KZIGAZGATSI SZAKVIZSGA Vlasztott trgy llamigazgats Hatlyostotta Dr Linder

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Választott tárgy Államigazgatás Hatályosította: Dr. Linder Viktória 2019. február

1. fejezet Az államigazgatás fogalma és helye az állami szervek és a közigazgatás rendszerében

Az államszervezet felépítésének elvei A hatalom megosztása – Montesquieu Az államhatalmi ágak megosztásának klasszikus elmélete • törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás „A törvények uralmának és az ember szabadságának biztosítása. ” „A zsarnokság kiküszöbölése. ” A hatalom korlátozása – Constant „Sem a szabadság, sem a nyugalom, sem a boldogság nem lehetséges, ha a hatalom korlátlan. ” „A hatalommegosztás hiábavaló, ha a hatalom összege végtelen. ” • az államfői hatalom elmélete Igazgatási hatalom A közigazgatás túlterjeszkedése - az ún. igazgatási hatalom elmélete (administrative power - USA) • municipiális hatalom, föderalizmus, regionalizmus

Az államszervezet felépítésének elvei Montesquieu: A törvények szelleméről (1748) hatalmi ágak megosztása törvényhozó végrehajtó bírói Magyarország államszervezete Köztársasági elnök egyéb jogvédelem Alkotmánybíróság három hatalmi ág törvényhozó Országgyűlés egyéb jogvédelem Állami Számvevőszék Alapvető jogok biztosa és helyettesei végrehajtó bírói egyéb jogvédelem Kormány, Kúria Legfőbb Ü minisztéri Ítélőtábla fellebbviteli umok, Törvényszék főü államigazg települési Munkaügyi bíróság, főügyészség atás Járásbíróság járási ü. és központi és területi, területi Közigazgatási önkormá helyi Felsőbíróság nyzatok szervei közigazgatási bíróság

Az államszervezet Törvényhozó Végrehajtó Bírói Egyéb

Központi igazgatás Közigazgatás Államigazgatás • Autonóm államigazgatási szervek • Önálló szabályozó szervek K KORMÁNY Tö A Kormány irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek rv én ye ssé gi f elü gy e let Helyi igazgatás IRÁNYÍTÁS Megyei Önkormányzat Területi Államigazgatás Véleményezési és javaslattételi jog Helyi Államigazgatás Helyi Önkormányzat Települési Önkormányzat

A magyar közigazgatás alrendszerei Az államigazgatás és a helyi önkormányzatok kapcsolata • törvényességi felügyelet (Kormány, miniszter, fővárosi és megyei kormányhivatal*) • a helyi önkormányzatok által ellátott államigazgatási feladatok • területszervezési döntések • a helyi önkormányzatokat megillető véleményezési és a javaslattételi jog * Együtt hivatalos a „kormányhivatal” elnevezés

Az államigazgatás kialakulása és fejlődése Egyetemes történeti korszakok ókor Centralizált történelmi bürokratikus birodalmak középkor Veszélyelhárító közigazgatás XVII-XVIII. sz. Rendőrállam – professzionális adminisztráció XIX. sz. Jogállam XX. sz. Jóléti állam – szolgáltató közigazgatás A magyar kormányzati rendszer története 1867 – 1918 Alkotmányos monarchia - királyság 1918 – 1919 Népköztársaság 1919 Tanácsköztársaság 1919 Köztársaság 1919/20 – 1944/45 Alkotmányos monarchia – királyság, kormányzó 1945/46 – 1949 Köztársaság 1949 – 1989 Népköztársaság 1989 – Köztársaság

2. fejezet Az államigazgatás szervezete

Az államigazgatási szervezet felépítésének elvei Szervezési elv Hatáskör koncentrált Centralizált összpontosított Általános Különös a közigazgatás valamennyi, sok ágazata a közigazgatás egy, néhány szakágazata Kormány Miniszterelnökség Miniszterelnöki Kabinetiroda Miniszterelnöki Kormányiroda Minisztérium szakigazgatási szervek központosított dekoncentrált szétpontosított Decentralizált nem központosított központosítatlan (fővárosi, megyei) kormányhivatalok járási hivatalok helyi önkormányzatok (megye, település) (attól függ) (kormányzati főhivatalok, központi hivatalok; területi, helyi szervek) szakmai önkormányzatok (köztestületek – kamarák) nemzetiségi önkormányzatok

Az államigazgatási szervek osztályozása tipikus és atipikus államigazgatási szervek érdemi döntési jog – konzultatív szerep civil és rendészeti államigazgatási szervek a szerv létrehozása (alanya vagy jogszabály szerint) működési forma (testületi, hivatali, egyedi) jogalanyiság, jogi személyiség az önálló működés (és) gazdálkodás (költségvetés alapú szemlélet) a feladat, amelyre létrehozzák személyi állomány: hivatásos – laikus elemekből álló szint: központi és helyi államigazgatási szervek

Az államigazgatási szervek egymáshoz való viszonya Alá-, fölérendeltség ↔ Mellérendeltség • irányítás - az államigazgatásban: Ksztv. 2. § • felügyelet - az államigazgatásban: Ksztv. 4. § • ellenőrzés irányítás: teljes szervezeti alárendeltség korlát: hatáskörelvonás tilalma szakmai irányítás szervezetirányítás teljes irányítási jogkör

Irányítás, felügyelet – Ksztv. Irányítás szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése Felügyelet szerv döntésének megsemmisítése új eljárásra utasítás szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása egyedi utasítás kiadása Szerv vezetőjének kinevezése, felmentése, visszavonása, egyéb munkáltatói jogok gyakorlása Szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése Szerv SZMSZ-ének jóváhagyása jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés szerv kezelésében lévő közérdekű, közérdekből nyilvános, meghatározott személyes adatok kezelése.

