KZIGAZGATS INTZMNYRENDSZERE Dr Pollk Kitti Pollak Kittiuninke hu

KÖZIGAZGATÁS INTÉZMÉNYRENDSZERE Dr. Pollák Kitti Pollak. Kitti@uni-nke. hu

PARAADMINISZTRATÍV SZERVEK: 2006. évi LXV. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és eg yes kapcsolódó törvények módosításáról

A KÖZIGAZGATÁSISZERVEK ◦ Közigazgatási szerv fogalma, létrehozása ◦ Rendszerezés szempontjai ◦ Önkormányzati igazgatás – Államigazgatás ◦ Központi államigazgatási szervek – Területi államigazgatási szervek ◦ Általános hatáskörű központi államigazgatási szervek - Különös hatáskörű

Központi államigazgatási szervek 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról ◦ a Kormány, ◦ a kormánybizottság, ◦ a minisztérium, ◦ a Miniszterelnöki Kormányiroda, ◦ az autonóm államigazgatási szerv, ◦ a kormányhivatal, ◦ a központi hivatal, ◦ a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, ◦ az önálló szabályozó szervek

A Kormány ◦ A Kormány feladatai és jogállása ◦ A Kormány működése ◦ A Kormány tagjai ◦ A miniszterelnök ◦ A Kormány munkáját segítő szervek

Alaptörvény A Kormány 15. cikk (1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős. (2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve , törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. (3) Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot. (4) A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. 16. cikk (1) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. (2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki. (3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. (4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. (5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát, a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg; b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg. (6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választotta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg. (7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. (8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. (9) A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.

18. Cikk (1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. (2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat. (3) A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. (4) A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját. (5) A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek helyettesítésének rendjét törvény határozza meg. 19. cikk Az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendő kormányálláspontról, és állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplő tervezetről. A Kormány az európai uniós döntéshozatal során az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével jár el. 20. cikk (1) A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik. (2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik a) az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával; b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnököt választ; c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki; d) lemondásával; e) halálával; f) összeférhetetlenség kimondásával; g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn. (3) A miniszter megbízatása megszűnik a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével; b) a miniszter lemondásával; c) felmentésével; d) halálával. (4) A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról és az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.

21. cikk (1) Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. (2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. (3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt. (4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja. (5) Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg. 22. cikk (1) A Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. (2) Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére azonban javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat. (3) Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnökhelyettes vagy - több miniszterelnök-helyettes esetén - az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja. (4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.

A kormánybizottság ◦ A Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságot hozhat létre. ◦ A kormánybizottság tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek. A kormánybizottság ülésére állandó jelleggel meghívott személyek körét, valamint a bizottsági tagok helyettesítésére jogosult állami vezetőket és az állandó meghívottak helyettesítésére jogosult személyeket a kormánybizottságot létrehozó normatív kormányhatározat jelöli ki.

A minisztérium ◦ A minisztérium a miniszter munkaszerveként a Kormány irányítása alatt álló különös hatáskörű államigazgatási szerv. ◦ 2018. évi V. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról 1. § Magyarország minisztériumai a következők: a) Agrárminisztérium , b) Belügyminisztérium, c) Emberi Erőforrások Minisztériuma, d) Honvédelmi Minisztérium , e ) Igazságügyi Minisztérium , f) Innovációs és Technológiai Minisztérium , g) Külgazdasági és Külügyminisztérium, h) Miniszterelnöki Kabinetiroda , i) Miniszterelnökség, j) Pénzügyminisztérium. A miniszterelnök politikai munkaszervezeteként működik a Miniszterelnöki Kabinetiroda. Az általános politikai koordinációt ellátó Miniszterelnöki Kabinetirodát a miniszterelnök kabinetfőnöke mint miniszter vezeti ◦ A minisztérium szervezete, feladatai ◦ A miniszter megbízatásának keletkezése és megszűnése, feladatai A miniszter vezeti a minisztériumot, e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási államtitkár (A tárca nélküli miniszter ) (államtitkár) ◦ A miniszteri biztos tevékenységét. .

