás területi és helyi szervei A helyi önkormányzatok által ellátott államigazgatási feladatok szervezeti kerete delegált (államigazgatási) feladatok ellátása: • a települési önkormányzat jegyzője ha jogszabály másként nem rendelkezik általános első fokú államigazgatási hatóság. • a Polgármester, megyei képviselő-testület elnöke, képviselőtestület hivatalának vezetője vagy ügyintézője kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet állapíthat meg [Alaptörvény 34. cikk (3) bekezdése] A képviselő-testület (közgyűlés) utasítási joga kizárt. Államigazgatási feladatok ellátásához szükséges költségvetési támogatás: központi költségvetés.

3. fejezet Az államigazgatás funkciói és működése

Az államigazgatási funkciói és feladatai (köz)igazgatástudományi megközelítés az igazgatás funkciói = az igazgatás fogalma - tervezés - szervezés - parancsolás - egybehangolás - ellenőrzés P - tervezés O - szervezés S - személyzeti ügyek intézése D - irányítás Co - összehangolás R - ellenőrzés B - pénzügyek vagy költségvetés + közérdekűség = a közigazgatás funkciói az államigazgatás funkciói

Az államigazgatási funkciói • Az államhatalmat megjelenítő közigazgatási funkciók: rendészet, honvédelem, pénzügyek, jogrend megteremtése és fenntartása, külkapcsolatok. • Állandó funkciók - Változó funkciók ↓ védelmi funkciók szükségletkielégítő funkciók • Végrehajtás Jogszabályok végrehajtása - Politikai döntések végrehajtása • Integráció - Allokáció

Az államigazgatási funkciói Az államigazgatás feladatainak meghatározása: jogszabályok ↓ Az államigazgatási feladatok naprakész ismerete: Állami feladatkataszter 2012 • 30000 feladat (intézkedés) • feladatok • 8000 jogszabály, stratégiai • az ellátásért felelős közigazgatási szervek és szervezeti dokumentum • az együttműködő szervek • 250000 adat • az együttműködés formája • a feladat forrása • a feladat ellátását biztosító költségvetési sor • a végrehajtás ütemezése • a végrehajtás határideje ↓ Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014 -2020

Az államigazgatás működésének alapelvei Hatékonyság Demokratizmus eredményesség jogszerűség a közigazgatás a szervező a közigazgatás politikai jellegéből tevékenysége származó elv • külső (társadalmi, megelégedettség) • korlátok közé szorítás, • belső (munka, működés; racionalizálás, ellenőrzöttség reform programok, korszerűsítés) tartalmi elemei: 1. bürokratikus szervezet 2. hierarchia 3. egyszemélyi vezetés 4. szolgálati út 5. uniformizált működés 1. részvétel 2. alkalmazás – nyitottság 3. közérdekűség 4. törvényeknek alárendelt 5. átláthatóság, elszámoltathatóság, becsületesség, méltányosság, jogállamiság tiszteletben tartása

Az államigazgatás tevékenységfajtái 1. Az államigazgatási tevékenység módja alapján jogi hatású cselekmények (aktusok) nem jogi hatású cselekményeket 2. Az államigazgatási tevékenység irányultsága szerint Szervezetrendszeri (szervezetrendszeren belüli) Szervezetrendszeren kívüli igazgatás (belső igazgatás) igazgatás (külső igazgatás) Hierarchikus igazgatás Nem hierarchikus (irányítás) (hierarchián kívüli) igazgatás Jellemzője: teljes szervezeti a jogviszony mindkét az egyik fél államigazgatási alárendeltség alanya államigazgatási szerv, a másik fél nem tartozik szerv, de mellérendelt az államigazgatáshoz, pl. viszonyban állnak állampolgár, más állami vagy egymással nem állami szervezet

Az államigazgatás jogalkotó és jogalkalmazó tevékenysége Az államigazgatás jogalkotó tevékenysége • Alaptörvény T) cikk • jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat. ) • a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény • a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14. ) IRM rendelet • az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 12/2016. (IV. 29. ) Mv. M rendelet • egyéb alacsonyabb szintű normák

