Kutatnak lenni azt is jelenti hogy te vagy

„Kutatónak lenni azt is jelenti, hogy te vagy az első, aki megért valamit. Ez egy fantasztikus érzés, amit ha soha nem éreztél, nehéz megérteni. ” (Forrás: www. szociológia. eu, 2017. 07. 10. )

A kutatás előzményei A végzősök pályaválasztási attitűdjével kapcsolatos tanácsadói tapasztalatok: 1. az egyéni pályaorientációs tanácsadás igényének a növekedése (magára hagyottság) 2. a frontális beszélgetések tapasztalata: bizonytalanság a jövőt illetően, a jövő bejósolhatóságának a fokozott igénye Mindezek leképezése kutatási téma formájába

Végzős középiskolások pályaválasztását meghatározó tényezők vizsgálata fókuszban a pályaválasztási érettséggel és a koherencia érzettel

Elméleti fogalmak Pályaválasztási döntés Pályaválasztási érettség Pályaválasztási bizonytalanság Szalutogenézis elmélete Koherencia érzet

A kutatás célkitűzései 1. Végzős diákjaink pályaválasztással, jövővel kapcsolatos attitűdjének, pályaválasztási érettségük szintjének a vizsgálata. 2. A pályaválasztással kapcsolatos döntés tényezőinek, valamint azoknak a munkaértékeknek a vizsgálata, amelyek fontos részét képezik a végzőseink jövőről, jövőbeli munkájukról alkotott elképzeléseinek.

A kutatás célkitűzései 3. Vizsgálni végzőseink jövővel kapcsolatos érzelmi beállítódásának szintjét, azt, hogy milyen mértékű a jövő kihívásaival szembeni válaszkészségük, a koherencia érzetük, feltárni a pályaválasztási érettségük kognitív és érzelmi tényezői közötti összefüggéseket.

A kutatás hipotézisei 1. Végzős diákjaink érett magatartást mutatnak a pályaválasztási döntésükkel kapcsolatosan, a pályaérettség minden faktorában, nemre és szakra való tekintet nélkül. 2. A karrierépítés kezdeti szakaszában, végzőseink jól körvonalazott és tudatosított munkaértékekkel rendelkeznek a jövendőbeli munkájukat, foglalkozásukat illetően, nemre való tekintet nélkül.

A kutatás hipotézisei 3. A vizsgált végzős tanulók megfogalmaztak döntést a továbbtanulásról, illetve munkavállalásról. 4. Összefüggés mutatható ki a végzőseink koherencia érzetének a szintje és a pályaválasztási érettsége között. 5. A pályaválasztási érettség magas szintje ellenére is, az alacsony szintű koherencia érzettel rendelkező diákok a bizonytalanság jeleit mutatják a jövőhöz való viszonyulás tekintetében.

A kutatásban alkalmazott stratégia és módszerek Kevert módszertan Adatgyűjtés módszerei: a domináns fázisban Önkitöltős, saját kvantitatív kutatási stratégia, szerkesztésű kérdőív keresztmetszeti vizsgálattal standardizált kérdőívekkel a második fázisban kvalitatív stratégia kombinálva Szóbeli kikérdezés, félig strukturált jellegű, tematikus interjú

A minta bemutatása 60% vidék 40% város 64% lány 36% fiú 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%

A kutatás eredményeinek a bemutatása a hipotézisek mentén

1. A pályaválasztási érettség faktorai 54, 60% 53, 90% 46, 10% 44, 70% 42, 60% 44, 00% 39, 00% 36, 20% 29, 10% [ÉRTÉK] 7, 10% koncepció Nagyon magas 8, 50% függetlenség Átlagon felüli 7, 80% 5, 00% involváltság Átlagos munkával szembeni beállítottság Átlag alatti egyéni beállítottság Nagyon alacsony

A pályaválasztási érettség szubjektív megítélése "Érettség most" 17% egyáltalán nem 26% nagyrészt nem 25% nem túlságosan 18% nem tudom 10% kis mértékben 4% nagyrészt igen 1% teljes mértékben 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30%

A pályaválasztással kapcsolatos tervek egyéb 2% nem tudja 6% munkába állás küföldön 6% munkába állás itthon 28% továbbtanulás és mellette munka 36% továbbtanulás 48% 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50%

A pályaválasztással kapcsolatos döntés tényezőinek a jelentősége anyanyelve. . . 29% 17% saját. . . 54% 29% saját. . . 23% 19% szakma. . . 4% intézmény. . . 11% 4% barátok. . . 10% 18% anya javasla. . . 15% apa javaslata tanárok. . . 0% 0% 28% 26% 1% nevelési. . . 71% 24% 20% 6% 10% 20% 30% jelentősen nagymértékben 40% 50% nagymértékben 60% 70% 80%

