Kzigazgatsi jog Bevezets a kzigazgatsztsba 20182019 es tanv
Közigazgatási jog Bevezetés a közigazgatsztásba 2018/2019 -es tanév, Dr. Sztranyiczki Szilárd, egyetemi docens
I. Jogi alapfogalmak I. előadás
Jogi alapfogalmak Összefoglalás n n 1. A jog fogalma n meghatározás n jellemzők, állam és jog viszonya 2. A jogrendszer n meghatározás n horizontális és vertikális tagozódás 3. A jogi normák osztályozása 4. Jogtechnikai alapfogalmak
A jog fogalma, jellemzői n A jog ═ magatartási szabályok és azokhoz kapcsolódó egyéb magatartás-előírások (elvek, célmeghatározások) összessége , melyek: n n n keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat az állam bocsátja ki, vagy szankcionálja, vagyis a már kialakult magatartásszabályok megsértéséhez államilag kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz az adott társadalomban általánosan kötelezőek, vagyis azokat általános érvényesség jellemzi érvényesülését az állami szervek, ha szükséges, kényszerrel biztosíthatják
A jogrendszer tagozódása I. A jogrendszer horizontális tagozódása (közjog és magánjog) A román jogrendszer (sistemul dreptului) = adott pillanatban Romániában hatályos jogszabályok rendezett összessége Rendezett összesség → a jogrendszer horizontálisan és vertikálisan tagolódik
I. A jogrendszer horizontális tagozódása (közjog és magánjog) n Horizontális tagozódás: 2 nagy alrendszer: közjog (drept public) és magánjog (drept privat) » a közjog - szabályozza az állam szervezetét és működését, állam és társadalom, állam és egyén viszonyát. » a magánjog az egyenlő jogalanyok közötti viszonyokat szabályozza n vertikális tagozódás - a jogforrások közötti hierarchikus viszonyokat jelenti
A jogrendszer tagozódása A jogforrások hierarchiája: n I. Az ALKOTMÁNY II. TÖRVÉNYEK (lege) 1. 2. 3. 4. n alkotmánymódosító törvényt(lege pentru revizuirea Constituţiei) kétharmados törvényt organikus törvény (lege organică) egyszerű törvény (lege ordinară) KORMÁNYRENDELET (ordonanţă de guvern) n egyszerű kormányrendelet (ordonanţă simplă ) n sürgősségi kormányrendeletek (ordonanţă de urgenţă ) III. KÖZIGAZGATÁSI AKTUSOK (acte administrative) - 2 típus: normatív és egyedi
Közjog az, ami a római államra vonatkozik, magánjog pedig, ami az egyesek érdekére (Ulpianus) KÖZJOG n n = az állam tevékenységére vonatkozó szabályok összesége → az állam szervezetére vonatkozó szabályok (főhatalmi ágak – viszony, hatalmak gyakorlásának módja, eszközei, állampolgárok helyzete) ↔ n n n MAGÁNJOG = az egyének magántevékenységére vonatkozó szabályok magánviszonyok – az egyén önhasznú jogosítványai (vagyon, egyén családi viszonyai, egymás közötti viszonyok) „a magánjog is jog” – kikényszeríthető n → nem vonatkoznak az állam működésére, szervezetére
KÖZJOG n ↔ MAGÁNJOG közjogi szabályok: hivatalból való érvényesítés ! n megszegés: a szankció közvetlen foganatosítása (főhatalom → az állam, mint fölérendelt tényező ↔ közjogi szabály megszegője) n magánjogi szabályok: az érvényesítés MINDIG az érdekelt fél kezében van ! n megszegés – jogérvényesítés: n n a sértett féltől függ CSAK polgári per útján
KÖZJOG Alkotmányjog MAGÁNJOG Polgári jog – Közigazgatási jog Pénzügyi- és adójog (+adóügyi eljárási jog) Közigazgatási jog Büntető eljárási jog Családjog Személyek Dologi jog Kötelmek Szerződések Örökösödés Kereskedelmi jog Társasági jog Csődjog Szerződések Versenyjog Szellemi alkotások joga Szerzői jog Iparjogvédelem Polgári eljárási jog Nemzetközi közjog Nemzetközi magánjog
III. A jogi normák osztályozása n 1. 2 csoport: KÉNYSZERŰ/IMPERATÍV (feltétlenül kötelező) PÓTLÓ (kiegészitő) jogszabályok
III. A jogi normák osztályozása 1. n A kényszerű jogszabály (ius cogens/norme imperative): minden körülmények között kötelező, nem az érdekelt felektől függ, hogy akarják alkalmazni vagy sem Kényszerű (imperatív) jogszabályok: n kényszerítő normák (norme onerative) n tiltó normák (norme prohibitive)
1. Kényszerű (imperatív) jogi normák n Kényszerű jogszabályok – példák: 1. Kényszeritő normák (onerative): n n 2. földekre vonatkozó adásvételi szerződés közokirati formát (formă autentică) kell öltsön Az Rt. és a KFT minimális alaptőkeszintjét előiró szabályok Tiltó normák (prohibitive): n n kiskorúak nem köthetnek bizonyos jogügyleteket az erkölcstelen tárgyú szerződés érvénytelen