Az államigazgatási szervek egymáshoz való viszonya szerv irányítás Kormány Ø (testületi szerv) miniszterelnök Alaptörvény Miniszterelnöki Kormányiroda Miniszterelnök közigazgatási államtitkár törvény minisztériumok (közte: Kormány (ún. statútum rendelet, 94/2018. (V. miniszter Alaptörvény Miniszterelnökség, Miniszterelnöki Kabinetiroda) 22. ) Korm. rendelet) v. miniszterelnök (utóbbi kettő esetében) vezetés létrehozás önálló szabályozó szerv Ø (nem áll a Kormány irányítása alatt) hivatalvezető sarkalatos törvény autonóm államigazgatási szerv Ø (nem áll a Kormány irányítása alatt) hivatalvezető törvény Kormány (ágazati miniszter felügyelet) hivatalvezető törvény Központi hivatal miniszter hivatalvezető Korm. r. v. törvény (fővárosi, megyei) kormányhivatal Kormány a miniszterelnökséget vezető miniszter útján kormánymegbízott törvény + Korm. r. Fv-i, M-i Kormányhivatal járási hivatalvezető törvény + Korm. r. polgármester közgyűlés elnöke Alaptörvény Mötv. jegyző Mötv. Kormányzati főhivatal Járási hivatal képviselő-testület megyei közgyűlés polgármesteri hivatal Ø (testületi szerv) polgármester

A központi államigazgatási szervek Miniszterelnöki Kormányiroda Kormánybizottság Minisztérium • Miniszterelnökség • Miniszterelnöki Kabinetiroda • 8 szakminisztérium (AM, BM, EMMI, HM, ITM, KKM, PM) Kormányzati főhivatal • Központi Statisztikai Hivatal • Országos Atomenergia Hivatal • Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala • Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Központi hivatal = KÖZPONTI KORMÁNYZATI IGAZGATÁSI SZERVEK Önálló szabályozó szerv • Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság • Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal Autonóm államigazgatási szerv • Közbeszerzési Hatóság • Egyenlő Bánásmód Hatóság • Gazdasági Versenyhivatal • Nemzeti Választásai Iroda • Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat • rendőrség • büntetés-végrehajtási szervezet • hivatásos katasztrófavédelmi szerv • polgári nemzetbiztonsági szolgálatok • Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat

A központi államigazgatási szervek Kormány • fogalma: • • o a végrehajtó hatalom általános hatáskörű központi közigazgatási szerve o a közigazgatás (államigazgatás) legfőbb szerve funkciói: kormányzás + igazgatás o feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe o államigazgatási szerveket hozhat létre o feladatkörében rendeletet alkot(hat) és normatív határozatokat hoz(hat) összetétele: miniszterelnök + miniszterek működése: Kit, Ksztv. , ügyrend üléseinek előkészítése

A központi államigazgatási szervek A Kormány működésének formái: • a kormányülés • a Kormány segédszervei – a koordináció szervei: o a Kormány hozza létre és határozza meg a feladat- és hatáskörét (rendelettel vagy normatív határozattal) o Funkcióik: javaslattétel, tanácsadás, döntés-előkészítés, konzultáció és koordináció o Típusai: – Kabinet (nem központi államigazgatási szerv) – Kormánybizottság – Közigazgatási Államtitkári Értekezlet – egyéb javaslattevő, véleményező vagy tanácsadó szervek Közigazgatási Államtitkári Értekezlet: Kormány általános hatáskörű döntéselőkészítő testületeként kormányülések előkészítésének általános szakmai, szervező, egyeztető, ellenőrző fóruma. Tagjai: minisztériumok közigazgatási államtitkárai

A Kormány és a miniszterelnök munkáját segítő egyéb szervek Kormány további segédszervei Miniszterelnök munkáját segítő szervek Kormány/Miniszterelnök munkáját segítik: TESTÜLETI SZERVEK Kormányzati Központ önálló, állandó szervei – Miniszterelnök közvetlenül irányítja Egyszemélyi vezetőik tevékenységét: Bizottság: jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolására. Tagok: érintett miniszterek Miniszterelnöki Kormányiroda - ME kormányzati igazgatási munkaszervezete, különös hatáskörű központi államigazgatási szerv; közigazgatási államtitkár vezeti, ; ME közvetlen irányítása alatt; szervezetében államtitkár működhet. Kormánybiztos: biztosi jogviszony. Megbízatás: határozott (max. 2 év). Megszűnik: ME megbízatásával (v. saját politikai/szakmai felsővezetői megbízatás megszűnésével). Kormányt képviseli; jogosult lehet szervezetirányításra; saját apparátusa van/lehet minisztériumban/Miniszterelnöki Korm. Irodán; ME v. miniszter irányítja Kabinet: kiemelt fontosságú társadalmi, Miniszterelnökség: miniszter vezetése alatt. Miniszterelnöki biztos: ME hatáskörébe politikai, gazdasági, nemzetbiztonsági Szerteágazó feladat- és hatáskör tartozó feladatra nevezi ki határozott időre, ügyekben, állásfoglalásra. Tagok: érintett max. ME megbízatásáig (ME utasítással); miniszterek, ME által kijelölt személyek irányítási jogkörrel is felruházható (ME rendeletben) Egyéb javaslattevő, véleményező v. tanácsadói testület: Határozatlan időre; adhoc működés; Nem jogosult: Korm. képviseletére, szervezetirányításra. Vmely minisztérium látja el az adminisztratív Miniszterelnöki Kabinetiroda (ME kabinetfőnöke miniszterként vezeti), ME politikai munkaszervezete. Felelős: általános politikai koordinációért; kormányzati kommunikációért, stb. Miniszterelnöki megbízott: diplomáciai/személyes/tanácsadói/egyéb eseti jellegű feladatra. Jogosult lehet miniszterelnöki főtanácsadói megnevezés használatára.

A Kormányzati Központ szervei Miniszterelnökség: Vezeti: miniszter Irányítja (közvetlenül): miniszterelnök A közigazgatás kiemelt szereplője Feladatok: o o o anyakönyvi ügyek, állampolgársági ügyek; építésügy, településfejlesztés és településrendezés, területrendezés; európai ügyek koordinációja; kormánybiztosok tevékenységének koordinációja; kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatása; kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolása; közbeszerzés; közigazgatási minőség és személyzetpolitika, közigazgatás-fejlesztés, közigazgatás-szervezés, helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete; kulturális örökség védelem társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztése; településfejlesztés, településrendezés, területrendezés; üldözött keresztények megsegítése, Hungary Helps Program, stb.

A Kormányzati Központ szervei Miniszterelnöki Kabinetiroda Ø vezeti: miniszter, aki a miniszterelnök kabinetfőnöke, a Kormány általános politikai koordinációért felelős tagja Ø irányítja (közvetlenül): miniszterelnök Ø elsősorban általános politikai koordinációt ellátó minisztérium Ø segíti a miniszterelnök tevékenységét. feladatok: o szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány általános politikája kialakítását; o biztosítja és megszervezi a miniszterelnök feladat- és hatásköre gyakorlását, miniszterelnök személye körüli feladatok, miniszterelnök részére soron kívül tájékoztatás, felvilágosítás; o egységes kormányzati kommunikáció, honlapok, protokoll; o turizmus és vendéglátás; o e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítése; o kapcsolatot tart az Országgyűléssel és az országgyűlési képviselőcsoportokkal; o címer, zászló, díjak, kitüntetések.