Az államigazgatás jogalkotó és jogalkalmazó tevékenysége Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége „Az általános normának – mely elvontan meghatározott tényálláshoz egy éppen olyan elvontan meghatározott következményt fűz – ahhoz, hogy egyáltalán értelmet nyerjen, egyediesítésre van szüksége. ” – Hans Kelsen A jogalkalmazás célja: a jog érvényesítése → aktus (döntés) Államigazgatási jogalkalmazás → államigazgatási hatósági jogalkalmazás Hatóság: államigazgatási hatósági jogkört gyakorol → jogérvényesítés közhatalom birtokában, hierarchián kívül

Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége • • Feladatkör → Hatáskör → Hatósági jogkör Illetékesség Hatáskör-átruházás tilalma Szubdelegálás tilalma A hatósági tevékenység két fő formája: • a hatósági jogalkalmazás • a hatósági felügyelet

Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége Funkció: a szerv társadalmi rendeltetésének lényegét határozza meg - a legtágabb, általános - a funkció változatlan, a feladat idomul a társadalmi szükségletekhez Feladatkör: a közügyek intézésének tárgykör szerinti csoportja - általános, változó - közigazgatási szerv rendeltetési célja Hatáskör: ki, hogyan jogosult/kötelezett meghatározott közügyek intézésére - általános v. különös v. kizárólagos - feladaton belül milyen ügyekben kell eljárnia Hatósági jogkör: egyedi közhatalmi aktus kibocsátása - konkrét, egyedi döntés

Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége Hatósági jogalkalmazás Az általános normának ahhoz, hogy egyáltalán értelmet nyerjen, EGYEDIESÍTÉSre van szüksége törvényi tényállás jogértelmezés bizonyítás releváns tények történeti tényállás jogalkalmazói aktus • állami tevékenység amelyet állami szervek vagy jogszabályi felhatalmazás alapján nem állami szervek (pl. ügyvédek) végezhetnek • a jogszabályban absztrakt tényállást az egyedi ügyre alkalmazzák • egyedi ügyekben eljárva • jogviszonyokat létesítenek, szüntetnek vagy változtatnak meg, illetve egyedi jogviszonyok létesítését, megszűnését vagy megváltozását állapítják meg. • jogszabályi felhatalmazás alapján és jogi keretek között.

Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége Hatósági felügyelet → ellenőrzés + intézkedés jogszabályi előírások jogalkalmazói aktus előírásai (ex lege) • speciális hatósági felügyelet általános hatósági felügyelet (felügyeleti szervek) • Törvényességi felügyelet (pl. köztestületek, állami vállalatok felett) (a Ksztv. és az Mötv. által szabályozott felügyelet nem hatósági felügyelet!)

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége Jogállás Közjogi Államigazgatá si Önkormányzat i Egyéb szervek Köztestület Közintézet Közalapítvány Közüzem (állami vállalat) Magánjogi Köztulajdonú Gazdasági társaság Magántulajdonú Gazdasági társaság Egyéni vállalkozás Egyesület Alapítvány Egyházi *intézmény

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége Intézeti típusú szervek Közintézet humán közszolgáltatások ingyenes vagy közvetetten – és ált. nem paci áron - finanszírozva Jogszabályi fogalma nincs költségvetési szerv Áht. létesítés célja: közfeladatok ellátása (jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat) irányítás: Áht. 9. § személyi állomány általában közalkalmazott Közüzem gazdasági közszolgáltatások ált. piaci áron az igénybe vett szolgáltatás ellenértéke mérhető jogszabályi fogalma (1977. évi VI. tv. ) szűkebb, mint a tudományos fogalma: gazdasági közszolgáltatásokat végző szervezetek létesítés célját jogszabály általánosan nem határozza meg, de közfeladat ellátása irányítás: Ptk. (tulajdonosi jogok gyakorlása) + felügyelet (cégbíróság + államigazgatás) személyi állomány általában munkavállaló

