Kultrk kztti kommunikci A kommunikci fogalma A kommunikci

  • Slides: 11
Download presentation
Kultúrák közötti kommunikáció

Kultúrák közötti kommunikáció

A kommunikáció fogalma A kommunikáció a latin eredetű „communicatio” főnévből származik, melynek jelentése „közzététel”,

A kommunikáció fogalma A kommunikáció a latin eredetű „communicatio” főnévből származik, melynek jelentése „közzététel”, „teljesítés”. A kommunikáció TÁJÉKOZTATÁST, INFORMÁCIÓK CSERÉJÉT , KÖZLÉSÉT jelenti valamilyen erre szolgáló eszköz és jelrendszere segítségével. A kommunikáció az egyik legfontosabb emberitársadalmi jelenség, amely minden társas interakcióban szerepet játszik, ugyanakkor a tapasztalatok, a tudás átadása is kommunikáció útján valósítható meg.

 Az emberi kommunikációra a szükségszerűség és a többszintűség elve jellemző. A szükségszerűség elve

Az emberi kommunikációra a szükségszerűség és a többszintűség elve jellemző. A szükségszerűség elve szerint az ember képtelen nem kommunikálni, mivel a társas érintkezésben az emberek minden megnyilvánulása kommunikációnak számit. A többszintűség elve szerint az üzenetek közlése a tartalmi tényezőkön túl emberi viszonyok kommunikációját is jelenti; a közlésfolyamat szándékos szintje mellett tudattalanul is küldünk és fogadunk üzeneteket.

Története A kommunikáció az emberrel egyidős Arisztotelész „Retorika” c. művében a beszédnek három tényezőjét

Története A kommunikáció az emberrel egyidős Arisztotelész „Retorika” c. művében a beszédnek három tényezőjét különítette el: a beszélőt, amiről beszél és azt, akihez beszél. A kommunikáció folyamatát azonban később írták le informatikusok, amikor a különböző információs eszközök terjedésével szükségesnek látták a rendszer minél zavartalanabb működésének biztosítását.

SHANNON- WEAVER modell

SHANNON- WEAVER modell

A kommunikáció nyelvi modellje Roman Jakobson féle modell a feladó midig az, aki a

A kommunikáció nyelvi modellje Roman Jakobson féle modell a feladó midig az, aki a címzettnek valamilyen üzenetet küld közös kód mely segítségével az üzenet mindkét fél számára érthető a kontextus olyan valóság mely mindkét fél számára ismert. a kontaktus a feladó és a vevő közötti kapcsolatot, a megfelelő fizikai csatorna meglétét jelöli. üzenet a közölt információ címzett akinek az üzenet szól

 Közös valóságon azt a valóságot értjük, amelyet mind a két félnek ismernie kell

Közös valóságon azt a valóságot értjük, amelyet mind a két félnek ismernie kell a világból, hogy kommunikálni tudjanak, hogy megértsék egymást. Ha ez hiányzik, akkor meg kell teremteni azt a megfelelő információk, ismeretek átadásával. A közös nyelvűség a közös jelrendszer használatát jelenti. Itt ne csak az azonos nyelv használatára gondoljunk. A kommunikációs partnerek hasonló gondolkodásmódját, azonos szóhasználatát, nyelvi stílusát, nyelvi magatartását, nyelvi illemét is jelenti. Csak szakszavak használata is gátat szabhat. A közös előismeretek a közös nyelvűségen belül, annak alárendelve további feltételei a sikeres kommunikációnak. Hiába beszélünk valakivel közös nyelvet, ha nincsenek közös előismereteink az adott témáról. A közös előzmények – ha a felek olyan dolgokról beszélnek, melyeket közösen éltek át. Ilyenkor a felek már félszavakból, utalásokból is megértik egymást. Ügyelnünk kell arra hogy nagyobb társaságban ismertessük az előzményeket a többiekkel. A beszédhelyzet – A közlemény mindig egy adott szituációban hangzik el. Így a kommunikációnak mindig ott és akkor, az adott helyzetben van jelentése. Pl. „ez nem az én asztalom”. Mindenképpen hozzátartozik a kommunikáció folyamatához a kommunikációs zaj. Pl. zajos terem, rossz telefonvonal, recsegő rádió, helytelen beszéd, hibás írás, a közös jelrendszer helytelen használata.

A kommunikáció típusai Egyirányú a kommunikáció, ha a folyamaton belül a hallgatónak (vevőnek) nincs

A kommunikáció típusai Egyirányú a kommunikáció, ha a folyamaton belül a hallgatónak (vevőnek) nincs módja a visszajelzésre, ő nem töltheti be a beszélő (a feladó) szerepét. Pl. előadást hallgatunk, televíziót nézünk, könyvet olvasunk. Kétirányú a kommunikáció akkor, amikor a beszélő és a hallgató szerepet cserélhet, a hallgatónak folyamatosan módja van a visszajelzésre pl. beszélgetés, telefonálás, vita.

Kommunikáció típusai Intraperszonális: személyen belüli komm. Interperszonális: két személy között Csoportos: néhány ember között

Kommunikáció típusai Intraperszonális: személyen belüli komm. Interperszonális: két személy között Csoportos: néhány ember között Szervezeti: szervezeteken belül v. között Közéleti: szónok a közönségnek Tömegkommunikáció: médián keresztül Kultúraközi: különböző kultúrák tagjai között Kommunikáció válfajai Nyomtatott média: könyvek, folyóiratok Elektronikus média: tv, rádió Fotografikus média: filmtechnológia, fotográfia

 Közvetlen kommunikáció - ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a

Közvetlen kommunikáció - ha a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a kommunikációban, azaz egy helyen és egy időben vannak jelen (pl. beszélgetés a vendéggel). Közvetett kommunikáció – amikor a kommunikáció nem egy időben vagy nem egy térben zajlik (pl. telefon, levél).

A kommunikáció csatornái Az emberi kommunikáció két csatornán: a nyelvi (verbális) és a nem

A kommunikáció csatornái Az emberi kommunikáció két csatornán: a nyelvi (verbális) és a nem nyelvi (nem verbális ) csatornán keresztül történhet. A verbális csatorna, amely a nyelvet, a nyelvi jelek használatát; az írást és a beszédet jelenti. A nem verbális csatorna magába foglal minden olyan üzenetet, amely nem nyelvi kódokkal fejezhető ki. Ilyen a gesztus, a mimika, a tekintet, a mozgás, a testtartás, a térköz, az öltözködés stb.