A Kormányzati Központ szervei Miniszterelnöki Kormányiroda: Ø különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv, Ø ME igazgatási munkaszervezete. Ø vezeti: közigazgatási államtitkár; Ø irányítja (közvetlenül): ME feladatok: o központi kormányzati igazgatás működésének összehangolása, megszervezése; o Kormány munkaterve, törvényalkotási programja tervezetének előkészítése, végrehajtásáról gondoskodás; o Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét szabályozó korm. rend. , Kormány ügyrendje (normatív határozat) előkészítése; o Kormányülések előkészítése, napirend összeállítása; o Kormány döntései végrehajtásának szervezése, összehangolása, ellenőrzése; o alkotmányos szervek, önálló szabályozó szervek, autonóm államigazgatási szervek vezetőivel - kapcsolattartás koordinálása, stb.

A központi államigazgatási szervek (központi kormányzati igazgatási szervek) Minisztérium Felépítés/struktúra: Ksztv. + Kit. + SZMSZ szabályozása: o A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik, o A részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott Korm. rendeletben (statútum rendelet) állapítja meg o Az Sz. MSz-t a miniszter adja ki normatív utasításban ØA Miniszterelnökség és a Miniszterelnöki Kabinetiroda mint elsősorban a kormányzati koordinációban is résztvevő minisztériumok ØA szakpolitikai feladatokat ellátó minisztériumok

A központi államigazgatási szervek (központi kormányzati igazgatási szervek) Minisztérium • a miniszter munkaszerve, • a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv személyi állomány (Kit. alapján): o. Politikai szolgálati jogviszonyban: - megbízatásuk a Kormányhoz igazodik: miniszter, államtitkár (= politikai felsővezetők); - Megbízatásuk a miniszterhez igazodik: kabinetfőnök; politikai (fő)tanácsadók (= tanácsadók) o Biztosi jogviszonyban: miniszteri biztos o Kormányzati szolgálati jogviszonyban: megbízatásuk nem igazodik a Kormányhoz – - szakmai felsővezetők: közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár - Központi kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselői

A központi államigazgatási szervek (központi kormányzati igazgatási szervek) Minisztériumi struktúra Miniszter miniszteri kabinet X-ért felelős államtitkári kabinet helyettes államtitkár 1 főosztály 1 osztály n helyettes államtitkár n főosztály n osztályok főosztályok miniszteri biztos Y-ért felelős államtitkár parlamenti államtitkár közigazgatási államtitkár helyettes államtitkárok főosztályok osztályok

A központi államigazgatási szervek (központi kormányzati igazgatási szervek) Miniszteri kabinet • a miniszter bizalmas titkársága, működését a miniszter hivatalba lépésekor kezdi meg • a miniszter politikai döntéseinek előkészítése, nemzetközi kapcsolatainak szervezése, valamint felkészítése a Kormány és a parlament üléseire Miniszteri biztos • normatív utasítással kinevezett kiemelt fontosságú feladat ellátására • tevékenységét a miniszter irányítja • megbízatása meghatározott időre, de legfeljebb 2 évre szól Államtitkárok • államtitkárok: (KE nevezi ki) miniszter teljes jogkörű helyettese, utalni kell az államtitkárnak a minisztérium SZMSZ szerinti feladatkörére *parlamenti államtitkár – kapcsolat az Országgyűléssel • közigazgatási államtitkár: (KE nevezi ki) minisztérium hivatali szervezetét vezeti, munkáltatói jogok a kormánytisztviselők felett • helyettes államtitkárok: (ME nevezi ki) irányítja a minisztérium meghatározott része tekintetében a szakmai munkát

létrehozás felsorolás vezető megbízatása Minisztérium Kormányzati főhivatal törvény külön törvény (2018. évi V. törvény) • miniszter • ME javaslatára a KE nevezi ki törvény Ksztv. ; Kit • hivatalvezető • a felügyeletet gyakorló miniszter javaslatára a ME nevezi ki + Mv. M közreműködése Központi hivatal A központi államigazgatási szervek • Sz. MSz – miniszter normatív utasításban szervezet • ME jóváhagyásával • költségvetési törvény költségvetés • önálló fejezet törvény/kormányrendelet nincs • hivatalvezető • irányító miniszter nevezi ki + Mv. M közreműködése • Sz. MSz – felügyeletet gyakorló • Sz. MSz – irányító miniszter normatív utasításban • a Mv. M jóváhagyásával • költségvetési törvény • költségvetési cím a felügyeletet • költségvetési cím az irányító gyakorló miniszter fejezetén belül Típusai: hatósági; tevékenység több államigazgatási ágazat egyik minisztérium feladatkörébe piacfelügyeleti; szolgáltató; irányítása sem tartózó államigazgatási fenntartói; forráskezelő; tevékenység ellenőrző; kiszolgáló tevékenységre kormány irányítja, a kormány által kormány rendeletben kijelölt miniszter irányítja irányítás felügyeli • nem alkot jogszabályt szabályozási • rendeletalkotás • közjogi szervezetszabályozó hatáskör eszköz- normatív utasítás eszköz – normatív utasítás a parlamentnek (interpelláció) a parlament és a Kormány előtt az a kormánynak (a kormány felügyeletet gyakorló miniszter irányító miniszter felel a felelősség tagja) képviseli és felel a tevékenységéért

A Kormány irányítása alá nem tartozó központi államigazgatási szervek autonóm államigazgatási szerv önálló szabályozó szerv létrehozás törvény sarkalatos törvény felsorolás Ksztv. - Közbeszerzési Hatóság - Egyenlő Bánásmód Hatóság - Gazdasági Versenyhivatal - Nemzeti Adatvédelmi és - Információszabadság Hatóság - Nemzeti Választási Iroda Ksztv. - Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság - Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jogszabályalkotás (rendelet) Jogalkalmazás Ø önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete jogalkalmazó

A közigazgatás területi és helyi szervei A helyi igazgatás dualizmusa helyi államigazgatás (dekoncentráció) -1867 - nem jellemző 1867 - 1949 - területi és helyi államigazgatás - ágazati szakigazgatási szervek folyamatosan alakulnak ki tanácsok (szakigazgatás + formális önkormányzat) helyi államigazgatás - területi és helyi államigazgatás - ágazati szakigazgatási szervek integráció járások integrált kormányhivatali rendszer 1950 - 19902010 - 2013 2015 helyi önkormányzatok (decentralizáció) - helyi önkormányzatok (elsősorban vármegye) - helyi önkormányzatok Ø - helyi önkormányzatok (Ötv. 1990) - helyi önkormányzatok (Mötv. 2011) - helyi önkormányzatok (Mötv. )

Az államigazgatás területi és helyi szervei: - a központi kormányzati igazgatási szervek területi, helyi szervei és - a területi kormányzati igazgatási szervek Változások • 2010. évi CXXVI. törvény - Fővárosi és megyei kormányhivatalok • 2015. április 1. - szakigazgatási szervekből kormányhivatali főosztályok, - járási szakigazgatási szervekből osztályok