A Miniszterelnöki Kormányiroda a miniszterelnök kormányzati igazgatási munkaszervezeteként működő különös hatáskörű központi államigazgatási szerv. A Miniszterelnöki Kormányirodát a miniszterelnök közvetlenül irányítja. A Miniszterelnöki Kormányiroda önálló költségvetési fejezettel rendelkező központi költségvetési szerv. A Miniszterelnöki Kormányiroda esetében a) a minisztériumokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell, b) a minisztert a minisztérium és annak személyi állománya tekintetében megillető feladat- és hatáskörökre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket a miniszterelnökre megfelelően alkalmazni kell. A Miniszterelnöki Kormányirodát közigazgatási államtitkár vezeti , a miniszterelnök közvetlen irányítása alatt, a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően. A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára tekintetében a közigazgatási államtitkárokra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell. A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendelete meghatározhatja, hogy a miniszterelnök mely feladat- és hatáskörét gyakorolja a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján, azzal, hogy egyebekben a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján történő feladat- és hatáskörgyakorlás rendjét a Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzata állapítja A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezetében államtitkár működhet. A Miniszterelnöki Kormányiroda szervezeti és működési szabályzatát a miniszterelnök normatív utasításban adja ki. meg.

Az autonóm államigazgatási szerv ◦ Az autonóm államigazgatási szervek autonómiájának jelentése ◦ Autonóm államigazgatási szerv ◦ ◦ ◦ a Közbeszerzési Hatóság , az Egyenlő Bánásmód Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzeti Választási Iroda

A kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási Ksztv. 70 -71. § szerv. A kormányhivatal felügyeletét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt miniszter látja el, aki e hatáskörében - ha törvény eltérően nem rendelkezik - különösen a) törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján jogszabályt alkot a kormányhivatal feladatkörébe tartozó kérdésekben, illetve előterjesztést tesz törvény vagy kormányrendelet alkotására, b) képviseli a kormányhivatalt a Kormány és az Országgyűlés előtt. A kormányhivatal törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható. A kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatát a kormányhivatal vezetője készít elő, és a kormányhivatalt felügyelő miniszter - a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter jóváhagyását követően - normatív utasításban ad ki. A kormányhivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a kormányhivatalt létrehozó törvény kifejezetten lehetőséget ad. A kormányhivatal vezetőjét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a kormányhivatalt felügyelő miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Kormányhivatal : - a Központi Statisztikai Hivatal, - az Országos Atomenergia Hivatal, - a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, - a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal !!! A kormányhivatal törvény által létrehozott, a Kormány irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv . ≠ fővárosi és megyei kormányhivatal a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve

A központi hivatal Ksztv. 72 -73. § A központi hivatal törvény vagy kormányrendelet által létrehozott, miniszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv. A központi hivatal szervezeti és működési szabályzatát a központi hivatalt irányító miniszter normatív utasításban ad ki. A központi hivatal területi szervekkel akkor rendelkezik, ha erre a központi hivatalt létrehozó törvény vagy kormányrendelet kifejezetten lehetőséget ad. A központi hivatal vezetőjét - ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a központi hivatalt irányító miniszter nevezi ki és menti fel. A központi hivatal vezetőjének javasolt személyről a központi hivatalt irányító miniszter tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki a központi hivatal vezetőjének. Törvényben központi hivatal akkor hozható létre, ha a központi hivatal fegyveres rendvédelmi feladatokat lát el. Törvény által létrehozott központi hivatal irányítását a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében kijelölt miniszter látja el. Központi hivatal például: Nemzetstratégiai Kutatóintézet, Országos Tisztifőorvosi Hivatal

A rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat Rendvédelmi szerv ◦ a rendőrség, ◦ a büntetés-végrehajtási szervezet, ◦ a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, ◦ a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok. Alaptörvény 46. cikk : A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok (1) A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, rendőrség részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában. felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. A (2) A rendőrség működését a Kormány irányítja. (3) A nemzetbiztonsági érvényesítése. szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek (4) A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja. (5) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (6) A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.

Az önálló szabályozó szervek Alaptörvény 23. cikk (1) Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre. (2) Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy - a miniszterelnök javaslatára - a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit. (3) Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről Országgyűlésnek. évente beszámol az (4) Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki , amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti. Önálló szabályozó szerv: - a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

Köszönöm a figyelmet!