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége Közüzem (közvállalat) és a tulajdonosa közötti viszony: • az állami vállalat felett az állam törvényességi felügyeletet gyakorol • a gazdasági társaságok feletti általános törvényességi felügyelet: cégbíróság • a közüzem „irányítása” ~ állami vagyon igazgatása: tulajdonosi jogok gyakorlására kijelölt szerv (Ptk. ) • állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény: o az állam tulajdonában álló vagyon (az állami vagyon) feletti o tulajdonosi joggyakorlás módja és szervezete, valamint az állami o vagyonnal való gazdálkodás szabályai • Az állami vagyon kezelésének központi szerve: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége Költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlását jelenti (Áht. 9. §) • alapítása, átalakítás és megszüntetés, • szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása • vezető kinevezése vagy megbízás adása vezetésre, vezető felmentése vagy a vezetői megbízás visszavonása + a vezetővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása • gazdasági vezető kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy megbízásának visszavonása • a szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzése • a szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás • a szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása • egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására • jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés • a szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, valamint egyes, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról Nemzeti vagyon: az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonában álló dolgok Kategóriái: kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon korlátozottan forgalomképes vagyon üzleti vagyon • forgalomképtelen és ezért nem adható el, nem terhelhető meg, nem osztható fel • állami tulajdonban álló társaságok és vagyonelemek, valamint műemlékek • vagyonelemek • vagyonelemek Elsődleges rendeltetése a közfeladatok ellátásának biztosítása. Gazdálkodás felelős módon és rendeltetésszerűen.

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége Közszolgáltatások ellátásának formái • az államigazgatási szervek maguk látnak el közszolgáltatást → a közhatalmi hatósági és a szolgáltató tevékenység elválasztásának nehézsége • Közintézet • Közüzem • Szerződés magántulajdonban álló gazdasági társaságokkal vagy más szervezetekkel (pl. egyesület, alapítvány) → A közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet [Áht. 3/A. § (2) bekezdés]

A belső igazgatási tevékenység Szervezet és működés rendjének szabályozása • Jat. 23. § (1) Normatív határozatban szabályozhatja a Kormány és más testületi központi államigazgatási szervezetét és működését. (4) Normatív utasításban szabályozhatja a miniszterelnök, a központi államigazgatási szerv vezetője, a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését. ↓ • SZMSZ ← Ksztv. , Khtv.

A belső igazgatási tevékenység Kiadmányozás rendjének szabályozása • Ksztv. → belső szabályzat (SZMSZ vagy kiadmányozási szabályzat) • kiadmányozási jog átruházása és visszavonása • a közigazgatási szerv feladatellátása során keletkezett ügyiratok (pl. döntések) aláírása, kiadása, amely az ügyirat érvényességi kelléke. • a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik, de az Sz. MSz-ben a szerv bármelyik köztisztviselőjére átruházhatja • a felelősség nem száll át, a hatáskör gyakorlója teljes mértékben felel a döntésért. (A már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről. ) Szignálás → szolgálati út

4. fejezet Az államigazgatás személyzete

A közigazgatási személyzeti politika rendszerei A közigazgatási személyzeti politika • fogalma Asszimilációs rendszerek • funkciói • rendszerei Differenciált rendszerek Nyitott rendszer zsákmányrendszer Zárt rendszer karrierrendszer

A közigazgatási személyzeti politika rendszerei zárt nyitott érdemrendszer (merit system) szakértelem – szakmai elemek politikailag semleges életpályaszerű munkavégzés állandó köztisztviselői kar foglalkoztatás stabilitása jogviszony szabályozása élesen elkülönül a munkajogtól a jogviszony szigorúan szabályozott zsákmányrendszer (spoil system) hűség – politikai elemek politikai befolyás, hűség nincs életpályamodell nem állandó nincs stabilitás kötött bérrendszer, előmenetel szabad bérrendszer, előmenetel a lakosság közvetve/közvetlenül választja, vagy kinevezik határozott idejű, a következő választásig tart nem közszolgálati tisztviselő feltétel: választó jog Kttv. szabályai csak kisegítő jellegűek (pl. megszüntetése csak kivételes esetekben lehetséges) munkáltató nevezi ki határozatlan idejű alapvetően közszolgálati tisztviselő feltétel: Kttv. szigorú szabályai, végzettség Kttv. szabályai meghatározóak munkajog alapú a jogviszony rugalmas (pl. könnyebben megszüntethető)