Az államigazgatás területi és helyi szervei Változások (folyt. ) • 1312/2016. (VI. 13. ) Korm. határozat oaz államigazgatási szervezetrendszer egyszerűbb szerkezetének kialakítása oaz államigazgatási feladatok ellátását – központi szinten – a minisztériumi szervezetrendszerben kell biztosítani központi hivatalok átszervezése otakarékos működés megteremtése oa költségvetési szerveknél foglalkoztatottak összfoglalkoztatásban képviselt arányának indokolt mérséklése • 2016 és 2017 -ben további integrációs folyamatok Egyes hatósági feladat- és hatáskörök telepítése: központi hivatali szint megyei, illetve járási hivatali szint megyei kormányhivatali szint járási hivatali szint

Az államigazgatás területi és helyi szervei Fővárosi és megyei kormányhivatalok (= területi kormányzati igazgatási szervek) • a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei • létesítés, jogállás: Alaptörvény és 2010. évi CXXVI. törvény, Kit. • területi integráció irányítása: Miniszterelnökséget vezető miniszter – korlátozott (!) : – alapítás, átszervezés és megszüntetés: Ø – vezető kinevezése, illetve felmentése: Ø – szakmai irányítás: egyes szakigazgatási feladatok ellátásának irányításában a szakmai irányító is részt vesz vezetése: - kormánymegbízott – politikai vezető (miniszterelnök nevezi ki) - főigazgató (szakmai felsővezető) - igazgató (szakmai vezető)

Az államigazgatás területi és helyi szervei Fővárosi, megyei Kormányhivatal kormánymegbízott Belső ellenőrzési Osztály Védelmi Bizottság titkársága kabinet főigazgató működési főosztály 1 működési főosztály n szakigazgatási főosztály 1 szakigazgatási főosztály n Járási hivatal 1 Járási hivatal n hivatalvezető helyettes osztály n kormányablak / okmányiroda osztály szakigazgatási osztály 1 szakigazgatási osztály n kirendeltség / ügysegéd

Az államigazgatás területi és helyi szervei A fővárosi és megyei kormányhivatal feladat- és hatásköre • a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában, ennek keretében - koordináció - ellenőrzés - informatikai tevékenység • közigazgatási hatósági ügyek - általános jogorvoslati fórum - elsőfokú hatóság • törvényességi felügyelet a helyi önkormányzatok felett, stb.

Járások Járási hivatalok - 2013. január 1. • 174 járási hivatal + 23 fővárosi kerületi hivatal = 197 • a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egysége, kirendeltsége • közreműködik a fővárosi és megyei kormányhivatal feladatainak ellátásában • államigazgatási feladatok: önálló feladat- és hatáskör – hivatalvezető (szakmai vezető) gyakorolja • települési, nemzetiségi önkormányzatok, azok társulásai, valamint a hatóságok közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó együttműködéséhez szükséges koordinációs és kommunikációs feladatok • kormányablak (integrált ügyfélszolgálat ) → 1. azonnal intézhető, 2. saját hatáskörében intézhető ügytípus, 3. ügyben beadvány továbbítás céljából, és 4. tájékoztatás, 5. kiegészítő szolgáltatások • okmányiroda

Az államigazgatás területi és helyi szervei Dekoncentrált szervek • a kormánymegbízott irányítási jogkörén kívül (= központi kormányzati igazgatási szervek területi, helyi szervei) • a NAV dekoncentrált szervei • az integrációban nem érintett területi államigazgatási szervek – Megyei illetékesség: - budapesti és megyei rendőr-főkapitányságok - a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságai - tankerületek - a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság kirendeltségei – Regionális illetékesség - Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal regionális igazgatóságai – Területközi szervek - Országos Vízügyi Főigazgatóság 12 vízügyi igazgatósága - 10 nemzeti park igazgatóság

Az államigazgatás területi és helyi szervei A helyi önkormányzatok által ellátott államigazgatási feladatok szervezeti kerete delegált (államigazgatási) feladatok ellátása: • a települési önkormányzat jegyzője ha jogszabály másként nem rendelkezik általános első fokú államigazgatási hatóság. • a Polgármester, megyei képviselő-testület elnöke, képviselőtestület hivatalának vezetője vagy ügyintézője kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet állapíthat meg [Alaptörvény 34. cikk (3) bekezdése] A képviselő-testület (közgyűlés) utasítási joga kizárt. Államigazgatási feladatok ellátásához szükséges költségvetési támogatás: központi költségvetés.

3. fejezet Az államigazgatás funkciói és működése

Az államigazgatási funkciói és feladatai (köz)igazgatástudományi megközelítés az igazgatás funkciói = az igazgatás fogalma - tervezés - szervezés - parancsolás - egybehangolás - ellenőrzés P - tervezés O - szervezés S - személyzeti ügyek intézése + közérdekűség D - irányítás = Co - összehangolás R - ellenőrzés B - pénzügyek vagy költségvetés a közigazgatás funkciói az államigazgatás funkciói

Az államigazgatási funkciói • Az államhatalmat megjelenítő közigazgatási funkciók: rendészet, honvédelem, pénzügyek, jogrend megteremtése és fenntartása, külkapcsolatok. • Állandó funkciók - Változó funkciók ↓ védelmi funkciók szükségletkielégítő funkciók • Végrehajtás Jogszabályok végrehajtása - Politikai döntések végrehajtása • Integráció - Allokáció

Az államigazgatási funkciói Az államigazgatás feladatainak meghatározása: jogszabályok Az államigazgatási feladatok naprakész ismerete: Állami feladatkataszter 2012 • 30000 feladat (intézkedés) • feladatok • 8000 jogszabály, stratégiai • az ellátásért felelős közigazgatási szervek és szervezeti dokumentum • az együttműködő szervek • 250000 adat • az együttműködés formája • a feladat forrása • a feladat ellátását biztosító költségvetési sor • a végrehajtás ütemezése • a végrehajtás határideje Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014 -2020

Az államigazgatás működésének alapelvei Hatékonyság Demokratizmus eredményesség jogszerűség a közigazgatás a szervező a közigazgatás politikai jellegéből tevékenysége származó elv • külső (társadalmi, megelégedettség) • korlátok közé szorítás, • belső (munka, működés; ellenőrzöttség racionalizálás, reform programok, korszerűsítés) tartalmi elemei: 1. bürokratikus szervezet 2. hierarchia 3. egyszemélyi vezetés 4. szolgálati út 5. uniformizált működés tartalmi elemei: 1. részvétel 2. alkalmazás – nyitottság 3. közérdekűség 4. törvényeknek alárendelt 5. átláthatóság, elszámoltathatóság, becsületesség, méltányosság, jogállamiság tiszteletben tartása

