Kutats clja Multipaleoproxy megkzelts Foraminifera s ostracoda fauna

Kutatás célja „Multi-paleoproxy” megközelítés: • Foraminifera és ostracoda fauna paleoökológia értékelése kvalitatív és kvantitatív őslénytani módszerekkel • Geokémiai vizsgálatok foraminifera, kagylósrák és csiga vázakból ill. rágcsálófogakból.

A vizsgált terület

Őslénytani módszerek 122 minta Taxonómiai vizsgálat: 25 ostracoda taxon Foraminifera és ostracoda fauna paleoökológiai értékelése Kvalitatív elemzés a fauna összetétele alapján – „Total species diversity” index – „Jaccard hasonlóság” index (R): R=C/[(N 1+N 2)-C] C: taxonok száma a két intervallumban N 1 : taxonok száma az alsó intervallumban N 2 : taxonok száma a felső intervallumban

Geokémiai módszerek Nyomelem vizsgálatok: Stabilizotópos vizsgálatok (Mg, Sr, Ba)(n=35) 5 mg (δ 18 O, δ 13 C)(n=134): 300 µg sztenderd: Indium sztenderd: NBS 19 Ammonia beccarii: 28 -44 példány Elphidium aculeatum, E. hauerinum, E. macellum: 15 -20 példány Aurila mehesi, A. notata: 7 -14 példány csigák: 1 példány Mohrensternia inflata, Granulolabium bicinctum, Potamides disjunctus, Hydrobia höernesi, Cerithium rubiginosum Elphidium hauerinum: ~200 példány csigák: 1 egyed Mohrensternia inflata, Granulolabium bicinctum, Potamides disjunctus, Hydrobia höernesi, Cerithium rubiginosum Vizsgálatok foszfátból: (δ 18 O) rágcsálófogak (n=6) 15 -30 mg sztenderd: NBS 120 c, SMOW

A különböző ősmaradványcsoportok összehasonlítása geokémiai szempontból

E. reginum zóna Őslénytani eredmények: • Diverzitás csökkenés, tágtűrésű alakok dominanciája • meleg-mérsékelt, jól szellőzött sekélytengeri környezet (littorális zóna, 80 m max. vízmélység) gazdag vegetációval • A foraminifera fauna változásai a vízmélység növekedésére utalnak

E. reginum zóna • „Total species diversity” index • „Jaccard hasonlóság” index (R)

E. reginum zóna (nyomelem-vizsgálatok csiga vázakból)

E. reginum zóna (stabilizotópos vizsgálatok ostracoda és foraminifera vázakból) Transzgresszió ~ TB 2. 6 harmadrendű ciklus (Haq et al. , 1988)

E. hauerinum zóna A zóna alsó része: • A mikrofauna diverzitása erősen lecsökken • A kisméretű, vékonyhéjú, sima ostracodák a jellemzőek • Az infaunaelemek dominanciája a foraminifera faunában (Bolivina, Buliminella, Caucasina, Cassidulina, élnélküli Elphidiumok), • Valamivel hidegebb, mélyebb, oxigénszegény környezet A zóna felső része: • Nagyméretű, díszített ostracodák a jellemzőek • A foraminiferák közül a tágtűrésű infaunába tartozó Ammonia-k és Nonionok a dominánsak • Melegmérsékelt sekélytengeri környezet (vízmélység 50 m-nél kisebb) • Relatív vízszintcsökkenés (LST)

E. hauerinum zóna • „Total species diversity” index • „Jaccard hasonlóság” index (R)

E. hauerinum zóna (nyomelem-vizsgálatok csiga vázakból)

E. hauerinum zóna (stabilizotópos vizsgálatok ostracoda és foraminifera vázakból) Zóna alsó része: HST állapot Zóna felső része: LST állapot

S. austriaca zóna • Diverzitás-növekedés • Bádeni alakok megjelenése újra • Jól szellőzött meleg sekélytengeri környezet (epineritikus, infra- vagy circalittorális) • normáltengeri környezetből ismert kagylósrák nemzetség megjelenése (Cnestocythere) • időnként túlsós környezetet jelző foraminiferák (Triloculina, Milionella, Spirolina austriaca és szabálytalanul felcsavart alakok a Hauerina-félék) • Nagyon sekély, mocsári, lagunáris környezet

S. austriaca zóna • „Total species diversity” index • „Jaccard hasonlóság” index (R)

S. austriaca zóna (nyomelem-vizsgálatok csiga vázakból)

S. austriaca zóna (stabilizotópos vizsgálatok ostracoda és foraminifera vázakból) Újabb, erősebb tengeri kapcsolat

A szarmata tenger sótartalmának és hőmérsékletének mennyiségi becslése Von Grafenstein et al. , 1996 d 18 O rágcsálófogakból Navarro et al, 2004 Levegő évi átl. köz. hőm. ~15°C (21°C) meteorikus víz becsült d 18 O értékei - 5, 7‰ (-2, 2‰) Felszíni víz évi átl. köz. hőm. ~15°C Ku, Grossmann, 1986 d 18 O tengeri csigákból Levegő évi átl. köz. hőm. ~15°C (21°C) tengervíz becsült d 18 O értékei S= 15 g. l-1 _ 43 g. l-1 Tömegmérleg számítás szarmata tenger Sa

Összefoglalás • a faunaváltás az alsó és középső zóna határán egy transzgresszív eseményt követő HST állapothoz köthető oxigénszegény környezettel magyarázható (regresszív esemény) • a legfelső zóna kezdetén egy erősebb tengeri kapcsolat feltételezhető (Anatóliai vetőrendszer (Steininger et al, 1999) • a tenger sótartalma erősen ingadozott a szarmata folyamán, és növekvő tendencia figyelhető meg a hagyományos elképzelésekkel szemben

Köszönetnyílvánítás Görög Ágnes Monostori Miklós Hír János Magyar Imre Galácz András Szabó Csaba és mindenkinek az Őslénytani Tanszéken Pierre Moissette Christophe Lecuyer Jean-Jacques Cornée Vincent Balter Francois Martineau és mindenkinek a lyoni laborban

Köszönöm a figyelmet!