A közigazgatási személyzeti politika rendszerei A zárt rendszerű személyzeti politika kialakítása és működtetése • kormányzati igazgatáspolitika • önálló feladatkörrel és felelősséggel rendelkező központi államigazgatási szerv vagy szervek Magyarország • a közigazgatási személyzeti politika szabályozása: o 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv. ) o 2016. évi LII. törvény (Áttv. ) • a közigazgatási személyzeti politika meghatározása: Kormány • a Kormány közigazgatási személyzeti politikájának érvényesítése: Miniszterelnökséget vezető miniszter (a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter) • a közszolgálati életpálya kidolgozásának felelőse: belügyminiszter

A közigazgatási személyzeti politika Magyarországon 1867 -tól - 1914 1945 -1949 -1956 1957 -1989 1992 2006 - A közigazgatási pálya nyitottsága, zárt rendszer kiépítése Kiépül a közigazgatási személyzeti politika nemzetközi összehasonlításban is korszerűnek mondható zárt rendszere Többpárti zsákmányrendszer Szocialista (egypárti) zsákmányrendszer Áttérés az érdemeken alapuló személyzeti politikára 1970 -től politikai program a differenciált rendszer kiépítésének koncepciója A zárt rendszerű személyzeti politika megteremtése (Ktv. ) A nyitott rendszer elemeinek térhódítása

A közigazgatási személyzeti politika Magyarországon Közszolgálat (a legtágabb értelemben) Közigazgatási dolgozók Nem közigazgatási közhatalmi Rendvédelem tevékenység Civil közigazgatás Államigazgatási dolgozók Állami vezetők Ksztv. Állami Kormánytiszt- tisztviselők Áttv. Helyi önkormányzati tisztviselők Költségvetési szervek Rendvédelmi szervek (hivatásos) Köztisztviselők Közalkalmazottak Szolgálati jogviszony Kjt. külön törvények Kttv. Bíróság, Ügyészség stb. bírák, ügyészek, stb. spec. jogv. külön törvények Alapvetően a közszolgálati tisztviselőkkel foglalkozunk. A kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályozás főszabályként az állami tisztviselőkre és köztisztviselőkre is alkalmazandó (ügykezelőket nem érintjük)

A közigazgatási személyzeti politika Magyarországon szerv politikai kinevezés/választás Kormány miniszterelnök miniszterek Országgyűlés (ö ½) köztársasági elnök Miniszterelnökség Minisztérium miniszter államtitkár miniszteri biztos köztársasági elnök miniszter szakmai kinevezés X közigazgatási államtitkár helyettes államtitkár kormánytisztviselők köztársasági elnök miniszter NMHH (Ke) MEKH (Me) hivatalvezető önálló szabályozó szerv X hivatalvezető köztisztviselők autonóm államigazgatási szerv X hivatalvezető köztisztviselők köztársasági elnök hivatalvezető Kormányhivatal X hivatalvezető kormánytisztviselők miniszterelnök hivatalvezető Központi hivatal X hivatalvezető kormánytisztviselők miniszter hivatalvezető főigazgató állami tisztviselők kormánymegbízott járási hivatalvezető állami tisztviselők miniszter járási hivatalvezető Fővárosi, Megyei Kormányhivatal Járási hivatal kormánymegbízott miniszterelnök X

Az államigazgatási dolgozók felelősségi rendszere Jogi felelősség Objektív és szubjektív feltételek - fegyelmi felelősség - anyagi felelősség vagy kárfelelősség - büntetőjogi felelősség Nem jogi felelősség Feltételek? - Vezetői eredményfelelősség - politikai felelősség - etikai felelősség

Az államigazgatási dolgozók felelőssége A jogi felelősség feltételei: • Objektív → jogsértés (jogellenes magatartás) • Szubjektív → vétkesség (felróhatóság) Szándékosság - egyenes - eshetőleges • Objektív felelősség – vis maior Gondatlanság - súlyos - enyhe

Az államigazgatási dolgozók felelőssége Jogi felelősségi formák: • fegyelmi felelősség → Kttv. + 31/2012. (III. 7. ) Korm. rend. ↘ a jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegése • anyagi felelősség vagy kárfelelősség → Kttv. + 31/2012. (III. 7. ) Korm. rendelet ↘ a jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegése és ezzel kár okozása ↘ objektív felelősség is! ○ harmadik személynek okozott kárért való felelősség • büntetőjogi felelősség – Btk. + Be.