Az államigazgatás tevékenységfajtái 1. Az államigazgatási tevékenység módja alapján jogi hatású cselekmények (aktusok) nem jogi hatású cselekmények 2. Az államigazgatási tevékenység irányultsága szerint Szervezetrendszeri (szervezetrendszeren belüli) igazgatás (belső igazgatás) Hierarchikus igazgatás (irányítás) Jellemzője: teljes szervezeti alárendeltség Szervezetrendszeren kívüli igazgatás (külső igazgatás) Nem hierarchikus (hierarchián kívüli) igazgatás Jellemzője: a jogviszony mindkét alanya államigazgatási szerv, de mellérendelt viszonyban állnak egymással Jellemzője: az egyik fél államigazgatási szerv, a másik fél nem tartozik az államigazgatáshoz, pl. állampolgár, más állami vagy nem állami szervezet

Az államigazgatás jogalkotó és jogalkalmazó tevékenysége Az államigazgatás jogalkotó tevékenysége • Alaptörvény T) cikk • jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat. ) • a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény • a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14. ) IRM rendelet • az előzetes és utólagos hatásvizsgálatról szóló 12/2016. (IV. 29. ) Mv. M rendelet • egyéb alacsonyabb szintű normák

Az államigazgatás jogalkotó és jogalkalmazó tevékenysége Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége „Az általános normának – mely elvontan meghatározott tényálláshoz egy éppen olyan elvontan meghatározott következményt fűz – ahhoz, hogy egyáltalán értelmet nyerjen, egyediesítésre van szüksége. ” – Hans Kelsen A jogalkalmazás célja: a jog érvényesítése → aktus (döntés) Államigazgatási jogalkalmazás → államigazgatási hatósági jogalkalmazás Hatóság: államigazgatási hatósági jogkört gyakorol → jogérvényesítés közhatalom birtokában, hierarchián kívül

Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége • • • Feladatkör → Hatáskör → Hatósági jogkör Illetékesség Hatáskör-átruházás tilalma Szubdelegálás tilalma Kiadmányozás A hatósági tevékenység két fő formája: • a hatósági jogalkalmazás • a hatósági felügyelet

Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége Funkció: a szerv társadalmi rendeltetésének lényegét határozza meg - a legtágabb, általános - a funkció változatlan, a feladat idomul a társadalmi szükségletekhez Feladatkör: a közügyek intézésének tárgykör szerinti csoportja - általános, változó - közigazgatási szerv rendeltetési célja Hatáskör: ki, hogyan jogosult/kötelezett meghatározott közügyek intézésére - általános v. különös v. kizárólagos - feladaton belül milyen ügyekben kell eljárnia Hatósági jogkör: egyedi közhatalmi aktus kibocsátása - konkrét, egyedi döntés

Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége Hatósági jogalkalmazás Az általános normának ahhoz, hogy egyáltalán értelmet nyerjen, EGYEDIESÍTÉSre van szüksége törvényi tényállás jogértelmezés bizonyítás releváns tények történeti tényállás jogalkalmazói aktus • állami tevékenység amelyet állami szervek vagy jogszabályi felhatalmazás alapján nem állami szervek (pl. ügyvédek) végezhetnek • a jogszabályban absztrakt tényállást az egyedi ügyre alkalmazzák • egyedi ügyekben eljárva • jogviszonyokat létesítenek, szüntetnek vagy változtatnak meg, illetve egyedi jogviszonyok létesítését, megszűnését vagy megváltozását állapítják meg. • jogszabályi felhatalmazás alapján és jogi keretek között.

Az államigazgatás jogalkalmazó tevékenysége Hatósági felügyelet → ellenőrzés + intézkedés jogszabályi előírások jogalkalmazói aktus előírásai (ex lege) • speciális hatósági felügyelet általános hatósági felügyelet (felügyeleti szervek) • Törvényességi felügyelet (pl. köztestületek, állami vállalatok felett) (a Ksztv. és az Mötv. által szabályozott felügyelet nem hatósági felügyelet!)

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége Jogállás Közjogi Államigazgatási Önkormányzati Egyéb szervek Köztestület Közintézet Közalapítvány Közüzem (állami vállalat) Magánjogi Köztulajdonú Gazdasági társaság Magántulajdonú Gazdasági társaság Egyéni vállalkozás Egyesület Alapítvány Egyházi *intézmény

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége Intézeti típusú szervek Közintézet humán közszolgáltatások ingyenes vagy közvetetten – és általában nem piaci áron - finanszírozva Közüzem gazdasági közszolgáltatások általában piaci áron az igénybe vett szolgáltatás ellenértéke mérhető Jogszabályi fogalma nincs költségvetési szerv Áht. jogszabályi fogalma (1977. évi VI. tv. ) szűkebb, mint a tudományos fogalma: gazdasági közszolgáltatásokat végző szervezetek létesítés célja: közfeladatok ellátása létesítés célját jogszabály általánosan nem (jogszabályban meghatározott állami vagy határozza meg, de közfeladat ellátása önkormányzati feladat) irányítás: Áht. 9. § irányítás: Ptk. (tulajdonosi jogok gyakorlása) + felügyelet (cégbíróság + államigazgatás) személyi állomány általában munkavállaló közalkalmazott (Kjt. ) (Mt. )

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége Közüzem (közvállalat) és a tulajdonosa közötti viszony: • az állami vállalat felett az állam törvényességi felügyeletet gyakorol • a gazdasági társaságok feletti általános törvényességi felügyelet: cégbíróság • a közüzem „irányítása” ~ állami vagyon igazgatása: tulajdonosi jogok gyakorlására kijelölt szerv (Ptk. ) • állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény: o az állam tulajdonában álló vagyon (az állami vagyon) feletti o tulajdonosi joggyakorlás módja és szervezete, valamint az állami o vagyonnal való gazdálkodás szabályai • Az állami vagyon kezelésének központi szerve: Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége Költségvetési szerv irányítása a következő hatáskörök gyakorlását jelenti (Áht. 9. §) • alapítása, átalakítás és megszüntetés, • szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása • vezető kinevezése/megbízás adása vezetésre/ felmentése/vezetői megbízás visszavonása + a vezetővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása • gazdasági vezető kinevezése/megbízása/felmentése/megbízásának visszavonása • a szerv tevékenységének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági ellenőrzése • a szerv döntésének megsemmisítése, szükség szerint új eljárás lefolytatására való utasítás • a szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása • egyedi utasítás kiadása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására • jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés • a szerv kezelésében lévő közérdekű adatok és közérdekből nyilvános adatok, vmint egyes, törvényben meghatározott személyes adatok kezelése

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról Nemzeti vagyon: az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonában álló dolgok Kategóriái: kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon korlátozottan forgalomképes vagyon üzleti vagyon • forgalomképtelen és ezért nem adható el, nem terhelhető meg, nem osztható fel • állami tulajdonban álló társaságok és vagyonelemek, valamint műemlékek • vagyonelemek • vagyonelemek Elsődleges rendeltetése a közfeladatok ellátásának biztosítása. Gazdálkodás felelős módon és rendeltetésszerűen.