A család viszonyulása a pályaválasztási döntéshez egyéb 7, 1 nem tudom 3, 5 másokat emlegetnek példának 15, 6 az ők elképzeléseit kell, kövessem 0, 7 teljes mértékben rám bízta 72, 3 0 10 20 30 40 50 60 70 80

as s g sá ak gi to s za lto vá ya an ítá ny irá itá s én y tiv ea tm t ze ia átlagos kr sí je te l ye kö rn átlag alatti ch ar er hi ág té s sí én ye rv to ns to k um la so bi z ka pc tik té s tíz nagyon alacsony ön é tá rs es z sz pr e us ns ég le ge t m s zé tö n tru iz al sz iö fü g le m el sz 2. A munkaértékek jelentőségének a vizsgálata átlag feletti 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

A koherencia érzet mértékének a vizsgálata nemek szerint 53% 51% 49% 47% átlag alatti átlag feletti férfi nő

A koherencia érzet mértékének a vizsgálata szakok szerint 72% 68% 66% 59% 55% 41% 28% átlag alatti átlag feletti intenzív matematikainformatika 28% 72% 35% 32% matematika informatika biológia-kémia filológia társadalomtudomá ny 66% 35% 41% 59% 68% 32% 55% 45%

Családban elhangzott – jövővel kapcsolatos üzenetek 19 kijelentés - 3 faktor, a legnagyobb faktorsúlyú mondatok alapján: 1. Érzelmi jellegű, érdeklődésre, motivációra alapozó mondatok (n=9) 2. Racionális jellegű, ésszerűségre intő mondatok (n=7) 3. Nyitottságra alapozó mondatok (n=2).

1. Érzelmi jellegű, érdeklődésre, motivációra alapozó mondatok nagyon gyakran többnyire gyakran néha semleges álláspont ritkán többnyire nem soha 0% 5% 10% 15% 20% 25% „Ne várj garanciákat, bátran menj, tapasztalj, tanulj, semmi sem vész kárba” „Azt csináld, amit szeretsz, a lényeg, hogy sikeres légy” Te döntsd el, mi éri meg neked, mi mindenben támogatunk” Olyan szakmát válassz, ami érdekel Mi mindenben támogatunk, csak jól dönts, mert egy életre teszed" 30% 35%

2. Racionális jellegű, ésszerűségre intő mondatok nagyon gyakran többynire gyakran néha semleges ritkán többnyire nem soha 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% „Vigyázz, ne járj úgy, mint…” „Úgy válassz szakmát, hogy abból tudjál megélni" "Tanulj, és olyan szakmát válassz, hogy többre vidd, mint mi, könnyebb legyen az életed" „Olyan szakmát válassz, amire manapság szükség van a világban" 40%

3. Nyitottságra alapozó mondatok 5% nagyon gyakran 8% 9% többnyire gyakran néha 9% 13% 11% semleges 18% 15% 16% ritkán többnyire nem 20% 16% 21% soha 0% 5% 10% 15% 20% "Te csak menj, tanulj, gyűjts tapasztalatot, majd kialakul a jövő" Ne félj, mindig lehet változtatni, váltani" 23% 25%

A kutatás kvalitatív szakaszában végzett egyéni interjúk Hogyan gondolkodsz arról, hogy iskolai tanulmányaid befejezésével pályát kell választanod? Milyen érzések kapcsolódnak a jövődhöz, az előtted álló változásokhoz Hogyan viszonyul a családod a pályaválasztási döntésedhez Támogat-e a család anyagilag a továbbtanulásodban, vagy más jellegű döntésedben? Milyen mértékben tartasz attól, hogy tanulmányaid befejezése után nem tudsz majd elhelyezkedni? Mennyire érzed magad erősnek, magabiztosnak ahhoz, hogy szembenézz ezekkel az új kihívásokkal?

Következtetések, ajánlások végzőseink átlagosan érettek abban, ahogyan gondolkodnak a pályaválasztásról és a munka világáról. az iskolai pályaorientáció tartalmát tekintve hangsúlyt kapjon a pályaválasztási döntés koncepciójának az alakítása, valamint a reális, jelen körülményeihez igazodó pályaismeret, szakmaismeret. az alacsony koherencia szintet mutató alanyok a bizonytalanság jeleit mutatják, a jövőjüket, a saját beválásukat illetően. a beavatkozási szintek és színterek megítélésé eltérő a magas és alacsony koherencia szintet mutató diákoknál (önismeret /pályaismeret, információközlés)

Következtetések, ajánlások a szülők szerepének a fontossága a végzőseink pályaválasztási döntésének a folyamatában, a családi háttér jellegétől függetlenül: a szülők szerepének a jelentősége a pályaválasztási döntés folyamatában az, hogy visszajelzést, tükröt biztosítsanak az identitásukat, pályaképüket kereső serdülőknek, vegyenek részt a lehetőségek közös átbeszélésében, képviseljék meglátásaikat, szem előtt tartva a fiatal egyéni döntésének a szabadságát a szülő jelenléte érzelmi támaszt és biztonságot nyújt, a ráhagyás, a „rád bízom, a te életed, te dönts el” szülői attitűd, a szülő kivonulása a döntés felelősségéből kevésbé szabadságot, inkább bizonytalanságot és magára hagyottságot kelt a fiatalokban.