Az államigazgatási dolgozók felelőssége Kárfelelősség károkozó közszolgálati tisztviselő munkáltató közszolgálati tisztviselő károsult munkáltató közszolgálati tisztviselő harmadik személy felelősség tartalma szubjektív vétkesség • szándékos, súlyos gondatlan károkozás esetén a teljes kár • gondatlan károkozás esetén – főszabályként – max. 4 havi illetmény • leltár, elszámolási kötelezettség esetén teljes kár objektív eredmény vegyes • teljes mértékű és vétkességre tekintet nélküli felelősség terheli. (akkor is, ha semmilyen fokú vétkesség nem terheli) • mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy a károsult elháríthatatlan magatartása okozta • a károsulttal szemben a munkáltató lesz felelős, és teljes kártérítésre köteles (objektív) • a közigazgatási szerv a szubjektív felelősségi szabályok alapján helytállásra kötelezi a vétkes közszolgálati tisztviselőt

A közszolgálati etika Etikai felelősség → etikai vétség elkövetése → etikai szabályok megszegése Az etikai szabályok rendszere: • Kttv. etikai szabályai • hivatásetikai alapelvek és hivatásetikai részletszabályok → Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex • A közszolgálati etikai szabályok jelentősége: tételes jogi szabályt nem sértő, de közösségellenes, közéleti anomáliákat és torzulásokat okozó, a közigazgatásban nem kívánatos cselekmények visszaszorítása.

A közszolgálati etika A jogszabály és az etikai szabály viszonya • Büntetőeljárás, szabálysértési eljárás az etikai eljárást meg kell szüntetni • Fegyelmi eljárás • Méltatlansági eljárás kizárja az etikai eljárás lefolytatását - akár munkahelyen kívüli magatartás is megalapozhatja Kttv. 156. § (1) - büntetőeljárás automatikus következménye - a szakmai lojalitás követelményeinek megsértése (Kttv. ) - indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet - felmentési ok • Bizalomvesztés • Hivatásetikai elvek megsértése

A közszolgálati etika hivatásetika koncepcionális keretei • szervezeti integritás és kultúra: átláthatóság, egységes szabályozás indokai • közös közszolgálati értékrend (ethosz) elszámoltathatóság, • közszolgálati életpályák hatékonyság; átjárhatósága • egyéni integritás: szakmai és • jogbiztonság és erkölcsi tekintély; jogegység • tisztviselő egyéni • társadalmi felelősség és szabadságjogainak korlátai és bizalom magánéletére is kiható • közszolgálat tisztasága, elvárások; a hivatali korrupció • korrupció elleni fellépés; elleni fellépés • érdek-összeütközések • nemzetközi megelőzése, összehasonlíthatóság – összeférhetetlenség a közszolgálat a megszüntetése; versenyképességi • szervezeti eszközök, mérésekben ösztönzés, képzés; • normasértések tisztességes eljárásban történő elbírálása; • normasértés szankciói Köztisztviselők Etikai Kódexe hivatásetikai értékek Kttv. 83. § • hűség és elkötelezettség • közérdek előnyben részesítése • igazságos és méltányos jogszolgáltatás és az emberségesség • méltóság és tisztesség • előítélet-mentesség • pártatlanság • politikai semlegesség • felelősségtudat és szakszerűség • együttműködés • hűség • elkötelezettség • szakmai lojalitás • megfelelő joggyakorlás • méltóság • előítélet-mentesség • pártatlanság • politikai semlegesség • szakszerűség • közérdek előnyben részesítése • együttműködési kötelezettség és tájékoztatásnyújtás • arányosság