Az államigazgatás szervező és szolgáltató tevékenysége Közszolgáltatások ellátásának formái • az államigazgatási szervek maguk látnak el közszolgáltatást → a közhatalmi hatósági és a szolgáltató tevékenység elválasztásának nehézsége • Közintézet • Közüzem • Szerződés magántulajdonban álló gazdasági társaságokkal vagy más szervezetekkel (pl. egyesület, alapítvány) → A közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet [Áht. 3/A. § (2) bekezdés]

A belső igazgatási tevékenység Szervezet és működés rendjének szabályozása • Jat. 23. § (1) Normatív határozatban szabályozhatja a Kormány és más testületi központi államigazgatási szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját. (4) Normatív utasításban szabályozhatja a miniszterelnök, a központi államigazgatási szerv vezetője, a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét, működését, tevékenységét. ↓ • SZMSZ ← Ksztv. , Kit. , Khtv.

A belső igazgatási tevékenység Kiadmányozás rendjének szabályozása • Ksztv. , Kit. → belső szabályzat (SZMSZ vagy kiadmányozási szabályzat) • kiadmányozási jog átruházása és visszavonása • a közigazgatási szerv feladatellátása során keletkezett ügyiratok (pl. döntések) aláírása, kiadása, amely az ügyirat érvényességi kelléke. • a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik, de az Sz. MSz-ben a szerv bármelyik köztisztviselőjére átruházhatja • a felelősség nem száll át, a hatáskör gyakorlója teljes mértékben felel a döntésért. (A már felülvizsgált végleges kiadmány (elintézés) tervezet jóváhagyását, letisztázhatóságát, elküldhetőségének engedélyezését jelenti a kiadmányozásra jogosult részéről. ) Szignálás → szolgálati út

4. fejezet Az államigazgatás személyzete

A közigazgatási személyzeti politika rendszerei A közigazgatási személyzeti politika • fogalma Asszimilációs rendszerek • funkciói • rendszerei Differenciált rendszerek Nyitott rendszer Zárt rendszer Zsákmányrendszer karrierrendszer

A közigazgatási személyzeti politika rendszerei (főbb modelljegyek, amelyek általában keverednek) ZÁRT Közjogi speciális jogszabály alapján történő foglalkoztatás NYITOTT Hasonló a szabályozáshoz munkaerőpiaci Élethivatásszerű szolgálat Meghatározott állásra, nem életpályára Besorolási rendszer Ø kötelező besorolás Törvény által garantált előmenetel Nem határozza meg törvény az előmenetelt – több típusa létezik Törvény által kötött illetményrendszer Illetmény alku tárgya Folyamatos képzés és továbbképzés Továbbképzés nem törvényben előírt jellemzi

A közigazgatási személyzeti politika rendszerei (főbb modelljegyek, amelyek általában keverednek) ZÁRT NYITOTT Folyt. Többlet kötelezettségek: (munkaerőpiachoz képest): - engedelmességi kötelezettség - szigorúbb felelősségi szabályok - hivatásetikai elvárások Többlet kötelezettségek: itt is élnek - általában a felelősségi szabályok itt is eltérnek az Mt. szabályozásától - hivatásetika itt is él Többlet jogok: - pálya stabilitása, plusz védettség -ALKALMAZÁS ELVIEKBEN nincs STABILITÁSA/PÁLYABIZTONS - előmenetel nem garantált ÁG - nyugdíjszabályok, - mint a -kedvezményes nyugdíjszabályok/magánszférában rendszer - egyéb juttatás megegyezés kérdése Zsákmányrendszer ↔ torzulás: nyitott rendszer nagyobb teret ad számára, de a látszatra zártban is előfordulhatnak elemei.

A közigazgatási személyzeti politika rendszerei Magyarország • a közigazgatási személyzeti politika szabályozása: o 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv. ) - besorolási és előmeneteli rendszert tartalmaz o 2018. évi CXXV. törvény (Kit. ) – álláshely típusú rendszerről rendelkezik (nincs előmenetel) o a közigazgatási személyzeti politika meghatározása Magyarországon a Kormány hatáskörébe tartozik. A személyzeti politika érvényesítéséért felelősek: Miniszterelnökséget vezető miniszter belügyminiszter Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási minőségpolitika és személyzetpolitika közszolgálati életpálya kidolgozása kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatai

A közigazgatási személyzeti politika Magyarországon 1867 -től - 1914 1945 -1949 -1956 1957 -1989 1992 2006 - A közigazgatási pálya nyitottsága, zárt rendszer kiépítése Kiépül a közigazgatási személyzeti politika nemzetközi összehasonlításban is korszerűnek mondható zárt rendszere Többpárti zsákmányrendszer Szocialista (egypárti) zsákmányrendszer Megkezdődik a fokozatos áttérés az érdemeken alapuló személyzeti politikára 1970 -től politikai program a differenciált rendszer kiépítésének koncepciója A zárt rendszerű személyzeti politika megteremtése (Ktv. ) A nyitott rendszer elemeinek térhódítása

A közigazgatási személyzeti politika Magyarországon Közszolgálat (legtágabb értelemben) Közigazgatási dolgozók Civil közigazgatás Államigazgatási dolgozók Pol. szolg. jogvszban: -politikai (felső)vez etők; tanácsadó k Biztosi jogvszban állók Kit. Helyi önkorm. tisztviselők, önálló szab/aut. állig szervek, egyéb hatalmi ágak tisztviselői Rendvédelem Költségvetési szervek Kormányzat i szolgálati jogvsz-ban: szakmai közszolgálati (felső)vezet jogviszonyban: Közalkalmazottak ők; Köztiszt-viselők kormánytisz tviselők, ügykezelők Kttv. Kjt. Nem közig. közhatalmi tevékenység Rendvédelmi szervek (hivatásos) Bíróság, Ügyészség, Honvédség, stb. Szolgálati jogviszony bírák, ügyészek, honvédek, stb. speciális jogviszonyok Hszt. külön törvények