2. Pótló (kiegészitő) jogi normák 1. Pótló jogszabályok (norme dispozitive/ius dispositivum) n n csak abban az esetben érvényesülnek, ha az érdekeltek nem állapodtak meg másképpen Példák: n az eladó felel a vevőnek az eladott dolog tulajdonjogáért (Ptk, 1337. cikk) és a dolog rejtett hibáiért (Ptk, 1352. cikk), a Ptk. 1338. és 1354. cikke kimondja: a felek megállapodhatnak abban, hogy a felelősség az eladót ne terhelje
2. Pótló (kiegészitő) jogszabályok Diszpozitiv jogszabályok – 2 típus: 1. permisszív normák - nem köteleznek, hanem a felek 2. szupletív normák - lehetővé teszik, hogy a felek akaratának megfelelően feljogosítja őket bizonyos magatartás követésére. Például: „Az eladás lehet feltétlen vagy feltételes”(Ptk. 1296. cikk). meghatározzanak bizonyos magatartásformát, a jogszabályt csak ilyen jellegű megállapodás hiányában alkalmazzák. Például: adásvételi szerződés –meg lehet állapítani a javak átadásának a helyét. Ha a szerződés nem tartalmaz ilyen előírást, akkor az számít az átadás helyének, ahol az adásvétel pillanatában a javak voltak (Ptk. 1319. cikk)
Imperatív és diszpozitív jogszabályok Összefoglalás: n n Kényszerítő jogszabályok: bármit kötnének ki egymás között a felek, a jogszabályok érvényesülését nem zárhatják ki Pótló jogszabályok: a jogszabályok csak a felek ellenkező kikötésének hiányában állnak fenn n csak pótolják a felek megegyezését (csak akkor alkalmazandóak, ha a felek nem állapodtak meg az illető kérdés tekintetében)
III. Jogtehnikai alapfogalmak n 1. Fikció (ficţiune juridică) és vélelem (prezumţie) Fikció (jogképzelem) n n n a jogrend egy valótlan (csupán képzelt, a jog által kitalált) tényállást valónak deklarál X tényállást olyannak kell tekinteni, mintha Y volna (holott nem az) Pl. : a törvény megszületett embernek tekinti a méhmagzatot (jogpolitikai indok: szükséges védelmezni a magzat érdekeit a megszületés előtt)
Fikció (ficţiune juridică) és vélelem (prezumţie) 1. n Fikció Példák a római jogból: n n a fogságba esett (és ott utóbb elhunyt) római polgárt úgy kell tekinteni, mintha a fogságba esés pillanata előtt halt volna meg (indok: nacionalizmus, örökösödés megnyitásának szükségessége) Fogságból való visszatérés esetén: úgy kell tekinteni, mintha sohasem került volna fogságba
Fikció (ficţiune juridică) és vélelem (prezumţie) 2. A vélelem n n a vélelem a csupán valószínű tényállást valósnak tekinti cél: a jogát érvényesitő fél a perben ne legyen kénytelen bizonyitani azt a tényállást, amelyen igénye alapszik a jogrend eleve bebizonyítottnak tekinti a tényállást (a bizonyitás terhe az ellenfélre hárul, amennyiben a vélelmezett tény ellenkezőjét szándékszik bebizonyitani) különbség a fikcióval szemben: n fikció: valótlan tényállást tekint valósnak n vélelem: valószinű tényt tekint a jogrend bizonyítottnak (míg annak ellenkezője nem bizonyíttatik be)
II. Fikció (ficţiune juridică) és vélelem (prezumţie) 2. A vélelem Példák: n n n az épületek között levő fal, vagy a két telket elválasztó árok közösnek vélelmeztetik (Ptk, 590. cikk) ajándékozás visszavonhatósága ha az ajándékozónak utóbb gyermeke születik (Ptk, 836. cikk) a házastársak közötti kölcsönös hallgatólagos megbizás (Cst. , 35. cikk) vélelem, hogy a kötelezett (debitor) az okiratba foglalt legkisebb összeg kifizetésére kötelezte magát (Ptk, 1181. cikk) a bérlő vétkességének vélelme tűzvész esetén (Ptk, 1435. cikk) minden 18. életévét betöltött személy ítélőképességgel rendelkezik
Bibliográfia Veress Emőd: Román gazdasági jog. Egyetemi Könyvkiadó, Kolozsvár 2007. • Varga Attila: Általános állam- és jogelmélet. Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért 2006. • Szilágyi Péter: Jogi alaptan. Osiris, Budapest, 2006. • Varga Attila - Veress Emőd: Román alkotmányjog, Státus Kiadó, 2007. • • Kiss Géza: A román magánjog vázlata. Bukarest 1948. Dănişor, D. C. – Dogaru, I. – Dănişor, Gh. : Teoria generală a dreptului. C. H. Beck, Bucureşti, 2006. •
Köszönöm a figyelmet !
- Slides: 22