5. fejezet Közigazgatás-fejlesztés az Európai Unióban és hazánkban

Közigazgatási reformirányzatok Kormányzatok fejlesztési kényszerben Meghatározó reformirányzatok: • Új Közmenedzsment (NPM) • Good governance (jó kormányzás) • Neo-weberi állam- és közigazgatás Intézkedések megválasztásánál alapvető: - helyi viszonyok összefüggései - megvalósíthatóság feltételrendszere - környezeti tényezők - tudományos megalapozottság - szakmai vélemények becsatornázása, szakma általi elfogadottság

Elméletek Közösségi döntések elmélete (Public choice) Közigazgatási reformirányzatok Időszak Főbb jellemzők 1960 -as évek A hagyományos bürokrácia működési problémáira, megnövekedett hatalmára hívja fel a figyelmet: a bürokrácia saját érdekeit nézi, és nem a közérdeket szolgálja Új Közigazgatás (New 1970 -1980 -as Hagyományos közigazgatás problémái: rugalmatlan, nem érvényesül kellőképp a Public Administration) évek társadalom kontrollja Jó kormányzás (Good governance) Verseny bevezetése a közszektorban (pl. privatizáció) • Demokratikus kontroll, demokratikus működés, • Strukturális átalakítás a rugalmasság növelése érdekében, • Ügyfélközpontúság • Piac és verseny nagyobb szerepe • „Kisebb” állam (állam szerepének csökkentése) • Decentralizáció • Dereguláció • Menedzsment innovációk • Ügyfélorientáltság 2000 -es A hagyományos közigazgatási • Állam szerepének növelése évek eleje értékeire alapozott, de annak • Közigazgatási jog erősítése eredményességét és • Állampolgárok bevonása hatékonyságát menedzsment • Közigazgatási szakma fejlesztése technikákkal növelő irányzat • Eredményesség az elsődleges cél 2000 -es Társadalmi szereplők, civil • Érintettek részvétele, bevonása a évek szervezetek, közösségek döntésekbe és a megvalósításba bevonása a kormányzásba (a • Konszenzusra törekvés döntéshozatalba és a döntések • Átláthatóság (korrupció végrehajtásába) minimalizálása) 1980 -as Cél az eredményorientált és Új Közmenedzsment évek eleje hatékony kormányzás az állam szerepének újrafogalmazásával (New Public Management) Új weberizmus (Neo-Weberian State) Megoldási javaslatok

Új közmenedzsment (New Public Management - NPM) Kialakulásának főbb okai: - elégedetlenség a túlméretezett jóléti állammal szemben - társadalmi kontroll iránti igény - recesszió miatti megszorítások Javaslata: közszektorban is a magánszektor megoldásait alkalmazni, MERT nincs különbség köztük Cél: hatékonyság, hatásosság, eredményesség, teljesítmény → „olcsó, kicsi állam” Eszközei például: szerkezeti változtatások; kiszervezés; privatizáció; pénzügyi-, személyzeti menedzsment decentralizációja; közszféra HR gazdálkodásának piaci megoldásokhoz közelítése; eredményfelelősség fokozott hangsúlyozása. Kiterjedtsége… Kritikája… (közszférát NEM lehet a magánszféra mintájára működtetni…)

Good governance (jó kormányzás) ‘ 90 -es évek óta nemzetközi gyakorlatban - Kormányzásban szereplők: állam/kormány + magánszféra + civil társadalom ↔ bevonásuk a döntéshozatali folyamatokba - Hálózatos együttműködésben - Társadalom érdekeinek sokrétűbb/magasabb szintű artikulációja - Politikai, társadalmi, gazdasági prioritások konszenzuson alapuljanak Ismérvei: - participatív - átlátható/elszámoltatható - effektív a forrás-felhasználásban - igazságos, elősegíti jogállamiság megvalósulását