A közigazgatási személyzeti politika Magyarországon szerv politikai kinevezés/választás Kormány miniszterelnök miniszterek Országgyűlés (ö ½) köztársasági elnök Miniszterelnökség Minisztérium miniszter államtitkár miniszteri biztos (sajátos az új biztosi jogviszony) köztársasági elnök miniszter szakmai kinevezés X közigazgatási államtitkár helyettes államtitkár kormánytisztviselők köztársasági elnök miniszter NMHH (Ke) MEKH (Me) hivatalvezető önálló szabályozó szerv X hivatalvezető köztisztviselők autonóm államigazgatási szerv X hivatalvezető köztisztviselők köztársasági elnök hivatalvezető Kormányzati főhivatal X hivatalvezető kormánytisztviselők miniszterelnök hivatalvezető Központi hivatal X hivatalvezető kormánytisztviselők miniszter hivatalvezető (fő)igazgató. korm. tisztviselők kormánymegbízott járási hivatalvezető, korm. tisztviselők miniszter Járási hiv. vezető (főv. /megyei) kormányhivatal Járási hivatal kormánymegbízott miniszterelnök X

Az államigazgatási dolgozók felelősségi rendszere Jogi felelősség Objektív és szubjektív feltételek - fegyelmi felelősség - anyagi felelősség vagy kárfelelősség - büntetőjogi felelősség Nem jogi felelősség Feltételek? - vezetői eredményfelelősség - politikai felelősség - etikai felelősség

Az államigazgatási dolgozók felelőssége A jogi felelősség feltételei: • Objektív → jogsértés (jogellenes magatartás) • Szubjektív → vétkesség (felróhatóság) Szándékosság - egyenes - eshetőleges • Objektív felelősség – vis maior Gondatlanság - súlyos - enyhe

Az államigazgatási dolgozók felelőssége Jogi felelősségi formák: • fegyelmi felelősség → Kttv. + Kit. + 31/2012. (III. 7. ) Korm. rend. ↘ a jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegése • anyagi felelősség vagy kárfelelősség → Kttv. + 31/2012. (III. 7. ) Korm. rendelet ↘ a jogviszonyából eredő kötelezettség vétkes megszegése és ezzel kár okozása ↘ objektív felelősség is! ○ harmadik személynek okozott kárért való felelősség • büntetőjogi felelősség – Btk. + Be.

Az államigazgatási dolgozók felelőssége Kárfelelősség károkozó tisztviselőő munkáltató tisztviselő károsult munkáltató közszolgálati tisztviselő harmadik személy felelősség tartalma szubjektív vétkesség • szándékos, súlyos gondatlan károkozás esetén a teljes kár • gondatlan károkozás esetén – főszabályként – max. 4 havi illetmény • leltár, elszámolási kötelezettség esetén teljes kár objektív eredmény • teljes mértékű és vétkességre tekintet nélküli felelősség terheli. (akkor is, ha semmilyen fokú vétkesség nem terheli) • mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy a károsult elháríthatatlan magatartása okozta vegyes • a károsulttal szemben a munkáltató lesz felelős, és teljes kártérítésre köteles (objektív) • a közigazgatási szerv a szubjektív felelősségi szabályok alapján helytállásra kötelezi a vétkes kormánytisztviselőt

A közszolgálati etika Etikai felelősség → etikai vétség elkövetése → etikai szabályok megszegése Az etikai szabályok rendszere: • Kttv. + Kit. etikai szabályai • hivatásetikai alapelvek és hivatásetikai részletszabályok → Kormánytisztviselői Hivatásetikai Kódex (Magyar Kormánytisztviselői Kar ) • A közszolgálati etikai szabályok jelentősége: tételes jogi szabályt nem sértő, de közösségellenes, közéleti anomáliákat és torzulásokat okozó, a közigazgatásban nem kívánatos cselekmények visszaszorítása.

A közszolgálati etika A jogszabály és az etikai szabály viszonya • Büntetőeljárás, szabálysértési eljárás az etikai eljárást meg kell szüntetni • Fegyelmi eljárás • Méltatlansági eljárás kizárja az etikai eljárás lefolytatását - akár munkahelyen kívüli magatartás is megalapozhatja Kttv. 156. § (1) - büntetőeljárás automatikus következménye - a szakmai lojalitás követelményeinek megsértése (Kttv. ) - indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet - felmentési ok • Bizalomvesztés • Hivatásetikai elvek megsértése

A közszolgálati etika hivatásetika koncepcionális keretei egységes szabályozás indokai Kormánytisztviselők Etikai Kódexe Hivatásetikai alapelvek különösen (Kit. ) • szervezeti integritás és kultúra: átláthatóság, elszámoltathatóság, hatékonyság; • egyéni integritás: szakmai és erkölcsi tekintély; • tisztviselő egyéni szabadságjogainak korlátai és magánéletére is kiható elvárások; • korrupció elleni fellépés; • érdek-összeütközések megelőzése, összeférhetetlenség megszüntetése; • szervezeti eszközök, ösztönzés, képzés; • normasértések tisztességes eljárásban történő elbírálása; • normasértés szankciói • közös közszolgálati értékrend (ethosz) • közszolgálati életpályák átjárhatósága • jogbiztonság és jogegység • társadalmi felelősség és bizalom • közszolgálat tisztasága, a hivatali korrupció elleni fellépés • nemzetközi összehasonlíthatóság – a közszolgálat a versenyképességi mérésekben • hűség és elkötelezettség • közérdek előnyben részesítése • igazságos és méltányos jogszolgáltatás és az emberségesség • méltóság és tisztesség • előítélet-mentesség • pártatlanság • politikai semlegesség • felelősségtudat és szakszerűség • együttműködés - elkötelezettség, - nemzeti érdekek előnyben részesítése, - igazságosság, - méltányosság, - méltóság, - tisztesség, -előítéletektől való mentesség - felelősségtudat

5. fejezet Közigazgatás-fejlesztés az Európai Unióban és hazánkban

Közigazgatási reformirányzatok Kormányzatok fejlesztési kényszerben Meghatározó reformirányzatok: • Új Közmenedzsment (NPM) • Good governance (jó kormányzás) • Neo-weberi állam- és közigazgatás Intézkedések megválasztásánál alapvető: - helyi viszonyok összefüggései - megvalósíthatóság feltételrendszere - környezeti tényezők - tudományos megalapozottság - szakmai vélemények becsatornázása, szakma általi elfogadottság

Elméletek Közösségi döntések elmélete (Public choice) Közigazgatási reformirányzatok Időszak Főbb jellemzők Megoldási javaslatok 1960 -as évek A hagyományos bürokrácia működési problémáira, megnövekedett hatalmára hívja fel a figyelmet: a bürokrácia saját érdekeit nézi, és nem a közérdeket szolgálja Új Közigazgatás (New 1970 -1980 -as Hagyományos közigazgatás problémái: rugalmatlan, nem érvényesül kellőképp a Public Administration) évek társadalom kontrollja Verseny bevezetése a közszektorban (pl. privatizáció) 1980 -as Cél az eredményorientált és Új Közmenedzsment évek eleje hatékony kormányzás az állam szerepének újrafogalmazásával (New Public Management) • Piac és verseny nagyobb szerepe • „Kisebb” állam (állam szerepének csökkentése) • Decentralizáció • Dereguláció • Menedzsment innovációk • Ügyfélorientáltság • Állam szerepének növelése • Közigazgatási jog erősítése • Állampolgárok bevonása • Közigazgatási szakma fejlesztése • Eredményesség az elsődleges cél • Érintettek részvétele, bevonása a döntésekbe és a megvalósításba • Konszenzusra törekvés • Átláthatóság (korrupció minimalizálása) Új weberizmus (Neo-Weberian State) Jó kormányzás (Good governance) 2000 -es A hagyományos közigazgatás évek eleje értékeire alapozott, de annak eredményességét és hatékonyságát menedzsment technikákkal növelő irányzat 2000 -es Társadalmi szereplők, civil évek szervezetek, közösségek bevonása a kormányzásba (a döntéshozatalba és a döntések végrehajtásába) • Demokratikus kontroll, demokratikus működés, • Strukturális átalakítás a rugalmasság növelése érdekében, • Ügyfélközpontúság

Új közmenedzsment (New Public Management - NPM) Kialakulásának főbb okai: - elégedetlenség a túlméretezett jóléti állammal szemben - társadalmi kontroll iránti igény - recesszió miatti megszorítások Javaslata: közszektorban is a magánszektor megoldásait alkalmazni, MERT nincs különbség köztük Cél: hatékonyság, hatásosság, eredményesség, teljesítmény → „olcsó, kicsi állam” Eszközei például: szerkezeti változtatások; kiszervezés; privatizáció; pénzügyi-, személyzeti menedzsment decentralizációja; közszféra HR gazdálkodásának piaci megoldásokhoz közelítése; eredményfelelősség fokozott hangsúlyozása. Kiterjedtsége… Kritikája… (közszférát NEM lehet a magánszféra mintájára működtetni…)

Good governance (jó kormányzás) ‘ 90 -es évek óta nemzetközi gyakorlatban - Kormányzásban szereplők: állam/kormány + magánszféra + civil társadalom ↔ bevonásuk a döntéshozatali folyamatokba - Hálózatos együttműködésben - Társadalom érdekeinek sokrétűbb/magasabb szintű artikulációja - Politikai, társadalmi, gazdasági prioritások konszenzuson alapuljanak Ismérvei: - participatív - átlátható/elszámoltatható - effektív a forrás-felhasználásban - igazságos, elősegíti jogállamiság megvalósulását

Neo-weberi állam és közigazgatás Kontinentális Európában válasz az NPM-reformokra → Weberi, mert: elismeri a hagyományos közigazgatás-felfogást Főbb elemei: - állam-, reprezentatív demokrácia-, közigazgatási jog megerősítése - eltérő státuszú közszolgálat elismerése Neo, mert: + új elemeket adaptál a mai viszonyoknak megfelelően (részben NPM bevált intézkedéseit) Főbb elemei: - eljárásokra orientáló szemléletmódtól elmozdulás állampolgárközpontú szolgáltatások felé - bürokratából → szakértő, menedzser

A nemzetközi szervezetek és -intézmények szerepe a közigazgatás-fejlesztésben - Minták/trendek követése (globális vs európai szinten) - Eltérő mélységű hatások: konvergencia szintek - Eltérő körülményekből adódóan: eredmények divergálhatnak Nemzetközi szervezetek kiemelkedő szerepe: - tagjaik közigazgatás-fejlesztésében - konvergencia hatások közvetítésében Pl. : OECD, ENSz, Nemzetközi Valutaalap, Világbank, Európa Tanács, EU, EUPAN, IIAS, EIPA DE: változó irányvonalak - ajánlások Ezredforduló óta figyelemfelhívás: „Context matters. ”

• • • Közigazgatás-fejlesztési tendenciák az EU-tagállamokban az ezredforduló után – célok, módszerek, eszközök Közigazgatási/közszolgálati modell megválasztása = tagállami hatáskör DE kialakulóban: közös Európai Közigazgatási Tér ↔ konvergencia hatások révén közös európai modell Tagállamok kötelezettségei a közigazgatás kapcsán. . . (uniós jog végrehajtói) Közös közigazgatási kultúra: ↔ Európai közigazgatási alapelvek (Európai Bíróság szerepe) EU-ban beazonosítható reformtendenciák Átfogó cél a megfelelő egyensúly: kiadáscsökkentés ↔ ügyfélorientált közszolgáltatások biztosítása között

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési programok és megvalósulásuk

A Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési programok és megvalósulásuk SZERVEZET • kataszter = alap a szervezetfejlesztéshez • hatásköri, vezetési-irányítási kérdések, illesztések • formakényszer • kiszervezések áttekintése • fizikai-, informatikai felszereltség ELJÁRÁS • cél: egységesítés, egyszerűsítés • belső: koordináció, központosított hatáskörök • külső: ügyfélkapcsolatokban (minőségi jogalkotás, ügyfélorientált, szolgáltató jellegű…) FELADAT • • dereguláció stratégiaalkotás e-közigazgatás adminisztratív terhek csökkentése esélyegyenlőség elszámoltathatóság korrupció felszámolása kezdeményező kommunikáció SZEMÉLYZET • cél: személyi állomány megújítása… (kiterjesztő értelmezés) • életpálya-modell: karrierrendszerű, de rugalmas, átjárható • eszköze: munkakör alapú foglalkoztatási rendszer bevezetése (időközben változott) • szakmai tudás; elkötelezettség; bizalom

Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014 -2020

Közigazgatás- és Közszolgáltatásfejlesztési Stratégia 2014 -2020 1. Szervezési feltételek fejlesztése 1. 1 A központi közigazgatás hatékonyságának növelése 1. 2 Területi államigazgatás fejlesztése és ésszerűsítése 1. 3 Önkormányzatok szervezési feltételeinek fejlesztése 1. 4 Hely- és időfüggetlen közszolgáltatások fejlesztése 2. Emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztése 2. 1 Az emberi erőforrás gazdálkodás egyes funkcióinak továbbfejlesztése 2. 2 A közszolgálati életpályamodell fejlesztése 2. 3 Közszolgálati szolgáltatásfejlesztés 2. 4 Az önkormányzati emberi erőforrás gazdálkodás fejlesztése 3. Közszolgáltatások színvonalának javítása 3. 1 Az állami vagy az önkormányzati közszolgáltatások feltételeinek javítása 3. 2 Közszolgáltatásokhoz kapcsolódó bürokráciacsökkentés 3. 3 Elektronikus ügyintézés biztosítása a közszolgáltatások egyéb területén 4. Digitális Állam felépítése 4. 1 Adatbázisok összehangolására irányuló fejlesztések 4. 2 Az ügyfélközpontú közigazgatás informatikai támogatása

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! SIKERES FELKÉSZÜLÉST KÍVÁNOK!