Neo-weberi állam és közigazgatás Kontinentális Európában válasz az NPM-reformokra → Weberi, mert: elismeri a hagyományos közigazgatás-felfogást Főbb elemei: - állam-, reprezentatív demokrácia-, közigazgatási jog megerősítése - eltérő státuszú közszolgálat elismerése Neo, mert: + új elemeket adaptál a mai viszonyoknak megfelelően (részben NPM bevált intézkedéseit) Főbb elemei: - eljárásokra orientáló szemléletmódtól elmozdulás állampolgár-központú szolgáltatások felé - bürokratából → szakértő, menedzser

A nemzetközi szervezetek és –intézmények szerepe a közigazgatás-fejlesztésben - Minták/trendek követése (globális vs európai szinten) - Eltérő mélységű hatások: konvergencia szintek - Eltérő körülményekből adódóan: eredmények divergálhatnak Nemzetközi szervezetek kiemelkedő szerepe: - tagjaik közigazgatás-fejlesztésében - konvergencia hatások közvetítésében Pl. : OECD, ENSz, Nemzetközi Valutaalap, Világbank, Európa Tanács, EU, EUPAN, IIAS, EIPA DE: változó irányvonalak - ajánlások Ezredforduló óta figyelemfelhívás: „Context matters. ”

Közigazgatás-fejlesztési tendenciák az EU-tagállamokban az ezredforduló után – célok, módszerek, eszközök • Közigazgatási/közszolgálati modell megválasztása = tagállami hatáskör • DE kialakulóban: közös Európai Közigazgatási Tér ↔ konvergencia hatások révén közös európai modell • Tagállamok kötelezettségei a közigazgatás kapcsán. . . (uniós jog végrehajtói) • Közös közigazgatási kultúra: • ↔ Európai közigazgatási alapelvek (Európai Bíróság szerepe) EU-ban beazonosítható reformtendenciák Átfogó cél a megfelelő egyensúly: kiadáscsökkentés ↔ ügyfélorientált közszolgáltatások biztosítása között

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési programok és megvalósulásuk

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési programok és megvalósulásuk SZERVEZET • kataszter = alap a szervezetfejlesztéshez • hatásköri, vezetési-irányítási kérdések, illesztések • formakényszer • kiszervezések áttekintése • fizikai-, informatikai felszereltség ELJÁRÁS FELADAT • • dereguláció stratégiaalkotás e-közigazgatás adminisztratív terhek csökkentése esélyegyenlőség elszámoltathatóság korrupció felszámolása kezdeményező kommunikáció SZEMÉLYZET • bél: egységesítés, egyszerűsítés • cél: személyi állomány megújítása… • belső: koordináció, központosított hatáskörök (kiterjesztő értelmezés) • külső: ügyfélkapcsolatokban (minőségi • életpálya-modell: karrierrendszerű, de jogalkotás, ügyfélorientált, szolgáltató rugalmas, átjárható jellegű…) • eszköze: munkakör alapú foglalkoztatási rendszer bevezetése • szakmai tudás; elkötelezettség; bizalom

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014 -2020

Közigazgatás- és Közszolgáltatásfejlesztési Stratégia 2014 -2020 1. Szervezési feltételek fejlesztése 1. 1 A központi közigazgatás hatékonyságának növelése 1. 2 Területi államigazgatás fejlesztése és ésszerűsítése 1. 3 Önkormányzatok szervezési feltételeinek fejlesztése 1. 4 Hely- és időfüggetlen közszolgáltatások fejlesztése 2. Emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztése 2. 1 Az emberi erőforrás gazdálkodás egyes funkcióinak továbbfejlesztése 2. 2 A közszolgálati életpályamodell fejlesztése 2. 3 Közszolgálati szolgáltatásfejlesztés 2. 4 Az önkormányzati emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztése 3. Közszolgáltatások színvonalának javítása 3. 1 Az állami vagy az önkormányzati közszolgáltatások feltételeinek javítása 3. 2 Közszolgáltatásokhoz kapcsolódó bürokráciacsökkentés 3. 3 Elektronikus ügyintézés biztosítása a közszolgáltatások egyéb területén 4. Digitális Állam felépítése 4. 1 Adatbázisok összehangolására irányuló fejlesztések 4. 2 Az ügyfélközpontú közigazgatás informatikai támogatása

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! SIKERES FELKÉSZÜLÉST KÍVÁNOK!